2016. december 25., vasárnap

Az első és utolsó túra

Ha tudom,hogy ez az utolsó közös túránk egészen biztos jobban megbecsülöm azt a napot....
Na nem mintha így nem becsülném eléggé,csak akkor még nem tudtam amit nem tudhattam...
Elöző bejegyzésemben írtam a kunyhóról és Sándorról és ez a történet is szervesen kapcsolódik hozzájuk.Sokszor nagyon sokszor jártunk a kunyhóhoz viszonylag közeli Máré várban.Mindig is csodásak voltak ezek a túrák,amelyek a kunyhótól indultak a várig mentek és aztán a kunyhónál végződtek.Csodálatos ezen a részen (is) a Mecsek,az erdők meg minden.Olyan is volt,hogy egy-egy ilyen túrán hazafelé a kunyhóhoz kukoricát loptunk amit aztán a kunyhónál megfőztünk.
Ez a túra most picit másabb volt,a faluból busszal mentünk el a szomszédos Magyaregregyre.A terv az volt,hogy innen megyünk el a várhoz majd onnan a szokásos úton a kunyhóig,ott pihizünk majd lemegyünk a faluba Szászvárra.Ez volt Gergő fiam első komolyabb túrája aki ekkor tán még nem volt hat éves sem.

Magyaregregy
Természetesen Sándor is jött velünk a szokásos jó hangulatban vágtunk neki a túrának.A buszról Magyaregregy után a Vár-völgyi leágazásnál szálltunk le,innen indultunk neki a piros jelzésen.A jelzés régebben átment a helyi strand területén és úgy ment fel a hegyoldalba.Most annyit módosítottak rajta,hogy a jelzés kikerülve a strandot egy darabig a Vár-völgyben haladt majd azután ment fel a hegyre.A hegyoldalban a völgy felett enyhén kanyarogva vezet egészen a várig.A vár a Máré vára egy romjaiban is gyönyörü kis vár a Kelet-Mecsek egyik hegyormán kb.340 méteres magasságban.Nagyon sok túrám vezetett ide az évtizedek alatt és lesznek majd még ezekről is bejegyzéseim.Most az volt a cél,hogy a fiamnak megmutassuk a várat és kicsit bevezessük a túrázás rejtelmeibe őt is.Sándor próbálta őt is tanitgatni útközben a jelzésekre meg mindenre,kicsi fiatal agya valamennyire már fogta a dolgot,hisz érdekelte is.Nagyon élvezte a jelzések keresését a fákon.A buszmegálló után nem kell 1óra sem,hogy elérjük a várat,így volt ez most is.Hamarosan odaértünk.Majd egyszer irok a várról is részletesen.Most szokás szerint megcsodáltuk,élveztük Laci bácsi a "várkapitány" rendkivüli kedvességét,felmentünk a kilátórészbe,szóval jó egy óra hosszat elvoltunk itt.Mindig is szívesen jártam itt,most is jó érzéssel töltött el az ittlét.
A vár után még mindig a hegyoldalon haladó piros jelzésen mentünk,pár száz méter után elértünk a Gergely-Éva-forrásig amely megint egy legendás forrása a Mecseknek.

Máré vára a Mecsek erdőségeiben
A forrás egyik legendája szerint ha iszol a vízéből akkor visszatérsz ide...és ez bizony így van,tanúsíthatom.Én ekkor már vagy tizedszerre voltam itt és akármikor is jutottam el ide mindig ittam a forrás vízéből.A forrás a piros jelzés mentén van,a hegyoldalban a vártól pár száz méternyire.Ezután a jelzés kanyargósan folytattja útját mígnem lassan-lassan leér a Vár-völgybe az Iharos-kúthoz.Ennek a kútnak nincs ugyan legendája,de akkor üde friss víze az bizony volt.Aztán évekre elapadt ez a forrás,de tudomásom szerint pár év  "hallgatás" után 2014 táján újra "megszólalt"...

A legendás forrás
Az Iharos-kútnál vettünk aztán búcsút a Vár-völgybe továbbhaladó piros jelzéstől.Mi pedig folytattuk a Somosi-patak mentén a zöld+ -on.A Németdöglés részen mentünk még enyhén völgyes területen.

Az Iharos-kút
Hamarosan azonban a zöld+ hegynek vette az irányt és haladt a Kelet-Mecsek gyönyörü erdős részein.Elhaladtunk még az egyik legkedvesebb forrásom a Nyomákói-kút mellett és rövidesen elértük a Nyárádi kunyhót.Nincs igazán messze a Máré vártól,nem volt megerőltető túra még egy 5 éves gyerek számára sem.A kunyhóban aztán megkajáltunk,kicsit takarítgattunk élveztük az ottlétet.Más már nem maradt innen még lekellett menni a faluban,de innen már végig lefelé vezetett oda az út amely ekkora már piros+ volt.A túra távja a buszmegállótól a kunyhóig  kb.9km,Szászvárig meg olyan 15-16km.Nem nehéz sokszor megcsináltuk már.

Feltűnik a kunyhó
Akkor még nem tudthattam,hiszen olyan sok jel még nem utalt rá,hogy így legyen,de ez volt utolsó nagy túrám Sándorral.Bár egy év múlva még a kunyhóig felmentünk és akkor már érezni lehetett,hogy sok közös túránk nem lesz,de ekkor még nem tudhattam.Így hát jól eltettem szívemben ennek a túrának az emlékét.Ez volt fiamnak első komolyabb túrája és ez volt az utolsó közös túránk Sándorral,tehát minden szempontból emlékezetes marad számomra.

Túránk útvonala,szagatottal a kunyhó utáni rész

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése