Már az idejutás sem volt egyszerű pedig a Sötét-völgy közvetlen a 6-os út mellett kezdödik.Sőt közelebb van a 6-os úthoz mint én aki születése óta itt lakik,kb.1km-re.A Sötét-völgy pár méterre található csak a főúttól igaz vagy 80km-el délebbre mint én.Ha van autód nincs más dolgod beülsz és egy óra alatt ott is vagy,de ha nincs... busszal is egyenes ágon lelehet menni,de az első arra induló busz tőlünk már olyan időpontban ér oda,hogy viszonylag késő egy túra induláshoz.Marad a vonat,hajnalok hajnalán,egy átszállással és némi kerülövel,de időben leér az ember Szekszárdra ahol még átkell szállni egy ottani buszra ami kb.negyedóra alatt repiti ki az embert a völgy bejáratához.Hát mi továbbmentünk... tudtuk persze hol kellene leszállni,de úgy döntöttünk bemegyünk a közeli Kakasdra és onnan kezdjük a túrát.
Nem volt egy nyerő ötlet...
 |
| Kakasd,faluház |
Persze a településsel és annak szépségével az égvilágon semmi gond nem volt!Tetszett nagyon is!Korábban itt mindig csak átutaztunk soha nem álltunk meg,ezért is jött az ötlet,hogy innen startolunk.Megálltunk a főtéren ahol a gyönyörü faluház fogadott minket előtte némi kis kirakodó vásárral.Innen indult a kék háromszög jelzés ami majd elvisz a Sötét-völgy feletti Várhegyi-kilátóhoz.A terv az volt,hogy megnézzük ezt a viszonylag új kilátót,majd lemegyünk a Sötét-völgyi tóhoz,onnan vessük be magunkat a völgybe és lemegyünk egészen Szálkáig.A települést részben átszelő kék háromszögön indultunk hát neki.Tényleg szép kis falucska Kakasd ami Szekszárd és Bonyhád között van félúton a 6-os út mentén amúgy.A turistautunk hamarosan kiért a faluból és belevetette magát a dombságba.Egy darabig frankó volt minden,aztán kezdöttek a gondok...
 |
| A Sötét-völgy kilátója a Várhegyen |
Az útat miután egyesült a piros háromszög jelzéssel,olyan fokon benötte a csalán,hogy az ember vállig ért a növényzet...Na most mi tévők legyünk...visszafordulni más utat keresni óriási időveszteség...Nekivágtunk hát.Június eleje volt az ember rövidújjúban rövidnaciban...a csalán meg a vállunkig ér...A kezünket magasban tarva valahogy evickéltünk a csalánmezőben.A kb.400 méteres szakaszt jó félóra alatt tudtuk megtenni,szerencsére komolyabb károsodás nélkül.Ezután a jelzések elvesztek,amúgy is minösithetetlenül rosszul voltak itt felfestve.Próbáltuk kikövetkeztetni merre megy az út,arra mentünk tovább.Egy a dombságot meghazudtoló meredek oldalban mentünk lefelé ahol aztán újra előbukkant a jelzés,de itt legalább már csalán nem volt.Jó 150-200 méter után elértük a kilátót végre.A közelmúltban átadott kilátó fából volt beleillett a környezetbe és teljesen jó állapotban volt a Várhegyen,amit persze túlzás hegynek nevezni a maga 211 méteres magasságával.Felmentünk hát a kilátást megcsodálni.
 |
| Kilátás a Sötét-völgyi tóra |
Azt kell mondjam:megérte (mint álltalában minden kilátó megéri).A kilátás klassz volt.Ha teljes körpanoráma nem is volt,észak,kelet és dél felé élvezhető volt a kilátás.Északra ráláttunk a Sötét-völgyi tóra.Kelet és dél felé az alattunk huzodó völgyet lehetett látni és a szemközti hegyeket,akarom mondani dombokat.Szép volt!Itt pihentünk (a kilátó alatt padok és asztalok voltak) elfogyasztottuk a reggelinket és elindultunk lefelé a tóhoz.Innen kezdve már nem voltak gondok az utakkal.Jól járhatóak voltak és ahogy haladtunk egyre beljebb a völgyben és a dombságban a jelzések felfestése is elérte a megfelelő szintet.A tavat megnéztük körbejártuk és tóban kialakitott kis szigetekre is rámentün amelyekre kis hídacskák vezettek fel.Kellemes hely volt.
