Éjszaka Budapesten

Nem sok kedvem volt ehhez a bulihoz,hogy öszinte legyek,de aztán egész jó kis müsor kerekedett belőle.Csondor Kata koncert várt ránk,az Add tovább c.dal megszületésének tízedik évfordulója alkalmából Budapesten a Duna Palotában.Természetesen elkellett kísérnem Zoli barátomat,hiszen míg ő nem ismeri ki magát Budapesten,ellenben velem aki ismerem a várost mint a tenyeremet.Nem indult jól a dolog,hisz Zolika elkésett a tervezett találkozóról,így lekéstük azt a vonatot amivel menni akartunk,nem volt más megkellett várni az egy óra múlva induló következőt.Már sötétben értünk fel Budapestre.A koncert hétkor kezdödött.Villanyossal kimentünk a Margit hídig,onnan pedig a budai oldalon lesétáltunk a Lánchídig.Azon mentünk át,hiszen a Duna Palota ott volt a túloldalon.

Pezseg az élet Budapesten,de inkább úgy fogalmaznék: ideg beteg kapkodás folyik...

Átérve még volt időnk,így körül néztünk a Zrinyi utcában ahol a palota is található.óriási adventi vásár volt a környéken.Nem mentünk azért sokat,úgy gondoltunk majd koncert után,amit úgy hírdettek,hogy tízkor lesz vége.Ez pedig azt jelentette,hogy nem tudjuk elérni az utolsó hazafelé induló buszt.Így már előre megbeszélve úgy terveztük csavargunk egyet az éjszakai fővárosban.Visszaérve a palotába az meglehetősen elitnek tűnt belülről,kifejezetten szép volt!Sok rendezvény volt odabenn,pl. a koncerten kivül egy céges buli is.Érdekesség,hogy a csodálatosan szép színházterem a második emeleten volt!

Ez most igazán klassz volt!

Nem nagyon voltam  jó véleménnyel eddig Katáról,én különösebben nem kedvelem őt,azért járok csak a koncertjeire,hogy Zolikát elnavigáljam.Azonban most elkell ismerni alaposan kitett magáért.Elöször is gyönyörű volt,igazán!Szebbnél szebb ruhakölteményekben jött ki a színpadra,ahol szinfónikus és egy könnyű zenei zenekar is kísérte,sőt maga Szakcsi Lakatos Béla is!Elképesztően színvonalas müsort adott,itt most aztán élvezhető minden perc.Remekül szórakoztunk..Ám a koncert a meghírdetett három óra helyett csak két órás volt.Esély nyilt elérni az utolsó buszt is.Ám mivel Zoli már jól ismeri Katát ugymondd bepróbálkozott.Sikerrel is járt!Kapott egy cd-t amit dedikált neki Kata és tudott vele pár percet is beszélgetni.Így jó érzésekkel távoztunk a palotából.Még mindig volt esélyünk elérni az utolsó buszt,ráadásul én éjszakai műszak után voltam nem is bántam volna...

Teljes siker

Ám Zolika "kierőszakolta",hogy maradjunk,mondván egyszer élünk,csapjunk bele a lecsóba.Legyen.Így az óriási adventi vásárban kezdésként kicsit forralt boroztunk és megettünk egy-egy rétest.Hallottam vagyis olvastam olyan dolgokat,hogy Budapest a világ legszebb karácsonyi díszes fővárosa.Ezt nem hittem el,de sétálva az utcákon bekellett látnom ez bizony igaz.Nagyon szép volt a belváros valóban,nyomtuk a sétát az utcákon,egy burger kingbe betértünk kajálni,de minösithetetlenül fos volt.Színvonalatlan,drága,elképesztően kis adagot adtak méregdrága pénzért,a kávé és a kóla ízetlen volt.Erre szoktam mondani: kurva gyenge!

Óriási karácsonyfa a bazilika elött

Az utcák tényleg fantasztikusan szépek voltak és meleg volt!December vége felé ez egészen elképesztő volt,megnéztük +8 fok volt!Mivel nem laktunk jól a burger kinges szarsággal,az oktogonnál bementünk a mekibe is.Itt Gergővel jártam utoljára...akkor kellemes helynek tűnt,most azonban azt kell mondjam ez is egy fos volt.Még ülöhely és álló sem volt szinte!A kaja egy fokkal jobb volt mint a burger fosba,de a hely minösithetetlenül szar volt.Héé Budapest!Hova lett a színvonal?Az utcákon éjfél után is óriási tömeg és óriási élet volt!A oktogontól újabb sétára vetemettünk.
Kimentünk egészen a Margit szigetre!

Nem volt semmi éjjel két óra magasságában a szigeten járkálni.Itt azért nagyobb nyugalom volt mint a városban.Egy padnál azért pihentünk,mert kezdtem erősen fáradni és a lábam is egyre jobban fájt már.

