Mária-forrása

A Mecsek az a különös hegység ahol szinte mindennek van valami legendája,mondája vagy éppen valami története.Ezeket összesiti a Mecseki népmodák gyüjtemény.A mai novemberi részben egy különösen lebilincselő történetről szól a legenda...

Mecsekjánosi

Mecsekjánosiban a mindenható földesurak uralmáról tanúskodik a Fellegvár azon a Vajda-hegyen, amelynek árnyékában szelidülő erdőszegéllyel védett hímes rét zöldellt a Mária-forrása tükrével. Ide indult sétára szolgálóleányaival az egykori földesúr leánya, Mária. Azonban váratlanul meglepte őket a török, és lóhátra kapta a lányokat. Csak Máriát nem érhették el, mivel ő a gyalázat elől a forrás vizébe vetette magát. Erről a forrásról még a mai napig is azt mondják, mélyét senki el nem érheti, hiszen a tenger fenekéhez tartozik. A forráskút mellett ma is látható egy kőtömb, melybe az 1896-os évszámot és a "Mária Qelle" (helyesen Quelle) feliratot vésték. Amikor a földesúr hírét vette a leányrablásnak, huszárjai a török után vetették magukat, és a ma is létező Huszár-gödör (Huszár-vágás) árkánál elfogták és levágták a portyázókat, a leányokat pedig kiszabadították. Mária kisasszonyt azonban már nem tudták megmenteni. Ő azóta is ott sírdogál a forrás táján szép nyári estéken.

Mária-kút,ez nem történetünk főszereplője,csupán illusztráció!

Mecsekjánosi (Közép-Mecsek): Komlótól északra fekvő, a városhoz tartozó kis település. 1332-ben említik először Jánosit. Sokszor szerepel az okiratokban, mert birtokosai a Máré-vár urai és a pécsi káptalan gyakran pereskedtek egymással. A török időkben pusztává vált, majd németek telepedtek le ezen a helyen. Hosszú éveket töltött itt Dénes Gizella (1897–1975) írónő, aki regényeiben a baranyai embereket és tájakat szerepelteti. Látnivalói: 1810-ben épült, Keresztelő Szent János tiszteletére felszentelt, klasszicizáló késő barokk stílusú római katolikus templom és az 1900-ban Engel Adolf (1820–1903) által építtetett kastély. A P jelzés halad át a településen.

A pipacsok is Máriát síratják