A Boszorkánykő legendája

Vannak titokzatos helyek, melyekről hátborzongató történeteket meséltek egymásnak az emberek, s ezek a nép ajkán legendaként terjedtek tovább. Ide tartozik a Salgó várához közeli Kis-Salgó szikla, ismertebb nevén a Boszorkánykő, melynek majdnem függőlegesen ég felé meredő fala megközelíti a húsz méteres magasságot. Nosza, idézzünk hát fel néhány epizódot ezekből, a ma már megmosolyogtató történetekből, melyeket elődeink talán még el is hittek!

A Boszorkánykő kúpja Salgótarján felett

A néphit szerint a magas bazaltkúp arról kapta a nevét, hogy tavasszal és ősszel itt, a ködbe burkolt magaslaton gyűltek össze a környékbeli boszorkányok tanácskozni. Tavasszal megtárgyalták, milyen rontást vigyenek a falvakba, milyen járványt, állatbetegséget terjesszenek, mikor legyen árvíz és mikor jégeső, ősszel pedig summázták a munkájukat. A boszorkányokat soha senki nem látta, de a Kis-Salgó közelében lakók a seprők suhogásából sejtették érkezésüket, s ilyenkor messze elkerülték azt a helyet.

Minden tavasszal véres emberáldozatot mutattak be felettesük, a főboszorkány tiszteletére, amiért az új és még nagyobb varázserővel ruházta fel mindegyiket. Valamelyik közeli településről elraboltak egy előre kiszemelt szűzlányt és a tanácskozás végén hangos kurjongatások közepette ledobták a szikláról. Mindez végtelenül borzalmasan hangzik, csakhogy ebből semmi nem igaz, csakúgy, mint a következő történetből sem.

Egy apró csoda az országban.Fekeresését mindenkinek javaslom!

Mari nénitől sokan féltek a faluban, különös asszonynak tartották, boszorkánynak hitték, amit ő tagadott.

– Meg kellene bizonyosodnunk róla – vetették fel a falu lakói és egy nagy tüzet raktak Mari néni háza közelében. A tűzbe döglött csirkét dobtak és megkérdezték Mari nénit; jobb oldalán fekszik az égett csirke vagy a balon?
Mari néni azt nem tudhatta, találomra rávágta, hogy a balon. A férfiak szétrúgták a tüzet és a csirke valóban a bal oldalán feküdt, ahogy azt Mari néni megjósolta.

Csodálatos táj,elötérben a Boszorkánykő arébb a Salgó

Szerencsére eljutottam már ide 2010 környékén és ha emlékezetem nem csal Gergővel is jártam már itt.
Csak ajánlani tudom mindenkinek,mert egy fantasztikus hely!

A Boszorkánykőről szinte 100%-os körpanoráma tárul elénk,jól kivehető Salgótarján városa,valamint a közeli Salgó vár.
A Somoskői vár ugyan nem mindenhonnan látszik a Boszorkányköről,mert maga a kúp egyes részei takarják el,ilyenkor érdemes kicsit arébb mennünk és szemünk elé tárulhat a csodálatos vár és Felvidék is.A Medvesre is kitünő a kilátásunk,de látszik a Mátra a Cserhát és szerencsés esetben akár a Bükk is.

Ne hagyd ki!

Felhasznált forrás: Farkas Ottó: Ahol elkártyázták Madách Ilonkát c. könyv

Rikájó

A Mecsek a népmondák és a legendák hazája.Akárhova megy az ember,szinte mindenhez fűzödik egy-egy legenda.Ezeket összesiti a mecseki népmondák gyűjteménye.Jó magam és már vagy másfél,de lehet tán már kettő éve követem nyomon e csodálatos legendákat.A mai májusi részben oda látogatunk ahol a boszorkányok sikoltoznak!

A Vár-völgy.Odalenn a Rikájó.

A Máré-patak vadregényes völgyének egy részét nevezik Rikájónak. A hagyomány szerint boszorkányok tanyája. Sötét és mély árnyék borul rá még napsütésben is. Hát még éjszaka! Ilyenkor a boszorkányok előjönnek rejtekükből, és hátborzon­gatóan visítoznak, rikoltoznak. Talán ettől a vészjósló riogástól kapta a nevét. Egy-egy fuvaros már kocsistól lezuhant itt a mélybe. A nép ezt is a boszorkányok művének tartotta. Ismerik hírét a kisgyerekek is, mert ha rosszalkodnak, az öreganyjuk vagy anyjuk a Rikájóba küldi őket. Ettől aztán még a legrakon­cátlanabbak is megszelídülnek.

A Mária-kútnál.A kép 2005-ös,azóta a Mária képet a Mária kápolnához vitték a Zengőre

A Mecsek lexikon lényegében ugyanazt írja le a Rikájóról mint a népmonda,de a teljeségi igényhez igazodva,ezt is leírom:

a Vár-völgyben, a Mária-kút közelében lévő terület, amelyen a néphagyomány szerint boszorkányok táncolnak és rikoltoznak. A P jelzés vezet erre.

Az évtizedek alatt sokat megfordultam ezen a környéken.Annyira azért nem kell megijedni tőle,mintahogy a legenda súgalja.Kellemes rész,nyáron is kitünő klimával.A kezdeti időkben a nyolcvanas években főleg Sándorral jártam erre,majd a kilencvenesekben és az új évezred első évtizedében pedig a haverokkal.A tízes években pedig Gergővel jártunk itt kétszer is.Szóval nem ismeretlen rész számomra ez a terület.Sőt ha isten is megsegít hamarosan újra eljövök erre.

A Rikájó rész a Vár-völgyben