Szabolcsfalu eredet mondája

A Mecsek a népmondák és a legendák hazája.Akárhova megy az ember,szinte mindenhez fűzödik egy-egy legenda.Ezeket összesiti a mecseki népmondák gyűjteménye.Jó magam és már vagy másfél,de lehet tán már kettő éve követem nyomon e csodálatos legendákat.A mai júliusi részben Mecsekszabolcsra látogatunk.

Mecsekszabolcs napjainkban

Valamikor régen a csertetői erdő közepén volt egy békés falucska, Masa, A szakadékbeli barlangban óriás szörnyeteg élt, elrabolta a falu legényeit, de Szabolcs vezér és katonái kiszabadították őket. Nem is engedték el többet Szabolcs vezért a faluból. Feleségül vette a falu legszebb leányát, katonái pedig a többit. A Csertető lábánál ütötték fel a sátrakat, az erdőben, s ott éltek halálukig. Az erdei falucska lakói később levándoroltak a hegy aljára és ezt a falut nevezik ma Szabolcsnak.

Falu a városban

A Pécshez tartozó Mecsekszabolcs (Szabolcsfalu) pár kilométerre Pécs belvárosától egy falu a városban. Őrzi a Honfoglalás emlékét, ősi mezőgazdasági múltját, híres majdnem 200 évnyi bányászatáról. Az ideköltöző családok körében azonban gyönyörű fekvése, kirándulóhelyei, szépen erősödő, összetartó faluközössége miatt tűnik egyre népszerűbbnek. Igen, egyre jobb itt élni, szép itt élni s többen és többen érezzük; öröm, hogy az emberek még/már köszönnek egymásnak! (részlet Mecsekszabolcs facebook oldalából).

Mecsekszabolcs temploma

Mézes-rét mondája

A Mecsek az a különös hegység ahol szinte mindennek van valami legendája,mondája vagy éppen valami története.Ezeket összesiti a Mecseki népmodák gyüjtemény.A mai decemberi részben a Magyaregregy közelében található kis rét kerül teritékre.Merthogy ennek is van legendája!Mégha oly rövidke is.

A Mézes-rét,a Mézes-rét?

Régen az erdő mögött, az egregyi patak két oldalán húzódott a híres Mézes falu. Nevét onnan kapta, hogy sok volt itt a méh, és a méz is bőven csorgott. Az egész Völgységben, meg a Hegyháton itt sütötték a legjobb ízű mézeskalácsot. A falu elpusztult, de a helyet azóta is Mézes-rétnek nevezik.

A hely stimmel,de tavacskát nem láttam...

Mézes-rét (Keleti-Mecsek): a zobákpuszta-bonyhádi műút mellett, Magyaregregy előtt ta­lál­ható kis rét autóspihe­nő­vel, padokkal, asztalokkal, kis tóval.Igazából nem tudom,hogy jártam-e itt,de járhattam...többször is...Hidasi-völgyi,vagy Sín-gödöri esetleg Takanyó-völgyi túráim végén.Ami mégis kétséget okot bennem ezt illetően,az az,hogy nem láttam a padokat és a kis tavacskát sem...tehát lehet mégsem a Mézes-réten jártam?A képek azon a réten készültek amit én Mézes-rétnek véltem,hogy az-e majd valami hozzáértőbb egyén eldönti ha erre jár és olvassa...

A Mánfai templom

A Mecsekben szinte mindennek van valami legendája.Akárhová is megyünk rendre szembe köszönnek olyan helyek amelyekhez valamilyen monda,legenda füzödik.

A Mecseki népmondás sorozatom e havi részében a lebilincselöen szép mánfai templomról mesélek.

Csodás épület a mecseki réten

Mielőtt a legendákra kitérnék nézzük át mit is tudhatunk erről a csodás épületről.

A Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt templom festői völgyben, a településtől nyugatra található.A mai település Mánfa és Budafa (Pécsbudafa) egyesüléséből jött létre. Nevét az oklevelek Manfa, Márnfa alakban írták.

A település birtokosai a Bátmonostori-, Kisvárdai családok voltak, majd a pécsi püspökség birtoka lett.

A török időkben is lakott hely volt, azonban lakossága megfogyatkozott. A hódoltság végén csak 12 lakost számoltak össze a településen.

1949-ban hozzácsatolták (Pécs) Budafát, majd 1958-ban Komlóhoz csatolták. 1991-ben népszavazáson szakadt el Komlótól.