 |
| Sötét-völgyi tó |
Innen már a völgyben folytattuk utunkat,jó másfél kilométeren aszfaltozott úton...ami a kék+ jelzésre hallgatott.Beértünk egy rétre ahol esőbeállók,padok,asztalok,sportpályák voltak és jó sok ember is.Kellemes szép volt a körülölelő dombokkal együtt.Újabb pihenőt tartottunk majd már az országos kéken az erdőbe beérve folytattuk a túrát.Az erdőben teljesen jól járható volt az út.Még nem volt forrás útközben ám hamarosan kettő is akadt.A távolabbi Haramia-forrás közvetlen az út mellett volt,de a közelebbi Fekete-forráshoz kellett egy kis kétéröt tennünk,de úgy döntöttük megnézzük mivel vágytunk már egy kis friss forrásvízre.1km-es kitérő volt a kék kör jelzésen.Szép erdőségbe vezetet az út átmentünk a Fekete-hídon majd rövidesen elértük a forrást ami egy vízmosás túloldalán volt.Az innenső oldalon egy kopjafa emlékmű féle volt rajta sok névvel.talán valami természetjáró kör egykori tagjainak emlékére emelték.A vízmosáson meg egy jópofa kis hídacska vezetett át.A forrás éppen,hogy csak csordogált,de megtudtuk azért tölteni kulacsainkat.Aztán később kiderült felesleges volt mert a közeli Haramia-forrás viszont ontotta a vízet.
 |
| A Haramia-forrásnál |
Visszaérve a kékre hamarosan el is értük a forrást,egy icipicit beljebb volt az kék jelzéstől de pár métert csak az út másik felén meg kicsivel lejebb szintén egy klassz kis rétecske volt padokkal,asztalokkal és itt nem volt senki...Megkostolva ennek a forrásnak a vízét is pihentünk egy kellemeset ezen a réten.Kellett mert következett egy kellemetlenebb rész.Egy emelkedő jött ami nem is a dölésszöge vagy meredeksége miatt volt kellemetlen hanem mert fa hiján az ekkor már magasan járó nyári nap rendesen megsütötte a kobakunkat.Elértük újra a kék+ jelzést ami aztán innen ha nem is nyílegyenesen,de szinten vezetett egész Szálkáig.Ez az út néhol ingerszegény volt máshol lehetett látni a dombság lankáit,völgyeit aztán megint ingerszegény helyen ment keresztül.Ez tartott vagy 4km-en keresztül,mígnem kiértünk egy fantasztikus helyre.Elsőre ebben a helyben sem volt semmi különleges,hacsak nem az,hogy jobb oldalt az erdőt felváltotta egy búzaföld.Na de ott állt egy vadászles,gondoltuk felmegyünk rá.Hát érdemes volt...nem is értem itt miért nem egy kilátó állt...Valami egészen fantasztikus kilátásunk nyílt dél-nyugat felé a feltünő Mecsek vonulataira...egészen varázslatos hatással volt ránk a hely szépsége...
 |
| Kilátás a Mecsekre |
Itt ellettem volna akár egész nap is...Gyönyörködtünk vagy félórát aztán folytattuk az utat a már közeli Szálka felé.Innen már az útról is rálehett látni a Mecsekre és a környező dombokra,lankákra.Gyönyörü szakasza volt ez az útnak!Lassitottuk is a tempót,de így is hamarosan beértünk Szálkára.Ez egy "V" betűt formázó település a Szekszárdi-dombságban.Lényegében két utcája van a településnek ami ha fentről néznék le rá V betűt mutatna.Én jártam itt már korábban kétszer is,de mindkétszer a V másik szárán jöttem.Ezen oldalról is tetszett a falucska,meglepő volt a sok-sok eladó ház...tehát erre sem van nagyon munkalehetőség?Leértünk a V aljára,furának tűnt mert bár 16 évvel ezelőtt jártam itt,valahogy teljesen másra emlékeztem.Nem tudom,hogy ez volt-e a főtér,de nevezzük annak,szóval a főtér központi látnivalóját egy hatalmas szarvasbika szobor adta.Ugye mikor utoljára itt jártam ez még nem volt itt.Megcsodáltuk hát a valamikori világrekorder szarvasbika szobrát.Hatvan éven át ez volt a legnagyobb elejtett vad,ezt szemléltette a szobor.Tetszett!
 |
| A világrekorder bika |
Állítólag pont akkora a szobor mint az a vad volt.Na a főtér két oldalán két vendéglátó hely volt,az egyikben tömérdek ember a másikban senki...mégis ebbe a másikba ültünk be ebédelni.Megérte.A világ legeslegjobb babgulyását sikerült elfogyasztanom itt,egészen fantasztikus volt!Úgyhogy ha legközelebb erre járok ezt megismétlem.Itt a V alján aztán ráleltünk a Szálkai.víztározóra amely aztán több kilométeren át elnyúlik dél-nyugati irányba.Ezt még megnéztük és ennek a partján fejeztük be a túrát.Jó 18km-et számoltunk biztos annyi is volt,meg tán a +1km a Fekete-kúti kitérővel.Az elején azt a csalános részt leszámítva azt kell mondjam kellemes volt.Az a rész ahol megpillantottuk a Mecseket meg egészen szuper volt és ezt még megfejelte a babgulyás.
Busszal mentünk vissza Szekszárdra ahonnan hasonló módon mint ahogy jöttünk vonattal evickéltünk haza.Ha jól emlékszem este fél9-re itthon voltunk.Az élmény miatt ismét megérte!
 |
| Túránk útvonala |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése