2019. május 16., csütörtök

Minden idők legjobb túrái Gergővel

Nehéz megszámolni,hogy hány túrán is voltunk együtt állandó túratársammal Gergővel.
Nem is akarom megszámolni,hinni akarom,hogy ez sohasem érhet véget... Kimondhatatlanul jó bulik voltak ezek,még a legrosszabb túra is kivételes élmény volt,de az igazság az,hogy olyan,hogy rossz túra nem is volt.Csúcs volt mind,amelyek életem legszebb élményeivé nőtték ki magukat.Most megpróbálom összeállítani a top 10-et,ami persze nem könnyű...nem könnyű,mert ha fél vagy egy év múlva állitanám össze a listát,lehet egész más sorrend jönne ki.De a mostani érzéseimet a mostani lelkiállapotomat veszem alapul és azt,hogy Gergőnek mi lenne a véleménye.Mindig megbeszéltük az ilyen dolgokat és ismertem annyira a fiamat,hogy tudjam nála mi lenne a top10...de nincs olyan,hogy nála vagy nálam.
Olyan van,hogy nálunk...!

Szokás szerint visszafelé haladok a listában.
A túráknak azt a címet adtam ahogy a blogban szerepelnek.

Csodás útjaink egyike...Petnyák-völgy,Mecsek
10.Túra a Csiki-hegyekben,Sorrento és egyéb csodák

Ez a túra volt a 2017-es szezonnyitó túránk.Emlékszem paráztunk mert a túra előtti napokban -11 fokos hideg tombolt még napközben is.Aztán a túra napján már plusz három körül járt az idő.Budaörsről inditottuk ezt a túrát amely a Budai-hegység dél-nyugati oldalába vezetett minket a Csiki-hegyekbe.Havas táj fogadott aminek nagyon örültünk,hiszen már régóta nem volt részünk ilyesmiben és vágytunk már egy havas túrára.A téli táj nem hazudolta meg magát,rendkivüli szépségű volt az erdő és maga a túra is.Érintettük a fantasztikus Sorrento-sziklákat amelyeknél a kilátás is pazar volt.Felmentünk Csillebércre majd a Budaörsi csodás hegyeken tértünk vissza Budaörsre.A körtúrát megfejeltük még azzal,hogy Budaörsön megmásztuk a kivételes izgalmakat tartogató Odvas-hegyet.A túra részletes krónikáját ide kattíntva olvashatod el.

Sorrento sziklái
9.Halál közeli élményeink a téli Rám-szakadékban

A lista következő túrája is egy téli túra.Elötte lévő nyáron jártunk a csodás Rám-szakadékban,annyira magával ragadó élmény volt,hogy elhatároztuk a következő év telén visszatérünk majd.Így is lett,2017 februárjában tértünk vissza.Azonban a jéggel nem számoltunk.Az egész szakadék rendkivül jeges volt,már lenn táblák tucatjai figyelmeztettek a veszélyre,sőt az életveszélyre!Ám nem törödve ezzel neki indultunk a híres szurdoknak.Szavak nincsenek rá mekkora élmény volt...Igyekeztünk rendkivül óvatosak lenni,hiszen valóban veszélyes volt.A máskor a szakadékban lévő tömegnek most nyoma sem volt,rajtunk kivül négy embert láttunk itt összesen.Bár óvatosak voltunk az első vízesés tetején majdnem visszacsúsztam.Aztán a negyedik vízesésnél a jég miatt nem lehettt felmenni.Úgy tűnt csapdába kerültünk,hisz visszafelé teljesen életveszélyes volt az út lefelé...előttünk pedig a jeges vízesés elzárta az utat...Ám túrázásaink történetének legbriliánsabb teljesitményével megmásztuk a részben jeges vízesést és kijutottunk!Azthiszem ha visszagondolok mindenre,akkor ez volt az a dolog amire a legbüszkébb voltam valaha is...A szurdok után a Szakó-nyergen és a Vörös-kő bércen át jutottunk vissza Dömösre.Fantasztikus túra volt!A túra részletes leírása ezen a helyen elolvasható.

