A finálé után

November közepe van,lezajlott a természetben a nagyjából hat hétig tartó őszi színjáték.Mostanra ha még nem is teljesen,de javarészt levetették csodás őszi ruhájukat a fák.A friss avaron járhatunk a kopaszodó erdőkben,miközben szürkére vált a természet.

A színelőadás ezúttal is káprázatos volt mint minden évben.Ilyenkor a legjobb az erdőkben,hegyekben túrázni.Tehát ez az időszak nagyjából szeptember utolsó napjaitól november elejéig,közepéig tart.

Friss avarszőnyeg

Nehéz megmondani,hogy ennek az időszaknak melyik volt a csúcspontja.Ez tájegységtől,időjárástól függ,más és más lehet mindenhol.Számunkra talán a legkáprázatosabb csúcspont a Rácalmási-szigeten lehetett október 21-én.Azthiszem nekünk idén itt és ekkor mutatta legszebb arcát a természet.A sziget amúgy is szép minden évszakban,de az őszi színjáték idején a legszebb.Tavaly a Naszályon lelt ránk a csúcspont szintén ezekben a napokban október 22-én.Tehát alighanem ezek az október 20.-a utáni napok lehetnek a legeslegszebbek.

Tünnek el a színek ahogy olvadunk bele a novemberbe

Ahogy múlik a november,úgy tünnek el a színek és váltja fel a szürkeség.Ennek is megvan a maga szépsége,aki nyitott szemmel jár a természetben,ekkor is megtalálja a szépséget.Persze nem annyira szép,nem is lehet annyira,mint az őszi színjáték idején.Misztikusan szép lehet ilyenkor egy ködös túra,ha nem jártál még ilyenkor kint az erdőben,próbáld ki.Varázslatos hangulata van...de igazából a szürkére váltás fájó a természetet szerető embernek és talán mindenkinek,hiszen ohatatlanul is az elmúlás érzését kelti.Reménykedve várunk ilyenkor a fehérségre a hóra ami feledteti ezt az érzést és idővel elhozza majd az újjászületést,az ébredő zöldet ami majd újra lehetőséget biztosít a következő színjátéknak.A kör bezárul,a kerék forog.Ez minden...

Túl a finálén,lent már több a levél mint fent...

A természet képes a legkáprázatosabb dolgokra,bármikor is mész ki a szabadba élményekkel ajándékoz meg.Ezért is szeretünk túrázni,mert bármikor is szabadulunk ki a természetbe az mindig meghálálja,mindig ad valamit.A sok szép dolog közül idén is az őszi színjáték volt a legszebb.Ám ennek ez évre vége.

A finálé után,még minden szép,de lassan a szürke lesz az úr....

Vecsésen értünk fel a csúcsra

Esős szombat reggelen keltünk útra.Semmi sem ígérte,hogy a végén jó időnk lesz.Pedig az lett és nem csak az időjárásra értem.Ebben az idényben a második meccstúrára indultunk.A Dunaújváros PASE csapata Vecsésen játszott bajnoki mérközést és mivel a múlt héten egy kis félreértés következtében lemaradtunk a hazai meccsről,úgy döntöttünk most elmegyünk idegenbe.Az előjelek kedvezőek voltak.A csapat a szezon eleji vergődés óta nagyszerű formába lendült,a meccs előtt a harmadik helyen álltunk és győzelem esetén,na és a többi csapat eredményeinek  függvényében,szerencsés körülmények esetén az első helyre is odaérhetünk...

Margit.hídról a világ

Vonattal mentünk Budapest felé.Mivel a Délibe érkeztünk a vonatunk Vecsésre meg a Nyugatiból indult és mivel volt még időnk,gyalog mentünk át.A két pályaudvar között nem vészes a távolság és látványos is.Egy óra alatt simán teljesíthető.Az idő is kezdett javulni.A Vérmező után a Széll Kálmán tér érintésével a Margit körúton találtuk magunkat.Egy héttel ezelött is pontosan itt sétáltunk.Hamar elértük a Margit-hídat.Alighanem ez volt a legszebb rész.Pont egy éve voltunk a hídtúrán is jut eszembe.Elképesztő forgalom volt mind a körúton,mind a hídon.Sose tudom ezt megszokni,de legalább a Margit-hídról szép volt a világ.

Találkozás Colomboval

Pesti oldalon elöször Colombo hadnagyba botlottunk.Csináltunk vele pár közös képet.Egy héten belül két nagyágyú azért....Puskás és Colombo,na ez már valami.Hamar elértük a Nyugati teret,mivel még mindig volt idő a vonatig,bementünk a West Endbe.Ott elidöztünk egy kicsit,de ez a pláza világ teljesen távol áll tőlünk...Aztán úgy értesültünk az egyik McDonald's-ba Shing Viki ad valami müsort benéztünk kettőbe is,de egyikbe sem volt ott.Ideje volt aztán a vonathoz menni,mert lassan közeledett az indulás ideje.Közben egyre jobb idő lett.

A gözös...

A Nyugatiba az aluljáró felöl közelítettünk.Már lent hallatszott valami pöfékelö hang egyre erősebben...Gergő már tudta miről van szó,rohant föl a lépcsőn.Felérve láttam,hogy egy gőzmozdony pöfékel és egy régi vonatot tart.Na gondoltam biztosan ezzel megyünk majd Vecsésre,de nem erről volt szó.Egy filmforgatás kellős közepébe csöppentünk és a csarnok szélső vágányánál lévő területet le is zárták.Sokan fotózkodtak,hát akkor mondom én is.Valami náci Németországot varázsoltak oda arra a területre,horogkeresztes zászlókkal...én csak egy csinos színésznőt véltem látni,akiről nem tudtam kicsoda...

Na de indult a mi vonatunk,nem volt több idő nézegetésre.

Ez már Vecsés,az első látnivaló

 Vecsésre hamar kiért a vonat amely nem éppen Budapest legszebb részein ment keresztül.

Továbbra is javult az idő,a pálya is közel volt a vasútállomáshoz.Mivel ez a harmadosztály és ellenfelünk az utolsó előtti helyen állt ezért aztán nem nagyon gyülekeztek a nézők.

Még jobb idő lett és a nap is kezdett kisütni.Aztán melegités után a meccs is elkezdödött,valóban nem volt sok néző,talán ha 100... de mi mindennek ellenére élveztük.

Hamar megszereztük a vezetést.

Zajlik a meccs

Szorongattak a hazaiak,két nagy helyzetük is volt,de gólt nem tudtak szerezni.Egy nullás vezetéssel zárult a félidő.A második félidőben több tetszetős támadást is vezettünk,de gólt nem sikerült szereznünk.Az ellenfélnek nem volt nagy helyzete,de az utolsó negyedórára beszorítottak minket,de nagyon veszélyeztetni így sem tudtak.Mi öriztük egy gólos elönyünket,bár a vége fele izgultam,de összejött a győzelem!Aztán a ráadás meg az volt,hogy fő riválisaink botlottak,így minden szerencsésen alakult és felléptünk a tabella első helyére!Persze könnyen le is kerülhetünk innen,messze még a vége,de így az idény felénél ez nem rossz...

A Hösök ligetje

Meccs végére nagyon jó volt már az idő.Elindultunk a meccs után kicsit körülnézni Vecsésen,hisz a település eddig nem sokat mutatott magából.Kis séta után egy csodás Trianoni emlékműre leltünk.Nagyon szép volt,egy piros pontot rögtön adtunk a településnek ezért.Az emlékmű két oldalán a magyar történelem nagyjai sorakoztak.Ha jól tudom ezt a helyet Hösök ligetjének nevezik.Méltán.Nagyon szép tényleg.A liget után felmentünk a vasút fölé egy átjáróra,bízva valami jó kilátásba.Volt is kilátás,ha nem is a legeslegjobb,de élvezhető.

Kilátás nyugat felé az átjáróról

Valamennyire kilehetett látni a településre és a környékre.Számomra az volt a legmegkapóbb,hogy átlehetett látni nyugat felé a szomszédos Gyálra.Ez meg azért tetszett mert Gyálon él jelenleg is egy réges-régi exem.Azthiszem a szakitás óta nem is lehettem még ennyire közel hozzá...(talán 1km).Lejövet még szétnéztünk kicsit a településen,alighanem a főtérre bukkantunk,takaros,szép épületek sorakoztak itt és egy szép tér is,valamint egy hatalmas víztorony.Ember alig.Nyugis volt a kisváros a szombat délutánon.

Takaros épületek

A főtér

A víztorony

Mivel kezdtünk alaposan belemenni a délutánba elindultunk vissza a vasútállomásra.A vonatra nem kellett sokat várni,az pedig hamar visszarepitett minket a Nyugatiba.Ott állt még a gözös és a régi vonat,valószinüleg a forgatás nem egy napos...Innen már nem gyalog mentünk vissza a Délibe,mert nem értünk volna el a hazafelé menő vonatunkat.Villamossal elstartoltunk a Széll Kálmán térig,majd onnan gyalog a közeli pályaudvarra.Elértük a vonatot este hétre itthon voltunk.

Alagút a Széll Kálmán téren

Még este beszélgetve messengeren az ismerös körrel,úgy néz ki Gergő fiam fog kapni a csapattól egy mezt.Azthiszem ez igen nagy és értékes ajándék lesz majd neki...!

Klassz nap volt.Jó idő,győzelem,első hely!

Turistatérkép

A mai korban amikor már gps-ek,okostelefonok,navigációk,stb.világában élünk én még mindig a papír alapú turistatérképekben hiszek.Nem is nagyon hagytak cserben soha.Amikor túrára indulunk,főleg olyan helyekre ahol még nem jártunk,amiket nem ismerünk,mindenképp ajánlatos a turistatérkép használata!Kényelmesen elfér a hátizsákunkban és akár a kezünkben is.Érdemes is használnunk!

Hasznos kis szerkezetek ezek...

Különféle túrázási szokások léteznek,ki így,ki úgy tájékozódik.Ám manapság szaporodtak meg azon hírek amelyek eltévedt turistákról szólnak.Felesleges játszani a hőst,térkép mindig legyen nálunk!Bármikor kerülhetünk olyan helyzetbe,hogy elakadunk,eltévedünk,hirtelen nem tudjuk mi is történik,hol vagyunk...A magyar hegységekről és dombságokról remek térképek vásárolhatóak,sajnos a paletta még hiányos,de hátha egyszer elérjük azt a pontot,hogy mindegyikről lesz majd használható térkép...Ezek a kereskedelmi forgalomban kapható térképek,jól kidolgozottak,részletesek és keveset tévednek,bár ez is előfordul.Hibájuk leginkább a papír minösége.Én szerintem kicsit ugyan drágák és ennek fényében elkeseritő az a dolog,hogy a papír minőségük helyenként nem üti meg a kívánt mértéket.Sokszor egy sima használat után képesek elszakadni,lyuk keletkezik rajtuk és két-három használat után már ki is lehet őket dobni...

Rengeteg minden leolvasható a térképről

A magyar turistatérképeket egyszerű használni.Hasonlóan mint minden más térképek esetében ezeknél is a térkép felső részén van észak,az alsón dél.A bal oldalon nyugat a jobbon pedig kelet.Piros vonalakkal jelzik a jelzéssel ellátott turistaútakat,mellettük piros betüvel és ábrával,hogy milyen jelzéssel van ellátva az aktuális út.Például a P+ a piros kereszt utat jelöli.Sárgával jelölik az aszfaltozott országutakat,fehérrel az erdő gazdasági vagy fontosabb földutakat.Vékony fekete szagatott vonallal a jelzetlen erdei utakat mutatja a térkép.Fekete pontok jelölik a buszmegállókat,fekete kis téglalapok pedig a vasúti megállókat.Vékony kék vonalak jelzik a patakokat,kék pontok a forrásokat.Stb. Tehát rengeteg információt letudunk olvasni egy térképről.Ha van egy minimális földrajz tudásod,rendkivüli segítségedre lehetnek ezek a térképek!

A magyar téképek jók!Hibájuk a papír minősége....

Nálunk is akárhova megyünk ha van a területről térkép akkor az mindig nálunk van.Én már a túra előtti napokon is tanulmányozni szoktam,sokszor annyira belevésödik az agyamba,hogy emlékezetből tudom merre kell menni egy-egy helyen.Persze nem mindig.Aztán sok olyan helyre is megyünk amelyekről még nem jelent meg térkép.Ilyenkor online térképeket hívok segítségül és ha kell lerajzolom a területet,hogy tudjam merre kell menni,de van,hogy elég leírnom is.Másik varriáció,hogy a google mapsba végigjárom a területet.Semmiképp ne induljunk úgy túrázni ha nem ismerjük a területet és nincs nálunk térkép,vagy legalább egy kicsit se jártunk utána merre hová is kell menni!

Minden magyar hegységről jelent meg már térkép,de
nem minden dombságról!

Nem javaslom a térképek bespájzolását,összegyüjtését,elrakni évekre,hogy majd alkalom adtán elövesszük őket,mert minden változik!A turistautak nyomvonala is változhat az évek alatt,elterelnek egy-egy utat,másfelé vezetnek,vagy a természet tesz olyant,hogy az az út már nem úgy megy mint pár évvel ezelött...igy talán ha főleg ritkábban járunk túrázni,mindig a legfrissebb kiadású térképet érdemes beszereznünk!

Szóval ha tudunk térképet olvasni,a térképen és a természetben tájékozódni,akkor ezek a térképek bizony igen hasznos dolgok lehetnek.

Viszont ha nem tudsz tájékozodni,se itt se ott,akkor tapasztalt vezető nélkül ne is indulj neki!

Egy éves a blog

Csak egy véletlennek köszönhetően vettem észre,hogy éppen egy éve,hogy elkezdtem itt írogatni.2016 november 13-án vasárnap volt az első bejegyzésem,hirtelen felindulásból.Nem igazán volt betervezve,persze agyalgattam rajta,hogy élményeimnek maradjon valami nyoma,elsősorban arra az esetre ha egyszer nem emlékeznék már semmire...Szóval egy éve volt az első bejegyzés amit a mai napig még 194 követett.

Első szülinap

Számos bejegyzés született az elmúlt egy évben,túrák,kirándulások,sztorik amik éppen eszembe jutottak ,na és az éppen aktuális túrák.Az egy év alatt sikerült elérni a 10 ezres nézettséget,ezt remélem a két éves szülinapra megduplázódik.Meglepő,de a legnézettebb bejegyzésem a Rockenbauer Pálra  emlékező írás ami tavaly november 26-án íródott.Azóta is vezetei a nézettségi listát.Elképzelhető azonban,hogy hamarosan lekerül róla,mert úgy tudom a top  nézettségi lista csak az elmúlt egy évet veszi alapul.Mondjuk akkor is megtudom nézni hol tart nézettségben.Második helyen a fehérvári Rác utcáról szóló bejegyzés áll,némileg meglep ez is.A harmadik helyen már változatosabb a dolog,hisz míg az első két helyezett masszívan tartja magát,addig a harmadik sokat változik.Most éppen az egyik Rám-szakadékos túráról szóló írás áll a dobogó alsó fokán.

Korábban egyszer-egyszer próbálkoztam blog írással,
soha nem sikerült még elérni az első évfordulót

Öszintén szólva nem gondoltam,hogy bárkit is bármilyen formában érdekelhet az itteni írka-firka,a blog ugymondd saját szórakozás céljából jött létre.Ha valaki esetleg ezek alapján kapott kedvet egy-egy hely felkereséséhez,annak külön örülök.

Bár már alsós iskolás koromban is voltam túrázni,az igazi túrázós időszakom azthiszem 1982 húsvétján kezdödött,amikor Sándor elöször vitt fel a kunyhóhoz.(erről van bejegyzés bőven).Azóta járom a természetet,kisebb-nagyobb megszakitásokkal,de mondhatni rendszeresen.Azt,hogy meddig nem tudhatom,nyilván még egészségi állapotom engedi.47 évesen már bolondság azt hinni,hogy jobb vagy könnyebb lesz az élet,de amig erőm és lehetőségeim engedik folytatom útjaim.

Egy mecseki vízesésnél

Eleinte Sándor nagybátyám volt az állandó túratársam,ő tanitott meg mindenre ami ehhez a hobbihoz szügségleltetik.Majd idővel a haverok,barátok voltak azok akik el-el jöttek velem természetet járni.Utánuk egy-egy barátnő akadt aki elkísért,manapság pedig a fiammal szeljük a turistaútakat.Az elmúlt 35 évben sok helyen voltam,de nem voltam elég helyen.Eleinte szinte csak a Mecsekbe jártam,ez jó is volt,de rossz is abból a szempontból,hogy ez elterelte a figyelmem a többi klassz helyről.Ma már próbáljuk úgy összeállítani a túrákat,hogy az sok új,eddig nem ismert helyet érintsen.

Bolondozás a Somoskői várnál

A fenetikus 2016-os év után,idén őszre akadtak némi gondjaink,így ennek egy-két túra is kárát látta,ám remélhetőleg a zavar csak átmeneti és folytathatjuk ott ahol idén júliusban abbahagytuk...Nagy és szép terveink vannak a jövő évre is,remélem ha minden nem is,de egy részük megvalósul.Ebben a blogban pedig majd írom az eseményeket a túraleírásokat,érdekességeket,hösőkről,népmondákról....

Tervezek még egy Rockenbaueres megemlékezést a blogban,hisz kerek évforduló lesz most a halála napján...utána viszont őt átmenetileg kiveszem majd a blogból.Valamint februárban lesz tíz éve,hogy túraatyám Sándor is eltávozott,róla is kellően szeretnék megemlékezni...

Szabadon.A végtelen előtt - Felvidék

Ezek nagyjából a blog tervek a közeljövőre,de minden majd jön úgy is magától.

Köszönet mindazoknak akik akár csak egyszer is belenéztek az írásaimba.

Rockenbauer szavaival élve: (Talán) jók ezek a leírások,de minden képnél,leírásnál,filmnél többet,sokkal többet ér a személyes élmény!Menjetek el ezekre a csodás helyekre!

A határ

Szinte órákkal ezelőtt fejeztük be a Holdvilág-árok túránkat,már az útvonal eltervezése közben felfigyeltem rá,miközben infórmációk után kutakodtam,hogy a köznyelv alaposan összekeveri a Pilist és a Visegrádi-hegységet.Persze nem véletlen,hiszen,hogy úgy mondjam ott vannak egymás valagában...már elnézést a hasonlatért.Sok-sok dolgot ami a Visegrádi-hegységben van a Pilissel azonosítanak és fordítva.Vizsgáljuk meg,hol húzodik a két hegység határa.

A Pilis csúcs

A Pilis hegység és a Visegrádi-hegység két geológiailag jól elkülönülő, de kulturális és turisztikai szempontból egységes hegység a Dunántúli-középhegység és az Északi-középhegység találkozásánál. A köznyelvben – helytelenül – általában a kettőt együtt nevezik Pilisnek. 

A két hegységet északon és keleten a Duna, délnyugaton pedig a Vörösvári-árok és a Dorogi-medence (a 10-es főút vonala) határolja. A Pilis és a Visegrádi-hegység közötti határ a Két-bükkfa-nyergen át húzódó északnyugat–délkelet irányú törésvonal. Ezt a vonalat vízrajzilag a Két-bükkfa-nyereg vízválasztójából északnyugat felé folyó Szentléleki-patak s a délkeletnek tartó Dera-patak, az épített környezetben pedig a Pomáz–Pilisszentkereszt–Két-bükkfa-nyereg–Pilisszentlélek–Esztergom műút jelzi. 

Kb. így húzodik a Pilis - Visegrádi-hegységet elválasztó határ

Így tehát egyértelmű,hogy olyan helyek mint pl. a Holdvilág-árok vagy akár a Salabasina-árok bizony a Visegrádi-hegység részei.Pont ezeknél téved legnagyobbat a köztudat amikor is a Pilissel azonosítja őket.Viszont pl. a Kevélyek már a Pilis vonulatához tartozik.

A Duna mentén, Budapesttõl északra hegység és folyó házasságából született a táj. A hegyeket "képviselõ" Pilis és a Visegrádi- hegység jelentõs része a Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozik. A karsztos Pilis hegység - legmagasabb pontja a 757 méter magas Pilis-tetõ - barlangokban és forrásokban gazdag; a Visegrádi-hegység andezit tömbjeit pedig patakok, vizek barázdálták, és sok-sok völgyet hagytak hátra maguk után. A hegység legmagasabb pontja a 699 méteres Dobogókõ a magyarországi természetjárás egykori és mai központja, jelzett turistautak sokaságának kiinduló és végpontja, ahol múzeum is õrzi a magyar turistamozgalom emlékeit. A hegyekbõl meredek sziklaszurdokokban vagy lankásan ereszkedõ patakvölgyekben juthatunk le a Duna szintjére. A folyópart nagy része mára beépült, és csak imitt-amott fedezhetõk fel a hajdani ártéri erdõk maradvány.

A vadállókövek

A Visegrádi hegységben találjuk a legnépszerűbb turistacélpontokat,mint pl. a Rám-szakadékot vagy a Vadállóköveket.Óriási népszerűségnek örvend a Prédikálószék csúcsa is vagy akár a Spartacus tanösvény vagy a már említett Holdvilág-árok.Itt találhatóak az embert és erőt próbáló magyar Rém-szakadékok is,mint pl. a Vasas-árok vagy a Salabasina-árok.

A Pilisben találjuk a fenséges Dera-patak szurdokvölgyét,a Teve-sziklát és itt van a Dunántúli-középhegység legmagasabb csúcsa maga a Pilis-tető.

Akármelyikbe is megyünk az élmény garantált és mostmár a két hegység határát is tudjuk.

Túra a Holdvilág-árokba

Hát annyi kínlódás után összejött végre.Márton nap hajnalán nekivágtunk az útnak.A Pomáz utáni Kiskovácsiba némi közlekedési nehézségek után délelött 9órára értünk ki.Innen indítottuk a Holdvilág-árokba vezető túránkat,amely idén csak a kilencedik bakancslistás túránká avanzsált.Persze a Holdvilág-árok végigjárása után nem szándékoztuk befejezni a túrát.Terveink szerint majd felmegyünk a Lom-hegyre ahol az egykori légvédelmi bázist akarjuk megnézni,majd onnan át a Bölcső-hegyre és végül le a Lajosforráshoz,majd onnan le Pomázra.Hozzávetőlegesen a szokásos 18km várt ránk.

Az első méterek Kiskovácsinál

Hamar ráleltünk Kiskovácsiban a piros+ jelzésre,ez visz majd be a Holdvilág-árokba.Fújt némi szél,el-el borúlt,de úgy tűnt tökéletes túraidő köszönt ránk.Bár már úgy tűnt túl vagyunk az őszi finálén,az fákon még akadt levél bőven és a lombhullató aranyszínű erdő több volt mint csodálatos...Nem volt nehéz az út a Holdvilág-árokig,minimálisan emelkedett csak,itt-ott sáros volt ugyan,itt-ott keresztezte a patakot,de összeségében elég jól járható volt a piros+ jelzés.Úgy tűnt legszebbik arcát mutatja a természet.Ha felfelé néztünk,elképesztően szép falevél esőt láthattunk.Mivel két csoport is haladt előttünk,lassítottuk a lépteinket.Nem akartuk,hogy majd a Holdvilág-árokba bárki is legyen,bárki is akadályozzon minket a sok csoda nézegetése közben.Így az egyik padocskánál meg is reggeliztünk,így adva előnyt a csoportoknak.

Tökéletes túraidő

Jó hely megreggelizni

Úgy tűnt tervünk beválik,mert aztán senki sem zavart meg bennünket.Itt-ott hallottunk ugyan zajokat,beszélgetéseket,de szerencsére nem zavartak meg minket.Hamarosan elkezdett combosodni a táj,alakult a szurdok,kezdett egyre szebb és szebb lenni és kezdett egyre nehezebben járhatóvá válni.Persze akadtak még szép aranyló erdős részek is,aztán elkezdetek a sziklafalak két oldalt nőni,egyre magasabbak lenni...Becslésem szerint egyes helyeken elérhette az 50 méteres magasságokat is!Mi meg haladtunk lent a szurdokban.

A szurdok érdemi részének elején egy fára akasztva kedves kis tábla fogadott.

Táblácska fogad

Itt a táblácskánál fenséges volt az őszi erdő.Annyira szép volt,hogy egyszerűen földbe gyökerezett a lábam.Hajtott persze a kiváncsiság milyen lehet a szurdok látványos szakasza,de egyben tovább haladni sem akartam,mert annyira szép volt itt ez a hely.A hegyoldalból néhol szinte viszintesen nőttek ki a fák,a falevél eső hullott,másik oldalon meg az avaros aranyló erdő meseszép volt.Talán valami hasonló lehet a menyország is...

Mesebeli erdő

Persze azért indultunk tovább,leértünk a szurdok érdemi részére.Egy bőven folyó forrás fogadott,frissitettük is a vízkészletünket,bár ezen a túrán túlságosan nem voltunk szomjasak,de víz persze legyen nálunk minden alkalommal.A szurdok meg kezdett egyre vadregényesebbé válni.Hatalmas sziklafalak két oldalt a nehezen járható,kalandos alsó résszel,elkezdett rajtam az az érzés úrrá lenni,hogy ez jobb hely mint a Rám-szakadék...Mentünk előre és akármerre néztünk a látvány fantasztikus volt!Visszanézve a gyönyörü táj az aranyló erdőkkel,két oldalt a halmas sziklafalakkal,előttünk a vadregényes szurdokkal...felfelé nézve meg a hulló falevelek százaival...

Magasodó sziklafalak

Egy helyen lépcső vezetett ki a szurdokból és a piros+ jelzés arra ment felfelé...A sok müanyag itt persze el is indul rajta,pedig...Pedig a szurdok leglátványosabb,legszebb része csak ezután következik!Érdemes a szurdokban maradni,hiszen a jelzett turistaút éppen a leglátványosabb részt kerüli ki...A hatalmas sziklafalak ölelésében enyhe kanyart vesz a Holdvilág-árok és egyből oda is érünk a szurdok ugymondd központi részéhez.

Az árok valójában egy patak medre, ami olvadáskor vagy esők idején levezeti a hegyről a vizet, így ha esős időben tévedünk errefelé, igen erőt próbáló túrában lesz részünk. Mielőtt elérkeznénk a létrához, amelyen aztán a tovahaladás érdekében fel kell másznunk, láthatunk egy barlangot. Ez az úgynevezett ősember-barlang, két járat található benne, megtekintése érdekében tehát érdemes magunkkal vinni elemlámpát!

Még egy tévhitet megemlitenék:sok leírásban a Holdvilág-árkot a Pilis-hegység részeként tüntetik fel,pedig köze sincs a Pilishez.A szurdok valójában már a Visegrádi-hegység része,annak déli részén találjuk meg,Pomáztól észak-nyugatra nagyjából 6-7 km-re.

A szurdok legszebb része

Látható a barlang bejárata és a létra is

Tehát itt a meteor létránál a barlangnál lévő rész alighanem a Holdvilág-árok legszebbik része.Aki úgy gondolja menjen be a barlangba,nem fogja baj érni.Persze lámpát vigyen magával,az út a barlangban két részre oszlik és amelyek egy ponton véget érnek.(falak zárják el a továbbhaladást).Kint pedig csak úgy tudunk továbbhaladni,ha felmegyünk a létrán.Sokan itt adják fel és fordulnak vissza,mert nem mernek felmenni a magas létrára.Pedig ez sem vészes,persze odafigyelve kellően kapaszkodva nem jelenthet gondot annak megmászása.Mi is felmentünk persze.

Felérve a létrán,ilyen az árok

Felérve a létrán a Holdvilág-árok még nem ér véget!Ám érdemes egy kitérőt tennünk.Ha felérünk belebotlunk a korábban az árokból kivezető piros+ jelzésbe.Ezen induljunk el visszafelé,hamarosan egy elkeritett részhez érünk,ám a drótkerítés itt-ott megvan bontva,levan taposva,Nincs akadálya tehát,hogy benézzünk ide.Tegyük meg bátran!Egy olyan helyre érünk ahol ásatások folynak.Talán nem ejtettem még szót arról,hogy a Holdvilág-árok egy ősi kultuszhely.Állítólag itt volt Attila király egyik városa és ide valahova temették el Árpád fejedelmet is...Minderre máig sincs bizonyíték,de az ember nem nyugszik.Többen,többször is próbáltak már utánajárni a rejtélyeknek,ám bizonyosságot nem találtak...talán itt is egy ilyen feltárás folyik és ennek nyomait keresik...Itt is egy hatalmas sziklafal van,amelynek ha jól tudom Nagy-szikla a neve,de lehet ez ügyben tévedek.

Az ásatások színhelye

Miután ezt megnéztük a piros+ -on iduljuk el vissza a meteor létra irányába.Egy kis hídnál találjuk magunkat itt folytatódik a szurdok,ám teljesen más jelleget mutat mint eddig.A sziklafalak már nem magasak,ám összeszükülnek.Az út pedig közöttük vezet.Eszméletlen klassz!Nem egyszerü itt sem a járás,helyenként kapaszkodni kell a sziklákba,de az egész fantasztikus élményt nyújt!Sajnos ez a szakasz nem túl hosszú,tán alig több száz méternél,esetleg százötven,de rendkivül pazar,tényleg...

A Holdvilág-árok felső része teljesen más mint az alsó

Legnagyobb sajnálatunkra aztán a Holdvilág-árok véget ér.Kár tarthatna még kilométereken keresztül.Az árok után a piros+ -on haladva egy aranyló erdőbe értünk,amely szintén rendkivüli szépséggel bírt.Innen már emelkedő következett,a Lom-hegyet kellett megmásznunk ami 589 méter magas.Ez nagyjából egy 2km-es emelkedő,lényegében könnyű szerrel abszolváltunk.Fent utak találkoztak,jelzett és jelzetlenek.Az egyik jelzetlen utat választottuk,hisz ez vezetett el az egykori légvédelmi bázishoz.

Emelkedés az arany erdőben

A jelzetlen út mellett jön sokáig a piros+ jelzés ám egy ponton elhagyja azt.Így búcsút vettünk tőle,mi pedig folytattuk a jelzetlenen.Némi emelkedő itt is akadt,de nagyjából 1km után elértük az egykori légvédelmi bázist.Illetve azt ami maradt belőle.Némi kisérteties hangulatot árasztottak az elhagyott épületek,bunkerek.Az egyikbe bementünk,nem volt már bennük semmi,csak a húzat járt itt ki-be.Körletek,mosdók,zuhanyzók,irodák lehetettek itt egykor.Mára már csak a pusztulás jeleit lehetett felfedezni.Az egyik bunker tetejére femásztunk,innen látszodott a Pilis-tető is.Vajon ha ez és a többi hasonló légvédelmi bázis ilyen állapotban van manapság már,mi látja el hazánk légvédelmét?

A bázis egykori bejárata

A kaszárnya

A bunker

Megdöbbentő volt ezt látni.Folytattuk a túrát,ez a bázis lényegében csak egy kitérő volt.Az azonos magasságú Bölcső-hegy következett,ám némileg lefelé vezetett az út,így hiába az azonos magasság,a szomszédos Bölcső-hegyet is megkellett másznunk.Nem volt csúnya,ám érdemi kilátással nem bírt.Állítólag volt rajta valaha egy kilátó a térkép jelezte is,de ebből mára semmi sem maradt.Vajon hova lett?Nem nagy a hegy csúcsa éppen elférne rajta egy kilátó,ha meg nincs itt valami romoknak illene azért itt lenni,de ez sem volt...Itt-ott azért felsejlett valamicske kilátás.A fákon át látni véltük a Prédikálószéket és a Dobogókőt.Lefelé menet már volt egy-két hely ahonnan csodás volt a kilátás a Visegrádi-hegység középső részére.Amúgy már a zöld háromszög jelzésen voltunk.

Fel a Bölcső-hegyre

Ennél nem akad jobb kilátás a Bölcső-hegyen

Hamarosan leértünk a Lajosforráshoz ahol óriási tömeg volt...alighanem ez a hely a müanyagok legfőbb pihenő helye.A forrásnál is sor állt,sőt voltak olyanok akik kb. húsz(!) húszliteres flakonnal álltak sorban a forrásnál...Úgy gondolom azért mindennek van határa...

Esélytelen volt tehát,hogy itt frissitsük a vízkészletünket,szerencsére nagy szükségünk nem is volt rá,mert még 3/4-ig tele voltak a kulacsaink.Mindenesetre itt megebédeltünk.

Továbbindulva a kék+ jelzés köszönt be,egy majdnem nyílegyenes út várt ránk amely már levezetett Pomázra.Aztán mégsem volt olyan nyílegyenes.

Tömeg a Lajosforrásnál

Aranyló út volt ez is,hosszú ideig egyenesen persze.Aztán feltüntek itt is kilátások,az út mellett jobbra pedig kezdett kialakulni egy árok amelynek elinte nem tulajdonítottunk nagy jelentőséget,pedig...Az árok kisért minket az út mellett kilométereken keresztül ahogy az út haladt úgy az árok is,helyenkét s betűt formáló kanyart leírva,Közben meg egyre mélyült,volt ahol már harminc méternyi mély is lehetett és egyre szélesedett is,tehát egy szép völgy alakult ki belőle.Az út másik oldalán pedig a hegyek.Újra bliriáns szépségű helyen voltunk!

A Kő-hegy látványa az útról

A kék+ jelzés közben zöld sávra váltott,ez pedig levezetett ebbe a völgybe amelynek nem derült ki,hogy volna bármiféle neve is.Nevezzük el Pomázi-völgynek.Nagyon-nagyon szép volt ez is,patak ugyan nem folyt,de a medre megvolt,elképzelhető,hogy esőzések után azért van benne víz.Aztán kiértünk a hegyek és völgyek öleléséből és Pomázon találtuk magunkat.A jelzés a településnek a gazdag részén vezetett keresztül,elképesztő paloták között...

Leérve a völgybe

A Hév állomás közelében található emlékműveknél fejeztük be ezt a fantasztikus túrát amely telis tele volt jobnál jobb látnivalókkal.A szép idő a Holdvilág-árok után ugyan tovatűnt,de így is kellemes volt az egész.Sokat szenvedtünk ezért a túráért,de megérte.Nagyjából tehát 18km-et gyalogoltunk a Visegrádi-hegység (és nem a Pilis) déli részén.Hévvel bementünk Budapestre ahol még megnéztük a Puskás szobrot Budán,innen is gyalog aztán elmentünk a Déli pályaudvarig,aztán vonattal haza.Fél 8-ra itthon voltunk.

Túra vége Pomázon

A Holdvilág-árok azt nyújtotta amit vártam tőle,sőt ha lehet még többet is.Aki még nem járt itt annak bátran ajánlom,jöjjön el és nézze meg,nem fog csalódni.Ha kicsit bátrabb akkor nyugodtan vállalja be a barlangot és a létrát is!Ez a hely is mint minden október végén és november elején a legszebb.Érdemes akkor jönni,ám bármikor máskor is emlékeztes lehet az élmény.Jeges időszakban azért a létramászást nem javaslom,csúszhat erősen!

A térképen az útvonalunk