A következő címkéjű bejegyzések mutatása: koncert. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: koncert. Összes bejegyzés megjelenítése

2021. március 17., szerda

Az utolsó koncert

 Nem mondthatnám,hogy koncertekért elhagytuk a várost.Lehet előfordult párszor,de ez abszolúlt nem volt jellemző.Persze szívesen mentünk egy-egy jobb koncertre lehetőség szerint ide hozzánk a városba,de ezeken kivül nem nagyon hozott lázba a dolog.Kivételt Zolika Csondor Kata koncertjeire menő túrák jelentették.Így aztán nincs olyan menű a blogomba,hogy "koncerttúra".Gergővel már 2018 novemberében az Ismerős Arcok karácsonyi koncertjére készültünk,ami itt került megrendezésre a város főterén karácsony előtt.Izgatottan vártuk a dolgot,alig vártuk,hogy az eredeti előadóval lássuk a "Nélküledet".Ám Gergő erre már nem tudott eljönni... Így aztán kutatva az emlékeimben eszembe jutott az utolsó koncert amelyen együtt voltunk.Péter Szabó Szilvia koncertezett ugyanott ahol majd decemberben az Ismerős Arcok is.Az időpont volt más.2018 szeptember vége felé jártunk.Még előttünk volt egy csodaszép ősz,ennek egyik élménye volt maga ez a koncert is.

A koncert (eredeti felvétel)

Vonakodtunk,hogy egyáltalán kimenjünk-e.Voltunk már korábban egy Péter Szabó Szilvia koncerten és az akkor hatalmas csalódás volt.A kiváló énekesnő akkor végig tátogott egy harminc perces koncertnek aligha nevezhető előadást.Végül is aztán meggyőztük magunkat kimegyünk.Már besötétedett,ez esti koncert volt és a főtéren már meglehetősen nagy volt a tömeg mire kiértük.Sebaj,ez máskor is így volt.Vártuk az előadást,ha jól emlékszem Gergő édesanyja Móni is kijött.Meg talán Zolika is ott volt,de erre már nem emlékszem kristálytisztán,lehet keverem őt valamelyik másik koncerttel.Gergővel nem nagyon konyítottunk még a színpad felé,csapatunk aktuális mérkőzéséről csevegtünk.

Tömeg a szinpad előtt,amely a városi szökőkút vízében tükröződik (fotó: DO)

Aztán valahogy elkezdödőtt az előadás és azt vettük észre,hogy egyre jobban élvezzük.Kezdett hatalmas hangulat lenni és Szilvia ezúttal alaposan kitett magáért.Remek bulit rittyentett!Volt egy időszak amikor kedveltük Péter Szabó Szilviát,de azóta a csalódás óta igazából közömbős volt.Itt kezdtünk arra ébredni,hogy újra kedveljük.Gergő is elfelejtette már a csapat aktuális meccsét,figyelmét lekötötte a koncert és az enyémet is.Móni meg Zoli alapból élvezték,ha jól emlékszem.A jó két órás bulin pedig tetőfokára vágott a hangulat.Hozátett a dologhoz,hogy szeptember vége ellenére az idő is teljesen szuper volt.

Valahol ott vagyunk mi is a tömegben

Aztán vége lett és ekkor már sajnáltam,hogy vége.Arra meg álmomban,de még rémálmomban sem gondoltam,hogy Gergővel ez lesz az utolsó ilyen bulink.Idővel el is felejtődött a dolog,sokkal inkább eszembe volt az az Ismerős Arcok koncert amelyen már Gergő nélkül tudtam csak jelen lenni... A Csondor Kata koncerteken kivül,az Ismerős Arcok buli után én már nem jöttem többé koncertre,főleg oda nem a főtérre.Világosan él benne az Ismerős Arcok koncertje amikor bőgtem a fájdalomtól,hogy nem lehet már ott velem Gergő,így aztán ezek nem éppen kellemes emlékek.Sokkal kellemesebb emlék ennek az utolsó koncertnek az emlékei.Ez volt a mi utolsó közös koncertünk Gergővel.A főtér és a szív pedig őrzi emlékeinket.

Egy 44 perces videót sikerült előbányásznom a koncertről:


2019. december 21., szombat

Éjszaka Budapesten

Nem sok kedvem volt ehhez a bulihoz,hogy öszinte legyek,de aztán egész jó kis müsor kerekedett belőle.Csondor Kata koncert várt ránk,az Add tovább c.dal megszületésének tízedik évfordulója alkalmából Budapesten a Duna Palotában.Természetesen elkellett kísérnem Zoli barátomat,hiszen míg ő nem ismeri ki magát Budapesten,ellenben velem aki ismerem a várost mint a tenyeremet.Nem indult jól a dolog,hisz Zolika elkésett a tervezett találkozóról,így lekéstük azt a vonatot amivel menni akartunk,nem volt más megkellett várni az egy óra múlva induló következőt.Már sötétben értünk fel Budapestre.A koncert hétkor kezdödött.Villanyossal kimentünk a Margit hídig,onnan pedig a budai oldalon lesétáltunk a Lánchídig.Azon mentünk át,hiszen a Duna Palota ott volt a túloldalon.

Pezseg az élet Budapesten,de inkább úgy fogalmaznék: ideg beteg kapkodás folyik...
Átérve még volt időnk,így körül néztünk a Zrinyi utcában ahol a palota is található.óriási adventi vásár volt a környéken.Nem mentünk azért sokat,úgy gondoltunk majd koncert után,amit úgy hírdettek,hogy tízkor lesz vége.Ez pedig azt jelentette,hogy nem tudjuk elérni az utolsó hazafelé induló buszt.Így már előre megbeszélve úgy terveztük csavargunk egyet az éjszakai fővárosban.Visszaérve a palotába az meglehetősen elitnek tűnt belülről,kifejezetten szép volt!Sok rendezvény volt odabenn,pl. a koncerten kivül egy céges buli is.Érdekesség,hogy a csodálatosan szép színházterem a második emeleten volt!

Ez most igazán klassz volt!
Nem nagyon voltam  jó véleménnyel eddig Katáról,én különösebben nem kedvelem őt,azért járok csak a koncertjeire,hogy Zolikát elnavigáljam.Azonban most elkell ismerni alaposan kitett magáért.Elöször is gyönyörű volt,igazán!Szebbnél szebb ruhakölteményekben jött ki a színpadra,ahol szinfónikus és egy könnyű zenei zenekar is kísérte,sőt maga Szakcsi Lakatos Béla is!Elképesztően színvonalas müsort adott,itt most aztán élvezhető minden perc.Remekül szórakoztunk..Ám a koncert a meghírdetett három óra helyett csak két órás volt.Esély nyilt elérni az utolsó buszt is.Ám mivel Zoli már jól ismeri Katát ugymondd bepróbálkozott.Sikerrel is járt!Kapott egy cd-t amit dedikált neki Kata és tudott vele pár percet is beszélgetni.Így jó érzésekkel távoztunk a palotából.Még mindig volt esélyünk elérni az utolsó buszt,ráadásul én éjszakai műszak után voltam nem is bántam volna...

Teljes siker
Ám Zolika "kierőszakolta",hogy maradjunk,mondván egyszer élünk,csapjunk bele a lecsóba.Legyen.Így az óriási adventi vásárban kezdésként kicsit forralt boroztunk és megettünk egy-egy rétest.Hallottam vagyis olvastam olyan dolgokat,hogy Budapest a világ legszebb karácsonyi díszes fővárosa.Ezt nem hittem el,de sétálva az utcákon bekellett látnom ez bizony igaz.Nagyon szép volt a belváros valóban,nyomtuk a sétát az utcákon,egy burger kingbe betértünk kajálni,de minösithetetlenül fos volt.Színvonalatlan,drága,elképesztően kis adagot adtak méregdrága pénzért,a kávé és a kóla ízetlen volt.Erre szoktam mondani: kurva gyenge!

Óriási karácsonyfa a bazilika elött
Az utcák tényleg fantasztikusan szépek voltak és meleg volt!December vége felé ez egészen elképesztő volt,megnéztük +8 fok volt!Mivel nem laktunk jól a burger kinges szarsággal,az oktogonnál bementünk a mekibe is.Itt Gergővel jártam utoljára...akkor kellemes helynek tűnt,most azonban azt kell mondjam ez is egy fos volt.Még ülöhely és álló sem volt szinte!A kaja egy fokkal jobb volt mint a burger fosba,de a hely minösithetetlenül szar volt.Héé Budapest!Hova lett a színvonal?Az utcákon éjfél után is óriási tömeg és óriási élet volt!A oktogontól újabb sétára vetemettünk.
Kimentünk egészen a Margit szigetre!
Nem volt semmi éjjel két óra magasságában a szigeten járkálni.Itt azért nagyobb nyugalom volt mint a városban.Egy padnál azért pihentünk,mert kezdtem erősen fáradni és a lábam is egyre jobban fájt már.

Karácsonyfa éjjel fél háromkor a parlamentnél
A sziget után hülye fejünkkel visszamentünk a belvárosba,újra az utcákat jártuk.Még mindig folyt az élet Budapesten,ami leginkább okádós fiatal mókustojások színesítettek.Egy idő után a környéken már nem láttunk józan embert.Úgy döntöttünk átmegyünk Budára,hátha nyugisabb.Újra a Lánchídon mentünk át és elsétáltunk a Margit hídig.Egy kis eső bepróbálkozott,de továbbra is szokatlanul enyhe volt az éjjel.A lábaim már nagyon fájtak.Visszaérve a Margit körútra folytatódott a séta.Már negyed négy felé járt az idő,a vonatunk 4.55-kor indult a Déliből.Ide tartottunk,de már azthittem sosem érünk oda.

A Lánchídon
Végül is nagy nehezen 4.20 körül elértük a Délit.Már nem volt erőm tovább menni.A hajnali óra ellenére tudtuk venni üditőt és egy-egy hotdogot az útra.Szerencsére a vonat már bent állt,így felszálltunk rá.Elfogyasztva a kaját így rögtön bevágtam a szunyát.A hazaút nagy részét átaludtam.Végül aztán rendben hazaértünk.Összeszámoltuk,úgy saccoltuk,hogy 16-18km-et sétálhattunk a budapesti éjszakában...Hát nem volt semmi,de ilyen is kell.

Részlet a koncertből

2019. december 7., szombat

Az utolsó hétvége

Természetesen nincs már meg minden az utolsó hétvégéből.Nincs meg,hogy keltünk,hová mentünk,miket csináltunk.De a lényeges részek megvannak még emlékeimben,"papírra" is vetem őket most,nehogy a feledés homályába merüljön valaha is.Arra emlékszem,hogy kicsit untakoztunk.Mentünk volna túrázni éppen a baracsi a helyi repülő térhez vezető túrára.Ám nem mondtak a hétvégére jó időt.Némi tanácskozás után úgy döntöttünk,hogy majd jövő vasárnap pótoljuk ezt a túrát.Szombaton Gergőnek úgyis szalagavatója lesz,így a szombatba nem avatkozunk bele.Majd vasárnap,hisz mindegy lesz már,azt az egy-két napot utána kibírjuk,ő az iskolában én a melóba.Aztán jön a téli szabadság ideje és belecsapunk a lecsóba!Ettől a gondolattól aztán jobb kedvünk is lett.

Az erdőkben...( a kép nem ezen a hétvégén készült)
Délután úgy gondoltuk lemegyünk ide a helyi erdőbe sétálni egyet a kutyussal.El is voltunk mint a befőtt szokás szerint.Mikor más nem akadt itt is nagyon jó volt sétálni.Aztán nem tudom,de valahol mélyen olyan rossz előérzetem támadt... Nem tudtam mivel magyarázni a dolgot és egyenlőre azért még jó mélyen is volt,de volt... Sétálgattunk,örültünk a közeledő szabadságnak és a soron következő túráknak.A kutyus is élvezte,mindig is szerette ezt az erdőt,sőt azthiszem ezt a helyet szerette a legjobban.Itt szabad lehetett,szaladgálhatott kedvére a városi viszonylatban nagynak tűnő erdőben.
A séta véget ért és mi hazamentünk.Már besötétedett mikor jött jóbarátom Zolika.Mikulás csomagot hozott Gergőnek benne egy igen becses ajándékkal: egy termosszal.Gergő pedig nagyon örült neki.Én is,mert ez kellett téli túrázásainkhoz.Igaz Zoli egy böhöm nagy literes termoszt hozott,elég lett volna egy félliteres is.Na de ajándék lónak ne nézd a fogát.

Az utolsó kép rólad.Szívemben őrzöm némán....
Aztán Zolika kedvéért ugye,megkerestük a neten hol lép fel kedvence Csondor Kata a következő hetekben.Olyan helyet kerestünk ami könnyen elérhető Dunaújvárosból,így kirándulhatunk is egy jót.Gergő leleményessége lévén meg is találta.Kata december 23-án lép fel Cegléden.Megnézte azt is hogyan mi módon tudunk elmenni és visszajönni,magyarul meg is szervezte az egész ceglédi bulit.Meg is beszéltük,hogy akkor megyünk 23-án.Jó kis hétvégének ígérkezett az is,hisz előtte 22-én Dunaújvárosban meg Ismerős Arcok koncert lesz.Gergő készült erre is nagyon,imádta ugye a "Nélküledet" és azt látni az eredeti előadóval nem mindennapi élménynek ígérkezett.Mikor mindennel végeztünk úgy döntöttünk kimegyünk a helyi adventi vásárba,körülnézünk kicsit és iszunk egy jó forralt bort is.

A kép az utolsó sétán készült
Kifelé menet egy kiskutyára lettünk figyelmesek.Aki a város egyik legforgalmasabb útján szaladgált....újra előjött bennem a rossz előérzet...nem javított ezen,hogy egy fekete macska is átment elöttünk az úton.Mintha bajlós árnyak közelednének....A kiskutyát féltettük,féltünk elüti egy autó.A belvárosba érve iszonyatos kutyavísitást hallottunk....Gergő kiabált "ohh neeeee!"...előre rohant - de nem láttunk semmit.Nem tudtuk a kutyust ütötték-e el,de az a vísitás nem sok jót jelenthetett... Kiérve a vásárba semmi hangulatunk nem maradt.Körülnézés után persze ittunk egy forralt bort,Gergő is belekortyolt.Aztán kipróbálta a télapó oda kirakott szánját.Le is fotóztam,hazaérve láttam,hogy nem lett a legélesebb a kép.Na nem baj,majd ugyis jövünk még...A vásár végeztével Zolika hazament,mi is hazaestünk.Igy ment el az utolsó szombat...

Az agyamentek erdejében azon a bizonyos sétán
A vasárnap délelőtt nincs már meg.Mindenesetre nyoma sem volt a beígért rossz időnek ami miatt elhalasztottuk a túrát.Délután gondoltam egyet és elmentünk a Lidl-be egy jó kis kört sétálva ami felért egy kisebb túrával.Most is összekötöttük a kellemest a hasznossal.Mondtam Gergőnek benézünk az éppen felújítás alatt álló stadionba,megnézzük hol tart az építkezés.Ettől belelkesült,imádta a stadiont.Igazi kellemes kora téli,vagy késő őszi séta kerekedett a dologból.Ami idegesitő volt az a buszállomás melletti erdőben található sok szemét.Ez alaposan szúrta a szemünket.Ettől függetlenül remekül éreztük magunkat.A stadionhoz érve ez csak fokozódott.

A készülő arénánál
Mint mindig ezúttal is bejutottunk a stadionba,hiába volt az lezárva.Ismertük a kiskapukat.Láttuk szépen folyik a felújítás mégha nagyon az elején járnak is.Az épülő új klubházba is bejutottunk.Megnéztük a készülő helységeket,persze frissen rakott falakon kívül mást nem igen láttunk.Nagyon elvoltunk,de újra elő-elő jött az a rossz előérzet...Nem tudtam mire vélni,de mostmár kezdett zavarni.A stadion után benéztünk a Lidl-be megvettük ami kell.Utána egy darabon még a felső Dunaparton sétáltunk elmentünk oda ahol majd a kilátó megfog épülni,de ekkor még nem kezdödtek el a munkálatok.Hazafelé pedig újra az adventi vásáron keresztül vitt a sétánk.Hazaérve aztán a nap további alakulás már nincs meg az elmémben,alighanem tervezgettük a következő túráink útvonalát.
Hát így telt a hétvége,az unalmasnak indulóból is kihoztuk amit lehetett.Kellemesen tértünk nyugovóra,az elkövetkezendő hetek túráinak terveivel a fejünkben....

A stadionban az említett napon.
Ezek az utolsó felvételek Gergőről...

2019. szeptember 15., vasárnap

Minden nap sirhatsz egy újabb folyót!

Hagyomány volt nálunk,hogy minden évben ellátogattunk a közeli Tökfesztiválra,amely minden év szeptemberében került megrendezésre a közeli Rácalmáson.Tavaly maradt csak ki,de csak azért mert akkor éppen a Pilis-tetőn voltunk Gergővel.
A mostanira pedig már sajnos Gergő nélkül kellett jönnöm,szerencsére a többiek most sem hagytak magamra.Idáig minden évben kimaradt a helyi Jankovich kúria,pedig hát az az egésznek a központja,eddig tökfesztiváljaink úgy zajlottak,hogy álltalában kitúráztunk Rácalmásra és végigjártuk a falut (pontosabban már várost) és gyönyörködtünk az alkotásokban.Ugye a helyiek tökökből jobbnál-jobb szobrokat alkottak amelyek igen látványosak voltak mindig.Most annyiban változott a dolog,hogy kibuszoztunk délután,a környéken ugyan jártunk egy kicsit,azt bementünk a Jakovich kúriába annál is inkább mivel Rúzsa Magdi koncert volt.Ja és előtte elmentünk egy házhoz.Ezt örökölte Zoli még valamikor tavasszal.Ha már itt voltunk úgy gondolta megmutatja.

A minden évben felállított tökpiramis
A megújult Millenium parknál szálltunk le a buszról délután öt előtt.Már írtam a megújult parkról egy korábbi bejegyzésemben.A lényeg az,hogy itt régen is egy kis tó volt körbe sétánnyal,de annyira benőtte a növényzet a nádas,hogy sem a tóból,sem pedig a sétányból már nem látszódott semmi.Ezt újították fel a közelmúltban és hát csodaszép lett megkell hagyni.Olyan hely ahol az embernek kedve szottyan sétálni.Mi is így tettünk,annál is inkább mert tucatnyi tök alkotás volt a parkban is.Elöször is itt volt a minden évben felállított híres tökpiramis.Aztán körbe mindenhol jobbnál jobb alkotások.

A nemzet tökvárosa
A tavat is körbejártuk,aminek érdekessége egy a vízre kinyúló színpad féleség,szemben nézőtérrel.Zoli ide akarja elhozni Csondor Katát koncertezni...ami így olvasva tán kissé nevetséges számodra is kedves olvasó,ám a meglepő az,hogy a legjobb úton van ennek megvalósítsához.Katával már levelezik a dolgot és felvette a kapcsolatot a helyi illetékesekkel is!Ha összejön szerintem Csondor Kata felfogadja menedzserének.Na de még a tónál tartunk,amelyen érződik most így felújítva a mesterséges mívolta,ám mégis olyan jól megvan csinálva,hogy tök jó és szép az egész.

A tavacska egy része
A patkot átszelve aztán Zoli elvitt az örökölt házhoz,amely egész jópofának tűnt.Nem volt amúgy messze a parktól tán 350 méterre.A ház bár öreg volt,jó állapotúnak tűnt,odabenn volt két klassz szoba (berendezve ízlésesen,bár nem a legújabb bútorokkal),volt wc,spájc,nagy konyha gang,előtér és melléképületek.Egy valóságos kincs!Na és volt egy nagy kert is és Zoli a házzal együtt még örökölt egy kedves kis kutyát is Marcit.Ő fogadott minket.Zoli mondta ő a ház ura.Kijár hozzá ha nem is mindennap,de azokon a napokon amikor nem tud jönni a közelben lakó még élő nagynénje eteti.Zoliék nem költöznek ki,a ház kiadásán ugyan gondolkodik,de az a feltétele,hogy a kutyus maradhat.Gáz fűtés van amúgy egyetlen hibája a dolognak,hogy nincs fürdőszoba.

Marci

Marci fotózáson
Zoli megetette a kutyát megmutatott mindent,aztán indultunk is a kúriába a koncertre,valami azt súgta sokan lesznek.Nagyjából negyedórás séta volt a kúriáig az út.Fura,hogy sosem jártam odabenn még.Móni és Gergő igen,voltak már itt.Én Gergővel való túrázásaim alatt azokon a túrákon amelyek erre vezettek sosem mentünk be,valahogy nem tűnt érdekesnek.Pedig az!Így utólag be is ismerem a hibámat,nagy hiba volt egyszer sem bemenni!Odaérve azonban hatalmas sor volt...háromnegyed hét felé járt az idő,a koncert pedig hétkor kezdödött.A sor elképesztően hatalmas volt,ha nem tudom hol járunk még azt is hihettem volna,hogy egy Dpase-MTK meccs van.Kb.7.05-kor jutottunk be,kicsit gáz,hogy úgy hírdették,hogy a szép kártyát elfogadják és ezer forint a belépő.A kártyát nem fogadták a belépő pedig 1500 Ft volt.Mindegy minket még beengedtek a mögöttünk levőket nem tudom,mert már ott beszélték a rendezők,hogy megtelt...és ugye voltak ilyen balesetek a világban,hogy többen vannak benn mint a kapacitás...

Sorbanállás....
A bejárattól a színpadig amolyan kis város félén kellett átmenni,pontosabban a színpad előtti térig.Olyan kisvárost idéző főtér volt itt a kúria benn,de nagyon jópofának tűnt.A színpad előtti térnél is hatalmas tömeg volt,kordonokkal lezárva a tér.Úgy engedtek be ha valaki kijött.Egy ki- egy be alapon.Szerencsére nagy volt a forgalom ki be,így végül is 7.15-re bejutottunk.Félórával azután,hogy beálltunk a sorba.A tér nem volt ugyan kicsi,de nem volt nagy.Összegyűlt itt kb.ötezer ember!Szűkösen de elfértünk sajnos meglehetősen távol a színpadtól.Eszembe jutott a pár évvel ezelőtti dunaújvárosi koncert.Ott tízezer ember volt egy nagyobb téren és sokkal jobban elfértünk és a szinpad közelében voltunk.Most elörébb esélytelen volt menni.Aztán szerencsére magával ragadott a koncert,nem gondoltam többé arra,hogy lehet itt elférni.Elképesztően színvonalas koncertet adott Magdi,talán a legsínvonalasabbat azok közül amelyen valaha is voltam.Az Éjfél után c.dal tetszett a legjobban.Amelynek ez a refrénje:

"Minden nap sírhatsz egy újabb folyót
Sírj hozzá hidat, és hagyd, ami volt
A túloldal ezerszer színesebb
Ott is van út, csak szélesebb"

Zajlik a koncert
Elképesztő hangulat volt,hatalmas buli.Annak is élvezhető volt aki nincs oda Magdiért szerintem.Na de nem volt hosszú!Dunaújvárosban anno volt kétórás a buli,itt csak másfél órás,persze ez nem csökkenti annak színvonalát.A koncert végén nehezen oszladozott a tömeg,mi meg mivel volt még másfél óránk a buszig kicsit körbejártuk a kúriát.Ekkor láttam milyen tuti hely.Ismét eszembe jutott,hogy hiba volt nem bejönni a túrák során...Persze rengeteg kirakodó árus volt,helyek ahol enni-inni lehetett.Egy fröcsött nyomtunk csak le.Az a baj ezekkel a fesztiválokkal,már többször tapasztaltuk,hogy méregdrága minden,az ital és az étel is.Kihasználják kegyetlenül az embereket...azt most is ordította a hangosbeszélő,hogy bőven maradt még székelykáposzta,egyenek!

Séta a kúriában
 Szóval körbejárva a kúriát a sötétben is tetszett,egy harangláb is volt itt,régi városokat idéző épületek,jó kis utcák.Egy utca levezetett a szinpad alá,ekkor láttam,hogy a szinpad meg a tér előtte milyen magasan is volt.Tehát a kúria elnyerte tetszésemet,ha jövőre is lesz valami jó koncert kijövünk és egy éjszakai túra keretében fogunk hazamenni.Amúgy a fesztivál háromnapos,ez volt a középső nap.A harmadikon is lesz koncert (Bikini),de meccs is lesz,az azért nálam még elsőbbséget élvez.Kijövet a kúriából még elmentünk vissza a parkhoz,útközben is megcsodálva az utunkba kerülö alkotásokat.

Érd után Rácalmáson is találtam egy rakétát!
Ez volt amúgy az első alkalom,hogy már sötétben Rácalmáson sétáltam.Odaérve a parkhoz az is szép volt a sötétségben is,itt-ott volt lámpa és telihold is volt,így a fények a tavon különös hangulatot adtak neki.Sétáltunk egy sort aztán lassan jött a busz,odamentünk a megállóba,egy megállóval túl jöttünk a kúriától így azt gondoltuk a busz majd teli lesz,de még ülöhelyünk is volt.Fél 11 után értünk haza.Jó buli volt még ez is!

Tökpiramis asötétben,háttérben a tó

2019. június 30., vasárnap

Petőfi kontra Kata

Nagyon sok túránkon szembeköszönt már a költő Petőfi Sándor.Na persze nem úgy értendő ez,hogy jön szembe és köszön.Nem azért itt nem tartunk.De nagyon sok olyan helyen jártunk ahol elöttünk a Költő is járt már vagy valamilyen formában kötödött hozzá.A teljesség igénye nélkül: pl.Dunavecse ahol töb mint három évig is lakott és első nagy szerelme is idevalósi volt.Vagy Somoskő ahol Felvidéki utazásai során járt ahol egy kunyhó őrzi emlékét.Mondhatnám Bátorkőt ahol egy éve jártunk Gergővel,Petőfi is járt ott amit nem gondoltunk volna soha,hogy ilyen helyekre is eljutott a nagy költő,sőt verset is írt ott!Na és még sorolhatnám,bővel vannak még ilyenek.Már csak természetszeretete és utazásai miatt is nagyon kedveltük és kedveljük a magyar történelem eme nagy alakját.Tartoztam neki annyival,hogy jó negyven év után visszatérek már a legméltóbb helyre amely személyéhez köthető: a Nemzeti Múzeumhoz.

Újra a múzeumnál,négy évtized után...
Na persze nem ezért jöttünk Budapestre...én szerveztem úgy,hogy összekössük a kellemest a hasznossal.Ezt mindig így csinálom ha jövök vagy jövünk valamiért.Valami mást is megnézünk ami útba esik.Így volt ez most is.Mert ugyanis Kata koncertre jöttünk,egy hónap után ismét...Na nem azért mert én olyan nagy rajongó vagyok vagy lennék...de jóbarátom Zoltán -már többször is- írtam,hogy óriási Csondor Kata rajongó,néha már zavaróan óriási...na de eljöttem vele persze,hisz ő is eljön velem túrázni amikor csak tud és ezt a Gergő utáni időkben igencsak megkell becsülni...Szóval eljöttem vele újra,már csak azért is mert ő nem igazán ismeri ki magát a fővárosban én viszont ismerem mint a tenyeremet.Kata ezúttal az ötödik kerületben adott koncertet a Váci utca szomszédságában és közel a Kálvin térhez aminek a szomszédságában ott a Nemzeti Múzeum is.Na gondoltam akkor ezt nem hagyom ki...

Talán fura,de a múzeum előtt nem Petőfi,hanem Arany János szobra fogadja a látogatót
Kiszállva a négyes metróból már ott is volt elöttünk a múzeum.Bementünk hát a múzeum kertbe.Furcsa volt arra gondolni,hogy ez már akkor is itt volt amikor Petőfiék harcoltak a hazáért a 19.század közepén....Bemenni nem mentünk be,a belső dolgok engem megmondom az őszintét nem igazán érdekelnek,az ilyen épületeket inkább kivülről szeretem körbejárni.Most is így tettünk.Ott volt a lépcsősor a talapzat ahonnan Petőfi a nemzeti dalt szavalta...átszelleművel átéreztem a hely varázsát... és felmentem én is arra a helyre ahonnan Petőfi szavalt...

Kortás költőnk is megpróbálkozik a Nemzeti dallal
Fura volt ott állni,ahol egykor Magyarország történelmének egyik legnagyobbja állt...aki amúgy az egyik legnagyobb kedvencem a történelemből és az irodalomból is.Mondhatnám a Nemzeti dalt én is elszavaltam az óriási tömegnek,de aztán mégse...Elindultunk körbejárni a pompás építményt.A múzeum kert maga is varázslatosan szép volt.Mindenfelé szobrok és szép zöld pázsítok voltak.Padok rengeteg amelynek zömén magányos nők üldögéltek (...).A múzeum épülete pedig minden szemszögből nagyon szép volt.

A Költő emlékére

Turul a kertben
Minden irányból szép volt a kert,kellemes volt itt sétálgatni.Sok fotó készült.Amúgy szombat délután volt és fél hat mire ideértünk,délelött dolgoztam ugye,a koncert meg este nyolckor kezdödött,így bőven volt időnk.Ám a múzeum kertje véges volt,így is jó háromnegyed órát elvoltunk itt.Jó volt itt lenne annyi sok év után.Közben arra gondoltam,hogy Gergővel való túrázásaink során,hogy a fenébe maradt ez ki...?Valahogy nem került képbe soha a múzeum,pedig megérdemelte volna.Na de lassan búcsúztunk történelmünk egyik legjelentősebb eseményének színhelyétől.

Magyarország Nemzeti Múzeumánál
Elindultunk a Kálvin tér irányába.Ekkor láttam,hogy a hármas metró vonalán pótló buszok járnak,ezt jó tudni,hisz majd este ez kell a hazamenetelhez.Még bőven volt időnk mentünk a Szabadság híd felé.Valahogy ritkán járok erre így épp ideje volt ennek is.Nem Biatorbágyon voltunk,ennek bizonyitéka az volt,hogy gyakorlatilag harminc méterenként valami vendéglátóhely volt.Kiérve a hídhoz megcsodáltuk a szemben vigyorgó Gellért-hegyet is,majd egy kis parkon át a Váci utcában kötöttünk ki.

A Kálvin téren

A Gellért-hegy a pesti partról

A Váci utca
A Váci utcában sem jártam vagy 25 éve...ideje volt már ennek is.Na persze ez itt nem az én világom és Zoltánnak is kicsit sok volt ez a hely úgy láttam.Mindenfelé méregdrága boltok és vendéglátóhelyek sorakoztak,magyar szót pedig nem lehetett hallani.Na de ebből az utcából nyilt az az utca ahol a koncert volt,ha jól emlékszem Nyári Pál utca volt a neve.Még mindig volt időnk.Megnéztük azt a helyet ahol a koncert lesz,úgy tűnt ez egy kisebb étterem.Mentünk még egy kört a Kecskeméti utca felé,majd újra a Váci utca elején voltunk.Éhesek voltunk így beültünk egy Burger Kingbe megvacsorázni.Ez sikerült is.Érdekes volt,hogy az étterem wc-je nagyon elitnek tűnt és meglehetősen nagy volt itt a forgalom.

Falmászó Jack
Eljött az idő.Visszamentünk vacsi után a Nyári Pál utcába ahhoz a kis étteremhez.Kiderült a koncert a teraszon lesz.Annyiból zavaró volt,hogy mellettünk egy indiai étterem volt ahol meglehetősen nagy volt a forgalom és a zaj.Na és persze indiai testvéreink jöttek ide zömében,akik hát....olyan terrorista kinézetük volt.Na de sebaj,helyet foglaltunk a teraszon,rögtön elénk toltak egy ét és egy itallapot.Mivel éppen vacsorából érkeztünk,igy enni nem szándékoztunk.Aztán az itallapot böngészve megtapasztaltuk,hogy ez egy méregdrága hely....Bort rendeltünk két-két decit,ami háromezer forint volt...Közben a koncertre várva a két étterem közötti lépcsőháznak az ajtó melleti falán érdekes táblát fedeztem fel:

Mikre nem bukkanok
Na erről sem tudtam idáig.A méregdrága étterem teraszán pedig úgy tűnt mi vagyunk az egyetlen magyarok...na és szánalmasan kevesen voltak,kevesen gyűltek össze a Kata koncertre még az egy hónapinál ezelöttihez képest is kevesebben.Ugye egy hónapja Óbudán voltunk egy hasonló szituban.Mondhatám a Burger King wc-ben többen voltak,mint itt a koncerten.Egy ponton meg is számoltam: tizenhárman voltunk!Kicsit gáz,hogy ez az énekesnő két koncertet is összeadva nem tud bevonzani negyven embert sem...miközben éppen néztem az Intsrán,Singh Viki vagy ezer ember elött koncertezett Jászberényben...
Zoli amúgy beszélő viszonyban van már Katával így-úgy.Irt neki a facen,segiteni akart egy esetleges rácalmási koncert megszervezésében,ám a hölgyike ezt a mai napig nagy ívben letojta...pedig ott valószinűleg nem 13 néző lenne....

Zajlik a koncert
Erről is akart Katával beszélgetni,hogy önzetlenül felajánlja a segítségét,hogy ne ilyen kevés néző előtt kelljen koncerteznie a hölgynek.Koncert előtt amúgy Kata körbenézett és láttam rajta,hogy zavarja a kevés néző...A koncert számomra értékelhetetlen volt.Nem szeretem ezt a stilust amit itt előadott,ráadásul angolul.Na és minden számot angolul is konferált fel.Látszott ez a koncert nem az egyszerű vidékről felvándorolt rajongóknak szól...Én megmondom az őszintét meglehetősen untam is,nézegettem a mögöttünk az utcán elhaladó csajokat inkább.Közben a szomszédból néhány indiai át-át nézett mi is folyik itt.Lassan eljött a szünet ideje.Zoli ekkor gondolta eljött az ő ideje,odamegy Katához néhány szót váltani,ahogy azt tette egy hónappal ezelőtt is Óbudán.

Gyenge felhozatal
Ám ez most nem sikerült.Egy amcsi mókamiki lefoglalta Katát akinek a helyi szervezők szóltak,hogy folytassa a koncertet,mert csak este tízig van biztosítva számára a hely... így hiába állt ott Zoli és várta sorát,ez most nem adatott meg.A koncert folytatódott ha lehet még az eddigieknél is unalmasabb volt.A idő meg ment,nekünk indult az utolsó buszunk hazafelé így nem nagyon várhattunk tovább,azt elkellett érni.Öt perccel tíz előtt kénytelenek voltunk eljönni és elsétálni a metrópotló buszig.Zolit elkapta a harci ideg,hogy nem tudott kedvencével beszélgetni,nem nagyon láttam még ennyire idegesnek.Nem győztem nyugtatgatni,ami csak sokadjára sikerült.Most Kata beszélgetés nélkül maradt...

Hazafelé is átkozodott sokat,mondta majd valamit beszól a csajnak a közösségi oldalakon,mondtam ne tegye,mert most nem a csaj tehetett róla,hogy ez nem jött össze.
Nagyon gáz volt ez a hely,legközelebb a föváros belvárosába nem jövünk koncertre.Vagy valami peremkerületbe vagy vidékre.De remélem erre várni kell,mert kezdenek az agyamra menni ezek az unalmas Kata koncertek.

Mit ne mondjak....Petőfinél a múzeumnál jobban éreztem magam.

A Nyári Pál utca

2019. május 31., péntek

Óbudai kaland

Ha Csondor Kata koncert,akkor nekünk menni kell...Mégpedig azért,mert legjobb cimborám Zolinak a szíve csücske,első számú kedvence,na meg olyan ritka a Kata koncert mint a fehér holló,vagy tán annál is ritkább.Én nem vagyok oda érte,de mivel a cimborám elszok velem jönni túrázni,tartozok neki annyival,hogy elmegyek vele és segítek elsősorban navigálni,hiszen ő nem igazán ismeri ki magát idegen városokban,nekem meg ugye a véremben van,hogy mindig mindenhova eltalálok.Zoli árgus szemekkel figyeli egész évben,hogy hol és mikor koncertezik a csaj.Igy találtunk rá a mostani koncertre,ami Óbudán került megrendezésre a 36-os bisztróban.Ide vezetett következő útunk,én meg kapva az alkalmon szóltam egy itt a környéken élő barátomnak Józsinak,hogy itt leszünk a közelben,ha gondolja jöjjön le.Igy is lett.

Megérkezés a villamossal
Mivel a koncert este hétre volt kiírva,elég volt délután neki indulnunk.A szemerkélő esőben a fél hármas vonattal indultunk Dunaújvárosból.Viszonylag simán és hamar felértünk a Déli pályaudvarra,ahol némi egészségügyi szünet után a kedvenc pizzásomnál befaltunk egy kis pizzát,majd indultunk ki a villamos megállóban.Óriási volt a tömeg a villamosokon,nem csoda hiszen csúcsidőben érkeztünk.A második 17-es számú villamosra fértünk fel és kimentünk vele a végállomásig a Bécsi út-Vörösvári útig.Innen kis séta kövezkezett.Óbudán szerencsére nem volt még szemerkélő eső sem.A Vörösvári úton bandukoltunk ahol különösebb látnivaló nem volt,csak egy meztelen nő szobra.Természetesen ezt nem hagyhattuk ki.

Szép szobrok Óbudán...
Ezekután újra érett az idő egy egészségügyi szünetre,így benéztünk a Flórián üzletközpontba,hátha találunk egy vizeldét.Ha nehezen is,de rátaláltunk és könnyitettünk magunkon.Innen már a Szentendrei úton sétáltunk a 36-os bisztróig.Ezt könnyen megtaláltuk,de még bőven volt idő a koncertig.Jártunk hát egyet a környéken.Közben Józsi barátommal kommunikáltam le,hogy itt vagyunk,ha tud majd jöjjön.Nem ez a világ legszebb környéke az tény,bár nyugat felé emelkedő Budai-hegység látványa innen is szép volt.

