Szemezés a Csonka-toronnyal

Legutóbbi túránkon Szabadszálláson lettünk figyelmesek egy táblára amely a Csonka-toronyhoz vezető utat mutatta.Azt nem tudom,hogy pont ehhez-e,amelyről most írok,hiszen számtalan Csonka-torony van az országban.A tábla mintha kelet felé mutatott volna,mostani "főhösünk"azonban Szabadszállástól délre van.Szóval elkezdtem kutakodni a Szabadszálláshoz közeli esetleges Csonka-tornyok iránt és ezt találtam.A képeket és infókat böngészve rájöttem újra arra amit pár hellyel kapcsolatban már korábban is éreztem: azt,hogy ez a hely hív magához.Ezt látnom kell.Nem egy nagy valami,nem egy kiemelkedő látnivaló,de mégis úgy érzem látnom kell.Így tehát egy jövendőbeli túra egész biztosan ide fog majd vezetni.Mielőtt megvizsgálnám hogyan juthatok el ide,nézzük meg azt amit a toronyról találtam:

A torony napjainkban

A Soltszentimre határában található templomrom Árpád-kori műemlék, bár pontos építési ideje nem ismert. A területen már a honfoglalás idején is laktak. A Duna-Tisza középső része fejedelmi, majd királyi birtok volt, ez fellelhető a környező települések nevében is (Solt, Soltvadkert - királyi vadászterület). A templom alapja XI.-XIII. században készülhetett (bár az 1961-es ásatások során az építési időt a XIV. századra tették, a szentély 3 oldalon záródó nyolcszög kiképzése miatt - gótikus jelleg), amihez egy hajdani római castrumot is felhasználhattak - István király rendeletének megfelelően, miszerint a helyben lévő rommaradványokat is fel kell az építéshez használni -, ugyanis a falában ma is több római tégla található (a környéken római kori cserépmaradványok is előkerültek). A templom román stílusban épült, vastag lőrésszerű ablakokkal, így valószínű, őrtoronynak is használták. Sem támpillérre, sem faltagozódásra utaló nyomok nem lelhetők fel.

A templom K-Ny irányban helyezkedik el, egyhajós, a kapu dél felé nézett. Faragott, vagy díszített köveket nem találtak (egyetlen faragott kő van csupán a templom szentélyének külső felén, de ezt utólag építhették be). A helyi monda szerint, addig áll a templom, míg e faragott kő a helyén van. A hajó hossza 12,80 m, szélessége 6,30 m. A szentély 4,8 m szélességű. A torony 2,60*2,80 m, magassága 10,6 m, hajdanán 4 emeletes volt. Építőanyaga túlnyomórészt réti mészkő (darázskő), a már említett római téglák, de tartalmaz vulkáni eredetű kőzetet (andezit, andezittufa) is, amit távolabbról szállítottak ide. Kötőanyagként habarcsot használtak, melybe apróra zúzott égetett meszet oltottak. A külső falat is vakolattal látták el, ennek egy része még ma is látható (1930-ban még találtak a vakolatban 1522-ben keltezett bevésést). A mohácsi vész után a török a Duna-Tisza közét uralma alá vonta, a település - a többi 900 alföldi faluval együtt - elpusztult. Így maradt magára a templom a pusztában.

A templomrom a süveggel

Már az 1860-as években történtek ásatások a rom körül a terület akkori gazdájának, Blaskovits Sándornak és családjának közbenjárására. Találtak rézkarikákat, római kori pénzeket, urnákat, dísztárgyakat, Anjou korabeli kardokat, dísztárgyakat. A leletek a kiskunhalasi gimnázium régiségtárába és a Nemzeti Múzeumba kerültek. Sajnos a régiségtár a II. világháborúban megsemmisült. 1920. és 1931. között négy ízben végeztek még ásatásokat. Dokumentáció ezekről nem maradt fenn, csak néhány fénykép. A korabeli újságok is beszámoltak az ásatásokról, a Magyarság (1930. aug. 5.), az Új Barázda (1930. aug. 6.), a Nemzeti Újság - Katolikus melléklete (1930. ápr. 20.). A Csonka-torony környéki szőlőtelepítésekkor csontmaradványok és cseréptöredékek kerültek elő, de senki sem tulajdonított jelentőséget neki, így ezek a leletek sajnos elkallódtak.

A rom az 1920-as évekre rossz állapotba került, az északi oldalon lyuk tátongott, szükségszerűvé vált a felújítása. Az állagmegóvás legfőbb sürgetője az akkori plébános, Vorák Lajos volt. Az 1930-as Szent Imre évre sem sikerült elegendő pénzt összegyűjteni a munkálatokhoz. Ez idő tájt felmerült az az ötlet, hogy a templomot lebontanák, és a faluban eredeti állapotában újra felépítenék - mivel ekkor még nem volt temploma a községnek -, de ezt sem a műemlékvédelem nem engedélyezte, sem elegendő pénz nem volt rá, így a templomrom a helyén maradt. 30 évi levelezés és gyűjtés után a munka végül csak 1961-re készült el, Erdei Ferenc tervei alapján. Az ezredforduló tájára újra felújításra szorult az épület. Már nem csak az idő, hanem a felelőtlen emberek is nyomot hagytak a sokat látott falakon. 2000-ben, a Millennium évében újra felfrissítésre került a templomrom. A torony egy fém süveget kapott, ami lehet, hogy nem a legesztétikusabb, de védi az évszázados falakat az egyre agresszívebb esőktől. Ez a Kiskunságban egyedülálló kincs méltán lehetett színhelye és szemtanúja a Millenniumi zászló átadásának 2000. aug. 19-én.

Gyönyörű...imádom az ilyen romokat!

Úgy tudom azonban,hogy a torony tetején lévő fém süveg időközben eltűnt!Egyes feltételezések szerint vihar tépte le,más mendemondák arról szólnak,hogy a tezsvírek tették magukévá...Ki tudja...Megfogom nézni rövidesen mindenesetre.

Ennyi tehát az infó amennyit összetudtam most szedni róla,ebben nagy segítségemre volt a környék jól ismerőjének Kéri Ferencnek a honlapja (http://www.keriferenc.hu/?Kéri_Ferenc...).

Most pedig lássuk,hogyan tudnék ide eljutni.A torony három település közelében fekszik,nagyjából mindháromtól egyenlő távolságban.Soltszentimrétől dél-nyugatra,Csengődtől északra,Akasztótól pedig észak-keletre.Hozzávetőlegesen mindhárom településtől 5km-re.Soltszentimréről és Csengődről jelzett turistaút vezet ide!Nekem viszont a tömegközlekedés szempontjából mindenképp Akasztó lenne a legmegfelelőbb.Akasztóról részben jelzetlen út vezet ki,amely beletorkollik az előbb emlitett jelzettbe,tehát nem egy nagy vasziszdasz ide kitalálni.A túrára viszont jó lenne még egyéb látnivaló is.Ez kicsit kevésnek tűnik...Sem Soltszentimrén,sem Csengődőn nem találtam érdemleges látnivalókat.Akasztón tán ott van a Stadler stadion,valamint a közelben folyó Duna-völgyi főcsatorna és kicsit távolabb Kiskunsági főcsatorna és az akasztói horgászpark.

Nagy valószinűséggel tehát egy a toronyhoz induló túrát Akasztóról fogom inditani és oda is fogok visszaérkezni.

Hamarosan!