Ahol a törökök is megszelídültek

 Sokszor tervben volt már ide egy túra,egy tavat megkerülő túra.Mert ugye minket nem fürdőzésileg érdekelt ez a hely.Pedig az ország középső részének lakói között óriási népszerűségnek örvend a Szelidi-tó.Sajnos nem sikerült már Gergővel ide eljutni,hiába terveztük.Mindig akadt más,jobb ennél.Legalábbis amiről azt gondoltuk,hogy jobb és ezt mindig toltuk magunk előtt.Valószínű egyszer előbb-utóbb eljöttünk volna.De aztán már nem jöhettünk többé.Zolikával is néha előjön a téma,egy túra lehetősége a tó körül,de valahogy még nem jutottunk el odáig.Továbbra is toljuk magunk előtt ezt a túrát.Talán majd egyszer összejön.Nézegetvén az itteni lehetőségeket egy számomra érdekes írásra akadtam.Ezt teszem most közzé.A lelepo.hu-n található meg ez az írás,az a címe,hogy: "Az ország legkülönlegesebb formájú tavánál még a törökök is megszelídültek" Na nézzük meg akkor az írást.

A Kígyó formájú tó

A Balaton és a Velencei tó mellett méltatlanul kevés szó esik hazánk többi taváról, holott egészen különleges természetes vizeink vannak kis hazánkban. Itt van például a kígyó formájú Szelidi-tó.

Különleges állóvíz egy természetvédelmi területen.

A Kiskunságban, Kalocsa közelében található a Szelidi-tó, amely a maga öt kilométeres hosszával, százötven-kétszáz méteres szélességével az országban az ötödik legnagyobb állóvize, amely kétségtelenül a legkülönlegesebb formájú tó az országban. Hogy miért? Mert pontosan úgy kanyarog, mintha egy kígyó lenne. 

A kígyó forma a levegőből látszik igazán jól.

A tó érdekes alakja a levegőből látszik igazán jól

A tóhoz legendák is fűződnek!

Nem csak egyedülálló formájával hívja fel magára a figyelmet a Szelidi-tó, hanem legendáival és fantasztikus vizével is. A történet szerint az állóvíz neve a török hódoltság idejére nyúlik vissza. A közeli Várdombnál ugyanis a török csapatok a magyar túlerőt látva,megállásra és kompromisszumokra kényszerültek,vagyis "megszelídültek" ezen a területen.

Egy másik história szerint az állóvíznek gyógyító ereje van. Bence vitéz úgy meghajszolta lovait hogy azok patái elvástak. De miután a lovak hosszasan a Szelidi-tó vizében állva ittak, sebeik gyorsan rendbe jöttek.

A legendának lehet valóságalapja,ugyanis a talajból sok nátrium-magnézium-karbonát és nátrium-jodid oldódik ki, ezért már a középkorban sebgyógyításra használták, ma inkább idegrendszeri, hormonális és reumatikus bántalmak kezelésére ajánlják.

Várat magára a látogatásom ide...

Eddig az írás a tóról,amely nem mondhatni valami hosszúnak,de mégis megragadott.Mint írtam még nem sikerült ide eljutnom (Zolika már járt itt),így nem is nagyon szerepelt eddig a blogban ez a tó,a terület és a táj.Nem tudom mikor tudok eljutni ide,eljutok-e valaha is,de rajta vagyok az ügyön.Sajnos jelenleg kicsit megállítottuk a túrákat.A lábfájásom komolyabb mint gondoltam,egyelőre nem nagyon akar javulni és ha nem lesz javulás akkor kénytelen leszek orvoshoz fordulni vele.Jelenleg a túrák fájdalommal járnak,bár még bírom azért.Meglátjuk mi lesz...A Szelidi-tó mindenesetre méltó arra,hogy felkeresse bárki,hisz a remek fürdőzési és szórakózási lehetőségek mellett még akár túrázni is lehet!

felhasznált forrás: lelepo.hu.

Kőlyuk

A Mecsekben bárhova is mész,szinte mindennek van valami legendája,mindenhez fűzödik valami jó sztori,vagy történet,monda.Nincs ez másképp a Kőlyuk esetében sem.

A híres barlangot a Mecsek középsö táján a Nagy-Mély-völgyben találjuk meg.

Tavaly volt szerencsénk itt járni.

A Kőlyuk

Így szól a Kőlyuk legendája:

A törökök kirabolták Mátyás budavári palotáját. Ibrahim basa a rablott kincsekkel és Mátyás könyveivel a Mecsek egyik rejtett barlangjában, talán éppen a Kőlyukban húzódott meg. Itt lakott egy aggastyán a lányával. Ibrahimnak megtetszett a lány, s hogy az apa ne legyen útjában, mindjárt megölte. A haldokló öreg halála percében megátkozta a gyilkos törököt: Ha lányo­mat bántani mered, semmisülj meg vele együtt! Ibrahim kine­vette az átkozódó aggastyánt, a leányt pedig megragadta, s egyre beljebb vonszolta a barlangba. Ebben a pillanatban ször­nyű vihar támadt, hatalmas kövek gördültek a kijárat elé. Öm­lött az eső. A barlang fölött volt egy tomba, ami pillanatok alatt megtelt vízzel. A víz áttörte a barlang falát és rázúdult a benne levőkre. Megsemmisült Ibrahim basa a lánnyal együtt, s velük a sok kincs és Mátyás drága könyvei is.

A Kőlyuk sziklái

A Kőlyuk mint írtam a Nagy-Mély-völgy és a Zsidó-völgy találko­­­­­­zá­­sá­­nál, egy hatalmas mészkőszikla hasadékában lévő, már az 1920-as évek­­­­­­ben feltárt barlang. Nem lá­­to­gat­­­­­­­­­­­­ható. 1987-ig a komlói vízellátást szolgálva termé­­­­­­szetes víztározónak hasz­­­­nálták. Az orfűi Vízfő-forrás vizét – szivattyúval – vízvezetéken juttat­­­­ták fel a Vágoti-gerincig, ahol termé­­sze­­tes víznyelőbe engedve jutott el az iható víz a bar­­lang­­ba. Innen elvezették Kom­­ló­­ra. Ez a rendszer a Dunától jövő víz­­ve­­ze­­ték elkészültéig működött. A barlangot a P sáv és a Z sáv jelzésű utak mentén találjuk meg.

A Nagy-Mély-völgy egy szelete

Bertalan barát és az embernyuzó törökök

A Mecseki népmondák sorozatom új része szinte horrorisztikus elemeket is tartalmaz,ezért vegyétek úgy,hogy a 18-as karika kint van!Pécsen járunk a Gyükési kápolnánál...

A kápolna,háttérben a Mecsek és a Karolina külfejtés

A Pécs gyükési Bertalan-kápolnát remete barátok vették gond­jaikba. A törökök közeledésének hírére a barátok a Mecsek erdőségeibe menekültek. Csak egy maradt a helyén, Bertalan. Amikor megtudta, hogy a törökök aranyat, ezüstöt és más kincseket keresnek, a kápolna kincseit a hegy barlangjába rej­tette el. A törökök egy éjjel eljutottak a kápolnáig, de semmit sem találtak, csak a barátot, aki azonban még kínzások után sem árulta el, hova rejtette a kincseket. Lekísérték a hegyről a város felé. Egy présház mellett megnyúzták, bőrét karjára vetették, és a nyúzott ember elindult vissza a kápolna felé. Amikor odaért, összeesett és meghalt. A törökök ezt látva annyira megrémültek, hogy még tájára sem mertek menni többé a kápolnának.

Impozáns épület

A Bertalan-hegyen álló kápolnát 1749-ben építették egy ott lakó remete kezdeményezésére.Felette van a Bertalan-szikla és a Bertalan-kilátó.Régen híres búcsújáró hely volt.A kápolnához sokan elzarándokoltak a közeli falvakból Bertalan napján.

Abaligeti barlang és a törökök

Ígéretemhez híven folytatom a Mecseki népmondák sorozatomat.

A Mecsekben szinte mindennek van valami mondája,legendája vagy éppen érdekes története.

Ezeket veszem sorba,minden hónapban egy ilyen bejegyzésem van illetve lesz.A mai a második történet amely az Abaligeti barlanghoz kötödik.

Cseppkő barlang

Az abaligetiek a törökök elől a falu határában levő barlangba menekültek.Egy falubeli azonban elárulta őket.A törökök nagy tüzet gyújtottak a barlang bejárata előtt,hogy kifüstöljék a magyarokat.Azok azonban a füst vonulását figyelve titkos kijáratra akadtak,melyen át a hegy ellenkező oldalán kibújtak a szabadba.Csendben megkerülték a hegyet,s hirtelen rajtaütöttek a törökökön,akik közül aki kinn maradt,az ott pusztult el,aki pedig idejében befutott a barlangba,azt meg saját füstjük ölte meg.A magyarokat bátorságuk,leleményességük megszabadította.