Karácsonyfa éjjel fél háromkor a parlamentnél

A sziget után hülye fejünkkel visszamentünk a belvárosba,újra az utcákat jártuk.Még mindig folyt az élet Budapesten,ami leginkább okádós fiatal mókustojások színesítettek.Egy idő után a környéken már nem láttunk józan embert.Úgy döntöttünk átmegyünk Budára,hátha nyugisabb.Újra a Lánchídon mentünk át és elsétáltunk a Margit hídig.Egy kis eső bepróbálkozott,de továbbra is szokatlanul enyhe volt az éjjel.A lábaim már nagyon fájtak.Visszaérve a Margit körútra folytatódott a séta.Már negyed négy felé járt az idő,a vonatunk 4.55-kor indult a Déliből.Ide tartottunk,de már azthittem sosem érünk oda.

A Lánchídon

Végül is nagy nehezen 4.20 körül elértük a Délit.Már nem volt erőm tovább menni.A hajnali óra ellenére tudtuk venni üditőt és egy-egy hotdogot az útra.Szerencsére a vonat már bent állt,így felszálltunk rá.Elfogyasztva a kaját így rögtön bevágtam a szunyát.A hazaút nagy részét átaludtam.Végül aztán rendben hazaértünk.Összeszámoltuk,úgy saccoltuk,hogy 16-18km-et sétálhattunk a budapesti éjszakában...Hát nem volt semmi,de ilyen is kell.

Részlet a koncertből

Túra Esztergom környékén

Valamiért nincs szerencsém Esztergommal kapcsolatban.

Ez az az egy hely a világon ahol rendszeresen eltévedek.Ki tudja miért,de párszor alá szaladok a dolgoknak...Korábban is volt már rá alkalom,hogy elakadtam itt és lesz is majd még...

Gondoltam ezúttal majd szerencsével járok,de nem így lett.

Úgy terveztük most nem igazán csak túrázunk hanem kirándulunk is.Egy rövidke túra keretében majd azért felmegyünk a Vaskapu-hegyre ahonnan pazar a kilátás Esztergomra,majd lejövünk a városba,felmegyünk a bazilika tetejére és átsétálunk a szlovákiai Párkányba is.

2016 július 21-én útra keltünk hát.

Itt még sokat ígér a piros jelzés...

Délelőtt kilenc tájban futott be a vonatunk az esztergomi vasútállomásra.A Budapest-Esztergom vasútvonalról még elmondanám,hogy egy élmény...A vonat alighanem az ország legszebb vidékét szeli át,akármelyik oldalon ülünk is káprázatos tájakon keresztül vezet az út.Ha egyszer csak vonatozni akarsz,válaszd ezt a vasútvonalat!Alagút is van és színvonalas állomások is.

Szóval a vasútállomásról indultunk,innen indult a Vaskapuhoz felvivő piros jelzés is.Nem volt egyéb dolgunk mint követni.Színpompás pincesoron kapaszkodtunk a hegyre felfelé,aztán egyszer csak...elfogyott az út.Úgy tűnt ezúttal sem múlt el az Esztergom átok.Az utca végén nem volt hova tovább menni...Az elöttünk álló turistautat fej magasságig boritotta a csalán... ezen nem lehetett továbbmenni.Na most mi legyen?Átgondoltuk mit is tehetnénk,arra jutottunk,hogy nem sokkal messzebbre innen halad a zöld jelzés szintén felfelé,próbáljuk meg azon...Elindultunk hát vissza,megkeresni a zöld jelzést.

Kilátás nyugat felé a zöld jelzésről

A zöld jelzés már járható volt,ám egy elképesztően meredek út vitt felfelé,de helyenként már pompás volt a kilátás,főleg nyugat és észak felé.Hamarosan beértünk az erdős részbe,különféle kő képződményekkel találkoztunk itt,azt kiértünk egy rétre,de a Vaskapu még elérhetetlen távolságban volt.Ezt is benéztük,mert azthittük itt lesz valahol.Az erdészház amelyről fantasztikus a kilátás a városra...de nem volt itt.Aztán megláttuk.Még jóval fentebb volt... mivel a városban is akartunk sétálni és a szomszédos Párkányban is,így ezt a túrát itt most lényegébe feladtuk.Mivel vonathoz voltunk kötve,nagy időveszteség lett volna felmenni,nem nagyon jutott volna a többi betervezett dologra...így itt megkajáltunk és elindultunk vissza a város felé.

