A születendő télben eszembe jutott egy régi havas túra.
Az időpont 1988 november 2. világosan emlékszem rá ma is.Alig egy hónappal voltunk apám halála után,a családi tragédia fáradalmait kipihenni érkeztünk Sándorékhoz a Mecsekbe.Már útközben szakadt a hó,a vonatok jelentős késésekkel közlekedtek,de biztonságosan oda értünk a mecseki Szászvárra Sándorékhoz.A szakadó hó előre vetitette egy nem mindennapi túra lehetőségét másnapra.Így is lett.Nem emlékszem,sem azelőtt,sem azóta se,hogy ilyen hamar beköszöntött volna valaha is a tél.Mint írtam november másodika volt csupán.Visszagondolva pl.az idei november elejére,még javában zajlott a természet őszi színjátéka és csodaszép idő is volt.Na,de akkor 1988-ban,estére már jó 30centis hó lepte el a Mecseket.
Sajnos a túráról nem maradtak képeim,amúgy is csak egy régi szmena volt akkor nálam.A múltban sajnos valahol elvesztek a vele készült képek.Így a bejegyzést néhány környékbeli és ottani képekkel illusztrálom amik nem ekkor készültek.
 |
| 1988 november elejére alaposan behavazott a Mecsekben |
Sándorral és az ő egyik cimborájával vágtunk neki a téli túrának.Alaposan felöltöztettek,kaptam olyan dolgokat amikre nem készültem: pl.hótaposót és meleg kabátot.Ahogy erre szokás ilyentájt a túrát egy jó felessel inditottuk,így aztán már az első métereken sem fáztunk.A települést (Szászvárt) is alaposan belepte a hó amely ekkora reggelre már elállt.Na és a nap is ki ki sütött.Minden adva volt egy remek téli túrához.Célunk mi más is lehetett volna mint felmenni a Nyárádi kunyhóba.Persze nem csak azt akartuk,hogy felmegyünk azt jövünk is.Odafent úgy spekliztünk,hogy majd befütünk,főzünk egy jó nyúl paprikást na és csinálunk egy kis forralt bort.Ezt így ahogy írom,még így is pompásan hangzik és nagyon-nagyon jó visszagondolni rá.
 |
| Hó lepi a betonútat is |
A faluból kiérve egy betonút vezetett fel a közeli kb.3km-re lévő bányához amely ekkor tán még üzemelt.Bár az erre irányuló emlékeim már nagyon homályosak.Az út sem volt még letakarítva,nagyon friss volt a hó és a betonúton is volt vagy 20centi vastag.A hótaposókban azonban remekül haladtunk.Áthaladva a bányatelepen az Ól-völgyben találtuk magunkat.Itt már a betonút véget ért (nem mintha ebből bármi is látszodott volna...) és átváltott normál erdei útra.A piros + jelzés akkoriban csak eddig vezetett le a hegyekből (ma már levezet a faluba teljesen).Itt találkoztunk vele.A jelzés pár méter után betért az erdőbe,ahol már vagy 40 centi hó volt.A jelzett turistaúton lehetetlenségnek tűnt felkapaszkodni a kunyhóhoz...
 |
| Az erdőben a jelzésen a hóban lehetetlenség volt menni... |
Ám volt egy másik lehetőség is.Az erdő gazadasági útat kell követni,az talán valamennyire járhatónak tűnt,bár ezen is volt legalább 25-30 centis hó...Némi kerülö,de nem vészes.A nap sütött továbbra is és a hó csillogott...elképesztően szép és fenséges volt a téli Mecsek a csillogó hóval...nem nagyon lehet ezt leírni...Aztán a hó vastagsága ahogy haladtunk felfelé a hegyen egyre vastagabb lett...már talán volt 50 centi is.Ha itt az úton ez van,mi lehet az erdőben...Térdig süppedtünk a hóban mégis az egésznek a varázsa leírhatatlan volt...Normál esetben a faluból nagyjából egy óra vagy egy és egy negyedóra alatt lehet felérni a kunyhózoz (6km),de legyen másfél óra.Most ez közel három óránkba telt,de felértünk.Itt is csodaszép volt minden,de nagyon kár,hogy elvesztek valahol az eredeti képeim...
 |
| A téli kunyhó évekkel később.... |
A kunyhóba érve azonnal befütöttünk majd elkészitettük a kaját,megföztünk és forralt bort is csináltunk.Mesebeli hangulat volt.Sándor,én és a cimbije.Jól elvoltunk.Hamar felmelegedett a kunyhó így nem kellett fáznunk.A kaja és a bor pedig ilyen helyen ilyenkor....azthiszem nem nagyon kell ecsetelnek mennyire jólesett!Tán még kint is aludhattunk volna a fagyos novemberben,akkor sem fáztunk volna.Miután minden elfogyott a kaja és a bor is,ideje volt visszaidnulni.Lefelé is kelleni fog legalább két óra és hát november elején már korán sötétedik...na nem mintha Sándor nem talált volna haza sötétben is.Búcsút vettünk a téli kunyhótól,persze előtte összepakoltunk,a fütést kikapcsoltuk aztán indultunk vissza.Ezúttal a piros+ jelzésen az erdőben.
 |
| A szomszéd a Vörösfenyő kulcosház.Jóval több hó volt akkor mint itt a képen |
Csakugyan nagyon nagy volt a hó ez erdőben.Térdig ért.Ráadásul nagyon kellett figyelni mert az út több ponton az Ól-völgy felett halad és nagyjából csak olyan 40 centi széles...alatta a szakadékkal.Ha megcsúszik az ember lezúghat a völgybe...Ám ezúttal sem ért baj minket.Simán leértünk a bányatelepre,ahol időközben a betonútat már megtisztitották ekkorra.Így a lefele út egy órával kevesebb volt mint felfelé, 2óra alatt leértünk.A faluba már sötétedni kezdett.Sándorék ráadásul a falu túlsó végén laktak,de a fene bánta.
A nem túl nagy táv a nagy hó miatt azért sokat kivett belölük.
De megérte és megérné százszor is!Bárcsak élne még Sándor és felmehetnénk oda minden télen....
 |
| A szokásos útvonal,látható,hogy az erdőnél letértünk a piros+ -ról |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése