Turistajelzések

Mi, akik rendszeresen túrázunk már természetesnek vesszük a turistajelzések meglétét. Kék, piros, sárga, zöld, kör, négyzet, sáv, stb. Egyszer egy fán tűnnek fel, máskor köveken vagy épp kerítésen találkozunk velük. Biztos felmerült már bennetek is a kérdés: van jelentése a színeknek és formáknak? A Magyarországon használt turistajelzések rendszerét 1930-ban dolgozták ki, de történetük sokkal régebbre nyúlik vissza. A jelzések kialakításában és használatában nagy szerepe volt az 1873-ban megalakult Magyarországi Kárpátegyletnek, mely elsődlegesen a Magas Tátra feltárása, utak kiépítésére szakosodott. Az első magyarországi jelzett turistaút a mai Mátrafüredről (korábbi nevén Bene) vezetett a Szt. László forrást érintve Mátraházáig. Ez az út ma a piros sáv jelzés, a Széky István út.

Turistajelzések,álltalában így látjuk őket

Az első jelzett turistaút

Kezdetben a jelzések ötletszerűek voltak. Számokat, betűket, különböző formákat használtak. A Magyar Turista Szövetség kezdeményezésére 1930-ban elkészült az egységes jelzésrendszer, amit a mai napig is használunk. A szisztémát Dr. Strömpl Gábor találta ki. Mikor Strömpl előállt a javaslataival, már nem voltak magas hegységek Magyarországon, ezért az utak rangsorolását nem a nehézségük, vagy veszélyességük, hanem a turistafontosságuk adta. A legfontosabb útvonalak mindig a sáv jelzésen haladnak, a színsorrend a következő lett: kék, piros, sárga, zöld.

Az érdekesebb helyek nem mindig találhatók meg közvetlen a sáv jelzéssel ellátott vándorutak mentén, ezeket néha kisebb-nagyobb letéréssel kereshetjük fel. Az ilyen leágazásokat hívjuk funkcionális mellékutaknak. Minden esetben a sáv jelzésből ágaznak le, színük azzal megegyezik, alakja pedig funkciójára utal. Ilyen alakok pl.: kereszt, kör, négyzet, háromszög,L betű, omega, pecsét, T betű.

Nézzük sorban a jelzéseket:  

Könnyen áttekinthető ábra

Vándorutak (sáv jelzés)

A kék sávjelzést használjuk a hosszútávú, legfőbb országos utak jelzésére (Országos Kéktúra, Alföldi Kéktúra, Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúra), továbbá egyes térségi jelentőségű fő útvonalak jelzésére is (pl. Bükki, Börzsönyi, Balatoni, Soproni vagy Gödöllői Kék)

Piros sáv jelzéssel jelöljük a megyei vagy regionális jelentőségű vándorútvonalakat, melyek olykor több tájegységen vezetnek át (pl. Pest megyei, Közép- ill. Dél-Dunántúli Piros, Palóc Piros, Rákóczi turistaút, Móricz Zsigmond turistaút), továbbá egyes kiemelt jelentőségű helyi útvonalakat. Eredendően a piros a legfőbb útvonalat jelöli ott, ahol nem vezet országos jelentőségű kék útvonal.

A sárga és a zöld sáv jelzés pedig többnyire az előbbieken kívüli, helyi jelentőségű vándorutak jelzésére használatos. A színek sorrendje – éppen betűrend szerint – hagyományosan tehát rangsort is kifejez. Ritkán ugyan, de előfordul, hogy egy sávjelzés egy nála magasabb rendű sávjelzésből kiágazva indul el valahol a terepen, s nem valamely fő turista kiindulópontból. A hálózat fejlődése, valamint az alapelv, miszerint két azonos jelzésű út lehetőleg ne találkozzon ill. ne kerüljön egymáshoz közel, olykor felülírja a színek ezen eredeti szerepét. Így alakult pl. ki a sárga sáv jelzésű hosszútávú Szent Márton kulturális útvonal, a zöld jelzésű Vasfüggöny turistaút és a szlovák-magyar határ menti Északi Zöld vándorút. Sőt, a Kohász Kék útnak pl. csak egy része van kék sávval jelölve, az Országos Kéktúrával való csatlakozás zavarát elkerülendő. A kivételek tehát erősítik a szabályt – de leginkább azt, hogy az utak helyben való megkülönböztetése fontosabb elv a színek által tükrözendő rangsornál.  

Van némi infóm új bevezetésű színekről is pl.lila,magenta,de ezekkel én még nem találkoztam sehol.

Az erdőben,hegyekben a tursitajelzéseknek köszönhetően
tájékozodhatunk a legkönnyebben

Funkcionális mellékutak

A funkcionális mellékutak minden esetben a sáv jelzésről válnak le, színük azzal megegyezik

 Az álló kereszt jelzés jelöli a sávjelzésű utak legfőbb kapcsolódásait. Jelölhet két út közti átkötést, valamely útból kiinduló és abba vissacsatlakozó (rövidítő vagy hosszabbító) útváltozatot, vagy leágazásként bekapcsolhat egy fontos helyet az úthálózatba. Szükség esetén nem csak sávjelzések között alkalmazzák, s olykor jelölhet önálló útvonalat is valamely sávjelzéshez csatlakozva.

