Ennek a túrának az ötlete már két éve érlelődött.Amikor Gergő elment és az egykori exem írt rám és kerültünk vele baráti viszonyba,akkor volt egy olyan tervünk,hogy majd vele jövünk el ide.Be is vettem a 2019-es majd a 2020-as tervek közé is,de aztán a dolgok nem úgy alakultak ahogy szerettem volna,így folyton-folyvást elmaradt ez a túra.Ám azért én eltettem tartaléknak és most amikor koronavírusos idők járnak és busszal nem,csak vonattal tudunk közlekedni elő is vettem.Szinte erre az alkalomra lett ez tökéletes terv.A túra másik érdekessége meg az volt,hogy az útvonal kb.2/3-tól ugyanazon a részen megyünk ahol Gergővel is 2016 decemberének végén,a Hármashatárhegyi túrán is.Így aztán újfent szó szerint Gergő nyomában jártam ismét.Ez a gondolat mindig nyugtató hatással van rám.A túrára ugyan meghívtam az összes jelenlegi túratársamat,de most mindegyiküknek volt valami nyavajája és nem tudtak eljönni kivéve Zolikát.Bánhatják.Az útvonalon számos érdékesség és látnivaló akadt.Hát akkor nézzük meg a részletes krónikát:
Bejárat az anfiteátrumba
Nem kellett túl korán indulni.A reggeli fél nyolcas vonattal vágtunk neki az útnak és méni késéssel negyed tíz előtt értünk a Délibe.Onnan pedig a 17-es villamossal húztunk ki Óbudára a Katinyi mártirok parkjáig.Innen indult a túra.Ám mielőtt nekivágtunk volna elmentünk megnézni a közeli katonai amfiteátrumot.Ugye jártunk már egy hasonlóban tavaly novemberben a Róka-hegyi kőfejtős túrán Aquincumnál.Ez most egy hasonló volt,de itt több minden megmaradt a romokból,az egykori arénából amelybe akár 13 ezer néző is befért!A romok itt olyan hatást kelltettek mintha valami várban járnánk.Felérve a lelátó megmaradt részére ráláttunk az egész amfiteátrumra.Szomorúan állapítottam meg,hogy ezt itt a környéken lakók egyszerű kutyafuttatónak használják... Körbejártuk az iu.145-ben készült építményt és megnéztünk mindent.Legalább kutyaszar nem volt,viszont eldobott sörösdobozok,csikkek,cigisdobozok azok igen... Pedig alig három napja,hogy a kijárási tilalmat is megtolták este tízig... Mit is lehet erre mondani?Süllyedj ember még mélyebbre!A romok nagyon szépek voltak,a kutyafuttató és a sok szemét viszont illúzió romboló.Mentünk tovább.
Az aréna - jó látszik,hogy mire használják napjainkban...
Egy számomra értelmezhetetlen szobor volt az aréna melletti parkban és egy Árpád fejedelem szobor.Inkább ez utóbbi volt szép.Ezeket megcsodálva mentünk a közeli Doberdó utcába.Innen indult ki a kék+ jelzés.Jó darabig ezt kellett követnünk.Mintegy kétszáz méter után értünk ki a város zajos részéről egy erdős részre.Itt aztán a következő 300 métert majd másfél óra alatt tettük meg,annyi látnivaló és érdekesség akadt!Elöször rögtön belebotlottunk a Szent Vér kápolnába amely kísértetiesen hasonlított a Kisújbányai Szent Márton templomra.Nagyon beleillett a környezetbe,az erdei fák között úgy tűnt igazi otthonra lelt.Előtte négy pad is volt.Mivel már éhesek voltunk,tökéletes helynek tűnt megreggelizni.Mielőtt belemerültünk volna a kápolna átnézésébe,megejtettük ezt.
A kápolnához érve
Reggeli közben feltünt,hogy alattunk a jelzésen rengetegen mennek el.Kirándulók,túrázók,járókelők.Meglepő volt,hogy sok magányos nő ment úgy tűnt túrázni!Kaja után megnéztük jobban a kis kápolnát.Bemenni persze ezúttal sem lehetett.Valóban hasonlított kisújbányai rokonához,főleg a fás burkolatú tornya miatt,de jellegében is olyan volt.Jó sok képet lőttünk itt.Ja és nem is írtam.Ebben az évben most elöször volt tökéletes túraidőnk!Könnyitettünk is öltözékünkön mert boritékolható volt,hogy lesznek felfelé menetek is.Lényegében már itt is az volt,csak még nem volt durva.A kápolna elnyerte tetszésünket.A látnivalóknak azonban koránt sem volt vége!Sőt!Ez csak olyan bemelegítés volt!
A kápolnánál
A kápolna után vagy felett tovább haladva a jelzésen,a helyi kálvária tűnt fel.Szebb volt a szokásos kálváriáknál a stációk elrendezése is más volt.Egy sétányon voltak amely maga volt a kék+ jelzés és csak egyik oldalon.Mondanom sem kell,a kálvária is tökéletesen beleillett a környezetbe!A kálvária mögött meg egy kráterszerű gödör volt,de már szépen benőtte a növényzet és jól járható utak vezettek oda le.Nem tudom a gödröt a természet alakította-e így ki,vagy valami más is közremünködött,de olyan hatást kelltett,hogy ez is a park része,azt gondosan megtervezve.Az út másik oldalán,ugyan a fák takarásában,de fel-fel sejlett némi kilátás Óbudára.A jelzés aztán befordult nyugatnak,de mi végignéztük a stációkat amelyek végig észak felé az út mentén voltak.Jól tettük,mert újabb látnivaló akadt!
A kálvária
A Kiscelli parkerdőben voltunk amúgy és a stációkat követve az erdő északi végénél ott volt maga a Kiscelli múzeum.Persze hála a járványnak ez is zárva volt.Ám nem bántuk,mert a múzeum bejáratát egy sárkány őrizte!Hát naná,hogy kellett egy,két,több közös fotó vele,elvégre nem mindennap botlik az ember fia sárkányokba!El is ökörködtünk a sárkánnyal egy sort,majd mentünk tovább mert valami gyönyörű korlátot véltünk felfedezni egy nem mindennapi épület előtt.Még a múzeummal volt összeépítve egy hatalmas épület.Némileg romosnak is tűnt.Aztán felfedeztem,hogy ez egy bazi nagy templom,csak éppen...nincsenek meg a tornyai...Pedig kettő is kellett volna,hogy legyen.Gondolom ez lehetett a kiscelli főtemplom,a tornyait valószinűleg lebombázhatták...de több mint hetven éve,hogy véget ért a háború,nem akadt idő a helyreállítására?Mondjuk így volt érdekes,ha megvannak a tornyok lehet nem figyelünk fel rá.
A sárkány
A korlát
A templom
Ezeket az érdekességeket megcsodálva mentünk vissza a száz méterrel korábban magára hagyott kék+ jelzésre.Itt még az erdőben haladva egy parkon át mentünk.Ekkor döbbentünk rá,hogy majd két órája jövünk és haladtunk kb.ötszáz métert.Na,de van látnivaló akkor van látnivaló!Elhagyva a zöld területet a jelzés kiért Óbuda egyik fentebb való utcájába.Ezen most egy 180 fokos visszairányt véve haladtunk tovább.A jelzések amúgy kifogástalanok voltak.Nagyjából kétszáz méter után újra zöld területre váltottunk.Valóban zöldre,hiszen éppen kezdett zöldre váltani a természet.Ám emelkedő is következett.Komolyabb mint az előző három túránkon bármelyik is volt!Ez már a Mátyás-hegy volt és megkellett mászni.Végül is különösebb gondot nem okozott.Kellemes volt a zöldben haladni.
Zöld erdőben jártunk...
Ahogy mentünk felfelé,ugye az öreg motorosok nem éppen a fittségükről híresek,így hát nem a legnagyobb sebességben kapaszkodtunk a hegyen,egy gyönyörű szőke nő ment el mellettünk méghozzá futva úgy,hogy a hátán még egy zsák is volt!Aztakurva... futott ott fel ahol mi majd kileheltük a lelkünket.Aztán a hölgyben mintha Stollár Fannit a teniszezőt véltük volna felfedezni...de erre nem mertünk azért megesküdni.Bárki is volt le a kalappal előtte.Ha Fanni volt megállhatott volna egy közös fotóra és egy forró csókra...Na de az ábrándozás után az út bal oldalán ott volt a Mátyás-hegyi kőfejtő,amely úgy tűnt a Róka-hegyi kőfejtőnek egy kisebb testvére.Persze azért ez sem volt kicsi!Az út a kőfejtő melleti hegyen kapaszkodott és szép kilátásunk volt magára a bányára is és a városra is.Szép szakasz volt újfent.Persze itt is halomra fotózgattunk.
A Mátyás-hegyi kőfejtő
A kőfejtő után még nem volt vége az emelkedőnek.Megkellett mászni a Mátyás-hegyet.A Fanni utánzat már messze járhatott és többé nem is láttuk ezen a túrán.Üggyel-bajjal de elértük a hegy csúcsát.Jó lett volna ide egy kilátó,de nem volt,így aztán kilátásunk sem volt a csúcson.Az út meg elkezdett lefelé menni.Helyenként meredeken.De most ügyesek voltunk,Zoli is.Nem taknyoltunk el.Egy barlangot láttunk útközben,benne egy mély gödör.Korláttal bíztosítva volt.Leérve pedig egy palotába botlottunk,amelyről kiderült,hogy a pakisztáni nagykövetség... Kiérve a Mátyás-hegyi erdőből a Nyereg utcába elbúcsúztunk a kék+ jelzéstől amely kifogástalanul vezetett minket idáig.Jelzetlen szakasz következett.Hamar leértünk a Szépvölgyi útra.Amúgy mehettünk volna még a kék+ jelzésen is,ugyanott kötöttünk volna ki,de megakartuk nézni a Francia Bánya parkot.Sikerült is elérni,ám az csalódást okozott.
A Francia bánya
Volt némi park jellege,de a kőfal amit én valami csodának véltem előzetesen kutakoda a képek alapján,igazából semmi extrát nem tartogatott.Úgy láttam egy út megkerüli,el is indultunk rajta,az meg is kerülte,itt-ott ugyan szinte járhatatlanul,de magából a francia bányából semmit nem mutatott.Némi kilátásunk volt csak a Fecske hegyi ORFK toronyra.Ez annyiból jó volt,hogy tudtam jártunk odafenn Gergővel azon a 16 decemberi túrán... Leérve vissza az útra ami kellett nekünk úgy éreztem kár volt ezért a kitérőért,mert csalódás volt a bánya.Maradhattunk volna nyugodtan a kék+ jelzésen is.Leért az utunk a Szépvölgyi út mellé,azzal párhuzamosan haladt tovább majd elértük újra a jelzésekkel ellátott utakat.Innen azoban már az országos kéken mentünk tovább.
Az országos kéken
A kék jól volt járható,kifogástalan út volt.Ám úgy tűnt a kápolnánál még egyedül túrázó lányok itt megtalálták párjukat.Sokan jöttek szembe és minden nő a párjával volt...Fannit pedig elnyelte az ég..Enyhén emelkedett szinte végig az országos kék,de különösebben nem volt nehéz rajta menni.Nagyjából másfél kilométer után meg elértük az Árpád kilátót.Hatalmas tömeg volt itt...de volt szabad pad!Így megettük a maradék kajánkat mielőtt bementünk volna a kilátóba.Na és ugye innen következett az a szakasz amelyen Gergővel is jártam 2016 decemberében...Gergő nyomábanosra váltott tehát a túra immár szó szerint!
Az Árpád kilátó
Nagysokára kezdett csak annyira oszladózni a tömeg,hogy beudtunk menni a kilátóba.A kilátót nem a szokásos kilátóként kell elképzelni.Ez egy sima kis épület volt,leginkább egy kis várhoz volt hasonlítható.Emeletre nem kellett menni,hisz a földszinti kilátószintről már volt kilátásunk.Elsősorban dél-kelet felé.Jól látszodott a fővárosnak ez a része innen.Bár ahogy 16-ban is,most sem volt éppen tiszta a főváros levegője.A kilátás így nem volt maradéktalanul élvezhető,de azért szép volt.Eszembe jutottak a Gergővel itt megélt emlékek,ebbe kicsit belesajdult a szívem..A kilátást és a kilátót is minden szemszögből megcsodáltuk,itt is tucatnyi képet készítve.Ezek végeztével mentünk tovább.Innen már a zöld jelzésen.
Minden lényeges...
Kilátó alulnézetből
Ráállva a zöldre,többet már nem kellett felfelé mennünk.Elhagyva a kilátót az út szelíden kezdett lefelé menni az itt is egyre inkább zöldülő erdőben.Jól ismert részek voltak ezek,szembeköszönő szép emlékekkel.Itt is sokan jöttek szembe.Kereszteztük a Görgényi utat és ezzel kezdetét vette a túra utolsó része.Itt is elhaladtunk egy lezárt barlang mellett,itt Gergővel is megálltunk akkor... Majd nem sokkal ezután következtek a túra legszebb szakaszai.Bár ezen a túrán sok ilyen volt.A Szikla kilátó következett,amelyet akkor még nem így hívtak.Talán Kőlyuknak vagy valami ilyesminek.Idegesítő volt az előttünk haladó kis család,mert az út szűk volt,megelőzni nem tudtuk őket,a gyerekek vérgyogtak és hát el is foglalták a Szikla kilátót,megkellett várnunk míg kitombolják ott magukat...
Búcsú az Árpád kilátótól
Szó szerint zöld utakon
A kőlyuk
Azért volt régen kőlyuk a neve,mert a közepén van egy lyuk,azon kell átmenni és utána tudunk felmenni a szikla tetejére ahonnan meglehet csodálni a kilátást.Ezért Szikla kilátó manapság a neve.Fel a lyukig nem olyan egyszerű felmászni,de sikeresen megcsináltuk.Most Zolika is kitett magáért egy rossz szót sem szólhatok rá.Ezen a túrán ott volt a szeren ő is!Maga a lyuk is egy fantasztikus élmény,itt is fotózkodtunk persze.Hiszen fantasztikus alakzatokat mutat itt magából a szikla és már innen is kivehető a kilátás.A lyuk után azonban újra mászni kell és itt már erősen csúszos a talaj.De ezt is legyőztük,ahogy annak idején Gergővel is...
A lyuk
Zolika tartja a sziklát amig én átmegyek alatta
...de eltűnt,szerencsére a szikla nem omlott le
A mászás után szép kilátás jutalmazza a vándort a szikla tetején.Szembeköszöntek azok a hegyek amelyeken végigmentünk akkor rég Gergővel... Jól éreztük magunkat,elvoltunk tényleg remekül,jó volt és szép volt ez a túra.De az,hogy ennyi hely szembeköszönt a szép időkből újra csak szívfájdalmat váltott ki.Sajnáltam nagyon,hogy Gergő nem lehet már itt velünk...Persze tudom a lelke most is itt volt.Csak ezt meg nem tudom látni...érezni néha igen.Szóval a kilátást csodáltuk a szikla tetejére kimászva,ez sem volt egyszerű mert ide is mászni kellett,de persze megérte.Aztán innen egy jól járható út vezetett már le,vissza a zöld jelzésre.Tulajdonképpen itt is feljöhettünk volna,de akkor lemaradtunk volna egy fantasztikus kalandról.
Nem egyszerű...
Csúszva,mászva de haladva
Kilátás
Visszaérve a zöldre folytattuk utunkat.Egy padnál ugyan megálltunk még ahonnan szintén jó volt a kilátás.Elfogyasztottunk egy-egy almát és mentünk tovább.Nem volt messz az Apáthy szika.Odáig is csodás út vezetett.Az Apáthy szikláról is fantasztikus a kilátás és természetesen ez is része volt annak a régi túrának is.Sajna itt is tömeg volt.Persze ez nem akadályozott meg semmiben.Zavaró volt mögöttünk a hegyen egy toronydaru (...) mindig is dühitett,hogy ilyen helyeken építkeznek...Mondjuk a kilátásban ez sem akadályozott.Itt is elvoltunk,képek tucatjai készültek és a kilátás mellett csodáltuk az ide érkező szép lányokat is.Sajnos ezek is mókamikistől jöttek.
Út az Apáthy sziklához
Az Apáthy szikla
A dühitő daru
Kilátás
Az Apáthy sziklától levezetett az út Pasarétre.Különösebb látnivaló már erre nem akadt,ha csak nem a gazdagnegyed gazdag házai,de ezek annyira nem érdekeltek.Viszont annyira belemerültünk a beszélgetésbe,hogy a zöld jelet valahol elvesztettük.Nagy baj ebből itt már nem történt.Annyi,hogy nem a Nagyhídi villamos megállónál fejeztük be a túrát,hanem Józsi barátom kedvenc csapatának a Pénzügyőrnek a stadionjánál.Jó buli volt nagyon.Még annyi maradt,hogy elsétáltunk a közeli Zuhatag sori villamosmegállóhoz.A 61-essel meg visszamentünk a Délibe.Onnan pedig vonattal haza.Sima volt az út.Fél hétkor Dunaújvárosban voltunk.
Finis a Pénzügyőr pályánál
Nagyszerű túra volt.Mindenki sajnálhatja aki nem jött el velünk,hiszen látnivalókban rendesen odavert ez a túra az eddigieknek.Hozzá párosult egy minden igényt kielégitő időjárás most.Na és az ébredő természet színei is ott voltak a szeren.A környékre valószinű jövünk még,mivel túristaútak tucatjai futnak erre az útvonal aligha lesz majd ugyanez,de nyugodt szívvel ajánlom ezt a helyet,ezt a túrát mindenkinek.Csodákat fog megélni!Nagyjából 13km-t mehettünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése