Elöször Révbérpusztán

Túrázásaink történelmében háromszor jártunk Révbérpusztán az alföldi Solthoz közeli kis tanyán.Ezen a helyen a  régi falusi élet elevenedik fel.Régi hagyományokat ápolnak itt és lovas bemutató is szokott lenni.Főleg igaz ez minden év pünkösdkor,de az év többi szakaszában is szoktak itt rendezvények lenni.Ugye egyszer egy pompás biciklitúrát tettünk ide.Kevés bringatúránk volt sikeres a múltban,de ez az volt.Erről ha gondolod erre a helyre kattíntva olvashatsz.Ez egy tényleg jó buli volt akkor.Aztán öt évvel később jöttünk el újra Gergővel,ez tavaly volt.Na és hát ez már nem volt annyira jó buli,persze nem miattunk.Jóval szerényebb rendezés volt és sok udvariatlanságba is botlottunk itt,erről meg ha ide kattíntasz olvashatsz is.Akkor a nem kis csalódás hatására úgy döntöttünk többet nem jövünk el ide,nem költjük itt a pénzünket.Azonban sokminden megváltozott...ugye sajnos Gergő elment...és az új túratársaim még nem jártak itt.Így aztán van egy olyan terv idén pünkösdre,hogy majd elhozom ide őket.Tavaly úgy is siettünk mert meccsre mentünk,így a lovasbemutatóról lemaradtunk.Ők meg még nem láttak ilyesmit.Hát meglátjuk majd,hogy alakul.Szóval háromszor jártunk itt állandó kis túratársammal,a legjobb barátommal édes kicsi fiammal Gergővel.Kettőről van blogbejegyzés,azonban a legelső alkalomról még nincs.Ezt pótolom most.

Lovaskocsikázás Révbérpusztán,a kék pólos Gergő...

Nem sok kép maradt erről a kirándulásról,ami még megvan azokat most beteszem ide(szerencsére azóta rendszerezve,mappázva vannak a képeink).Az időpont emlékezeteim szerint háát én 2006-re emlékeztem,de lehet,hogy 2007 vagy tán 2008, Gergő tán másodikos lehetett.Nem is tudom már.A lényeg,hogy osztálykirándulásra készültek és megkértek néhány szülőt tartson az osztályal,ezzel is könyitve az osztályfönök dolgát,így több figyelem összpontosul a gyerekekre.Na ezen szülők egyike voltam én.Jó ötletnek tűnt ez a kirándulás,hiszen nem volt messze Révbérpuszta így a családoknak nem kellett holibiris összegeket leszurkolni érte.

Egy kék volvo autóbuszt béreltünk,azzal vágtunk neki a nem túl messzi kb.45km-es útnak.A gyerekeknek minden új volt,mi sem voltunk még ekkor annyira benne a túrázás világában (bár már voltak túráink),így roppantul élvezték már az utazást is.

Odefelé Dunaföldváron megálltunk.Egy kis Dunaparti mókázásra játszára,Ekkor még nem tudtuk,de erre a helyre sokat jöttünk aztán a jövőben.Ennek végeztével indultunk tovább Solton át Révbérpusztára.A tanyán nem volt különösebb rendezvény,de rajtunk kivül még két csoportot fogadtak.Leszállva a buszról persze azonnal alaposan körülnéztünk mindenhol.

A szamarazás

Megnéztünk mindent,kovácsmühelyt,régi lakóházakat,az állatokat.Kenyérlángost kaptunk.Én még lenéztem egy jó kis borospincébe,ahol az egyik anyukával lenyomtunk egy pohár bort is.Kirakodóvásárt néztünk,szóval volt minden.Gyerekeink elvoltak.Egy vetélkedőt szerveztünk,ügyességi játékokkal egybekötve.Aztán elvittek minket lovaskocsikázni a pusztába kicsit.Jó kis élmény volt.Visszatérve a tanyára pedig kilehetett próbálni a lovaglást lovakon és egy szamáron is,akit ha jól emlékszem Marcinak hívtak,de ez nem biztos.Nem biztos,hogy jól emlékszem.Az én fiam is kipróbálta Marcit,de nem volt túl sikeres próbálkozás.Persze a betyároknak öltözött helyiek végig ott voltak és vigyáztak a csemetékre.Lényeg,hogy Gergő megijedt és ijedtében csúszott lefelé Marciról,a betyár alig tudta megtartani őt is meg a szamarat is,de végül csak sikerült.Gergő pedig rohant ki a pályáról ijedtében.

A lovasbemutató

Kicsivel későbbre ígérték a lovasbemutatót.Míg erre vártunk a csárdánál,hallottuk mögöttünk,hogy a francia csoportnak felszolgálják az ebédet.Valami csipős gulyás lehetett,mert jót nevettünk ahogy krákogtak meg köhécseltek ott,egyszerre vagy ötven francia.Gergőnek annyira tetszett,hogy még tíz év elmúltával is felemlegette aztán.

Na azt eljött a lovasbemutató ideje.Addig csak tv-ben láttam ilyesmit,így megkell mondjam az öszintét,én személy szerint roppantul élveztem.Talán a gyerekek is.Ennek végeztével még elnyaltunk egy fagyit és indultunk haza.Időben tán délután öt körül haza is értünk rendben.Hát ennyi maradt meg dióhéjban az első révbérpusztai kalandunkról.Mondom utána még kétszer jutottunk el ide Gergővel,az első jó buli volt a második nem annyira.Ha minden jól megy és klappol,akkor pünkösd vasárnap visszatérünk.Sajnos már Gergő nélkül,de az ő nyomában most is...