Kilátás észak felé a zöld jelzésről

Nem jelzett úton jöttünk le,hanem egy a hegyre vezető aszfaltozott úton ahonnan csodás kilátásunk nyílt észak felé.Ekkor láttuk meg elöször azt a csodát amelyről majd lesz még szó ebben a blogban.Szemközt ugyanis a Duna túloldalán már sajnos a jelenlegi Szlovákia területén megláttuk a Burda-hegységet.Azonnal első látásra beleszerettem.Gyönyörü sziklás hegyoldal vigyorgott ránk a túlpartról,rögtön eldöntöttük,hogy ide eljövünk rövidesen...A Burda-hegység,lehet ti csak Helembai-hegységnek ismeritek vagy Kovácspataki-hegyeknek.Mindhárom elnevezés jó.

Szóval a Burda árnyékában vezetett le az út Esztergomba.

Első találkozásunk a Burda-hegységgel

A Vaskapui csalódásra gyógyír volt a Burda látványa.Na de hamarosan leértünk a városba és viszonylag könnyendén odataláltunk a bazilikához.Az Esztergomi Bazilika az ország legnagyobb temploma,szép tetszetős jól illik bele a környezetébe.Nem véletlen,hogy turisták ezrei keresik fel évente.Mivel még nem jártunk benne,úgy döntöttünk bemegyünk.Nagyon szép volt belülről is,persze nem ingyen látogatható,de megéri az árát.Majd felmentünk a tető részbe.Nem egyszerü séta felfelé,a szűk dohos lépcsőházban levegőt is alig kapni,de a fent fantasztikus kilátás jutalmazza a kitartó turistát!A kupolát körbejárva természetesen körpanorámában gyönyörködhetünk.Innen is élvezhetjük a Burda látványát,vagy éppen a Vaskapuét,de ellátni jó messze minden irányba.

A Bazilika

Kilátás a Bazilikáról a Burda felé

Szép élményekkel távoztunk a bazilikából,még körbejártuk kicsit a környéket is.Majd a bazilika mögött egy lépcsősor vezetett lefelé a Duna felé.Hangulatos domboldalban megyünk itt lefelé,visszanézve a bazilikára hátulról is szép a látvány.A lépcsősor egy hangulatos esztergomi utcába vezetett le,rögtön egy kerthelységes vendéglőhöz értünk,Úgy határoztunk itt meg is ebédelünk.Finom kolozsvári gulyást ettem itt,de ami igazán fenetikus volt itt az a sör amit mértek itt.Szavakat nehéz találni rá mennyire fantasztikus volt.Jól is esett.

Bazilika hátulról

Hangulatos utca

Megkajálva és a szomjunkat is kellően oltva mentünk fel a Mária Valéria-hídra.Ez vezetett át Párkányba.A híd közepén volt a magyar-szlovák határ.Itt még szabadon lehetett mozogni és ez remélem így is marad a jövőben is,mert jövünk még ide.A hídról is klassz volt a kilátás mindkét városra és a távolabb húzodó Burdára és Visegrádi-hegységre.Odaát pedig egy aranyos kisvároska fogadott.Esztergomban nem hallottunk annyi magyar szót mint itt Párkányban,csak itt abban a nekem nagyon tetsző felvidéki tájszólás stílusban.Gyönyörü volt!

A városka közepén(?) egy rendkivül hangulatos sétáló utca volt,rengeteg vendéglátó hellyel és üzlettel,parkokkal,padokkal,kis szökőkútakkal.Nagyon tetszett.Nem vártam csodákat Párkánytól,de amit láttam az nagyon tetszett.Kellemes csalódás volt a városka.Sétáltunk egy sort itt aztán még a Duna parton is.Nehéz szívvel mondtunk búcsút a kisvárostól,de indultunk vissza Esztergomba.

Párkány

A hídon jöttünk visszafele is,mivel más lehetőség nincs,de visszaúton is szép volt.Kellemes itt átkelni.Esztergomba érve megittunk még egy kólát a Dunánál,azt megnéztük azt a homokból készült Babits szobrot.Érdekes volt.Az idő lassan elszállt,belekóstoltunk a délutánba,indulni kellett haza.

Viszonylag könnyen visszataláltunk a messze lévő vasútállomásra.Innen indultunk vissza azon a bizonyos vasútvonalon ami igen szép.

A kezdeti szívás után ez a kirándulás is jól sikerült.Nagyon szép helyeken jártunk és szép dolgokat láttunk.Most nem a túrázás volt az elsődleges cél,de így is mehettünk legalább 10km-t.

Mária Valéria-híd

A Babits szobor

Ez volt tehát a nyári esztergomi kirándulás története.

Ekkor még nem tudtuk,de két hónap múlva visszatértünk.A Burdát jártuk be,majd Párkányt és Esztergomot,ahol aztán eltévedtünk...

...de ez majd egy másik történet...

Látkép a várra

Az út amit bejártunk