A földcsuszamlás

felhasznált forrás: dunaujvarosmesel.hu

55 éve történt a dunaújvárosi földcsuszamlás

Megcsúszik a Duna menti partfal

1964 február 29-én az I. sz. szivattyútelep fölötti partszakasz megcsúszik, és a nagyarányú partcsuszamlás következtében a szivattyútelep 30 méterrel a Duna felé tolódik, a nyomóvezetékek elszakadnak, és ugyanerre a sorsra jutnak a szivattyútelep villamos kábelei is. Járhatatlanná válnak a part menti utak.

Részletek a korabeli sajtó tudósításából:

“A Dunai Vasmű dolgozóinak többsége is a rádióból szerzett tudomást arról, hogy a radari részen földcsuszamlás történt”. A rövid híradás úgy zárul, hogy a Dunai Vasmű zavartalanul termel.

“Ahhoz azonban, hogy a földomlás még átmenetileg sem okozott üzemzavart a vasműben, nagyon sok ember hősies helytállására volt szükség. 

Durva lehetett....

A szivattyútelepen próbáltunk választ kapni, mit is tettek azért, hogy a vasmű zavartalanul termelhessen. Sós Miklós főgépész a következőként mondta el a földomlást: – Éjszaka az egyik nyomóvezetéken szivárgást észleltünk, először sikerült tömíteni, majd később oly erőssé vált a szivárgás, hogy ezt a nyomóvezetéket ki kellett iktatni. Később a másik nyomóvezetéknél is szivárgás jelentkezett, éjfél felé pedig megszűnt az ivóvízellátásunk.

Különösen nagy jelentőséget mégsem tulajdonítottunk az esetnek, mert kisebb földmozgás már az előző években is volt, így ezt szinte már
megszoktuk. Reggel kb. háromnegyed 6 óra körül szükségessé vált újabb gépegység leállítása, ezért az üzemvezető felment egy munkatársával a tolózárházba a szükséges átkapcsolásokat megtenni. Eközben hatalmas robajjal elkezdett megindulni a föld. Telefonálni akartunk a vezénylőterembe, hogy áramtalanítsák a transzformátort, időközben a telefonunk is elnémult.”

7 millió köbméter föld mozdult meg

A vasmű üzemeinek iparivíz-ellátása a II. sz. szivattyútelepről történik. A partcsúszás alapvető okai:

• a part feletti magas löszfal és talajszerkezet, valamint ezek hidrogeológiai viszonyai,
• a fagyott talaj alatt a több méteres talajvízszint-emelkedés
• csúszási síkok képződése a vízzel telített talajrétegekben.

Így írt az esetről a Népaszabadság:

Hétmillió köbméter föld mozdult meg a Dunaújváros alatti partszakaszon

Kerülő úton vezetik a vizet a vasműbe
A szivattyú ház épségben maradi – Vizsgálják a földcsuszamlás okait

Mint már jelentettük, szombaton reggel földcsuszamlás történt a Dunaújváros alatt húzódó dunai partszakaszon. Bár a földomlás következtében néhány épület megrongálódott, személyi sérülés nem történt. Mi okozta az elemi csapást, mit tesznek a károk helyreállításáért – erre kerestünk választ a helyszínen.

A város déli kijáratánál, szemközt a vasművel, mintegy másfél kilométer hosszúságban nyúlik el a dombvonulat, amelyet a helybeliek Radar telepnek neveznek. Lent, a dombok lábánál, a Duna- parton, egymástól mintegy 800 méter távolságban, két toronyháznak is beillő épület áll: a vasmű 1-es és 2-es számú szivattyúháza. Ezek az épületek szolgáltatják a vizet a hatalmas kombinátnak. Fent a dombtetőn több mint egy kilométer szélességben földszintes épületek sorakoznak, ezekben laktak a város hajdani építői. Később a házak némelyikét átalakították munkásszállásnak, néhányban pedig szükséglakást rendeztek be. Lent is, fent is állnak épületek, a közöttük elterülő domboldalon azonban nagy pusztítást végeztek a természet, szilaj erői: a fagy és a víz. A radart domb lösztalajában ugyanis könnyen utat talál a víz. Amerre elvonul, üregeket, barlangokat hagy maga után. A vízmosások időközönként beomlanak és ilyenkor kisebb-nagyobb gyűrődések keletkeznek a föld felszínén.

Így látták a szemtanúk

Ezen a vidéken földrepedéseket, kisebb földcsuszamlásokat már korábban is észleltek, különösen a tavaszi olvadások, esőzések idején. De szombat reggel csaknem egy kilométeres hosszúságban szinte egyszerre mozdult meg a föld.

Hogyan látták a földcsuszamlást, mit mondtak róla a szemtanúk?

Hoffer Béláné, az 1-es számú szivattyúház fűtője, hat óra tájban észlelte az első morajlást.

– Lent álltam, a ház teraszán – mondotta Hofferné. – Fentről, a domboldal felől jött a különös hang, mintha, tankok közeledtek volna. És egyszer csak megmozdult ez a hatalmas épület és erősödött a robaj is. Láttam, hogy a dombtetőn kettényílik a föld, szélesedik a szakadék, majd az egész zúdulni kezd az én irányomba. Beszaladtam a gépházba, onnan már telefonáltak segítségért, de megszakadt a vonal. Ezután valamennyien kirohantunk az épületből és a dunai gát védelme mellett a 2-es szivattyú házhoz siettünk, ott kerestünk menedéket. Az itteniek csak a robajt hallották. a föld mozgását már nem érezték.

Bezlanovits István, az egyik raktár gondnoka fentről. a dombtetőről nézte végig a történteket.

– Két ház állt a part közvetlen közelében. Amikor leszakadt a föld, ezeket a házaikat is magával ragadta. Még tartott a robaj, amikor jöttek a katonák, tűzoltók, munkásőrök és rendőrök, hogy segítsenek. Én azonban valósággal kővé meredtem. Nem tudtam szabadulni a gondolattól, hogy a mélybe zuhant házakban emberek is lehetnek.

Csövek a Dunában

Azonnal kiürítették  a veszélyeztetett területet

Azokban a házakban, amelyeket a lezúduló földtömeg magával ragadott, szerencsére senki sem tartózkodott. A veszélyeztetett területet azonnal lezárták, s még a reggeli órákban kiürítették. Csaknem 120 embert költöztettek el a földcsuszamlás körzetében levő házakból, kiürítették a raktározásra használt épületeket is.

Hétfőre virradóra még észleltek kisebb földmozgást a dombvonulaton, további veszélytől azonban valószínűleg nem kell tartani. A földcsuszamlás okainak vizsgálatát azonnal megkezdték. Hozzávetőleges számítás szerint csaknem hétmillió köbméter föld mozdult meg. A földcsuszamlás centrumában 300-350 méter szélességben és 30-40 méter mélységben leszakadt a partoldal, másutt félméteres repedések, gyűrődések keletkeztek, a partvonulat fáinak zöme kifordult helyéből, csaknem egy kilométer hosszúságban beszakadt az alsó partszakaszon húzódó kocsiút, a Dunában is több méter magas homokdombok láthatók. Meglepő látvány, hiszen ezen a részen mintegy 10-15 méter mély a Duna vize. A friss dunai zátonyok főként az 1-es számú szivattyúház közelében gyűrődtek fel.

– Hogyan lehetséges, hogy a toronymagas szivattyúház mégsem rongálódott meg? – kérdezzük Inokai János elvtárstól, a vasmű beruházási főmérnökétől, aki egy műszaki bizottság élén éppen a helyszínen tartózkodik.

– Pillanatnyilag még nem lehet megállapítani, hogy mekkora földmennyiség, milyen úton-módon gyűrődött fel – az épületet elkerülve – a Duna medrében. Annyi azonban bizonyos, hogy a szivattyúház 22 méter mélységbe süllyesztett, összefüggő, úgynevezett betonszekrényen nyugszik. Mindenekelőtt ezzel magyarázható, hogy az épület falai , berendezései teljes épségben maradtak. Sajnos, a csővezeték-rendszer, amelyen a vasmű szállította az ipari vizet, kettétört, és nincs lehetőség arra, hogy az eredeti útvonalán helyreállítsuk. Egyelőre a 2-es számú tartalék szivattyútelep látja el vízzel az üzemet. Ez a telep, legnagyobb szerencsénkre, mintegy 100 méterrel kiesik a földcsuszamlás körzetéből, máskülönben leállt volna a vasmű.

A pótszivattyúk zökkenő nélkül szolgáltatják a vizet a vasműnek. A gyár vezetői – több országos szerv szakértőinek bevonásával – szerdán megkezdték az előkészületeket az 1-es számú szivattyúház üzembe helyezésére is. Több alternatíva közül megvalósíthatónak látszik az a terv, amely szerint kerülő úton vezetik a vizet a vasműbe, és az is, mely szerint függőhíd formájában kapcsolnák össze a szivattyúház vezetékrendszerét. Mielőtt azonban a munkákhoz hozzálátnának, tisztázni kell a szivattyúház stabilitását, a berendezések üzembiztonságát. A geológusok még nem nyilatkoztak. Akadályt jelent az a körülmény is. hogy közvetlenül a szivattyúház előtt zátonyok keletkeztek, amelyek egyelőre útját állják a víz áramlásának. De miközben a szakemberek az ideiglenes megoldás lehetőségeit latolgatják, egyik tervezőintézetünk megbízást kapott a vasmű vízellátásának végleges rendezésére.

Itt történt az eset,sokszor túráztunk erre Gergővel...

A partszakasz végleges rendezéséért

– Mi is keressük a radart dombvonulat megfékezésének végső formáit – tájékoztatott Dorgai Mihály elvtárs, a Dunaújvárosi Tanács vb elnökhelyettese. – A városi tanács az Országos Tervhivatal megbízásából, neves szakemberek közreműködésével évekig tanulmányozta a kritikus partszakasz geológiai viszonyait, azokat a hidrológiai és talajfizikai tényezőket, amelyek állandó veszéllyel fenyegetik ezt a környéket. Részletes tanulmányba foglaltuk a tennivalókat és elküldtük az illetékeseknek. Várjuk a végleges döntést, hogy azután állami támogatással, és ha kell, társadalmi munkával is, hozzáláthassunk a veszélyeztetett partszakasz végleges rendezéséhez.

Dunaújvárosban tehát nagy gondot okoz a váratlan természeti csapás, de a vasmű vízellátásának biztosítására határozott, gyors intézkedések történtek.