Petőfi kontra Kata

Nagyon sok túránkon szembeköszönt már a költő Petőfi Sándor.Na persze nem úgy értendő ez,hogy jön szembe és köszön.Nem azért itt nem tartunk.De nagyon sok olyan helyen jártunk ahol elöttünk a Költő is járt már vagy valamilyen formában kötödött hozzá.A teljesség igénye nélkül: pl.Dunavecse ahol töb mint három évig is lakott és első nagy szerelme is idevalósi volt.Vagy Somoskő ahol Felvidéki utazásai során járt ahol egy kunyhó őrzi emlékét.Mondhatnám Bátorkőt ahol egy éve jártunk Gergővel,Petőfi is járt ott amit nem gondoltunk volna soha,hogy ilyen helyekre is eljutott a nagy költő,sőt verset is írt ott!Na és még sorolhatnám,bővel vannak még ilyenek.Már csak természetszeretete és utazásai miatt is nagyon kedveltük és kedveljük a magyar történelem eme nagy alakját.Tartoztam neki annyival,hogy jó negyven év után visszatérek már a legméltóbb helyre amely személyéhez köthető: a Nemzeti Múzeumhoz.

Újra a múzeumnál,négy évtized után...

Na persze nem ezért jöttünk Budapestre...én szerveztem úgy,hogy összekössük a kellemest a hasznossal.Ezt mindig így csinálom ha jövök vagy jövünk valamiért.Valami mást is megnézünk ami útba esik.Így volt ez most is.Mert ugyanis Kata koncertre jöttünk,egy hónap után ismét...Na nem azért mert én olyan nagy rajongó vagyok vagy lennék...de jóbarátom Zoltán -már többször is- írtam,hogy óriási Csondor Kata rajongó,néha már zavaróan óriási...na de eljöttem vele persze,hisz ő is eljön velem túrázni amikor csak tud és ezt a Gergő utáni időkben igencsak megkell becsülni...Szóval eljöttem vele újra,már csak azért is mert ő nem igazán ismeri ki magát a fővárosban én viszont ismerem mint a tenyeremet.Kata ezúttal az ötödik kerületben adott koncertet a Váci utca szomszédságában és közel a Kálvin térhez aminek a szomszédságában ott a Nemzeti Múzeum is.Na gondoltam akkor ezt nem hagyom ki...

Talán fura,de a múzeum előtt nem Petőfi,hanem Arany János szobra fogadja a látogatót

Kiszállva a négyes metróból már ott is volt elöttünk a múzeum.Bementünk hát a múzeum kertbe.Furcsa volt arra gondolni,hogy ez már akkor is itt volt amikor Petőfiék harcoltak a hazáért a 19.század közepén....Bemenni nem mentünk be,a belső dolgok engem megmondom az őszintét nem igazán érdekelnek,az ilyen épületeket inkább kivülről szeretem körbejárni.Most is így tettünk.Ott volt a lépcsősor a talapzat ahonnan Petőfi a nemzeti dalt szavalta...átszelleművel átéreztem a hely varázsát... és felmentem én is arra a helyre ahonnan Petőfi szavalt...

Kortás költőnk is megpróbálkozik a Nemzeti dallal

Fura volt ott állni,ahol egykor Magyarország történelmének egyik legnagyobbja állt...aki amúgy az egyik legnagyobb kedvencem a történelemből és az irodalomból is.Mondhatnám a Nemzeti dalt én is elszavaltam az óriási tömegnek,de aztán mégse...Elindultunk körbejárni a pompás építményt.A múzeum kert maga is varázslatosan szép volt.Mindenfelé szobrok és szép zöld pázsítok voltak.Padok rengeteg amelynek zömén magányos nők üldögéltek (...).A múzeum épülete pedig minden szemszögből nagyon szép volt.

A Költő emlékére

Turul a kertben

Minden irányból szép volt a kert,kellemes volt itt sétálgatni.Sok fotó készült.Amúgy szombat délután volt és fél hat mire ideértünk,délelött dolgoztam ugye,a koncert meg este nyolckor kezdödött,így bőven volt időnk.Ám a múzeum kertje véges volt,így is jó háromnegyed órát elvoltunk itt.Jó volt itt lenne annyi sok év után.Közben arra gondoltam,hogy Gergővel való túrázásaink során,hogy a fenébe maradt ez ki...?Valahogy nem került képbe soha a múzeum,pedig megérdemelte volna.Na de lassan búcsúztunk történelmünk egyik legjelentősebb eseményének színhelyétől.

Magyarország Nemzeti Múzeumánál

Elindultunk a Kálvin tér irányába.Ekkor láttam,hogy a hármas metró vonalán pótló buszok járnak,ezt jó tudni,hisz majd este ez kell a hazamenetelhez.Még bőven volt időnk mentünk a Szabadság híd felé.Valahogy ritkán járok erre így épp ideje volt ennek is.Nem Biatorbágyon voltunk,ennek bizonyitéka az volt,hogy gyakorlatilag harminc méterenként valami vendéglátóhely volt.Kiérve a hídhoz megcsodáltuk a szemben vigyorgó Gellért-hegyet is,majd egy kis parkon át a Váci utcában kötöttünk ki.

A Kálvin téren

A Gellért-hegy a pesti partról

A Váci utca

A Váci utcában sem jártam vagy 25 éve...ideje volt már ennek is.Na persze ez itt nem az én világom és Zoltánnak is kicsit sok volt ez a hely úgy láttam.Mindenfelé méregdrága boltok és vendéglátóhelyek sorakoztak,magyar szót pedig nem lehetett hallani.Na de ebből az utcából nyilt az az utca ahol a koncert volt,ha jól emlékszem Nyári Pál utca volt a neve.Még mindig volt időnk.Megnéztük azt a helyet ahol a koncert lesz,úgy tűnt ez egy kisebb étterem.Mentünk még egy kört a Kecskeméti utca felé,majd újra a Váci utca elején voltunk.Éhesek voltunk így beültünk egy Burger Kingbe megvacsorázni.Ez sikerült is.Érdekes volt,hogy az étterem wc-je nagyon elitnek tűnt és meglehetősen nagy volt itt a forgalom.

Falmászó Jack

Eljött az idő.Visszamentünk vacsi után a Nyári Pál utcába ahhoz a kis étteremhez.Kiderült a koncert a teraszon lesz.Annyiból zavaró volt,hogy mellettünk egy indiai étterem volt ahol meglehetősen nagy volt a forgalom és a zaj.Na és persze indiai testvéreink jöttek ide zömében,akik hát....olyan terrorista kinézetük volt.Na de sebaj,helyet foglaltunk a teraszon,rögtön elénk toltak egy ét és egy itallapot.Mivel éppen vacsorából érkeztünk,igy enni nem szándékoztunk.Aztán az itallapot böngészve megtapasztaltuk,hogy ez egy méregdrága hely....Bort rendeltünk két-két decit,ami háromezer forint volt...Közben a koncertre várva a két étterem közötti lépcsőháznak az ajtó melleti falán érdekes táblát fedeztem fel:

Mikre nem bukkanok

Na erről sem tudtam idáig.A méregdrága étterem teraszán pedig úgy tűnt mi vagyunk az egyetlen magyarok...na és szánalmasan kevesen voltak,kevesen gyűltek össze a Kata koncertre még az egy hónapinál ezelöttihez képest is kevesebben.Ugye egy hónapja Óbudán voltunk egy hasonló szituban.Mondhatám a Burger King wc-ben többen voltak,mint itt a koncerten.Egy ponton meg is számoltam: tizenhárman voltunk!Kicsit gáz,hogy ez az énekesnő két koncertet is összeadva nem tud bevonzani negyven embert sem...miközben éppen néztem az Intsrán,Singh Viki vagy ezer ember elött koncertezett Jászberényben...

Zoli amúgy beszélő viszonyban van már Katával így-úgy.Irt neki a facen,segiteni akart egy esetleges rácalmási koncert megszervezésében,ám a hölgyike ezt a mai napig nagy ívben letojta...pedig ott valószinűleg nem 13 néző lenne....

Zajlik a koncert

Erről is akart Katával beszélgetni,hogy önzetlenül felajánlja a segítségét,hogy ne ilyen kevés néző előtt kelljen koncerteznie a hölgynek.Koncert előtt amúgy Kata körbenézett és láttam rajta,hogy zavarja a kevés néző...A koncert számomra értékelhetetlen volt.Nem szeretem ezt a stilust amit itt előadott,ráadásul angolul.Na és minden számot angolul is konferált fel.Látszott ez a koncert nem az egyszerű vidékről felvándorolt rajongóknak szól...Én megmondom az őszintét meglehetősen untam is,nézegettem a mögöttünk az utcán elhaladó csajokat inkább.Közben a szomszédból néhány indiai át-át nézett mi is folyik itt.Lassan eljött a szünet ideje.Zoli ekkor gondolta eljött az ő ideje,odamegy Katához néhány szót váltani,ahogy azt tette egy hónappal ezelőtt is Óbudán.

Gyenge felhozatal

Ám ez most nem sikerült.Egy amcsi mókamiki lefoglalta Katát akinek a helyi szervezők szóltak,hogy folytassa a koncertet,mert csak este tízig van biztosítva számára a hely... így hiába állt ott Zoli és várta sorát,ez most nem adatott meg.A koncert folytatódott ha lehet még az eddigieknél is unalmasabb volt.A idő meg ment,nekünk indult az utolsó buszunk hazafelé így nem nagyon várhattunk tovább,azt elkellett érni.Öt perccel tíz előtt kénytelenek voltunk eljönni és elsétálni a metrópotló buszig.Zolit elkapta a harci ideg,hogy nem tudott kedvencével beszélgetni,nem nagyon láttam még ennyire idegesnek.Nem győztem nyugtatgatni,ami csak sokadjára sikerült.Most Kata beszélgetés nélkül maradt...

Hazafelé is átkozodott sokat,mondta majd valamit beszól a csajnak a közösségi oldalakon,mondtam ne tegye,mert most nem a csaj tehetett róla,hogy ez nem jött össze.

Nagyon gáz volt ez a hely,legközelebb a föváros belvárosába nem jövünk koncertre.Vagy valami peremkerületbe vagy vidékre.De remélem erre várni kell,mert kezdenek az agyamra menni ezek az unalmas Kata koncertek.

Mit ne mondjak....Petőfinél a múzeumnál jobban éreztem magam.

A Nyári Pál utca

Óbudai kaland

Ha Csondor Kata koncert,akkor nekünk menni kell...Mégpedig azért,mert legjobb cimborám Zolinak a szíve csücske,első számú kedvence,na meg olyan ritka a Kata koncert mint a fehér holló,vagy tán annál is ritkább.Én nem vagyok oda érte,de mivel a cimborám elszok velem jönni túrázni,tartozok neki annyival,hogy elmegyek vele és segítek elsősorban navigálni,hiszen ő nem igazán ismeri ki magát idegen városokban,nekem meg ugye a véremben van,hogy mindig mindenhova eltalálok.Zoli árgus szemekkel figyeli egész évben,hogy hol és mikor koncertezik a csaj.Igy találtunk rá a mostani koncertre,ami Óbudán került megrendezésre a 36-os bisztróban.Ide vezetett következő útunk,én meg kapva az alkalmon szóltam egy itt a környéken élő barátomnak Józsinak,hogy itt leszünk a közelben,ha gondolja jöjjön le.Igy is lett.

Megérkezés a villamossal

Mivel a koncert este hétre volt kiírva,elég volt délután neki indulnunk.A szemerkélő esőben a fél hármas vonattal indultunk Dunaújvárosból.Viszonylag simán és hamar felértünk a Déli pályaudvarra,ahol némi egészségügyi szünet után a kedvenc pizzásomnál befaltunk egy kis pizzát,majd indultunk ki a villamos megállóban.Óriási volt a tömeg a villamosokon,nem csoda hiszen csúcsidőben érkeztünk.A második 17-es számú villamosra fértünk fel és kimentünk vele a végállomásig a Bécsi út-Vörösvári útig.Innen kis séta kövezkezett.Óbudán szerencsére nem volt még szemerkélő eső sem.A Vörösvári úton bandukoltunk ahol különösebb látnivaló nem volt,csak egy meztelen nő szobra.Természetesen ezt nem hagyhattuk ki.

Szép szobrok Óbudán...