Itt még szelid a jeges Rám-szakadék,aztán ez változott
8.A Zengő meghódítása

Az időpont 2014 tavasza.Egy mecseki oldalt üzemeltettünk a leghíresebb közösségi portálon ekkoriban.Ennek köszönhetően jó pár ismeretségre tettem szert a Mecsekből.Ennek eredménye lett,hogy meghívtak minket egy Zengői túrára.Egy hatvan esztendős úriemberrel kerültem baráti viszonyba,ők hívtak el minket Hosszúheténybe és vittek el egy Zengő körtúrára.Jó néhányan összegyültünk a túrára ami így még élvezetesebb volt,ám a fő élvezetet a látnivalók adták.Ekkor láttuk Gergővel életünkbe elöször a leírhatatlanul gyönyörű medvehagyma tengert a Zengő oldalában,amely azóta is a nagy kedvencünk lett és lehetőség szerint minden áprilisban vissza is tértünk illetve térek.Ezenkivül sikerült bazsarózsát is látnunk,valamint a Zengő egyéb csodái is élményszámban mentek.A kilátás,a Mária kápolna vagy a Püspökszentlászlói arborétum látványa után minden túrázó dörzsölheti a tenyerét mert nem mindennapi élmények.
A túra végén pedig egy halászléra is vendégül láttak minket kedves barátomék.
A túra krónikája itt érhető el .

A zengői csapat Püspökszentlászlón
7.Keresztül a Kelet-Mecseken

Ha jól emlékszem erre a túrára 2016 augusztusában került sor.Mondhatni azon ritka túrák egyike volt amit nevezhetek akár családi túrának is,hiszen Gergő édesanyja is velünk tartott.Féltem is nem fogja bírni,de aztán nem volt gond vele.A túrát Mecseknádasról inditottuk és keletről nyugat felé tartva átszeltük az egész Kelet-Mecseket.Érintettük annak két legszebb völgyét az Óbányait és a Hidasi-völgyet is.Keresztül mentünk Óbányán,Kisújbányán és Pusztabányán.Valamint felmentünk a Cigány-hegyi kilátóba is.A hosszú táv ellenére ezen a túrán nem fáradtunk el,hogyan is fáradtunk volna amikor élveztük minden egyes méterét.Nagyon jó buli volt ez is.
A túra krónikája itt olvasható el.

Gergő az Óbányai-völgyben
6.Túra a Holdvilág-árokba

Mint mindig 2017-ben is a legszebb időszak november első hete volt.Mondanom sem kel,ilyentájt a legszebb a természet és ilyenkor a legjobb túrázni is.Ezt kihasználva indultunk el az addig számunkra ismeretlen Holdvilág-árokba.A szurdok szépsége a Rám-szakadéval vetekszik ám egy részt kivéve könnyebben is járható.A hatalmas sziklafalak ölelésében ez a túra is kivételes élmény volt.A szakadék után mentünk fel a Lom-hegyre ahol az egykori légvédelmi bázist néztük meg,majd innen mentünk át a Bölcső-hegyre.Onnan pedig lereszkedtünk a Lajosforráshoz,majd az aranyló erdőt át értünk le Pomázra.
Errőt a túráról ezen a helyen írtam részletesen.

Amire szava sincsenek:Holdvilág-árok
5.Újra egyenesen át

A Nagyvenyimről Perkátára vezető túrán elöször 2017 októberében voltunk Gergővel,akkor sem volt rossz buli.Ám rá egy évre elvittük Gergő édesanyját és Zoli barátomat is magunkkal.Jól tettük,hiszen gyakorlatilag ez volt az a túra amit végig nevettünk.A táj sem volt persze csúnya,amire mág rádobott egy lapáttal a kellemes őszi idő.Érintettük a már jól ismert Szent Bernát arborétumot,majd a Rátgéber-tavat.Ezt neveztem el aztán Gergő tavának... elhaladtunk a temető és a börtön furcsa párositásán lévő részen majd egy hatalmas réten át jutottunk be Perkátára,ahol a játszótéren baromkodtunk egy hatalmasat.Kimondhatatlanul jó buli volt amely éppen a nem mindennapi hangulatának köszönheti,hogy top10-es lett.
Itt a részletes krónika erről a buliról.

Nevetve egyenesen át
4.Nyolc év után visszatérés a kunyhóhoz

Ez a túra nem volt betervezve előre,mondhatni ez volt Gergő ballagási ajándéka,hiszen pont e túra előtt két nappal ballagott a szakiskolából.A túrát úgy sorsoltuk ki!Mégpedig úgy,hogy összeírtunk tíz olyan túrát ahova szívesen elmennénk és amelyek nem részei a bakancslistának.Ennek a sorsolásnak lett győztese ez a túra.Megmondom az őszintét,titkon reméltem is,hogy ez fog győzni,hisz tudtam páratlan szépségű helyekre visz majd.Így is lett,hisz a felülmúlhatatlan szépségű mecseki Csepegő-árkon keresztül jutottunk fel az akkor már régen látott szeretett kunyhómhoz.Innen pedig felkapaszkodtunk a Mecsek ötödik legmagasabb csúcsára a Dobogóra.Onnan pedig a szintén fantasztikus szépségű Farkas-árkon végigmenve értük el Váralját.Leírhatatlanul jó buli volt ez is...
itt van a  részletes krónika.

Valahol a Dobogó környékén a Mecsekben
3.Ahol Felvidék kezdödik

Sokáig úgy voltam vele,talán ez a túra az első.Ám ezt a tervet felülírta az élet,így "csak" dobogós.A Somoskői vár és környéke talán a legszebb táj amelyen valaha is jártam.A szépségén kivül számtalan érdekességet és látnivalót is rejteget.Nagyon korán kellett indulnunk erre a túrára és csak másnap éjszaka érkeztünk haza.De megérte!A Somoskői várban ekkor már nem elöször jártunk,de szépsége most is rabul ejtett minket.Napokat eltudnék itt tölteni,ám mentünk tovább.Olyan érdekességek következtek mint a messze földön híres bazaltorgona,vagy a kőtenger.Majd a kristálytiszta levegőjű Bukovinkai-völgy után kapaszkodtunk fel az egykori kőbányába a Macskalyukba.Innen vezetett utunk a valaha volt legszebb tájon keresztül ahol megfordultam életem során.Felvidék már itt is gyönyörű volt!A kis szlovák falu Sátorosbánya szépségére sincsenek megfelelő szavak..na és a sör is itt volt a legjobb azok közül amiket valaha is elfogyasztottam!Innen mentünk még vissza Somoskőújfaluba majd onnan haza.Kivételes örök élményű túra volt...
A túra részletes krónikája ide kattíntva elolvasható.

Ahol Felvidék kezdödik...
2.Az első és utolsó túra

Ez az a túra amely ott kell,hogy legyen életem legemlékezetesebb élményei között.Mégpedig azért mert ez volt az egyetlen túra amelyen együtt túrázhattam a valaha élt két legnagyobbal a királyokkal,a legeslegjobb emberekkel akiket valaha is ismertem: Gergővel és Sándorral.Fura...ugye Gergő ekkor kezdett kinöni a pelenkás időszakából,Sándor pedig ekkor kezdett már betegeskedni,így aztán a sors tulajdonképpen ezt az egy közös túrát adta csak meg.Én meg elkövettem életem valaha volt legnagyobb hibáját amit sohasem bocsájtok meg magamnak...nem vittem fényképezőt a túrára...úgy voltam vele majd legközelebb....Sajnos nem volt legközelebb...A sors ezt az egy közös túrát adta a két legnagyobbnak.Ráadásul a túra azon a helyeken vezetett keresztül amiket én a legjobban szeretek.Hogy követhettem el ekkora hibát?A Vár-völgyből indulva mentünk a Máré várába,majd onnan vissza a völgybe.Innen a Németdöglésen át a Nyomákói-kútat is érintve értük el a szeretett Nyárádi kunyhót.Ott egy nagy pihi után mentünk vissza Sándorékhoz Szászvárra.Jött velünk Móni is Gergő anyukája.A túra emlékezetem szerint 2005 júniusában lehetett...Nem kell különösebben ecsetelnek miért is második,de ha nem világos itt részletesen is elolvashatod a sztorit.És ha még mindig nem világos miért is különleges ez a túra itt megtalálod rá a választ egész biztosan...

A Máré vára
1.Salabasina-árok

Ugye néhány napja is írtam erről a túráról amely óriási jelentőséggel bír eleve,hiszen ez volt kisfiammal az utolsó közös túránk...de ettől függetlenül is valószinűleg dobogós lenne.Így azonban kétség sem férhet hozzá,hogy az első.A Salabasina-árokról korábban begyüjtött infók alapján nagyon paráztunk.Hiszen azt Rém-szakadékként emlegették inkább.Ugyanakkor magával ragadott a dolog izgalma és kalandja...Nagyon jól tettük,hogy végül is elmertünk menni erre a túrára a Visegrádi-hegységbe,mert történetünk legklasszabb kalandja kerekedett belőle.A Salabasina bár kalandos volt,nem volt azért olyan vészes mint amilyennek leírták...Életre szóló élmény volt végigmenni rajta.Az árok után a hegység nyergein keresztül jutottunk el a Szentkútig,majd következett közös történetünk utolsó kilométere a Dera-szurdokban.Erről majd külön fogok egyszer írni,talán majd pont az egy éves évfordulókor.Ez volt a valaha volt legklasszabb túránk az életben.
A túráról részletesen ezen a helyen olvashatsz.

Gergő a Dera-szurdokban,ez az utolsó túrázós kép róla...
Hát ezek a mi top10 legjobb túráink amivel azthiszem Gergő is egyetértene...Leírhatatlanul sok csodában és élményben volt részünk amikre úgy gondolom Gergő is szívesen emlékszik vissza odaát,mégha száz életet élünk is...Remélem nála is ott vannak ezek az élmények a toppon...vagyis nem remélem hanem tudom.Ismerve a tiszta lelkét és személyiségét...



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése