Tatai mesevilág

Nehéz meghatározni,Tata melyik tájegységünkhöz is tartozik.Körül öleli a Gerecse,annak nyugati lábánál helyezkedik el,ám a Wikipédia szerint mégis inkább a Kisalföld peremvidékén a Győr-Tatai teraszvidék a pontos meghatározása Tata város elhelyezkedésének.Így aztán én is úgy tekintem,hogy ez itt a Kisalföld része.Ide készülödtünk legújabb kirándulásonkon amelynek ötlete Zoli barátom fejéből pattant ki és már hetek óta érlelödőtt a dolog.Tervünk szerint elsősorban a várat és a Sörét tornyot akartuk megnézni illetve bejárni.Majd nagyjából dél elmúltával átlibbenni Komáromba ahol a Monostori erőd várt minket,ahová Gergővel is annyit készülödtünk ám eljutni nem jutottunk el soha.Hozzáteszem most sem sikerült eljutni,na de menjünk sorjában az eseményekkel.

Tóvároskerti vasútállomás

Reggel fél kilencre egy kényelmes utazás után értünk el Tatára,pontosabban annak kertvárosához Tóvároskertig.Itt szálltunk le a vonatról.Én már jártam itt egyszer a múltban,mégpedig kerek 27 éve...Persze nem emlékeztem semmire.Útitársaim ezúttal Zoli és Móni voltak.Kellemes idő fogadott minket Tatán és hát nem túrázni jöttünk ugye hanem "csak" kirándulni.Ennek ellenére turistajeleket kellett követnünk,ezek vittek be a várhoz.Egy furcsa eddig sohasem látott jelzés vezetett minket.Leírni sem tudom milyen volt,mint valami paca.Ez rögtön bevitt egy nagyon szép erdőbe és az első amit itt megláttunk,hogy egy nagyon szép nő kocogott éppen bikiniben.Na jó rövidnadrág azért volt rajta.Az út az erdőben tán olyan 300 méteren át vezetett,míg nem kiért a Cseke-tóhoz.Ez Tata két nagy tavának a kissebbike.

Cseke-tó

A tó persze nem volt kicsi és körül ölelte egy sétány,amelyen szintén sokan kocogtak.A parton pedig horgásztak sokan.Szerencsére jó sok pad is volt,ezek egyikén megreggeliztünk a tavat csodálva.Ezekután mentünk tovább,rögtön elöször valam török minaret félébe botlottunk,ám levolt zárva,bemenni nem tudtunk.Ezt követően pedig beértünk egy varázslatos ligetbe.Volt itt minden,elsősorban utak sokasága.Jelzésünk a paca pedig nem volt elégséges szinten felfestve így el is vesztettük azt,de ez nem zavart minket,ugyanis a liget varázslatos szépségű volt!Már-már kezdtem úgy érezni ez itt Meseország... Kis tavacskák,kis patak,azon átívelő hídak...gyönyörű zöld rétek,szabadtéri színpad,pálmaház és egy vízesés,mellette sziklák és egy barlang!Valóban elvarázsolt a hely minket.Sorban néztünk szépen végig mindent.

Kis tó a nagy tó mellett a ligetben

A barlangnál éppen egy csoport gyerek hancúrozott.Talán éppen osztálykiránduláson lehettek.Így várnunk kellett kicsit mire birtokba vehettük a barlangot.Hát csodaklassz volt ez is.Nem volt hosszú sem több ága is volt,több be és kijárata is.Egyik épp a vízesésnél végzödött.Persze egy rakás képet csináltunk itt.Bejártunk minden oldalról a barlangot.Hát nem gondoltam,hogy Tatán ennyi csoda van és ez még csak a kezdet volt!Arébb egy másik patakocska húzodott ezen átívelt egy nagyon szép híd.Már itt kezdtem érteni miért hívják Tatát a vízek városának.A jelzés továbbra sem volt meg,de nem törödtünk vele.Tata nem olyan nagy város,hogy majd ne találjunk el a várhoz.

A barlang egyik bejárata

Híd a patakon

Miután kigyönyörködtük magunkat a meseszép ligetben,az egyik uton bejutottunk a városba.Adta magát a dolog,hogy merre kell menni.Nem lehetett eltévedni.Kiértünk egy forgalmas úthoz,tán ez lehetett az 1-es számú főút.Nem volt egyszerű átkelni rajta,de a túloldalán egy szemet gyönyörködtető park várt ránk.Virágágyások egy pavilon,szökőkút na és a változatosság kedvéért itt is volt egy patak egy híddal.Sajna a pavilonban hajléktalanok vertek tanyát,más kellemetlenség nem volt.Arébb pedig már látni lehett a nagy tavat az Öreg tót.Mielőtt oda lementünk volna,a parkot jártuk körbe.

Zsanett ugyan nem jött el,de mi ott voltunk a szökőkútnál!

Ezt követően nem maradt más,lesétálni a tóhoz.Újabb patak jött,újabb híddal...a vízek város persze na.Az Öreg tóra nem tudok megfelelő szavakat találni.Mondjuk azt,hogy gyönyörű volt és ezt még szorozzuk meg tízzel.Na és nagyon-nagy volt.A Velencei-tónak hát így nem tudom,de harmada biztos lehetett.Mellette sétány futott,odalenn vitorlások parkoltak a kikötőben a távolban feltűnt a vár,a szemközti parton pedig csodás kastélyra emlékeztető épületek néztek vissza ránk.Ez is olyan volt mint egy mesevilág.Elindultunk a parton a vár irányába,amelynek távolságát másfél kilométernyire becsültem.

Újabb híd...

Vitorlások a partnál

Elöttünk a vár

Gondoltuk fagyizunk egyet,de az első utunkba kerülő fagyizóban annak ellenére tömeg volt,hogy csak délelött tíz felé mozgott az idő.Turistákba botlottunk aki arról érdeklödtek tőlünk merre van itt egy másik fagyizó.Hát kb.annyira tudtam mint ők.De aztán ott volt egy másik is,na de az meg zárva volt...Fagyi nélkül maradtunk egyenlőre.Viszont befordultunk a célegyenesbe amely már a várhoz vezetett.Alattunk újabb ás újabb vízek...tán patakok,tán csatornák nem tudtam eldönteni,de ez tényleg a vízek városa és csodaszép város!Pechükre a várban valami törökökkel kapcsolatos fesztivál zajlott.Így a belépő az fesztivál belépő volt.Nem tudom ha nincs a fesztivál,tán ingyen bemehettünk volna?Így ezer meg egy ötszázas volt koponyánként a belépő.Örvendetes volt viszont,hogy a szép kártyát elfogadták.Bementünk hát és méterről méterre nagyobb lett a tömeg.Sátrak vagy hogy is nevezik őket,juták(?) sokasága volt itt.Mint megtudtam itt volt a török tábor a vár túlfelén meg a magyar,ahonann állandó jellegű ágyúdörej hallasztódott...Óh te jó ég,hova kerültünk?Egri csillagok Tatán vagy mi?

Közelit a vár

Itt is vagyunk a várban!

Na aztán itt is volt egy szabadtéri színpad a vár előtt ahol már müsor is volt.Aztán végig kirakodó elsősorban kézműves vásár volt,de régi török katonai sisakokat is lehetett venni.A főbejáratnál pedig a török zászló volt kinn.Nem tudom mi adta az apropót ennek a fesztiválnak.A tömeg ellenére a várat alaposan körbejártuk itt is fotóztunk amit csak lehetett.Fantasztikusan szép volt a vár is és a környéke is.Ez itt tényleg Meseország....Felmentünk a bástyára vagy valami gyilókjáró félére,onnan láttuk,hogy a várat vízes árok veszi körül.Persze...mi másra is gondolhattam volna a vízek városában?

A Tatai vár és a szinpad nézőtere

Víz öleli körül a várat

Újabb híd...

Apróbb kellemetlenség volt,hogy úgy tűnt minden nagyon drága.A kereskedők most sem hazudtolták meg magukat,sajnáltuk,hogy ez a fesztivál is arról szólt kit hogyan tudunk leszedni minél jobban...Újra szóltak az ágyúk a magyar táborból...A tömeg pedig egyre nagyobb lett.Aztán láttunk egy lépcsőt,fellehetett menni a várba.Fel is mentünk.Odafentről pazar volt a kilátás az Öreg tóra és a Gerecsére.A tó a Balatont idézte,hiszen számos vitorlás volt kinn a vízen.

Én a vár fokán,na és a kilátás

Lejövet pedig úgy döntöttünk megebédelünk.Az árusoknál finom marhapörkölt kínálta magát.Hozzáteszem nem volt olcsó,de nagyon finom volt.Ezután mentünk a magyar tábor felé,pechünkre az ágyúk elhallgattak.Itt már óriási tömeg volt.A várat is környékét fotózva állapitottam meg,hogy ez akárhonnan bármilyen szemszögből fotózva is gyönyörű...Már itthon néztem meg: egy átlagos túránkon jó esetben 100-120 fotó készült,ezen 230 készült.Igy elképzelhető talán a hely szépsége némiképp....Szünet nélkül,állandóan volt mit fotózni.Mentünk a vár túlsó felén és ekkor derült ki,hogy maga a magyar tábor már a váron kivül volt egy újabb szép ligetben a tó partján....

Még a török táborban

No comment....

Lovasok a magyar táborban

Óriási volt a tömeg a magyar tábornál,ahol lovasok járkáltak most éppen körbe-körbe.Na meg egy korabeli magyar táncot jártak egy köben,de vagy százan.Kellemes régi magyar zene szólt olyan volt,mintha Mátyás király egy kerti partiján lennénk..Aztán megtaláltuk az ágyúkat is,de már nem szóltak.Pech.Tovább sétálgattunk és szépen lassan kiértünk a ligetből és a vár környékéről.Gondoltuk a fesztiválnak is itt már vége.De kinn egy téren meg valami katonai dolog zajlott.Harckocsik és katonák voltak ott,na meg a bámuló tömeg.Vajon mi lehetett éppen ez a rendezvény itt Tatán?Na mindegy mentünk a Sörét torony felé.Kezdett nagyon meleg lenni és kiérve a fák árnyékából ez már-már kellemetlen is volt.

Feltűnik a torony

A toronyt megpillantva láttam,hogy az szebb és magasabb mintahogy azt a képekről látva gondoltam.Dörzsöltük a tenyerünket,hogy milyen jó lesz rá felmenni.Azt jött a feketeleves.Odérve tapasztaltuk,hogy a torony zárva tart!Megtudtuk,hogy felújitás miatt,de nem nagyon újitották még...ráadásul a neten úgy hírdették,hogy nyitva lesz...Ez roppant kellemetlen volt,mert szinte direkt ezért jöttünk.Na és menetközben meg azt is lefixáltuk,hogy Komáromba átmenni már nem lesz időnk,így itt kényelmesen ellehetünk majd.Ha ezt tudjuk... A torony amúgy elvolt keritve és a túlsó oldalán ott volt a kálvária.Oda azonban csak úgy tudtunk eljutni,ha megkerüljük a környező utcákon a tornyot.Végül is igy lett.A csalódottságunkat aztán újra felváltotta a lelkesedés,hiszen újra egy mesés helyen lyukadtunk ki...

A torony és a Kálvária

Középen a kápolna,jobbra az pedig egy víztorony

Egy zöld területen voltunk,kövek körben,ami Stonhengere emlékeztetett némiképp...innen nézve a torony egy dombon volt na és a kálvária is meg egy kápolna is.A domb valami fehér sziklás  anyagú volt,az alkotta és nagyjából hát nem tudom 50 méter magasságú körüli lehetett.Az oldalában a sziklák között lehetett megmászni,korláttal biztositott útvonalon.Nagyon látványosnak tűnt!Lent a hüvősben tartottunk egy kis pihit mert leizzadtunk a melegben.Aztán nekivágtunk a sziklamászásnak.Nem volt olyan vészes a járat felfelé.Fentrő pedig pazar panoráma köszönt szembe.

A feljáró

Kellemes fűves rész volt odafenn és olyan volt mint egy fensík.Innen is elérhető volt a Sörét torony,de bevolt ugye zárva.A kápolnára szorult volna rá inkább a felújításra.Kicsit emlékeztetett amúgy a budaörsi Kő-hegyi kápolnára,ahol oly sokat jártunk Gergővel.A kilátás pedig mint mondtam pazar volt,elsősorban dél felé.Hát itt is elidöztünk kicsit,főleg annak tükrében,hogy Komáromról most lemondtunk.Volt ídőnk igy bőven,bár agyaltunk rajta helyesen tettük-e,de úgy voltunk vele,oda majd külön visszajövünk,ha Isten is megsegit még az idén.Gyönyörködtünk most ebben a csodás mesevilágban.

Odalenn Móni és "Stonhenge"

A kálvária

A kápolna

A fensík keleti szélén pedig csodás rálátásunk volt az alattunk elterülő geólogus kertre ahová majd szintén leszándékoztunk menni,de erről majd később.Most még odamentünk és megcsodáltuk a kápolnát és a kálváriát is és átmentünk a Sörét toronyhoz ahol tuistákkal találkoztunk,ők sem értették miért van zárva a torony ha egyszer úgy hírdetik,hogy látogatható.Hát legalább nem csak mi szívtuk meg...Móni közben feljött utánunk,mert bevolt ijdeve,hogy ő itt nem tud feljönni,de lám feltudott.

A torony testközelből

Mindent megcsodálva indultunk akkor le a Geólogusok kertjéhez.A lefelé menet nem tűnt egyszerűnek a sziklás domboldalban...Móni parázott is tőle,de én mentem elöl,ö középen ,Zoli meg hátul így biztosítva ha valami történne.De nem történt semmi,ügyesen lejutottunk és közelitettünk a Kálvária domb keleti oldalának lábánál elterülő kerhez,ami lényegében olyan volt mint egy arborétum,csak itt a növényeken kivül kővek és kőzetek is voltak.

A geólogusok kertje

Egy nagyon kedves ember fogadott minket odabenn.Leszúrkoltuk a jegy árát majd egy apróbb tárlatvezetést tartott,aztán elengedett utunkra,mondván bátran kobászolhatunk a kertben.Sok-sok érdekesség volt itt valóban,főleg a triász szót jegyeztem meg a mondókájából.Nagyon csodás helynek tűnt ha nem veszem a kőveket,akkor aztmondanám,hogy kicsit emlékeztetett a püspökszentlászlói arborétumra,bár ez egy kicsit bizar hasonlat talán,de mégis...Körbejártuk a nagy melegben a cseppet sem kicsi kertet.Sőt elfogyó vízkészletünket is tudtuk itt frissiteni.Elvoltunk.A kertre most külön nem térek ki,elképzelhető,hogy valamikor majd egy külön bejegyzést szentelek neki,de mindenkinek ajánlom érdemes eljönni ide is!

A kertben

Mindezek végeztével a nagy melegben már kezdtünk kitikkadni.Úgy döntöttünk keresünk egy kocsmát a városban.Elindultunk az utcákon vissza,hisz maga a kert a város szélén volt már.Bandukoltunk az utcákon ám döbbenetünkre egy kocsmát sem találtunk...Hát ez meg,hogy lehet?Egy turisztikából élő városban nincs kocsma?Visszaértünk valami főtér félére,itt zajlott az a katonai dolog,ez nem tudom része volt-e a várnál található fesztiválnak?Egymás mellett volt a két rendezvény végül is.A várhoz is visszamentünk,de kocsma nem volt sehol...a fesztiválon ahol 400Ft volt egy deci sör,meg nem akartunk inni...

Katonadolog

Tovább sétálva a város utcáin sem találtunk kocsmát.Visszanéztünk még egy utolsót a várra,a város felöl is igen szép volt.Talán tényleg szerencsésebb lett volna olyankor jönni amikor nincs itt semmilyen rendezvény,de ezt nem tudhattuk előre.Nem volt más bementünk egy boltba,viszont itt sör helyett üditőket vettünk,jó hideget.Egy parkban pedig megpihenve elfogyasztottuk maradék kajánkat is.Már délunánba hajlott az idő erősen elindultunk hát a vasútállomásra.Nem a Tóvároskertihez,hanem a város fő pályaudvarára.Mentünk mendegéltünk,míg egyszercsak már az állomáshoz közel ráleltünk egy kocsmára...Hát ezt nem hagytuk ki...

Búcsú a vártól

Fröccsözés

Mivel még volt idő a vonatig,fröccsöztünk egy jót.Kimondhatatlanul jólesett..kellemes kis kocsma volt,de egy csoport akik tán osztálytalálkozóra gyűltek össze,eléggé hangoskodtak,ez zavaró volt azért.Na de jó háromnegyed órát elvoltunk itt azért és indultuk a közeli állomásra ahol már kellemes hüvösben tudtuk megvárni a vonatunkat.Az jött is rendesen,Kelenföldig sima utunk volt,aztán a dunaújvárosi vonattal volt némi logikátlannak tünő keverés,de ha késve is,rendbe hazaértünk a tatai mesevilágból.

Búcsú Tatától

Összegezve:Tata kellemes meglepetés volt,hisz az ország legszebb helyei között a helye véleményem szerint.A két tó a ligetek a parkok a belváros a vár és kálvária és környéke elmondhatatlanul gyönyörűek.Kellemes kikapcsolódás lehet bárki számára egy ide irányuló kirándulás.Sajna,hogy a várban éppen egy fesztivál volt,amivel nem lett volna semmi baj,csak éppen az árakban szaladtak el kissé...a torony zárvatartását sem értettük ha úgy hirdetik,hogy látogatható na és egy ilyen kaliberű helyen,hogy ne találjon az ember kocsmát...De ezek ne szegjék senki kedvét!A Tatai mesevilág megér annyit,hogy elgyertek ide!

Na és a lányok is szépek erre...