Ezekután újra érett az idő egy egészségügyi szünetre,így benéztünk a Flórián üzletközpontba,hátha találunk egy vizeldét.Ha nehezen is,de rátaláltunk és könnyitettünk magunkon.Innen már a Szentendrei úton sétáltunk a 36-os bisztróig.Ezt könnyen megtaláltuk,de még bőven volt idő a koncertig.Jártunk hát egyet a környéken.Közben Józsi barátommal kommunikáltam le,hogy itt vagyunk,ha tud majd jöjjön.Nem ez a világ legszebb környéke az tény,bár nyugat felé emelkedő Budai-hegység látványa innen is szép volt.

Nem sok látnivaló volt a Szentendrei út ezen szakaszán

Nem maradt hátra más,beültünk fél hét előtt a bisztróba.Kata már hangolt és mivel egyre-jobb barátok Zolival rögtön észre is vette őt.Egy integetéssel köszöntek egymásnak.Mi sört rendeltünk magunknak.Később aztán Kata odajött hozzánk köszönni.Nem nagyon akart gyűlni a jó nép a koncertre.A viszonylag kicsinyke presszóban is kevesen voltak.A csaj azért nagyobb tehetség ennél,hogy ezt érdemelje,na de ez van.Hét óra lett közben és a gyér érdeklödés miatt a koncert húzodott.Közben befutott Józsi barátom is aki az NB3.-as focicsoport adminisztrátora (én a moderátora,innen az ismertség).Volt miről beszélgetnünk amelybe szerencsére Zoli is becsatlakozott.Közben elkezdödőtt a koncert.Lehettünk vagy húszan nézők...nem sok.Jól nyomta a csaj,ezt elkell ismernem,Józsi nem ismerte,de neki is tetszett a koncert.Ám a hangos zenélés miatt nem tudtunk beszélgetni,úgy döntöttünk járunk egyet.Zoli addig maradt kedvencénél.

Koncert a bisztróban

Elsétáltunk a közeli III.ker TVE stadionjához,amelyben simán,mondhatni szívesen beengedtek minket(ezt eltanulhatná néhány más csapat is,akik féltik szaros stadionjaikat).Közben áttudtuk beszélgetni az NB III.-as foci minden dolgát.A stadionba tehát bementünk,csináltunk pár szelfit,aztán körbe is jártuk a stadiont.Józsi nagy Pénzügyör SE drukker és ők pont itt játszanak sorsdöntő mérközést vasárnap aminek nem kisebb a tétje mint a bentmaradás.A séta után tértünk vissza a bisztróba,ahol éppen szünet volt a koncertben.Zoli ezt kihasználva éppen Katával beszélgetett.

Mi pedig újabb sört rendeltünk magunknak.

Józsival a III.ker TVE stadionjában

Következett a koncert második fele,ugyanis mint egy focimeccs 2 szer 45 perces volt.Zolival már madarat lehetett fogatni most,hogy újra tudott beszélgetni Katával,ráadásul nem is keveset.A nagy hangzavarban mi itt már kevesebbet tudtunk Józsival beszélgetni.Aztán a koncert véget ért.Mondtam Zolinak max 15 perce van,ez volt az az időintervallum,amivel még biztonságosan eljuthattunk a Népligetbe az utolsó Dunaújvárosba induló buszhoz.Kitudta használni ezt az időt,hisz újra tudott Katával beszélgetni.Búcsúzáskor pedig megölelték egymást és csattant a puszi.Mi pedig indultunk vissza az 1-es villamos megállójáig ahová Józsi elkisért minket.

Zoli boldogan tapsol Katának

A sétán Zoli tartott szóval minket,igazából szóhoz sem tudtunk jutni.Zolika ecsetelte mi volt a téma Katával.Szóba került a rácalmási színpad is a tavon,amelyről nem rég írtam a Millennium parki bejegyzésemben,hogy esetleg ott is felléphetne Kata,hát talán majd egyszer sikerül.....Odaértünk a megállóhoz.Józsi még jött velünk egy megállónyi utat,ő ott lakott ahhoz közel.Így a villamoson vettünk tőle búcsút,mi pedig mentünk tovább a Népligetbe.Simám elértük a buszt amellyel simán hazaértünk éjfél után.A buszon is végig Zolit kellett hallgatnom ahogy Katáról zengi az ódákat.Örültem,hogy boldog.

Végül is kellemes nap volt.

Viszlát Kata!

Kedvtelenül Ceglédre

Ezt az egészet lényegében még Gergő szervezte...

Nem is tudom,hol kezdödjön ez a történet.Már többször is írtam,hogy a legjobb cimborám Zoli óriási nagy Csondor Kata rajongó.Elég ha elovassátok a tavalyi sztorit amelyet ezen a helyen megtaláltok.Tavaly mikor elkisértem Tatabányára megígértem,hogy egy ilyen bulira majd idén is elkisérjük,együtt Gergővel...cserébe ő,amikor tud eljön velünk túrázni.Így is lett,ő eljött velünk többször,rajtunk volt a sor,hogy mi is álljuk a szavunkat.Májusban volt rá egy lehetöség mivel Katika nem egy sűrű koncertező,ám akkor jobb dolgunk is akadt,mint Csondor Kata koncertre menni.A következő alkalom most december másodikán lett volna Dabason,de éppen elötte leltároztunk a munkahelyen,meglehetősen fáradt voltam és hát anyagilag sem álltunk éppen jól....Ha tudom mit hoznak a következő hetek,egész biztosan lementem volna Zolival és Gergővel Dabasra...

A dunaújvárosi Ismerös Arcok koncert

Akkor még,ahogy tudatosult,hogy nem megyünk Dabasra,Zoli átjött hozzánk,Gergő pedig nagy igyekezettel elkezdte keresni,hogy mikor lép fel legközelebb Kata valahol,valami elérhető helyen.Ekkor bukkant rá,hogy december 23.-án Cegléden fog egy koncertet adni.Megvolt tehát az új időpont Gergőnek köszönhetően és el is kezdtük szervezni a dolgot.Úgy volt,hogy majd megyünk hárman Gergő,Zoli és én.Elleszünk mint a befőtt.Aztán a sors kegyetlenül közbeszólt.Gergő elment és lényegébe elvitte magával a teljes életemet...Gergő halála utáni napok teljesen egybeforrnak...csak egyik este jön a másik után,egyik reggel a másik után,azt sem tudom mi vagyok,hol vagyok,élek-e,halok-e...Zoli végül is valahogy rábeszélt,hogy azért menjek el vele Ceglédre,az is jobb mint itthon ülni és állandóan sírni...vigyük el magunkkal Gergő édesanyját is Mónit,mert ha lehet ő még rosszabb állapotban van mint én.Belementem,mert igaza volt.A ceglédi "buli"előtti este még kimentünk Dunaújváros főterére az Ismerős Arcok koncertjére.Gergő nagyon készült erre a koncertre,együtt akartuk üvölteni a Nélküledet...

Számtalan alkalommal mentünk át a Margit-hídon gyalog,útban a Déliből a Nyugatiba

Gergő sajnos nem tudott jönni,mi azonban iránta való tiszteletből is persze kimentünk.Persze itt is éreztem Gergő jelenlétét,remélem is,hogy valóban ott volt a lelke velünk!A koncert utolsó száma volt persze a Nélküled.Nem lehet elmondani milyen hatással volt rám a zene,a dal.Végig üvöltve,mint a 3ezernyi közönség,de sírva énekeltem én is,Gergőre emlékezve itt is....nagyon szerette volna ezt átélni velem a fiam...Borzasztóan fájdalmas volt így.... Másnap reggel vágtunk neki a Gergőnek köszönhető ceglédi útnak.Tudtam ez sem lesz egyszerű.Már a vonatba beülni sem volt az,hiszen az utóbbi években bárhová is mentem ott volt velem Gergő...Most azonban nem volt ott és ez rendkivül elszomorított.Soha életemben nem voltam még ennyire szomorú,bár az utóbbi két hétben bővel volt szomorúságra okot adó esemény.A vonat elindult és Budapestig kinézve az ablakon,nem tudtam olyan helyet mondani,ahol ne jártunk volna Gergővel,ne füzött valahova valamilyen szép emlék...Sírt a szívem kegyetlenül.

Ezernyi emlék örzője a Margit-híd is

Budapesten sem volt más a helyzet,nem volt olyan hely ahová nem füzött volna egy-egy Gergővel megélt szép emlék.Most is gyalog mentünk át a Déliből a Nyugatiba.Szinte mindig így csináltuk,ha a Nyugatiba volt csatlakozásunk.Ez az út is elszomorított,nem volt itt Gergő az egyetlen kincsem,örök túratársam....A Nyugati pályaudvaron aztán vonatra szálltunk.Vecsésig itt sem volt jobb a helyzet,emlékek köszöntek szembe a vonatablakból,de most nem nevettek ,hanem sírtak...Vecsést elhagyva sikerült kicsit a szívemnek megnyugodnia,mert erre még nem jártunk.A vonat viszonylag hamar odaért Ceglédre,Itt meg azon kezdtem el bánkódni,hogy mennyire örült Gergő ha olyan városokba mentünk ahol még nem járt.Minden kétséget kizáróan most is nagyon örült volna ennek...

Első méterek Cegléden

Cegléd első látásra kedves kis városnak tűnt,biztos tetszett volna  a fiamnak.Jó volt az idő,a körülmények ellenére a séta pedig kifejezetten kellemes.Nagy kedvünk mondjuk nem volt semmihez,de ez itt még mindig jobb volt mint otthon sírdogálni.Hamar rátaláltunk a főtérre,ahol majd a koncert lesz.Csak hát addig még volt majd négy óránk.Maga a főtér szép volt,két templom is állt itt,az egyiknek pedig két tornya is volt.Az adventi forgatagban egy jégpálya emelte még a hangulatot,ám a szinpad nevetségesen gáznak tűnt.Egy apró emelvény volt egy sátorral védve három oldalról.Hát ezen egy zenekar nem fér el gondoltam.Elfogyszatottuk első forralt borunkat,a téren ekkor meglehetősen kevesen voltak.A szípadon pedig fellépett Buborék Berci nevezetű formáció.Ekkor megszámoltam: 18-an voltak a szinpad elött...Jókat nevettünk ezen a müsoron,de bőven volt még időnk,elindultunk sétálni.

A kéttornyú a főtéren

A főtér szomszédságában volt egy másik tér,nem tudom a nevét,talán Szentháromság-tér?Az sem volt csúnya és itt voltak vendéglátóhelyek is.Móni megéhezett,keresni akartunk valami jó helyet.Végül is visszamentünk a főtérre ott találtunk egy kávézót,ahová bementünk.Itt ittunk egy forró csokit,meg ettünk koponyánkét egy hamburgert.

Ennek végeztével még mindig volt két óránk...újabb sétára indultunk hát.Egy hatalmas torony volt a közelben,azt akartuk megnézni.Kiderült valami tv-torony féle lehet.

Az egy tornyú

A két ház között bújt ki.

Megnéztük,de időnk még mindig volt,mentünk tehát tovább.Lassan-lassan kezdett sötétedni és némely ház igazán különleges volt a díszkivilágitásban.Odaosontunk a színpadhoz.Valami istent dicsöitő müsor ment,hát ez most aztán tényleg nem érdekelt.Néha éreztem Gergő is itt van velünk,kellemes bizsergés volt a hátamon,mintha simogatott vagy ölelt volna....Zoli ottmaradt a színpadnál,már várta Katát,mi sétáltunk egyet,kettöt,hármat a főtéren,betérve az ottani vízeldébe,mert a következő forralt bor már megdolgoztatta a vesémet...Közeledett a negyed 6,sötét lett,a tér szép volt a karácsonyi fényekben,de nyomasztó...

Fények költöznek Ceglédre

Karácsony a főtéren

Végre megérkezett Kata.Ekkora már mi is odamentünk a szinpadhoz.Régi ismerösként üdvözölték egymást Zoli barátommal.A koncert is elkezdödött nagy nehezen.Félórás müsor volt Kata legismertebb dalaival.Én ugyan nem vagyok annyira oda érte,de szépen betöltötte a teret a müsora.Viszonylag sokan is lettünk a koncertre.Az első sorban voltunk,tökéletesen láttunk mindent.A müsor végén Zoli tudott Katával beszélgetni,jóval többet mint anno Tatabányán.Mivel ők már évközben is találkoztak már jóbarátként cseverésztek.Mi a háttérben vártuk.Megölelték,megpuszilták egymást Katával,azt elbúcsúztak.Indulhattunk haza.Zoli barátom teljesen elvolt varázsolva.hármunk közül legalább ő boldog volt.

A színpadon:Csondor Kata

Kényelmesen elértük a vonatot amit terveztünk,igen ám,de az késve indult,így Budapesten kellett a kelleténél nagyobb tempót diktálnunk,hogy elérjünk egy hazafelé induló buszt a Népligetben.Ám ez is sikerült.A metrón még egy szép lány ült velem szemben,mintha azt súgalta volna,hogy maradt még valami szépség ebben a rút életben...Végül rendben hazaértünk,Zoli boldog volt,minket azonban ez a kirándulás sem boldogított.Rendkivül szomorúak voltunk,de legalább eltudtunk és elmentünk oda ahová Gergő szervezte a bulit.

Zoli a buszon meg is köszönte Gergőnek a dolgot aki remélem akárhol is van hallotta,hiszen nélküle nem jöhetett volna létre ez a randevú Katával...

Zoli és Kata kettőse.Köszönhetően részben Gergőnek...

Angyalok városa

A történet alapját az adja,hogy jelenlegi legjobb cimborámnak már gyerekkora óta első számú kedvence Csondor Kata müvésznő.Őt elsősorban szinkronszinésznőként ismerhetjük többek között az Egyről a kettőre c.sorozatból,amelyben Dénát szinkronizálta,de énekesnőként is tisztelhetjük,ugye ha felhangzik a híres "Add tovább" c.nóta,na azt ő énekli.

Már szinte évek óta fűzi az agyam,hogy menjünk el egy koncertjére.Mondtam neki,hogy járjon utána,hol merre ad valami müsort,azt akkor ha lehetőség lesz rá elmegyünk végre.Hát elérkezett a nap amikor ezt megtehettünk,Kata ugyanis mint kiderült a Tatabányai adventi vásárban ad müsort december 16.-án.Úgy döntöttünk akkor írány Tatabánya.

Éjszakás műszak után,délben vágtunk neki az útnak Dunaújvárosból,a cimborám meg éppen dögrováson volt,lázzal és torokfájással küzködött,de úgy volt vele ezt a lehetöséget nem hagyja ki,hogy végre élőben láthassa első számú kedvencét..

Fent a Turul,következő nagy túránk oda vezet majd!Remélhetőleg még az idén!

Tatabánya az egyik legkönyebben elérhető város tőlünk,szerencsés esetben alig több mint két óra alatt elérhető.Most is hamar odaértünk.Esőt jósoltak a mai napra,de gyönyörü napfényes idő volt és igazán hideg sem volt.Leszállva Tatabányán a vonatról első utunk a főtér felé vezetett hisz itt lesz majd a koncer,itt lép fel Kata.Igen ám,de addig még volt két és fél óránk.Kezdésnek az adventi vásár kellös közepén lehörpintettünk egy jó kis forralt bort.

Aztán mivel volt még bőven idő,elindultunk a környéken egy sétára.Komárom megye székhelye meglehetősen nyugodt képet mutatott.Egy jó nagy kört mentünk,azt visszaértünk a főtérre az adventi vásárhoz.Ha már itt voltunk ledobtunk még egy forralt bort.Körte (!) bor volt,rendkivül ízletes!Közben néztünk egy jégszobrászt aki éppen alkotott egy angyalt...

Alkot a művész

Egy biztonsági örrel kerültünk közben jó viszonyba,elbeszélgettünk ott vele,ahogy néztük a müvészt ahogy alkot.Ám felvoltunk fázva,nem gyöztünk vízelni,így elindultunk a közeli plázába wc-re.Ezt többször is megtettük még a koncertig hátralévő időben.Ide-oda járkáltunk a pláza és a főtér között mert állandóan ránk jött a húgyozás... Egyik visszatérés alkalmából a főtérre megittuk a harmadik forralt borunkat amely eper bor volt!Elképesztően finom volt!Kezdett lemenni a nap és kezdett hideg lenni.Na de egy újabb út vár ránk a plázához...Vízelni.

A pláza

Visszaérve a főtérre már sötét volt,de az advent fényei világítottak.A színpad mellett megláttuk a művésznőt Katát.Rendkivüli szépség volt valóban...!Cimbim sokat kommentel a müvésznő face oldalán és úgy tünik az ő kommentjei a legnormálisabbak,legsokat mondóbbak,mert elöfordul,hogy a müvésznő válaszol is rájuk.Így mikor földbe gyökerezett lábbal néztük a rendkivüli szépségű nőt az úgy tünt mintha felénk nézne és megismerné a cimborámat...Na de az idillt megtörte,hogy Kata elment még valahova,valószinüleg wc-re.Ránk meg várt a negyedik bor.Ezúttal meggy.

Az adventi vásár Tatabányán

Már nem volt sok idő a koncertig,nem fért bele egy újabb út a pláza wc-hez.Így keresve egy közeli bokort,üritettük ki a felesleges víz mennyiséget.Visszaérve a színpadhoz közel álltunk,ahol egyre nagyobb tömeg kezdett gyűlni.El is kezdödött a müsor,ám Kata helyett egy óvodás csoport lépett a színpadra és ők adtak elő egy müsort.A Jégvarázs zenéjére táncoltak meg ilyesmi.Félórás müsoruk szerencsére hamar véget ért.Következhetett Kata.Egy igazi angyal.Már a belépése is felülmúlhatatlan szépségű volt...

Angyal lép a színpadra

Mondhatni eléggé színvonalas müsort adott Kata a közben némileg megfogyatkozó közönségnek.Néha-néha ide integetett felénk.Tuti,hogy megismerte a kedvenc kommentelöjét a cimbim személyében!Meg hát főleg mi tapsoltunk,mi énekeltünk vele együtt.Persze azért voltak rajtunk kivül mások is.A müsor tényleg jó volt.Gyönyörü énekesnő gyönyörü hanggal egy színvonalas müsort adott elő.Úgy tünt a csaj nemcsak szép,de kedves is.Szépen beszélt,mosolygott,szerény volt.Hát végül is kezdtem érteni miért is első számú kedvence a barátomnak.

Angyal mellettünk,illetve elöttünk

Ám ennek a müsornak is egyszer végett kellett,hogy érjen.Legnagyobb sajnálatunkra.Nem volt utána már több fellépő...(ez fura,mert nálunk Dunaújvárosban is gazdagabb a müsor).Álltunk a színpad elött,Kata még ott fotózkodott pár emberrel a színpad mellett.Adta magát a dolog,hogy egy ilyen alkalmat nem szabad kihagyni.Odamentünk hát.És valóban...Kata valóban megismerte már az elején kedvenc kommentelöjét(rajongóját) így szívesen fotózkodott velünk és beszélgetni is lehetett vele.Nagyon normális és kedves volt!Amikor elmonduk,hogy Dunaújvárosból jöttünk szinte leesett az álla...aztán meginvitált minket egy budapesti koncertjére is (nem tudunk elmenni sajna),kérdezte merre,hol melózunk.Aztán mivel megismerték egymást én hagytam,hogy kicsit beszélgessenek még úgy,hogy más ne zavarja őket.

Barátom és Kata

Nem egy díjnyertes kép rólam,de a müvésznő gyönyörü!

Mikor végeztek elköszöntünk,Kata úgy búcsúzott,hogy majd még beszélünk...(inkább csak ők,hisz már igy ismerik egymást).Ezután elindultunk a plázához egy oltári nagy húgyozásra.Közben cimbim beszámolt még róla,hogy miröl beszélgettek.Többek között a szinkronmunkáiról,hogy mik mennek a háttérben meg fellépésekröl,meg ilyesmik.Hát persze szegény jóbarárom életének legnagyobb élménye volt ez.Órák múlva sem tért teljesen magához a történtek után...A pláza után még volt másfél óránk a hazafelé induló vonatig,így jártunk még egyet a városban.Újabb forralt bort már nem ittunk.Cimbimet ellepte a rózsaszín köd,valóban nem tért magához az élmény után...Teljesen megértettem.Beszélni olyasvalakivel aki gyerekkora óta kedvence,aki megismeri mint kedvenc rajongóját és ilyen kedvesen viszonyul hozzá....valóban nem mindennapi élmény lehetett.

Kész az alkotás

Nem is tért magához szegény,még a főtérre is visszakellett egyszer menni,hátha ott van még Kata...mert ugye a nagy beszélgetés közepette autogrammot meg elfelejtettünk kérni tőle...de szerintem a beszélgetés többet ért.Na de már nem volt ott.Az angyal jégszobor közben elkészült,örizve egy szép nap és egy igazi angyal emlékét...
Kata már messze járt...ideje volt nekünk is távozni az angyalok városából.