Az első bajnoki cím

 Éppen most márciusban 25 éve,hogy városunk csapatai begyűjtötték az első magyar bajnoki címet.Ennek úttörője pedig a jégkorongcsapat volt.A kilencvenes években óriási népszerűségnek örvendett városomban a jégkorong.Nem csoda,hiszen egy a városi gyerekekből összeverbuvált társaság indult egy olyan úton,amelyet sikerek és népszerűségek öveztek.Persze nem volt ez olyan sima út.Gyermekeink azért sorra hozták az utánpótlás és az ifjúsági bajnoki aranyakat.Aztán 1993-ban érett a dolog odáig,hogy elinduljanak a felnőtt bajnokságban.A szinte még kölyök csapat már az első felnőtt bajnoki mérkőzésén letette névjegyét.Hiszen a többszörös magyar bajnok Ferencváros ellen 6-1-es hátrányból állt fel és egyenlítette ki a mérkőzést!Aztán már a felnőtté válás első évében sikerült begyűjteni a bronzérmet,amelyet a következő évben megismételtünk.Hát így kezdődött a történet és ezekután elkezdődött a 1995/96-os szezon.

Ez már a második aranyat begyűjtő csapat,a játékosok nagy része ott volt az elsőnél is

Akkoriban még nem volt meg a fedett jégcsarnok,a nyitott pályán mégis rendre teltház előtt játszott a csapat.A mérközések előtt egy órával már kikellett menni,hogy legyen szabad helyünk a mini jégkorong stadionba,ahol szinte minden alkalommal 4 ezer néző buzdította a csapatot.És ekkoriban szó szerint buzdította!Nem volt megállás,nem volt csönd.Szurkolás volt ezerrel,szuper hangulattal még a vesztes meccsek után is.Persze akkoriban vesztes meccs alig-alig akadt.Örülök,hogy ott lehettem minden meccsen és részese lehettem ennek a csodának,mert életreszóló élményt jelentettek az akkori évek.A 95/96-os szezon alapszakaszát természetesen megnyertük,de kellett játszani még egy döntőt is.Pontosabban egy két győztes meccsig tartó döntőt,ami legrosszabb esetben még ugye három meccset jelentett.Ellenfelünk,ki más mint a többszörös bajnok Ferencváros volt.

Négyezer ember érkezett Dunaújvárosból bíztatni a csapatot!

Mit ad isten a döntő(ke)t az akkor még létező Budapest Sportcsarnokban kellett megrendezni a kíírás szerint.Ez a Ferencvárosnak gyakorlatilag hazai pályát jelentett.Pontosabban csak jelentett volna.Mert az a négyezer ember aki odahaza szurkolt minden meccsen,az eljött,elkísérte a csapatot a döntőre is!Így aztán hiába volt 8 ezer néző a csarnokban,annak fele dunaújvárosi volt és bíztatásban sokszor felülmúlta a ferencvárosi szurkolókat!Tíz busz és számtalan autó indult Budapestre.A konvolyt természetesen rendőri felvezetés bíztosította.A döntő első meccsén nem volam ott akkori haverjammal Gyulával és Robival.A találkozót simán 4-1 arányban megnyertük,mi ezt a tv előtt izgultuk végig.Így a két győzelemig tartó párharcban máris volt egy győzelmünk.A második meccs rá két napra volt.Ezen az volt a kérdés egyenlít-e a Ferencváros és lesz egy harmadik meccs,vagy mi nyerünk és ezzel behúzzuk a bajnoki címet is.Óriási volt tehát a tét és erről már nem maradtunk le mi sem!

Ünneplés a jégen...

A szitu ugyanaz volt.Nyolcezer néző annak fele dunaújvárosi,fele pesti.Egyik szurkolótábor a csarnok egyik a másik a másik oldalán.Tíz busz vagy száz autó fel Pestre ismét.Az egyik buszon mi is ott voltunk!Ekkor léptem be az akkor az ország első számú sportcsarnokába elöször.Lenyügőzőtt a szépsége (sajnálatos is,hogy pár év múlva leégett).A szemközti fradi tábor akkor ijesztő volt és durva,de nem törödtünk vele,bíztattuk a saját csapatunkat.Rosszul kezdtünk,hiszen az első harmadban 3-1-re a Ferencváros vezetett.Megfordult a fejünkben,hogy lesz harmadik meccs is.Ám aztán a második harmadban egyenlítettünk és a mindent eldöntő harmadik harmad már 3-3-as állásról indult!Az utolsó felvonásban aztán nem bírt velünk a Ferencváros és 6-3 arányban megnyertük a mérközést,fergetes bíztatás közepette!Óriási ünnepség kezdödőtt már ott a csarnokban!Persze a pestiek ezt nehezen viselték,páran próbáltak is átjönni balhézni a mi szektorainka,de a rendezőség a helyzet magaslatán volt.Ünnepeltünk ezerrel!Aztán a buszhoz menve kővekkel dobáltak minket,a rendörök páncéljai védtek csak meg a tragédiától.Odahaza aztán a Bartók téren már semmitől sem veszélyeztetve éjfél tájban több ezer emberrel közösen kezdödőtt meg a fergetesen nagy ünnepség!

Ünnep otthon

A csapat ugye később érkezett meg,már volt tán éjjel egy óra is,de ez senkit nem zavart,a környékbeli lakókat sem úgy,hogy sokan másnap reggel dolgozni mentek... A csapat megérkezése után óriási buli kerekedett a dologból,szinte minden játékos,edző mindenkivel kezet fogott,mindenki mindenkinek gratulált.Felcsendült a székely hímnusz amelyet akkor és itt hallottam elöször (mivel az edzőnk és pár játékosunk székely volt).Lenyügőzőtt annak szépsége és nagyszerűsége,talán még el is bőgtem magam.Éjjel három körül érhetett véget a buli.Emlékezetes este/éjszaka volt amelyet aki ott volt soha nem felejt el.Ennyi tehát dióhéjban a város első bajnoki aranyának története a mi szemszögünkből.1996 márciusa volt.

A húszéves évfordulóra 2016-ban,aztán rendeztek egy emlék/gála meccset a dunaújvárosi jégcsarnokban,amelyen természetesen teltház volt.Ott voltunk és ekkor már ott volt velem Gergő is,így legalább egyszer ő is láthatta szülőföldjének első aranycsapatát.Ezt a meccset amúgy 2-1-re nyertük meg.

Film a történtekről

Barna-kő

Folytatva a Mecseki népmondák sorozatomat a júniusi részben a a Kelet-Mecsekben 

a Sín-gödör bejáratával szemben található sziklatömbről írok melynek neve:Barna-kő.

(Sajnos én még itt nem jártam,vagyis mentem el itt végül is,de akkor még nem tudtam,hogy itt van a Barna-kő is,így magáról a kőről nekem képem nincsen,a netről veszek kölcsön párat,a képek forrását a kép alá odaírom,ha esetleg a tulajdonosnak mégis kifogása van ezzel kapcsolatban,jelezze és leveszem a képet.)

A Barna-kő tetejéről a világ
(kép: azutakesen.blogspot.hu)

A Sín-gödör bejáratával szemben, a Zobák - magyaregregyi műút nyugati felén hatalmas sziklatömb áll. Régi neve Sátor-kő. A monda szerint a XVIII. sz.-i rácdúlás idején a Sátor-kőnél a falusiak lesben állva kövekkel agyondobálták a fosztogatni akarókat. Azért nevezték Sátor-kőnek, mert egy szobának berendezett nagy üreg volt a belsejében, amelyben a Pécs környéki Hatos betyár tanyázott. Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényében e szikla tetejéről figyelte Gábor pap és Bornemissza Gergely a török szultán seregének elvonulását. 

A Barna-kő (kép:farnez)

Egy másik néphit szerint ez a szellemek tanyája volt, akik a barlang mélyén aranyat kalapáltak. Éjszaka dolgoztak és a faluba is belehallatszott a félelmetes csattogás. A szellemeket betyárok váltották fel, akik a közelben dolgozó vagy arra tévedt leányokat elrabolták, összeházasodtak velük. Ivadékaikból népesedett be Magyaregregy.

A Barna-kő barlangja,jelenleg nem látogatható
(kép:geocaching.hu)

Hát ez a Barna-kő legendája,ha legközelebb eljutok erre természetesen jobban szemügyre veszem a híres sziklatömböt én is.

A Zengői aranykehely

E sorok írásakor egy nap választ el az újabb zengői túrától,így ráhangolodva a dolgokra bemutatok még egy mecseki legendát ami a csodás Zengőhöz kötödik.

Így a Mecseki népmondák sorozatomba e hónapba három bejegyzés is került.

Az aranykehely legendája:

Aranykehely - a kép természetesen csak illusztráció

A Zengő vidékének dúsgazdag földesura nem tudott mit kezdeni rengeteg kincsével, egy budai ötvössel drága aranykelyhet készítetett. Gyönyörű munka volt, messze földről csodájára jártak. Jött a tartárjárás. A gazdag földesurat vitézeivel együtt harcba szólította a király. A gazdag úr elmenetele előtt elrejtette az aranykelyhet a Zengő lejtőjén egy szelídgesztenyefa villám égette üregében. A fa beforrta a lyukat. Az úr vitézeivel együtt ott veszett a háborúban. A kelyhet pedig favágók lelték meg, amikor a gesztenyefát kivágták, és a törzsét elhasogatták. A szép aranykehely a Nemzeti Múzeumba került.

A szelídgesztenyés Zengővárkonyban

A Zengő a Mecsek hegység legmagasabb csúcsa (682m),a csodás legendákon kivül számos érdekesség akad itt: a tavasszal virágzó és mindent beborító medvehagymák,a szinte csak itt élő bánáti bazsarózsák,az egykori Zengővár maradványai,csodás kilátást biztositó kilátó,források,kápolna,arborétum stb...A hegyre kiválóan járható jelzéssel ellátott turistaútak vezetnek fel és le.Ezek közül is ajánlom április tájékán a kék háromszög jelzésű utat!Egészen földöntúli élményben lesz része annak aki ezen megy fel!