Nem sok látnivaló volt a Szentendrei út ezen szakaszán
Nem maradt hátra más,beültünk fél hét előtt a bisztróba.Kata már hangolt és mivel egyre-jobb barátok Zolival rögtön észre is vette őt.Egy integetéssel köszöntek egymásnak.Mi sört rendeltünk magunknak.Később aztán Kata odajött hozzánk köszönni.Nem nagyon akart gyűlni a jó nép a koncertre.A viszonylag kicsinyke presszóban is kevesen voltak.A csaj azért nagyobb tehetség ennél,hogy ezt érdemelje,na de ez van.Hét óra lett közben és a gyér érdeklödés miatt a koncert húzodott.Közben befutott Józsi barátom is aki az NB3.-as focicsoport adminisztrátora (én a moderátora,innen az ismertség).Volt miről beszélgetnünk amelybe szerencsére Zoli is becsatlakozott.Közben elkezdödőtt a koncert.Lehettünk vagy húszan nézők...nem sok.Jól nyomta a csaj,ezt elkell ismernem,Józsi nem ismerte,de neki is tetszett a koncert.Ám a hangos zenélés miatt nem tudtunk beszélgetni,úgy döntöttünk járunk egyet.Zoli addig maradt kedvencénél.

Koncert a bisztróban
Elsétáltunk a közeli III.ker TVE stadionjához,amelyben simán,mondhatni szívesen beengedtek minket(ezt eltanulhatná néhány más csapat is,akik féltik szaros stadionjaikat).Közben áttudtuk beszélgetni az NB III.-as foci minden dolgát.A stadionba tehát bementünk,csináltunk pár szelfit,aztán körbe is jártuk a stadiont.Józsi nagy Pénzügyör SE drukker és ők pont itt játszanak sorsdöntő mérközést vasárnap aminek nem kisebb a tétje mint a bentmaradás.A séta után tértünk vissza a bisztróba,ahol éppen szünet volt a koncertben.Zoli ezt kihasználva éppen Katával beszélgetett.
Mi pedig újabb sört rendeltünk magunknak.

Józsival a III.ker TVE stadionjában
Következett a koncert második fele,ugyanis mint egy focimeccs 2 szer 45 perces volt.Zolival már madarat lehetett fogatni most,hogy újra tudott beszélgetni Katával,ráadásul nem is keveset.A nagy hangzavarban mi itt már kevesebbet tudtunk Józsival beszélgetni.Aztán a koncert véget ért.Mondtam Zolinak max 15 perce van,ez volt az az időintervallum,amivel még biztonságosan eljuthattunk a Népligetbe az utolsó Dunaújvárosba induló buszhoz.Kitudta használni ezt az időt,hisz újra tudott Katával beszélgetni.Búcsúzáskor pedig megölelték egymást és csattant a puszi.Mi pedig indultunk vissza az 1-es villamos megállójáig ahová Józsi elkisért minket.

Zoli boldogan tapsol Katának
A sétán Zoli tartott szóval minket,igazából szóhoz sem tudtunk jutni.Zolika ecsetelte mi volt a téma Katával.Szóba került a rácalmási színpad is a tavon,amelyről nem rég írtam a Millennium parki bejegyzésemben,hogy esetleg ott is felléphetne Kata,hát talán majd egyszer sikerül.....Odaértünk a megállóhoz.Józsi még jött velünk egy megállónyi utat,ő ott lakott ahhoz közel.Így a villamoson vettünk tőle búcsút,mi pedig mentünk tovább a Népligetbe.Simám elértük a buszt amellyel simán hazaértünk éjfél után.A buszon is végig Zolit kellett hallgatnom ahogy Katáról zengi az ódákat.Örültem,hogy boldog.
Végül is kellemes nap volt.

Viszlát Kata!

2018. december 24., hétfő

Kedvtelenül Ceglédre

Ezt az egészet lényegében még Gergő szervezte...
Nem is tudom,hol kezdödjön ez a történet.Már többször is írtam,hogy a legjobb cimborám Zoli óriási nagy Csondor Kata rajongó.Elég ha elovassátok a tavalyi sztorit amelyet ezen a helyen megtaláltok.Tavaly mikor elkisértem Tatabányára megígértem,hogy egy ilyen bulira majd idén is elkisérjük,együtt Gergővel...cserébe ő,amikor tud eljön velünk túrázni.Így is lett,ő eljött velünk többször,rajtunk volt a sor,hogy mi is álljuk a szavunkat.Májusban volt rá egy lehetöség mivel Katika nem egy sűrű koncertező,ám akkor jobb dolgunk is akadt,mint Csondor Kata koncertre menni.A következő alkalom most december másodikán lett volna Dabason,de éppen elötte leltároztunk a munkahelyen,meglehetősen fáradt voltam és hát anyagilag sem álltunk éppen jól....Ha tudom mit hoznak a következő hetek,egész biztosan lementem volna Zolival és Gergővel Dabasra...

A dunaújvárosi Ismerös Arcok koncert
Akkor még,ahogy tudatosult,hogy nem megyünk Dabasra,Zoli átjött hozzánk,Gergő pedig nagy igyekezettel elkezdte keresni,hogy mikor lép fel legközelebb Kata valahol,valami elérhető helyen.Ekkor bukkant rá,hogy december 23.-án Cegléden fog egy koncertet adni.Megvolt tehát az új időpont Gergőnek köszönhetően és el is kezdtük szervezni a dolgot.Úgy volt,hogy majd megyünk hárman Gergő,Zoli és én.Elleszünk mint a befőtt.Aztán a sors kegyetlenül közbeszólt.Gergő elment és lényegébe elvitte magával a teljes életemet...Gergő halála utáni napok teljesen egybeforrnak...csak egyik este jön a másik után,egyik reggel a másik után,azt sem tudom mi vagyok,hol vagyok,élek-e,halok-e...Zoli végül is valahogy rábeszélt,hogy azért menjek el vele Ceglédre,az is jobb mint itthon ülni és állandóan sírni...vigyük el magunkkal Gergő édesanyját is Mónit,mert ha lehet ő még rosszabb állapotban van mint én.Belementem,mert igaza volt.A ceglédi "buli"előtti este még kimentünk Dunaújváros főterére az Ismerős Arcok koncertjére.Gergő nagyon készült erre a koncertre,együtt akartuk üvölteni a Nélküledet...

Számtalan alkalommal mentünk át a Margit-hídon gyalog,útban a Déliből a Nyugatiba
Gergő sajnos nem tudott jönni,mi azonban iránta való tiszteletből is persze kimentünk.Persze itt is éreztem Gergő jelenlétét,remélem is,hogy valóban ott volt a lelke velünk!A koncert utolsó száma volt persze a Nélküled.Nem lehet elmondani milyen hatással volt rám a zene,a dal.Végig üvöltve,mint a 3ezernyi közönség,de sírva énekeltem én is,Gergőre emlékezve itt is....nagyon szerette volna ezt átélni velem a fiam...Borzasztóan fájdalmas volt így.... Másnap reggel vágtunk neki a Gergőnek köszönhető ceglédi útnak.Tudtam ez sem lesz egyszerű.Már a vonatba beülni sem volt az,hiszen az utóbbi években bárhová is mentem ott volt velem Gergő...Most azonban nem volt ott és ez rendkivül elszomorított.Soha életemben nem voltam még ennyire szomorú,bár az utóbbi két hétben bővel volt szomorúságra okot adó esemény.A vonat elindult és Budapestig kinézve az ablakon,nem tudtam olyan helyet mondani,ahol ne jártunk volna Gergővel,ne füzött valahova valamilyen szép emlék...Sírt a szívem kegyetlenül.

Ezernyi emlék örzője a Margit-híd is
Budapesten sem volt más a helyzet,nem volt olyan hely ahová nem füzött volna egy-egy Gergővel megélt szép emlék.Most is gyalog mentünk át a Déliből a Nyugatiba.Szinte mindig így csináltuk,ha a Nyugatiba volt csatlakozásunk.Ez az út is elszomorított,nem volt itt Gergő az egyetlen kincsem,örök túratársam....A Nyugati pályaudvaron aztán vonatra szálltunk.Vecsésig itt sem volt jobb a helyzet,emlékek köszöntek szembe a vonatablakból,de most nem nevettek ,hanem sírtak...Vecsést elhagyva sikerült kicsit a szívemnek megnyugodnia,mert erre még nem jártunk.A vonat viszonylag hamar odaért Ceglédre,Itt meg azon kezdtem el bánkódni,hogy mennyire örült Gergő ha olyan városokba mentünk ahol még nem járt.Minden kétséget kizáróan most is nagyon örült volna ennek...

Első méterek Cegléden
Cegléd első látásra kedves kis városnak tűnt,biztos tetszett volna  a fiamnak.Jó volt az idő,a körülmények ellenére a séta pedig kifejezetten kellemes.Nagy kedvünk mondjuk nem volt semmihez,de ez itt még mindig jobb volt mint otthon sírdogálni.Hamar rátaláltunk a főtérre,ahol majd a koncert lesz.Csak hát addig még volt majd négy óránk.Maga a főtér szép volt,két templom is állt itt,az egyiknek pedig két tornya is volt.Az adventi forgatagban egy jégpálya emelte még a hangulatot,ám a szinpad nevetségesen gáznak tűnt.Egy apró emelvény volt egy sátorral védve három oldalról.Hát ezen egy zenekar nem fér el gondoltam.Elfogyszatottuk első forralt borunkat,a téren ekkor meglehetősen kevesen voltak.A szípadon pedig fellépett Buborék Berci nevezetű formáció.Ekkor megszámoltam: 18-an voltak a szinpad elött...Jókat nevettünk ezen a müsoron,de bőven volt még időnk,elindultunk sétálni.

A kéttornyú a főtéren
A főtér szomszédságában volt egy másik tér,nem tudom a nevét,talán Szentháromság-tér?Az sem volt csúnya és itt voltak vendéglátóhelyek is.Móni megéhezett,keresni akartunk valami jó helyet.Végül is visszamentünk a főtérre ott találtunk egy kávézót,ahová bementünk.Itt ittunk egy forró csokit,meg ettünk koponyánkét egy hamburgert.
Ennek végeztével még mindig volt két óránk...újabb sétára indultunk hát.Egy hatalmas torony volt a közelben,azt akartuk megnézni.Kiderült valami tv-torony féle lehet.

Az egy tornyú

A két ház között bújt ki.
Megnéztük,de időnk még mindig volt,mentünk tehát tovább.Lassan-lassan kezdett sötétedni és némely ház igazán különleges volt a díszkivilágitásban.Odaosontunk a színpadhoz.Valami istent dicsöitő müsor ment,hát ez most aztán tényleg nem érdekelt.Néha éreztem Gergő is itt van velünk,kellemes bizsergés volt a hátamon,mintha simogatott vagy ölelt volna....Zoli ottmaradt a színpadnál,már várta Katát,mi sétáltunk egyet,kettöt,hármat a főtéren,betérve az ottani vízeldébe,mert a következő forralt bor már megdolgoztatta a vesémet...Közeledett a negyed 6,sötét lett,a tér szép volt a karácsonyi fényekben,de nyomasztó...

Fények költöznek Ceglédre

Karácsony a főtéren
Végre megérkezett Kata.Ekkora már mi is odamentünk a szinpadhoz.Régi ismerösként üdvözölték egymást Zoli barátommal.A koncert is elkezdödött nagy nehezen.Félórás müsor volt Kata legismertebb dalaival.Én ugyan nem vagyok annyira oda érte,de szépen betöltötte a teret a müsora.Viszonylag sokan is lettünk a koncertre.Az első sorban voltunk,tökéletesen láttunk mindent.A müsor végén Zoli tudott Katával beszélgetni,jóval többet mint anno Tatabányán.Mivel ők már évközben is találkoztak már jóbarátként cseverésztek.Mi a háttérben vártuk.Megölelték,megpuszilták egymást Katával,azt elbúcsúztak.Indulhattunk haza.Zoli barátom teljesen elvolt varázsolva.hármunk közül legalább ő boldog volt.

A színpadon:Csondor Kata
Kényelmesen elértük a vonatot amit terveztünk,igen ám,de az késve indult,így Budapesten kellett a kelleténél nagyobb tempót diktálnunk,hogy elérjünk egy hazafelé induló buszt a Népligetben.Ám ez is sikerült.A metrón még egy szép lány ült velem szemben,mintha azt súgalta volna,hogy maradt még valami szépség ebben a rút életben...Végül rendben hazaértünk,Zoli boldog volt,minket azonban ez a kirándulás sem boldogított.Rendkivül szomorúak voltunk,de legalább eltudtunk és elmentünk oda ahová Gergő szervezte a bulit.
Zoli a buszon meg is köszönte Gergőnek a dolgot aki remélem akárhol is van hallotta,hiszen nélküle nem jöhetett volna létre ez a randevú Katával...

Zoli és Kata kettőse.Köszönhetően részben Gergőnek...