Mennyből a pokolba - avagy évi összefoglaló helyett

E sorok írásakor még néhány óra van vissza a 2018-as évből,amely úgy alakult,hogy életem legborzalmasabb éve lett.Pedig hát nem így indult és nagyon sokáig úgy tűnt ez egy remek év lesz.Aztán december 11.-én bekövetkezett a tragédia,aki nyomon követ az ugye tudja.Kisfiam aki egyben örök túratársam elhunyt.Gyökeresen megváltozott minden.Én a padlóra kerültem és azóta is ott vagyok,a blogból eltűnt a vidámság,helyét felváltotta a szomorúság és a kétségbeesés...Óriási erőfeszitésbe került elsősorban lelkileg az év utolsó két túrájának megtétele amik már emléktúrák voltak Gergő tiszteletére...

A szezonnyitó túrán januárban.Hátul Gergő...

Pedig tényleg remekül indult az esztendő.Hosszú idő után sikerült több embert is rávennem a közös túrázásra.A Kisapostag - Dunaföldvár túra részben még egymás megismeréséről szólt,de elég jól elvoltunk.Továbbra is jól alakultak a dolgok,rendszeresen többen mentünk túrázgatni.Olyan remek helyeken jártunk mint a Nagy-Szénás,az Ebédleső-hegy,a Kevélyek,a Csókakői vár,a Bence-hegyi kilátó.Eljutottunk a dinnyési fertőhöz, a bölcskei pincefaluba.Végigmentünk a mecseki Réka-völgyön.Elmentünk Révbérpusztára,eljutottunk elöször a Zselicbe és Kaposvárra.Minden a lehető legjobban alakult.

Úton a Nagy-Szénásra

Nagyszerű volt az eplényi libegő és a kilátó...Felfedeztük az utolsó kelet-mecseki völgyet ahol még nem jártunk:a Sín-gödröt.Aztán már újra ketten Gergővel végre eljutottunk a Vaskapuhoz és a Pilis-tetőre,a Baglyas-hegyre a Bakonyban és a fenomenális Salabasina-árokba is.A kiszáradt dunai holtágakban túrázgattunk,dübörögtek a meccstúrák.Fantasztikus buli hangulatú túrát tettünk Egyenesen át Perkátára.Megannyi fantasztikus élmény...Semmi sem jelezte,hogy rövidesen a pokolra kerülök és szinte elevenen égek el...

Gergő és Zoli az ebédlesős túrán egy boldog napon...

Már a téli szabadság alatti túrák lázában égtünk,de egy keddi hajnalon Gergő elment,elvive a szívem minden darabját,elvive az álmaim és az életem...A mindenemet vesztettem el.Az életemet.Persze nem szegény Gergő tehetett erről hanem az a tébolyult isten aki kénye-kedve szerint játszik emberek sorsával és akihez hiába is fordul az ember segítségért csak süket fülekre lel...

Boldondozás a Kevélyeknél

Gergő halála mélyen megrenditett ,olyannyira,hogy nem tudom talpra állok-e valaha is.Az év végén csináltunk két emléktúrát a kisfiam tiszteletére mi akikkel a legtöbbet túrázott.A Baracsra és a dunaújvárosi repülötérre valamint a pázmándi sziklákhoz vezető túrák azért valósultak meg mert tudtuk Gergő azt szeretné,hogy folytassam,hogy folytassuk.
A túrákról eltűnt a vidámság és nagyon szomorú hangulatban tudtuk csak letudni ezeket.

Ez volt az év dióhéjban,igy változott meg az élet,így kerültem mennyből a pokolra...

Gergő a Csókaköi vár alatt

Gergővel én mindent elvesztettem.Csak azért nem megyek utána mert a család szinte igy is belerokkant a  bánatba és az anyagiakba is...nem hiányzik most nekik,hogy tetézzem a bajt.Életem legboldogabb időszakát töltöttem Gergővel,a vele való túrázások életem legszebb emlékei...Ő volt mindenem,az életem,úgy érzem nélküle nincs tovább...nagyon sok mindent tanultam tőle.Ő volt aki minden kis dolgoknak tudott örülni,soha nem volt harag a szívében...és a legcsúnyább helyen is megtalálta azt ami szép...Mindenhova remekül eltalált,egyszer csak azt vettem észre,hogy térkép sem kell a túráinkhoz...elöre megnézve az útvonalat,Gergő az agyába véste azt és sokszor térkép nélkül letudtuk azokat.

A vérében volt ez.Ő volt a túrakirály.

Erre született.

Remek csapat voltunk...

A 2018-as évben mindent összeszámolva 30 túrát tettünk.Sajnos az utolsó kettőn Gergő már nem tudott ott lenni,legalábbis fizikai alakjában,mert a lelke ott volt velünk,ezt végig éreztük.Tehát én úgy veszem,hogy igenis ott volt ő is!Szóval harminc túra volt a következő elosztásban:

11 bakancslistás túra

6 környékbeli túra

6 helyi túra

5 meccstúra

2 be nem tervezett túra

Pazar lista mondhatnánk...

Verhetetlen páros - apa és fia

Gergő halálával a bakancslistás túrákat megszüntetem,mert nélküle ennek nincs értelme,de erről majd a következő bejegyzésemben írok,amikor is a hogyan továbbról lesz szó.

Tehát lényegében ez volt a 2018-as év összefoglalója,jobban nem akarom részletezni ezt,minden benne van a blogban részletesen,akit érdekel vissza lehet keresni.

Óriási tragédia ért,de azok a csodák amikben ebben az évben is részünk volt,hiszem és tudom,hogy Gergőt is boldoggá tették és odaát ő is szívesen emlékszik vissza ezekre,mint ahogy a korábbi évek csodáira is.

Két test egy lélek...

Gergő rövidke 19 évet élt csupán,de 19 év alatt több élményben volt része mint másnak 99 év alatt.A jóra és a természet szeretetére neveltem és ő jó volt.A legjobb.Minden értelemben.Bárhogy is bántotta olykor a sors a szívében sosem volt harag és én ott voltam mindig,hogy megvédjem ha valami baj érte.Bízom benne,hogy ezekkel a túrákkal is megtudtam szépíteni az életét.Na és persze sokminden mással.

Tudom,hogy nem soká újra együtt leszünk és majd az égi hegyeket is bejárjuk.Mert mi egyek vagyunk.
Két test,de egy lélek...

Ima egy tébolyult istenhez aki csak elvenni tud,adni nem...akinél minden ima süket fülekre talál..

Ez volt 2018 tehát és ez volt az év utolsó bejegyzése.

A hogyan továbbról majd a legközelebbi bejegyzésemben.