Bár még február végét mutat a naptár,az időjárás úgy tűnik kegyes lesz hozzánk az idén,hisz igencsak kezd tavasz lenni...Rendszeres olvasóim megszokhatták,hogy minden évszak végén egy összefoglalásra kerül sor az adott évszak eseményeiről.Ez most sem lesz másként,mégha sok minden meg is változott... Egy pazar őszt tudhattunk magunk mögött november végén és a télre is csodás teveink voltak Gergővel.Elég megnézni a decemberi első bejegyzésemet.Aztán a sors alaposan keresztülhúzta teveinket és az álmainkat... A követöim tudják.Akik nem azoknak írom,hogy a lehető legborzalmasabb dolog történt,egy darabig még ennek a blognak a megszüntetésén is gondolkodtam és azon is,hogy örökre felhagyok a túrázásokkal.Ám ez az életem szerves része,ha már minden elveszett,legalább ez maradjon még amig lehet...
 |
| A kép az utolsó sétán készült |
Egy átlagos jelentéktelennek tünő sétával kezdödött a tél,amely aztán különös jelentöséggel bírt.Hiszen ez volt az utolsó sétánk Gergővel...Örök túratársam,egyetlen kisfiam december 11-i hajnalon távozott el örökre... A tragédiát azóta sem tudom feldolgozni,alapjaimban rengetett meg és semmi sem olyan mint azelőtt...Az utolsó sétára december 9.-én került sor,külön bejegyzés van róla a blogbam "Az utolsó séta" cimmel (a februári bejegyzésekben keresd).Azóta is többször végigmegyek ezen az útvonalon,a séta örökre a szívemben maradt.Igy lett a jelentéktelen sétából,különös jelentöségű dolog.
 |
| Az utolsó kép Gergőről,az adventi vásárban készült |
Gergőt december 21-én kisértük utolsó útjára...Úgy gondolom,hogy bár itt vagyok,írogatok,de vele haltam én is...A legfontosabb személy volt az életemben akit a legjobban szerettem és akitől én is a legtöbb szeretetet kaptam.Elvesztését soha sem fogom tudni feldolgozni.Bár szinte meghaltam én is,az élet viszont ment tovább.Tudtam bárhová is megyek az életben semmi sem lesz ugyanaz.Iszonyatos volt a gondolat is,hogy ezentúl Gergő nélkül tudok csak majd bárhova menni...Jöttek,következtek az újabb túrák és kirándulások és eltünt belölem a vidámság ami mindig is jellemezte túráinkat.Minden egyes túrán Gergő körül jártak a gondolataim,nem nagyon tudtam sehol sem feloldódni.De még mindig menni volt a legjobb.Jobb volt mint odahaza magamba roskadni.
 |
| Gergő búcsúztatása |
A halálát követő vasárnap rendeztünk meg egy emléktúrát a tiszteletére.A közeli Baracsi tavakhoz és a dunaújvárosi repülötérre mentünk.Azért ezt a túrát választottuk,mert ez lett volna a következő túránk Gergővel...amit ha bolond fejjel nem halasztok el egy héttel,akkor még velem jöhetett volna,hiszen akkor december 9-én került volna rá sor...A túrára Gergő anyukája és Zoli barátom kisért el,hiszen velünk túrázott a legtöbbet.Vártuk még a másik Mónit is,neki azonban nem ért annyit a dolog,hogy eljöjjön,inkább saját maga szervezett egy emléktúrát a párjával Gergő tiszteletére Sukorón.Ezt nem igazán fair dolognak tartottam,de mindegy...Maga a túra gyönyörü téli időben volt,friss havazás után.Gergő nagyon örült volna neki...talán ott volt velünk így is,mert néha mintha éreztem is volna.
 |
| A baracsi emléktúrán |
A túra utáni szombaton ami előtt volt Gergő temetése,elmentünk idehaza az Ismerös Arcok koncertre.Ennek azért volt jelentösége mert Gergővel már egy hónapja terveztük,hogy majd eljövünk és majd ordibáljuk a Nélküledet... Hát egyedül kellett énekelnem,ami persze azt eredményezte,hogy el is bőgtem magam rendesen.De itt is éreztem,hogy mintha Gergő simogatott volna... Másnap pedig Cegléd felé vettük az irányt.Zoli barátom nagy Csondor Kata rajongó és ott volt koncertje december 23-án,amire még Gergő hívta fel Zoli figyelmét.Természetesen Gergő is velünk tartott volna...de így már sajnos nem jöhetett.A bulin is végig Gergőre gondoltam és nem igazán tudtam magam jól érezni.
 |
| Cegléd egy szép tere |
Kegyetlenül mélabús hangulatban telt a karácsony.Nem volt egyszerű...karácsony környékén mentünk volna Gergővel a 18-as utolsó bakancslistás túrára a Nagy-Kopaszra a Budai-hegységbe.Úgy tünt ez örökre elmarad már,bár én megfogadtam,hogy egyszer majd megcsinálom Gergő iránti tiszteletből.Ám nem maradtunk túra nélkül.Elővettük a könnyebbnek igérkező 19-es első bakancslista tervünket amely a pázmándi sziklákhoz vezetett.A túrára ismét Zoli és Móni kisért el.Annak ellenére,hogy a túra fele esőben volt,igazán kellemes volt.A körülményekhez képest jól éreztük magunkat,látványos szép helyeken jártunk.Gergő ezt is,hogy élvezte volna...
 |
| Két Zoli a Nadapi ősjegynél a pázmándi túrán |
Az újévbe elöször kicsit a Szalki-szigetre mentünk le,ide csak Zoli jött velem.Majd úgy döntöttem a Gergővel közösen létrehozott bakancslistát mindörökre veszni hagyom,hisz nélküle nincs ennek értelme.A dolog lényege az volt,hogy elöre elterveztük mindig hova,merre megyünk.A jövöben ez úgy lesz,hogy spontán találjuk ki hova megyünk.A Tündérszikla túra ötlete már így történt.Zolival,Mónival a Budai-hegységi Tündérsziklához vezetett következő túránk.Úgy mint három éve Gergővel is.Az útvonal is az volt,Tündérszikla - Normafa - János-hegy.Ez is szép havas túra volt,bár eléggé hideg is volt.
 |
| A Tündérsziklánál |
Nem gondoltam,hogy hamarosan visszatérek a Tündérsziklához.Ám közben elmentem megnéztem a végre valahára elkészülő új dunaújvárosi kilátót,aminek elkészültét Gergő is nagyon várta.A kilátó elkészült,de a hivatalos átadásra még várni kell.Gondolom én,hogy majd március 15-e alkalmából fogják átadni.Február elején újabb spontán ötlet alapján felmentünk a budapesti macskakiállitásra.Tudtam ez nem lesz valami bőséges program,így azt találtam ki,hogy utána elmegyünk a Fiumei úti sírkertbe,ahova szintén volt egy olyan tervünk Gergővel,hogy egyszer majd eljövünk.Számos híres ember nyughelye ez.A macskakiállítás csalódást okozott,de a sírkert nagyon tetszett nekünk.
 |
| A sírkertben |
Közben még a Tündérszikla és a sírkert között is volt egy helyi-környékbeli túránk.Mezőfalvára mentünk ki,egy olyan útvonalon amelyen számtalanszor jártunk a kisfiammal is.Igy itt is csak rá tudtam gondolni,teljesen magával ragadott a fájdalom,hogy most ő nem lehet itt velünk.Itt most nem volt hó,viszonylag kellemes téli időben mentünk,bár a túra végén Mezőfalván már azért fáztunk kissé.
 |
| A mezőfalvi túrán |
A Tündérsziklához pedig egy nem várt visszatérés következett.Egy kedves régi barátom írt rám a Gergő halálát követő napok egyikén.Elkezdtünk újra beszélgetni hosszú évek után és hát újra közelebbi barátságba kerültünk.Vele beszéltünk meg egy találkozást Budapesten.Az volt a kikötése,hogy valami szép helyre menjünk.Nekem egyből a Normafa környéke ugrott be.Pompás tavaszi időnk volt,felmentünk hát a Normafához.Ott a környéken sétálgattunk.Láttuk a Tündérsziklát is odalenn.Mentünk sétáltunk és egyszer csak minden különösebb terv nélkül a Tündérsziklánál találtuk magunkat...hihetetlennek tűnt a dolog...Beszélgettünk azóta róla és mindketten úgy gondoljuk,hogy Gergő vezetett ide minket.Kellemes szép nap volt.
 |
| Kedves barátommal Julcsival a Tündérsziklánál |
Következett a tenisz,a WTA Hungarian Ladies Open.Tavaly is itt voltunk akkor még Gergővel,Zolival közösen...Idénre is beterveztük a dolgot,sőt úgy,hogy nem egy nap jövünk fel hanem kettőn.Gergő is jött volna természetesen,nagyon készült is rá az ősszel,ám sajnos nem így alakult...Mi feljöttünk Zolival és jól szórakoztunk,annak ellenére,hogy az első alkalomkor kissé beteg voltam,a másodikon meg óriásit estem.De azért jó volt valóban.Gergőnek pedig foglaltunk egy helyet magunk mellett...ki tudja talán ott is ott volt...
Ezzel értek véget a tél eseményei.
 |
| Hungarian Ladies Open |
Rendkivül eseménydús volt tehát a tél.Mondhatnám ez is pazar lehetett volna,ám gyermekem tragédiája miatt természetesen nem lehetett semmi sem jó.... Sok helyen jártunk,sok túra volt,meccstúrák,koncertek...de jobban örültem volna ha van mondjuk két túra,de Gergő még itt van velem... Egyetlen pozítivuma a télnek,hogy barátok álltak mellém,nem hagytak teljesen elveszni és el-el jöttek velem sok helyre.
Öszintén remélem,hogy így-vagy úgy,de valahogy mindenképp Gergő is ott volt minden egyes alkalomkor és látott minket,valóban ölelt és simogatott olykor...
Minden eseményről részletes beszámoló van a blogban a téli bejegyzéseknél.
 |
| Rosszkedvünk tele (Szalki-sziget) |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése