Két nappal ezelőtt írtam a téli tervekről.Abban a Csövek-völgyébe vezető túrát amolyan tartalékként említettem meg,kiegészítésként ha más éppen nem akad.Nem gondoltam,hogy rögtön elő is fogjuk venni.Ám ma reggel hóesésre ébredtünk,így hirtelen ötlettől vezérelve úgy döntöttünk,hogy akkor visszatérünk a Csövek-völgyébe.Ha már megajándékozott a természet a szép hóeséssel akkor nem fogunk otthon ülni és mivel most jobb nem akadt ezért vettük elő ezt a tartaléknak szánt túrát.
Nem kellett kapkodni.Délelött tíz óra előtt vágtunk neki a nem igazán messze található völgynek.Megkapó volt a tél szépsége,mégha ez azért olyan nagyon igazi hósesés nem is volt.Kezdetnek mindenesetre megteszi.
Kezdödő tél,az ősszel színes erdő,fehérre vált
Bár természetesen otthonról indultunk,túránk hivatalos kiindulópontját a helyi Jégcsarnoknál jelöltük meg.Ott mentünk be a Duna parti erdőségbe.Itt intezívebben rákezdett a havazás.Kellemes volt hóesésben túrázni,már régóta vágytunk ilyesmire.Eleinte az egykori dunaújvárosi kisvasút nyomvonalát követtük.Több túránk vezetett már erre,itt mentünk anno a Pentele-hídhoz,Dunavecsére,Apostagra vagy éppen a Csövek-völgyébe.Hisz nem ez az első alkalom,hogy oda tartottunk.Viszont havas körülmények között még nem jártunk erre.
Nehéz elképzelni,hogy pár évtizede itt kisvonat járt
Hamar átvágtunk a Jégcsarnoktól délre elterülő erdő felső szakaszán.Jelzett út sajna nem vezet erre,pedig...ellehet itt túrázgatni.Legalább így tömegtől nem kellett tartanunk,nem is találkoztunk senkivel egész túránk során.Az erdő után egy kisebb fajta rét bontakozott ki szemünk előtt,ha a távolabbra lévő gyárkéményeket nem látni akkor akár hangulatos is lehetne.Most az volt,mert a hóesés fátyolán át nem látszodtak a kémények.
A rét
Ezután a rét után értük el a túra egyetlen kilátópontját.A Felső Dunapartról egy helyen remek kilátás nyilik dél-kelet felé,ez most is így volt,ám a kilátás alig volt élvezhető a párában és a hóesésben.A lenti szívattyúházból feljövő csővek innen mindenesetre már látszódtak.Gondolom ezek a csővek bíztosítják a Vasmű vízellátását.Hisz mennek tovább a szélrózsa minden irányába.Némelyikük épp a Csövek-völgye felé veszi az irányt,azon pedig viadukt szerűen ívelnek át.Ezért is neveztük el a völgyet Csövek-völgyének,mert amúgy nincs neve.
Nem nagyon élvezhető a kilátás
Itt jönnek fel a csövek a lenti szivattyúházból
Itt a csöveknél is lelehet ereszkedni a völgybe,mi azonban felmásztunk a túloldali dombon az erdőbe,ott mentünk tovább.Ugyanis a legmagasabb "viaduktot" könnyebb fentről megközeliteni mint lentről.Az erdő ezen a szakaszon érdekes:csupa vas meg beton van benne,a terep mégis izgalmasan tagolt.Magasabban járunk itt mint a völgy felett legmagasabban átívelő cső,ezért egyszerübb innen megközeliteni.Így is lett.A legmagasabb csőhöz ereszkednünk kellett kicsit lefelé egy kissé meredekebb domboldalon ami csúszott is.Nem volt olyan egyszerű.
Gergő ereszkedik a viaduktra
A völgyet átszelő legmagasabban lévő cső
Mindenesetre sikeresen ráereszkedtünk a "viaduktra" amelyen két oldalt jól járható járda van,így átlehet menni rajta (ám a túloldalon lehetetlenség felkapaszkodni).Kimentünk hát a völgy fölé a cső mindkét oldalán.A cső a völgy felett kb.harminc méternyi magasságban szelte át a völgyet.Mondhatni izgalmas kimerészkedni a közepére,de szerencsére korlát is van.Innen elméletileg jó a rálátás a völgyre,ez most a párában és a hóesésben annyira nem volt élvezhető.Odalentről meg egyre erösödő vízcsobogás hallatszott.Majd ha lelereszkedünk a völgybe megnézzük mi ez.
Ilyen a rálátás a völgy északi részére a legmagasabb csőről
Miután megnéztük a cső mindkét oldalán a kilátást,lereszkedtünk a völgybe,pont a legmagasabb viadukt alatt.Nem volt olyan vészes,mégha csúszott is,meg sok volt a gally.Leérve a völgybe lehangoló képet mutatott.A gallyak és a megmaradt növényzet miatt gyakorlatilag járhatatlannak bizonyúlt.A csöveken lett volna esélyünk végig menni a völgyön,ám a ráhullott hó miatt azok vészesen csúsztak.A vízrobaj odalent már nagyon erős volt,de elöször ellenkező irányba indultunk el,megnézni honnan is jöttünk le.
Ott voltunk fent
Miután ez megtörtént elindultunk abba az irányba ahonnan az erős vízrobaj hallatszott.Hamarosan oda is értünk.Vízlépcsőszerű csatornán vízesésként zúbogott lefelé a melegvíz!Onnan tudtuk,hogy meleg mert gőzölgött és vagy harminc méternyi magasságból jött lefelé.Mondhatni látványos volt.Jártunk már itt korábban,de még sosem láttuk ezt itt münködni.
A vízlépcső
Látványos volt az egyszer biztos.Mentünk volna tovább ám a völgyet elboríró növényzet és gally annyira sűrűnek bizonyúlt,hogy nem lehetett tovább haladni.Így a völgy végigjárásáról lekellett mondanunk.Még kb.300méternyit tarthatott a völgy.Visszafordultunk hát és felmentünk az egyik kisebb "viaduktra".Innen jó volt a rálátás a nagyobbikra.Meg ez volt az a hely ahol legegyszerübben kitudtunk menni a völgyből is.Nem volt mást mit tenni,így búcsút vettünk a völgytől.
Gergő a völgyben a viadukt árnyékában
A kisebb viaduktról egy másik viadukt
A kivezető út
Hazafelé még érintettük az erdei gépparkot amiről nem olyan régen írtam.Kellemes tél inditó túra volt,a tervezett hatból tehát az első meg is van.A korai hóesés meg remélhetőleg előrevetiti egy csapadékosabb hóval teli telet a szokásosnál.Nagyon klassz dolog télen (is) kimozdulni a természetbe,főleg ennél szebb helyekre.Ez nem egy nagy túra volt tán nem mentünk 10km-et sem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése