Macskaland és a nemzeti sírkert

Februári első valamire való kiruccanásunk következett az immár szokásossá váló csapattal.Ez inkább volt egy kirándulásnak nevezehető kiruccanás mint túra.Persze aztán úgy alakult,hogy túráztunk,csak hát nem úgy ahogy azt hagyományos értelemben szoktunk.A nap végére lezavartunk így is 10km-t.Na de menjünk szépen sorjában.Úgy terveztük megnézzük Budapesten a Lurdy házban a Macskakiállítást ami ezen a hétvégén zajlott éppen.Gondoltuk,hogy ez nem egész napos esemény lesz,így ki kellett találni még valamit amivel a kirándulás többi részét eltöltjük.Végül is hosszas gondolkodás után úgy döntöttünk,hogy a Fiumei úti nemzeti sírkertet keressük majd fel (ismertebb nevén:Kerepesi temető).Hogy teljes legyen a nap,mindenhova gyalog megyünk majd,így tehát a túra is meglesz.Nem indultunk korán a fél kilences vonattal negyed tizenegyre a Kelenföldi pályudvaron is voltunk.Innen indultunk.

Kelenföld - Etele-tér,szép emlékek örzöje ez is

Természetesen itt sem tudtam magam közömbösíteni a közelmúlt eseményeitől,hiszen Gergővel rengeteget jártunk itt és az utunk a Lurdy házig szinte megegyezett azzal amerre vele is mentünk pl.a Dunaharaszti meccstúrán... így a szívemben vele vágtam neki ennek a kalandnak is.Első utunk most is hála Zoli barátomnak a vízeldébe vezetett.Onnan tértünk rá az általam már jól ismert Etele útra.Ohh te jó ég...!Mennyit mentünk itt Gergővel,megszámolni sem tudom...most azonban nem volt itt...Szerencsére a többiek szóval tartottak,így nem volt időm a szívfájásomra figyelni.Készült az Etele úton az egyes villamos pályája amely majd nem soká elér majd a Kelenföldi pályaudvarig,Gergő ezt is nagyon várta,mert ez hasznos dolog volt és kellhetett nekünk a túrázásainkhoz a jövőben.Sajnos nem lesz jövő...

Éveket öregedve a Grosics szobornál

Hamarosan elértük a Bikás parkot.Hát itt is... Gergővel jártam utoljára,azon a bizonyos Dunaharasztiba tartó meccstúrán.Nincs még féléve...itt megtalálható az akkori túra leírása.Jókat fotózkodtunk akkor a Grosics szobornál.Most nem volt olyan jó,de Gergőt a szívembe hordozva és a tragédia óta éveket öregedve azért odaálltam egy fotóra.Gergő túrázós pulovere volt rajtam a kabátom alatt és egy kép róla a kezembe.Talán így valóban itt volt velem most is...A többieknek megmutattam a Bikás parkot,amely nem extra hely,de azért jópofa.Még felmentünk a bikás szobrokhoz is képeket csinálni,aztán folytattuk a utat az Etele úton tovább.

Zoli az acélbikákkal

Elértük azt az Aldit amelyet azon a meccstúrán is használtunk...most is vettünk itt péksüteményeket,amit aztán menetközben el is fogyasztottunk.Követve az egyes villamos sínjét a Szerémi útnál balra fordultunk.Itt újra találtunk olyan helyeket ahol vízelni tudtunk.Úgy tünik ezeknek a kirándulásoknak a fő eleme a vízelés...Tovább haladva a Kopaszi-gát közelében mentünk fel a Rákóczi-hídra.Zolinak ismerös volt a hely,hiszen az ATP teniszre is ide jöttünk tavaly áprilisban.A híd most is klassz volt,óriási forgalommal.Na és sok futóval.Átérve a pesti oldalra a Kőzvágó-híd mellett haladtunk el.Innen indultunk anno hévvel Dunaharsztiba és pl. ide érkeztünk a Ráckevei túra után...megannyi emlék szinte  mindenhol..

A Közvágó-hídnál

Ide már közel volt a Lurdy ház.Vagy 6km-es gyaloglás után ide értünk végre.Mint sokszor írtam már nem vagyok oda a plázák világáért,most azonban bementünk ide,mivel itt volt a macsekkiállítás.Én már voltam egy ilyenen 21 éve,akkor a Fradi kézilabdacsarnokában volt az esemény,bevallom az jobb helynek tűnt az ilyesmire.Némi kavarc után megtaláltuk  a kiállítást,leszurkolva a belépőjegy árát bementünk.Hát nem voltam elájulva.Egy szerintem viszonylag kis helyen óriási embertömeg volt.Nem nagyon lehetett a macskák közelébe férni,persze azért néha sikerült...hát minenféle macskafajta volt itt,úgy mint 21 éve,voltak nagyon szépek is és nagyon rondák is,de eleve nem volt az a filling mint akkor rég.Ráadásul nagy meleg is volt a teremben,nem volt egészséges dolog sokáig ott időzni.Félórát kevertünk,aztán eljöttünk.Ennyi elég volt belőle.

Talán a legszebb jószág

...és a legrondább

Leérve a Mester utcán mentünk tovább.Elözőleg megnéztem persze merre kell menni.Erre még soha nem jártam én sem,minden új volt számomra.Erre járt a 24-es villamos.A Ferencvárosban voltunk,a Mester utca és Haller utca sakán állt egy szép templom méghozzá a Páli Szent Vince templom.Jólvan ilyen is van,eddig azt sem tudtam,hogy létezik,de ezekszerint igen.A Haller utcán mentünk a Nagyvárad térig ami már viszont ismerös volt.Zolira újabb vízelhetnék jött rá,de itt csak 250Ft-ért tudott könnyiteni magán.A szükség nagy úr na...Az Orcy kert mellett az Orcy úton folytattuk tovább a sétát.A kertbe most nem mentünk be,így utólag ez hülyeség volt,mert bemehettünk volna.Majd legközelebb...

A Páli Szent Vince templom

Átérve azthiszem a nyolcadik kerületbe sok szépség nem került elénk...az Orcy úton megmutatkozott minden ami a mai világra jellemző.Elképesztő szegénység,omladozó házak és a gazdagság a villogás,új szépnek tünő,ám csúf épületek.Voltak ahol nagyon szembetünő volt ez,valahogy sehogy sem illett a környezetbe a két dolog.A 24-es villamos meg végigkisérte az utunkat.Végül is jöhettünk volna vele,de sétálni akartunk.Persze így kilencedik kilométer körül betonon már kezdtük érezni a lábunkat.Az Orcy út pedig beletorkolott a Fiumei útba.Feltűnt végre a sírkert.

Luxus az Orcy téren

Egy hosszú elnyuló téglafal mentén haladtunk ahol csak a harmadik bejárat volt nyitva.Bementünk hát,itt voltunk a Kerepesi temetőbe.Nagyon sokszor terveztük Gergővel,hogy eljövünk ide,de valahogy mindig elmaradt...és mostmár nem tud valóra válni...De most itt voltam,Gergővel a szívemben az ő puloverét viselve,így talán itt volt ő is.Belépve hatalmas sírkert bontakozott ki a szemünk előtt.Tudtuk az egy-két óra amit itt töltünk kevés lesz bejárni.De izgalmasnak és látványosnak tűnt a dolog,belevágtunk hát.

A fal túloldalán a sírkert,de csak a harmadik kapu volt nyitva

Látványosságok a sírkertben

Ez Magyarország legfontosabb temetője.Tudtam számos híres ember végső nyughelye.Persze jellegében teljesen más volt mint egy hagyományos temető,a sírok 80%-nál valamilyen látványos szobor is volt,na és kripták,maúzoleumok,kápolnák,emlékművek végtelen sora.Valóban nagyon látványos volt.Az első olyan sír amelynél egy híres ember nyughelyébe botlottunk Ady Endréé volt,nem messze innen ott volt Jókai Mór síremléke ,a közelben pedig egy friss mű: Andy Vajnáé...Rendkivül látványos és érdekes volt minden.

Ady sírja

Andy Vajna nyughelye

Aztán megláttuk Mádl Ferenc néhai köztársasági elnök sírját,majd ott volt mellette egy hatalmas elképesztő formájú sír amelyről kiderült,hogy Antall József miniszterelnöké.Ezt közelebbről is szemügyre vettük,hát nem volt semmi...Oké,hogy miniszterelnök meg minden,de nálánál nagyobb jelentöségű embereknek volt ennél szerényebb sírja...na mindegy,csak ez jutott eszembe ezt látva.Persze nem csak a híres emberek sírja volt látványos,hanem az egyszerübb embereké is,persze zömében itt híres,vagy fontos tisztséget betöltő emberek nyugodtak.

Antall József sírja

Egy honvéd tábornok nyughelye

Odaértünk Kossuth nyughelyéhez.Hát ez is rendkivül látványos volt és hatalmas.Egy maúzoleum,amibe be ugyan nem tudtunk menni,de fel rá igen.Ki is használtam az alkalmat és felmentem rá,sok fotót készítve persze.A temető legmagasabb épitménye lehetett,mert fent aztán jól beláttam mindent.Hát lenyügöző volt a sírkert...szegény Gergőt is lenyügözte volna alighanem.Erre gondoltam még itt is,ohh miért is nem tudtunk ide eljönni,pedig mindig volt róla szó...Körbejártam fenn Kossuth nyughelyét,majd lejöttem.

Kossuth nyughelye

Mentünk tovább,nézelödtünk.A többieket is magával ragadta a hely szelleme és érdekessége.Tényleg fantasztikusan lenyügöző volt.Ami viszont idegesitőnek tűnt az az,hogy a sírkertben is voltak utak,betonútak,ahová sokan autóval jöttek be...miért nem lehet az ilyen helyeket autómentessé tenni?Jó persze mozgássérültek jöjjenek,nem is róluk van szó,de sima egészséges emberek miért nem képesek gyalogolni még pár métert sem?Dühitő...ugyanez van otthon a mi temetőnkben is...egy kényelmes elbaszott nemzedék ez....

Mi meg nézelödtünk tovább.

Nem mindenki mert feljönni a Kossuth sírhelyre...Gergő biztos feljött volna velem...

Látványos síremlékek között

Látványosabbnál látványosabb síremlékek között jártunk.Elképesztő volt,óriási hatással volt rám ez a hely.Belebotlottunk aztán Kádár János sírjába is.Jóval szerényebb volt mint Antall Józsefé,noha úgy gondolom a magyar történelemben azért jelentősebb szerepe volt,most hagyjuk azt,hogy pozítiv vagy negatív értelemben.Aztán egy óriási kommunista emlékmű is utunkba került,majd a Battyhány mauzóleum,Deák Ferenc nyughelye...elképesztő volt tényleg.Én megmondom az öszintét nagyon élveztem,de úgy tűnt a többiek is.

Kádár sírja

Szovjet hösök parcellájára is rábukkantunk és sokminden érdekességre is.Némileg bénitólag hatott a sírkert északi oldalán már kivül emelkedő Aréna pláza.Hát ez nem nagyon illett bele ebbe a képbe.Már nagyon fáradtak voltunk,hisz itt a temetőbe is kobászohattunk vagy két kilométert.Nem lehetett mindent megnézni egy szuszra,tudom sokmindent nem láttunk.Pl.Arany vagy Vörösmarty sírját,de lehet eljövünk még majd egyszer egy jó időben és alaposan bejárjuk a sírkertet.Ám mostanra valóban elfáradtunk így úgy döntöttünk befejezzük a temetői bolyongást.

Vajon kit sírat?

Kiérve csak egy köpetre volt a Keleti-pályaudvar,ahol lementünk a kettes metróba.Azzal átmentünk a Délibe.Itt kedvenc pizzásunknál megkajáltunk,majd a váróteremben melegedtünk mert kezdett hideg lenni.A vonatunkig meg volt még több mint félóra.Aztán persze beszálltunk és indultunk haza.Sima utunk volt.Zoli végig aludta.Hát nem volt rossz buli ez a nap.A macskakiálítás szerintem kritikán aluli volt,de a sírkert magával ragadott.Na és persze sok olyan rész volt amerre Gergővel is sétáltunk,így tudtam rá is emlékezni most is.Igy tehát 10+2km-t sétálhattunk ha úgy tetszik túráztunk,de a betontól fájt már a lában,azért ez nem ugyanaz mint erdei utakon járni.Hogy hova merre lesz a következő buli azt nem tudom.Ha minden jól megy a WTA teniszre hamarosan eljövünk,de aztán,hogy olyan igazi túra mikor lesz meg merre csak az ég tudja...Nagyon hiányoznak ezek,mintahogy Gergő is.Vele már belevágtunk volna valamerre...

Nem volt ez rossz buli...