Viszlát Testvér!

Úgy tűnik a családi tragédiák ma már sűrűbb vendégeim mint bármi más a világon...Vajon mivel érdemeltem ki ennyire az égiek haragját és mi kell,hogy abbamaradjon mindez végre valahára?Már tegnap reggel csörgött a telefon amelyben arról tájékoztattak,hogy egyetlen hozzátartozom aki még él rosszul lett és kórházba kellett vinni.Aztán délután újabb csörgés következett amely már arról szólt,hogy testvéremet lélegeztető gépek tartják már életben...

Ma reggel pedig már a haláláról tájékoztattak.

Nem tudom milyen képet kéne most ideraknom...A Salgó várt azért teszem ide,mert az egyetlen
közös túránk ide vezetett....

Mit lehet erre mondani.Kilenc (!) hónap alatt a harmadik családi targédia következett be,a harmadik közeli hozzátartozómat leszek kénytelen eltemetni.

Azthiszem ez még gombócból is sok ahogy mondani szokás.

Én pedig várom mostmár az égiek válaszát,hogy mivel érdemeltem ki ezt a sok-sok borzalmat amit az utóbbi kilenc hónapban rámszabaditottak.

Karma törvénye ide,karma törvénye oda.Ami sok az sok!

Beszámolóval tartoztok kedves szellemei vezetőim,sürgősen!

Gergő balra és testvérem János jobbra.Már odát beszélgetnek...

Bátyámmal nem éppen a közös túrázás volt a fő hobbink.Hiszen mindössze egyetlen egy olyan alkalom volt az életünkben amikor közös túrán vettünk részt méghozzá 1985 szeptemberében,ám álltala jutottam el elöször a Salgó várhoz.
A túráról ezen a helyen lehet olvasni.Sokkal inkább szerepe volt abban,hogy megszeressem a meccseket a futballt,hiszen ő vitt ki hétéves koromban elöször egy focimeccsre.Hogy ez mennyire meghatározó volt,bizonyitja az,hogy a mai napig járok meccsekre.Ha nem is voltunk napi kapcsolatban,telefonon mindig kerestük egymást és mindig mindenkor számíthattam rá!

Mostmár odaát van ő is Gergővel,Sándorral és a többiekkel.

Én pedig igy ahogy a családom hullok darabokra...

Nyugodj békében Testvérem!

Testvérem sírja (bejegyzés frissitve 2019 június 30-án)