A következő címkéjű bejegyzések mutatása: betyár. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: betyár. Összes bejegyzés megjelenítése

2019. január 5., szombat

Pécs-Somogyi szájhagyomány

A Mecsek az a különös hegység ahol szinte mindennek van valami legendája,mondája vagy éppen valami története.Ezeket összesiti a Mecseki népmodák gyüjtemény.A januári részben a két somogyi betyárról lesz szó.

Pécs-Somogy
Patya és Pacsmag - két somogyi betyár - a szomszédos Romonya egyik elhagyott pincéjében vert tanyát. Innen jártak be mulatni a közeli Kulcsos csárdába a Porkoláb réten át. A söntés pultja, a kecskelábú asztalok és főleg a kármentő tudott volna csak jókat mesélni ezekről a kiruccanásokról. Évek múlva egyik alkalommal váratlanul rajtaütöttek a pandúrok a két gyanútlan betyáron és rájuk gyújtották a pincét. Ők se vették tréfára a dolgot, áttörtek a támadók gyűrűjét és a Kulcsos csárdán keresztül a somogyi erdő felé menekültek. De az üldözők egyre közelebb kerültek hozzájuk. Valamit tenniük kellett. Egy kis dombhát egy pillanatra eltakarta őket, ezt kihasználva gyorsan felkapaszkodtak egy éppen előttük terebélyesedő hársfára. Kisvártatva már onnan, a fa tetejéről szemlélhették elégedetten hogyan csörtet el alattuk a rászedett pandúr csapat. A Kulcsos csárda mestergerendájába vésett két betyár neve már rég az enyészeté. De Patya Imre egy betyárnóta hőseként máig él a somogyi emberek emlékezetében. Meggyulladt a romonyai pince, Benne égett Patya Imre pénze, Benne égett kétcsövű puskája, Patya Imre nyolc szeles gatyája.

Pécs-Somogy temploma
Nem is gondolná az ember, milyen csodavilág rejtőzik Pécs keleti részén – a hajdani bányásztelepülésből igazi virágzó kis faluvá avanzsált Somogy fantasztikus értékeket rejt. Nemcsak a közösségi életet irigyelhetné meg bármely pécsi városrész, a természeti környezet is páratlan. Érthető, miért is választják egyre többen lakhelyül.

2017. június 13., kedd

Barna-kő

Folytatva a Mecseki népmondák sorozatomat a júniusi részben a a Kelet-Mecsekben 
a Sín-gödör bejáratával szemben található sziklatömbről írok melynek neve:Barna-kő.

(Sajnos én még itt nem jártam,vagyis mentem el itt végül is,de akkor még nem tudtam,hogy itt van a Barna-kő is,így magáról a kőről nekem képem nincsen,a netről veszek kölcsön párat,a képek forrását a kép alá odaírom,ha esetleg a tulajdonosnak mégis kifogása van ezzel kapcsolatban,jelezze és leveszem a képet.)

A Barna-kő tetejéről a világ
(kép: azutakesen.blogspot.hu)
A Sín-gödör bejáratával szemben, a Zobák - magyaregregyi műút nyugati felén hatalmas sziklatömb áll. Régi neve Sátor-kő. A monda szerint a XVIII. sz.-i rácdúlás idején a Sátor-kőnél a falusiak lesben állva kövekkel agyondobálták a fosztogatni akarókat. Azért nevezték Sátor-kőnek, mert egy szobának berendezett nagy üreg volt a belsejében, amelyben a Pécs környéki Hatos betyár tanyázott. Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényében e szikla tetejéről figyelte Gábor pap és Bornemissza Gergely a török szultán seregének elvonulását. 

A Barna-kő (kép:farnez)
Egy másik néphit szerint ez a szellemek tanyája volt, akik a barlang mélyén aranyat kalapáltak. Éjszaka dolgoztak és a faluba is belehallatszott a félelmetes csattogás. A szellemeket betyárok váltották fel, akik a közelben dolgozó vagy arra tévedt leányokat elrabolták, összeházasodtak velük. Ivadékaikból népesedett be Magyaregregy.

A Barna-kő barlangja,jelenleg nem látogatható
(kép:geocaching.hu)
Hát ez a Barna-kő legendája,ha legközelebb eljutok erre természetesen jobban szemügyre veszem a híres sziklatömböt én is.