Kedvtelenül Ceglédre

Ezt az egészet lényegében még Gergő szervezte...

Nem is tudom,hol kezdödjön ez a történet.Már többször is írtam,hogy a legjobb cimborám Zoli óriási nagy Csondor Kata rajongó.Elég ha elovassátok a tavalyi sztorit amelyet ezen a helyen megtaláltok.Tavaly mikor elkisértem Tatabányára megígértem,hogy egy ilyen bulira majd idén is elkisérjük,együtt Gergővel...cserébe ő,amikor tud eljön velünk túrázni.Így is lett,ő eljött velünk többször,rajtunk volt a sor,hogy mi is álljuk a szavunkat.Májusban volt rá egy lehetöség mivel Katika nem egy sűrű koncertező,ám akkor jobb dolgunk is akadt,mint Csondor Kata koncertre menni.A következő alkalom most december másodikán lett volna Dabason,de éppen elötte leltároztunk a munkahelyen,meglehetősen fáradt voltam és hát anyagilag sem álltunk éppen jól....Ha tudom mit hoznak a következő hetek,egész biztosan lementem volna Zolival és Gergővel Dabasra...

A dunaújvárosi Ismerös Arcok koncert

Akkor még,ahogy tudatosult,hogy nem megyünk Dabasra,Zoli átjött hozzánk,Gergő pedig nagy igyekezettel elkezdte keresni,hogy mikor lép fel legközelebb Kata valahol,valami elérhető helyen.Ekkor bukkant rá,hogy december 23.-án Cegléden fog egy koncertet adni.Megvolt tehát az új időpont Gergőnek köszönhetően és el is kezdtük szervezni a dolgot.Úgy volt,hogy majd megyünk hárman Gergő,Zoli és én.Elleszünk mint a befőtt.Aztán a sors kegyetlenül közbeszólt.Gergő elment és lényegébe elvitte magával a teljes életemet...Gergő halála utáni napok teljesen egybeforrnak...csak egyik este jön a másik után,egyik reggel a másik után,azt sem tudom mi vagyok,hol vagyok,élek-e,halok-e...Zoli végül is valahogy rábeszélt,hogy azért menjek el vele Ceglédre,az is jobb mint itthon ülni és állandóan sírni...vigyük el magunkkal Gergő édesanyját is Mónit,mert ha lehet ő még rosszabb állapotban van mint én.Belementem,mert igaza volt.A ceglédi "buli"előtti este még kimentünk Dunaújváros főterére az Ismerős Arcok koncertjére.Gergő nagyon készült erre a koncertre,együtt akartuk üvölteni a Nélküledet...

Számtalan alkalommal mentünk át a Margit-hídon gyalog,útban a Déliből a Nyugatiba

Gergő sajnos nem tudott jönni,mi azonban iránta való tiszteletből is persze kimentünk.Persze itt is éreztem Gergő jelenlétét,remélem is,hogy valóban ott volt a lelke velünk!A koncert utolsó száma volt persze a Nélküled.Nem lehet elmondani milyen hatással volt rám a zene,a dal.Végig üvöltve,mint a 3ezernyi közönség,de sírva énekeltem én is,Gergőre emlékezve itt is....nagyon szerette volna ezt átélni velem a fiam...Borzasztóan fájdalmas volt így.... Másnap reggel vágtunk neki a Gergőnek köszönhető ceglédi útnak.Tudtam ez sem lesz egyszerű.Már a vonatba beülni sem volt az,hiszen az utóbbi években bárhová is mentem ott volt velem Gergő...Most azonban nem volt ott és ez rendkivül elszomorított.Soha életemben nem voltam még ennyire szomorú,bár az utóbbi két hétben bővel volt szomorúságra okot adó esemény.A vonat elindult és Budapestig kinézve az ablakon,nem tudtam olyan helyet mondani,ahol ne jártunk volna Gergővel,ne füzött valahova valamilyen szép emlék...Sírt a szívem kegyetlenül.

Ezernyi emlék örzője a Margit-híd is

Budapesten sem volt más a helyzet,nem volt olyan hely ahová nem füzött volna egy-egy Gergővel megélt szép emlék.Most is gyalog mentünk át a Déliből a Nyugatiba.Szinte mindig így csináltuk,ha a Nyugatiba volt csatlakozásunk.Ez az út is elszomorított,nem volt itt Gergő az egyetlen kincsem,örök túratársam....A Nyugati pályaudvaron aztán vonatra szálltunk.Vecsésig itt sem volt jobb a helyzet,emlékek köszöntek szembe a vonatablakból,de most nem nevettek ,hanem sírtak...Vecsést elhagyva sikerült kicsit a szívemnek megnyugodnia,mert erre még nem jártunk.A vonat viszonylag hamar odaért Ceglédre,Itt meg azon kezdtem el bánkódni,hogy mennyire örült Gergő ha olyan városokba mentünk ahol még nem járt.Minden kétséget kizáróan most is nagyon örült volna ennek...

Első méterek Cegléden

Cegléd első látásra kedves kis városnak tűnt,biztos tetszett volna  a fiamnak.Jó volt az idő,a körülmények ellenére a séta pedig kifejezetten kellemes.Nagy kedvünk mondjuk nem volt semmihez,de ez itt még mindig jobb volt mint otthon sírdogálni.Hamar rátaláltunk a főtérre,ahol majd a koncert lesz.Csak hát addig még volt majd négy óránk.Maga a főtér szép volt,két templom is állt itt,az egyiknek pedig két tornya is volt.Az adventi forgatagban egy jégpálya emelte még a hangulatot,ám a szinpad nevetségesen gáznak tűnt.Egy apró emelvény volt egy sátorral védve három oldalról.Hát ezen egy zenekar nem fér el gondoltam.Elfogyszatottuk első forralt borunkat,a téren ekkor meglehetősen kevesen voltak.A szípadon pedig fellépett Buborék Berci nevezetű formáció.Ekkor megszámoltam: 18-an voltak a szinpad elött...Jókat nevettünk ezen a müsoron,de bőven volt még időnk,elindultunk sétálni.

A kéttornyú a főtéren

A főtér szomszédságában volt egy másik tér,nem tudom a nevét,talán Szentháromság-tér?Az sem volt csúnya és itt voltak vendéglátóhelyek is.Móni megéhezett,keresni akartunk valami jó helyet.Végül is visszamentünk a főtérre ott találtunk egy kávézót,ahová bementünk.Itt ittunk egy forró csokit,meg ettünk koponyánkét egy hamburgert.

Ennek végeztével még mindig volt két óránk...újabb sétára indultunk hát.Egy hatalmas torony volt a közelben,azt akartuk megnézni.Kiderült valami tv-torony féle lehet.

Az egy tornyú

A két ház között bújt ki.

Megnéztük,de időnk még mindig volt,mentünk tehát tovább.Lassan-lassan kezdett sötétedni és némely ház igazán különleges volt a díszkivilágitásban.Odaosontunk a színpadhoz.Valami istent dicsöitő müsor ment,hát ez most aztán tényleg nem érdekelt.Néha éreztem Gergő is itt van velünk,kellemes bizsergés volt a hátamon,mintha simogatott vagy ölelt volna....Zoli ottmaradt a színpadnál,már várta Katát,mi sétáltunk egyet,kettöt,hármat a főtéren,betérve az ottani vízeldébe,mert a következő forralt bor már megdolgoztatta a vesémet...Közeledett a negyed 6,sötét lett,a tér szép volt a karácsonyi fényekben,de nyomasztó...

Fények költöznek Ceglédre

Karácsony a főtéren

Végre megérkezett Kata.Ekkora már mi is odamentünk a szinpadhoz.Régi ismerösként üdvözölték egymást Zoli barátommal.A koncert is elkezdödött nagy nehezen.Félórás müsor volt Kata legismertebb dalaival.Én ugyan nem vagyok annyira oda érte,de szépen betöltötte a teret a müsora.Viszonylag sokan is lettünk a koncertre.Az első sorban voltunk,tökéletesen láttunk mindent.A müsor végén Zoli tudott Katával beszélgetni,jóval többet mint anno Tatabányán.Mivel ők már évközben is találkoztak már jóbarátként cseverésztek.Mi a háttérben vártuk.Megölelték,megpuszilták egymást Katával,azt elbúcsúztak.Indulhattunk haza.Zoli barátom teljesen elvolt varázsolva.hármunk közül legalább ő boldog volt.

A színpadon:Csondor Kata

Kényelmesen elértük a vonatot amit terveztünk,igen ám,de az késve indult,így Budapesten kellett a kelleténél nagyobb tempót diktálnunk,hogy elérjünk egy hazafelé induló buszt a Népligetben.Ám ez is sikerült.A metrón még egy szép lány ült velem szemben,mintha azt súgalta volna,hogy maradt még valami szépség ebben a rút életben...Végül rendben hazaértünk,Zoli boldog volt,minket azonban ez a kirándulás sem boldogított.Rendkivül szomorúak voltunk,de legalább eltudtunk és elmentünk oda ahová Gergő szervezte a bulit.

Zoli a buszon meg is köszönte Gergőnek a dolgot aki remélem akárhol is van hallotta,hiszen nélküle nem jöhetett volna létre ez a randevú Katával...

Zoli és Kata kettőse.Köszönhetően részben Gergőnek...