A templom a XII. században épült román stílusban. Hosszúkás négyszögletű hajóját négyszögű, dongaboltozatos szentély zárja le. A hajó eredeti románkori félköríves ablakai mellett csúcsívesek is láthatók. Tornya román stílusú, ikerablakait oszlopocskák választják el. Sisakja később készült. A XIV. században bővítették a templomot gótikus stílusban. Az északi falát elbontották, északi irányban három méterrel kitolták és támpillérekkel erősítették meg. A templom nyugat felől tagozott, korai kőosztású csúcsíves kaput kapott, felette kis félköríves ablak, az északi oldalon pedig már egyenes záródású, faragott kő betétes ablakocska létesült.A sekrestye XIX. századból való, s ugyanerre az időre tehető a déli kapu barokk keretezésű átalakítása, a déli oldal álcsúcsíves ablaka és négyszögű kórusablaka.

A hagyomány szerint a középkori település elpusztult, odébb költözött - a templom viszont túlélte a török idők pusztítását is, ám környékét visszavette a természet. Úgy találtak rá, hogy a rengetegbe tévedt, és szarvával a harangkötélbe akadt bika "harangozva" felhívta rá a figyelmet.

Érdemes felkeresnünk!

A legenda szerint Koppány, amikor Szent István megverte sere­geit, fekete lován menekült. István fehér táltos lován vette üldözőbe. Kercseligeten, Oroszlón és Mánfán dob­bant­va szökkent a ló, így érte utol az árulót. A király ezen a három helyen emeltetett egy-egy templomot a sorsdöntő küzdelem emlékére.

A templom másik legendája pedig arról mesél,hogy a török kiűzése után a mánfaiak új helyen kezdték építeni falujukat. Teheneiket a Meleg-mányi védett völgybe hajtották legelni. A tisztásokat elvadult őserdő zárta körül, ami az elfelejtett régi templomot is benőtte. Ami­kor egyszer a pásztor fel­ébredt ebéd utáni szunyó­kálá­sából, a tehenek között hiába kereste a bikát. Hirtelen harang kondult, elindult a hang irá­­nyá­­ban. A sűrű bozótban megtalálta az állatot: szarva be­akadt a fo­­­lyon­dárba, amely körülfonta a kis templom harangját is, és ahogy szabadulni akarva rázta a fejét, megszólalt a harang. A pásztor elmondta a faluban, hogy meg­ta­lál­ta a régi templomot. Aki csak tehette, másnap azon dolgozott, hogy megtisztítsa a templomot és környékét.

Gergővel 2014 nyarán jártunk itt

A templomot a 66-os úttól néhány méterre találjuk csupán Mánfa határában.

Antal-kép

Folytatva a csodás legendákról szóló Mecseki népmondák sorozatot egy rövidke történet a következő sztori.A Pécsvárad közelében az erdőben egy fán függő képről szól.

Az Antal-kép

A legenda: Pécsvárad határának északi részén található az Antal-kép nevű erdő.Ebben az erdőrészben Szent Antal képe függött egy öreg cserfán.A képet egy Michler Antal nevű ember levágta a fáról.Később elesett a második világháborúban.A néphit összefüggést lát a tette és halála között.

Pécsvárad közeli erdőségek

A képről így ír a Mecsek lexikon.Lényegében ugyanaz mint a legenda.

Itt egybe írja: Antalkép (Kelet-Mecsek) egy erdőrész elnevezése a Dóri-út közelében.Itt a XX.század elején egy fán Szent Antal képe függött.A környékbeliek szerint Michler Antal levágta,ezért elesett a második világháborúban.A képet századunkban pótolták.A Z+ jelzésű turistaút mentén látható

Abaligeti barlang és a törökök

Ígéretemhez híven folytatom a Mecseki népmondák sorozatomat.

A Mecsekben szinte mindennek van valami mondája,legendája vagy éppen érdekes története.

Ezeket veszem sorba,minden hónapban egy ilyen bejegyzésem van illetve lesz.A mai a második történet amely az Abaligeti barlanghoz kötödik.

Cseppkő barlang

Az abaligetiek a törökök elől a falu határában levő barlangba menekültek.Egy falubeli azonban elárulta őket.A törökök nagy tüzet gyújtottak a barlang bejárata előtt,hogy kifüstöljék a magyarokat.Azok azonban a füst vonulását figyelve titkos kijáratra akadtak,melyen át a hegy ellenkező oldalán kibújtak a szabadba.Csendben megkerülték a hegyet,s hirtelen rajtaütöttek a törökökön,akik közül aki kinn maradt,az ott pusztult el,aki pedig idejében befutott a barlangba,azt meg saját füstjük ölte meg.A magyarokat bátorságuk,leleményességük megszabadította.