Miért halasztottunk?

 Közeledik Gergő távozásának évfordulója és az évforduló kapcsán egy eddig sokat nem foglalkoztatott kérdés merül fel bennem,nap mint nap egyre erősebben.Miért halasztottunk?Miért halasztottuk el azt a túrát amely az utolsó lehetett volna Gergő életében.Amely két nappal a halála előtt került volna sorra.De nem került.A túra elmaradt,elhalasztottuk.Miért?Mitől ijedtünk,mitől ijedtem meg?A túrára a 2018 december 8-9-re eső hétvégén került volna sor.Ám a túrát elhalasztottuk,így az december 16-án került sorra,de Gergő december 11-én elhunyt...Most meg hirtelen elkezdett mardosni a lelkiismeret,hogy miért nem vágtunk neki ennek a túrának...

Azért útra keltünk azon a hétvégén,de nem túrára hanem csak egy sétára...az utolsó sétára...

A túra a dunaújvárosi repülőtérre vezetett volna,de némi kerülővel persze.Elmentünk volna Baracs és Apátszállás felé és onnan trappoltunk volna ki a repülőtérre,majd Kisapostagon fejeztük volna be a túrát és onnan busszal jöttünk volna haza.De a túra amely itthonról Dunaújvárosból indult volna elmaradt...Keresem az okokat és amennyire visszatudok emlékezni az ok az volt,hogy meglehetősen fos időt jósolt arra a hétvégére a meterológia...és ez kissé elvette a kedvünket,nem csak az enyémet,de Gergőét is.Leülve Gergővel megbeszéltük,hogy a túrát átteszük jövő hétre azaz egy héttel későbbre.Igen ám,de Gergő jövő szombaton valami iskolai rendezvényre volt hivatalos.Sebaj,akkor megcsináljuk vasárnap hiszen utána már szabadság vár mindkettőnkre.Így aztán nyugodtan vágtunk bele a hétvégébe.A hétvége eseményei már több helyen megvannak írva ebbe a naplóba,ezt nem kívánom részletezni most.Ami a lényeg: nem volt rossz idő azon a hétvégén...

Azon a sétán 2018 december 9-én...

Meglepődve tapasztaltuk,hogy nyoma sem volt a beígért rossz időnek azon a hétvégén.Így vasárnap egy sétára invitáltam Gergőt.Ez a séta meg szépen bevonult a történelembe.Ez volt ugyanis az utolsó sétánk... Az utolsó sétáról részletes beszámoló van a blogban akit érdekel,ezzel a címmel megtalálja.A lényeg az volt,hogy kinéztünk a stadionba és beosontunk az akkor még épülő klubházba.Ezt követően meg bementünk a Lindl-be vásárolni,majd az akkor még nem készülő dunaújvárosi kilátóhoz sétáltunk el.(a kilátót két hét múlva kezdték el csinálni...) Majd az adventi vásáron át haza.Így is mentünk vagy 6-7 km-es kört és ez volt az utolsó sétánk Gergővel.De a túra elmaradt.Miért kellett elhalasztanunk?Miért?

Az élet nem tartogatott számunkra több közös utat.

Egy héttel később,szép de szomorú táj...

A túrát a következő vasárnap megcsináltuk,de ezt Gergő már nem érte meg...Így egy emléktúra lett belőle (erről is van részletes leírás a blogban).Sokkal rosszabb idő volt mint egy héttel korábban...Mondjuk esett egy kiadós mennyiségű hó,így ha a túra szépségét nézem,akkor szép volt,de ennek akkor természetesen nem tudtam örülni.Csak az járt a fejembe,hogy mennyire örült volna Gergő ennek a havas túrának.De ettől még egy héttel korábban a túra elmaradt...és a két hétvége között Gergő meghalt...és engem most hat évvel később egyszer csak elkezdett kínozni ezért a lelkiismeret.Ez lehetett volna az utolsó túránk,Gergőre várt volna még egy kellemes élmény...Tudom Gergő most azt mondaná,neki a stadionba való kimenetel is hatalmas élmény volt,de akkor is...Na meg így a Salabasina-ároki túránk vonult úgy be a történelembe,hogy az utolsó túránk...

Az élet legszomorúbb túrája lett belőle...

Valószínűleg ez az egész már odát előre megvolt írva.Nem ezt szántuk az életünk tervezésénél az utolsó túrának...így alighanem ezért lett elhalasztva.Gergő erre a túrára már nem szándékozott eljönni,már az odaáti éne,nem az itteni...A Salabasina-árokkal kellett búcsúznunk,nem ezzel a "semmi" túrával.Így rendeltetett,mai spirituális tudásommal azt mondom a közös élet tervezésnél ezt így akarhattuk...Csak akkor most mégis miért kínoz a lelkiismeret?Erre nem tudok igazán rájönni...

Az egy héttel későbbi akkor már emléktúráról készült film:

Az utolsó hétvége

Természetesen nincs már meg minden az utolsó hétvégéből.Nincs meg,hogy keltünk,hová mentünk,miket csináltunk.De a lényeges részek megvannak még emlékeimben,"papírra" is vetem őket most,nehogy a feledés homályába merüljön valaha is.Arra emlékszem,hogy kicsit untakoztunk.Mentünk volna túrázni éppen a baracsi a helyi repülő térhez vezető túrára.Ám nem mondtak a hétvégére jó időt.Némi tanácskozás után úgy döntöttünk,hogy majd jövő vasárnap pótoljuk ezt a túrát.Szombaton Gergőnek úgyis szalagavatója lesz,így a szombatba nem avatkozunk bele.Majd vasárnap,hisz mindegy lesz már,azt az egy-két napot utána kibírjuk,ő az iskolában én a melóba.Aztán jön a téli szabadság ideje és belecsapunk a lecsóba!Ettől a gondolattól aztán jobb kedvünk is lett.

Az erdőkben...( a kép nem ezen a hétvégén készült)

Délután úgy gondoltuk lemegyünk ide a helyi erdőbe sétálni egyet a kutyussal.El is voltunk mint a befőtt szokás szerint.Mikor más nem akadt itt is nagyon jó volt sétálni.Aztán nem tudom,de valahol mélyen olyan rossz előérzetem támadt... Nem tudtam mivel magyarázni a dolgot és egyenlőre azért még jó mélyen is volt,de volt... Sétálgattunk,örültünk a közeledő szabadságnak és a soron következő túráknak.A kutyus is élvezte,mindig is szerette ezt az erdőt,sőt azthiszem ezt a helyet szerette a legjobban.Itt szabad lehetett,szaladgálhatott kedvére a városi viszonylatban nagynak tűnő erdőben.
A séta véget ért és mi hazamentünk.Már besötétedett mikor jött jóbarátom Zolika.Mikulás csomagot hozott Gergőnek benne egy igen becses ajándékkal: egy termosszal.Gergő pedig nagyon örült neki.Én is,mert ez kellett téli túrázásainkhoz.Igaz Zoli egy böhöm nagy literes termoszt hozott,elég lett volna egy félliteres is.Na de ajándék lónak ne nézd a fogát.

Az utolsó kép rólad.Szívemben őrzöm némán....

Aztán Zolika kedvéért ugye,megkerestük a neten hol lép fel kedvence Csondor Kata a következő hetekben.Olyan helyet kerestünk ami könnyen elérhető Dunaújvárosból,így kirándulhatunk is egy jót.Gergő leleményessége lévén meg is találta.Kata december 23-án lép fel Cegléden.Megnézte azt is hogyan mi módon tudunk elmenni és visszajönni,magyarul meg is szervezte az egész ceglédi bulit.Meg is beszéltük,hogy akkor megyünk 23-án.Jó kis hétvégének ígérkezett az is,hisz előtte 22-én Dunaújvárosban meg Ismerős Arcok koncert lesz.Gergő készült erre is nagyon,imádta ugye a "Nélküledet" és azt látni az eredeti előadóval nem mindennapi élménynek ígérkezett.Mikor mindennel végeztünk úgy döntöttünk kimegyünk a helyi adventi vásárba,körülnézünk kicsit és iszunk egy jó forralt bort is.

A kép az utolsó sétán készült

Kifelé menet egy kiskutyára lettünk figyelmesek.Aki a város egyik legforgalmasabb útján szaladgált....újra előjött bennem a rossz előérzet...nem javított ezen,hogy egy fekete macska is átment elöttünk az úton.Mintha bajlós árnyak közelednének....A kiskutyát féltettük,féltünk elüti egy autó.A belvárosba érve iszonyatos kutyavísitást hallottunk....Gergő kiabált "ohh neeeee!"...előre rohant - de nem láttunk semmit.Nem tudtuk a kutyust ütötték-e el,de az a vísitás nem sok jót jelenthetett... Kiérve a vásárba semmi hangulatunk nem maradt.Körülnézés után persze ittunk egy forralt bort,Gergő is belekortyolt.Aztán kipróbálta a télapó oda kirakott szánját.Le is fotóztam,hazaérve láttam,hogy nem lett a legélesebb a kép.Na nem baj,majd ugyis jövünk még...A vásár végeztével Zolika hazament,mi is hazaestünk.Igy ment el az utolsó szombat...

Az agyamentek erdejében azon a bizonyos sétán

A vasárnap délelőtt nincs már meg.Mindenesetre nyoma sem volt a beígért rossz időnek ami miatt elhalasztottuk a túrát.Délután gondoltam egyet és elmentünk a Lidl-be egy jó kis kört sétálva ami felért egy kisebb túrával.Most is összekötöttük a kellemest a hasznossal.Mondtam Gergőnek benézünk az éppen felújítás alatt álló stadionba,megnézzük hol tart az építkezés.Ettől belelkesült,imádta a stadiont.Igazi kellemes kora téli,vagy késő őszi séta kerekedett a dologból.Ami idegesitő volt az a buszállomás melletti erdőben található sok szemét.Ez alaposan szúrta a szemünket.Ettől függetlenül remekül éreztük magunkat.A stadionhoz érve ez csak fokozódott.

A készülő arénánál

Mint mindig ezúttal is bejutottunk a stadionba,hiába volt az lezárva.Ismertük a kiskapukat.Láttuk szépen folyik a felújítás mégha nagyon az elején járnak is.Az épülő új klubházba is bejutottunk.Megnéztük a készülő helységeket,persze frissen rakott falakon kívül mást nem igen láttunk.Nagyon elvoltunk,de újra elő-elő jött az a rossz előérzet...Nem tudtam mire vélni,de mostmár kezdett zavarni.A stadion után benéztünk a Lidl-be megvettük ami kell.Utána egy darabon még a felső Dunaparton sétáltunk elmentünk oda ahol majd a kilátó megfog épülni,de ekkor még nem kezdödtek el a munkálatok.Hazafelé pedig újra az adventi vásáron keresztül vitt a sétánk.Hazaérve aztán a nap további alakulás már nincs meg az elmémben,alighanem tervezgettük a következő túráink útvonalát.

Hát így telt a hétvége,az unalmasnak indulóból is kihoztuk amit lehetett.Kellemesen tértünk nyugovóra,az elkövetkezendő hetek túráinak terveivel a fejünkben....

A stadionban az említett napon.

Ezek az utolsó felvételek Gergőről...