 A négyzet jelölés általában településre vezet, azonban így jelölik a szálláshelyre, közlekedési lehetőséghez vezető utakat is. Szabályos az üres és a teli négyzet jelölés is.

A háromszög jelzés hegytetőkre, csúcsokra, kilátópontokra vezető utak jelzésére használják. 

A kör jelzés forráshoz, vízvételi helyhez vezet. Ebből a jelzésből is van üres és teli változat is.

Az omega jelzés barlanghoz vezet.

Az L betű romhoz, várromhoz vezető utat jelől.

 Pecsét jelzéssel jelzik azokat a kisebb letérő utakat, amik általában egy országos jelentűségű túraútvonal mentén található pecsételőhelyhez vezetnek (pl. Országos Kéktúra)

A T betű jelölheti a tanösvényeket. Nagyon sok tanösvény azonban saját jelölést használ.

Majdnem teljes kör (kb.85%-ban teljes) a körséta jele. Az út visszatér a kiinduló helyhez. 

T betűvel jelölik a tanösvényeket

  Zarándokutak

Magyarországon jelenleg hat nagy, országos vagy nemzetközi jelentőségű zarándok útvonal kialakítása történt meg ill. van folyamatban.

 A nyugat-dunántúli Szt. Márton út könnyen beilleszthető volt az érintett térségek turistaút-hálózatába, így a sárga sáv turistajelzést kaphatta meg.

 A Szt.Jakab út a nemzetközileg is szokásos sárga kagyló jelölést alkalmazza Budapesttől Lébényig és tovább az osztrák becsatlakozásig.

 A Mária zarándokút m betű szerű jelzésével pedig maga is hálózatot alkot: a Mariazell-Csíksomlyó közti alap útvonalak lila m jelzést, az észak-déli fő útvonalak kék m jelzést kapnak, míg a hálózathoz csatlakozó, további helyi vagy térségi jelentőségű máriás útvonalak és útváltozatok rangsoruk szerint egyéb színeket vehetnek fel. 

 A Mátraverebély-Budapest-Mariazell közti Via Margaritarum - Gyöngyök útja jelzése sárga gyöngysor. 

 Az Esztergomot Máriagyűddel összekötő Magyar Zarándokút sárga kettőskeresztes nyíl jelzést kapott. 

 A Sárospatakot Kassával összekötő Szt.Erzsébet út piros virágszerű jelölést kapott, utalva Szt.Erzsébet történetére a rózsacsodával. 

Magyarország legismertebb és legnépszerűbb túraútvonala
az Országos Kék

Találkozhatunk egyedi jelölésekkel is Magyarországon,pl tematikus útvonalakkal,vagy a zempléni gyümölcsúttak,na meg pl.Kisszékelyen ahol a négyszögletű kerekerdő tanösvényeket jelölik a szokásos módoktól eltéröen (pl.lóhere,körte,barack).A Budai hegyekben a szívbetegek útját stb.

Piros felkiáltójel.A gyalogos és kerékpáros utak találkozásánál alkalmazzák, általában minden irányból. Feladata, hogy felhívja a figyelmet a keresztező forgalomra.   

A turistajelzések és a turistatérképek felülmúlhatatlan segítségünkre vannak túráinkon,ajánlom használatukat mindenkinek!

Túracsere

Bakancslistánkban augusztusra egy Mecseki túrát terveztünk.Több változás is érinti a tervünket.Mivel egész nyáron vonatpotló autóbuszok járnak a Dombóvár-Sárbogárd vonalon,így hazafelé jövet nem lehet elérni Pusztaszabolcson a Dunaújvárosba 22 órakor induló vonatot és semmi más lehetőség nincs a hazajövetelre,átcseréljük a túrát.Magyarul a szeptemberre tervezett túrát áttesszük augusztusra,az augusztusi mecseki túrát pedig szeptemberre halasszuk!

Vonatpotlók járnak a Dombóvár-Sárbogárd szakaszon ami legalább
egy órás késést okoz,ez nekünk sajna nem fér bele

Az emlitett szakaszon augusztus 27-ig tartanak a munkálatok,így szeptemberben már remélhetőleg megtudjuk valósítani a mecseki túrát is.Útvonal változás is lesz mecseki túránkat illetően: A pécsi Dömörkaputól indulunk ahonnan a Kisrétet és a Kantavárat érintve megyünk le a Nagy-Mély-völgybe.Itt teszünk majd egy rövidke kitérőt a Petnyák-völgyi Ágnes vízesés kedvéért,ám nem vissza jövünk a Melegmányi-völgy felé hanem folytatjuk a túrát egészen Sikondáig.Onnan térünk majd vissza már busszal Pécsre,onnan pedig vonattal haza.Amúgy az egész változás 5 perc miatt van,ennyin múlik,hogy nem érjük el Pécsen az utolsó hazafelé tartó buszt...újabb piros pont...

Mecsek,Nagy-Mély-völgy

A szeptemberi túrát így meg elöre hozzuk augusztusra.Ez a túra majd Kiskovácsiról indul,egyből behatolunk majd a Holdvilág-árokba.Onnan felmegyünk a Bölcső-hegyre,majd a Lajos forráshoz.Onnan ereszkedés a Zengő-völgyön át Pomázra.Pomázról jövünk majd vissza Budapestre hévvel,onnan pedig amit elérünk azzal haza.Lényegesen jobb erre a közlekedés mint a déli országrészben...

Pilis,Holdvilág-árok

Hát ennyi a változás.Túl nagy problémát úgy tünik egyenlöre nem jelent,reméljük nem is fog.Előfordul,hogy nem várt dolgok jöhetnek közbe.Így akkor tehát augusztusban a Holdvilág-árokba megyünk.

Ez a módosított útvonal a Mecsekben

A Holdvilág-ároki túra útvonala

Szégyenfal

Ha sok helyen nem is,de azért néhány helyen megfordultunk az elmúlt években (én az évtizedekben is) így némi tapasztalatunk már van a témáról.A téma ami a turistajelzések felfestését illeti.Meglepő dolgokat látunk,olyanokat például,hogy vannak települések amik nem arról híresek,hogy éppen arra túrázna bárki is (persze előfordulhat),mégis tökéletesen,maradéktalanul fel vannak festve a jelzések az egész környéken.Ennek ellentéte,hogy vannak olyan helyek,hogy éppenséggel jól jönne ha a jelzések,útbaigazitások megfelelő szinten adnának tájékoztatást,mégis beleszarnak ebbe az ottaniak.Ezek ráadásul olyan helyek ahol bizony lehet(ne) túrázgatni.Ezekről szól a ma bejegyzésem.Három település és egy dombság ami az elmúlt egy évben került útunkba.Ők vannak az élen a szégyenfalunkon.

Budaörs

Budaörs

A város festői környezetben fekszik,remek földrajzi adottságokkal a Budai-hegység déli részén.Remek túrák indithatóak innen,illetve remek célpont is lehet,hisz bőven akad erre látnivaló.A városban is vannak hegyek amik csodásak: Kőhegy,Odvas-hegy,Törökugrató stb. és a környék hegyei is fenségesek.Igen ám,de...a városból kivezető turistaútak jelzései enyhén szólva is tragikusak.Túrázónak kell,hogy legyen az ember a talpán,hogy el ne tévedjünk.Vannak helyek,ahol öt irányban megy az út és sehol egy jelzés,sehol egy útbaigazitó tábla ami tájékoztatna a helyes irányról.Ide jövet sem jobb a helyzet,annyival jobb,hogy a hegységből érkezvén lényegében adja magát a dolog,ha nem térsz le az útról akkor a helyes csapáson maradsz.A szép város és a szép környék így hatalmas csalódás az erre járóknak.A gyönyörü látnivalók ellenére a nem gyakorlott túrázóknak nem javasolom az itteni túrákat,könnyű eltévedni!

Simontornya

Simontornya

A Sió partján fekvő kisváros kellemes kirándulás lehet mindenki számára.A vár,a rendezett belváros és a Sió remek látnivalók lehetnek az ide érkezők számára.Ám túrát inditani innen...hát ott kell,hogy legyen az ember figyelme...A Sió partján Pálfáig vezető út még oké,de itt nincs is más út csak ez az egy.Jelzés nélkül is abszolválható.Azonban a dombok közé kivezető jelzés egyszer csak még a város területén elfogy...Egyszerűen nincs tovább jelzés.Ha sikerül a megfelelö úton maradni akkor is csak kb. 2,5 km múlva lesz egy újra látható ütött-kopott jelzés.A helyzetet még jobban súlyosbítja,hogy a területről mind a mai napig nem jelent meg egy valamire való és használható turistatérkép.Ugyanazt tudom mondani mint Budaörsnél,ha nem vagy gyakorlott túrázó,akkor ne túrázz erre bármennyire is csábítanak a festői dombok!Könnyen eltévedhetsz!

Pincehely

Pincehely

Az ember ha nem autóval érkezik egy helyre akkor álltalában vonat vagy busz állomásokról,megállókról inditja el a túráját.Így van ez Pincehelyen is.Adná magát a dolog,hogy már innen megfelelő jelzések vezetnek be a dombságba.Vannak itt jelzések,de eléggé ütött-kopottak,ráadásul a Kapos folyó után ahol elágaznak az utak el is fogynak!Megint egy olyan probléma,hogy nem tudja az ember merre is menjen.Itt a dombságba érve is elégtelenek a jelzések felfestései,hisz több helyen is van,hogy elágazik az út és csak a legritkább esetben van valami ami tájékoztat a helyes irányról.Ezt a települést sem javaslom a kevésbé gyakorlott túrázóknak,nagyon megszophatja aki nem kellően felkészült!

Tolnai-hegyhát

Kár,hogy egyes települések nem ismerik fel a turizmusban rejlő lehetőségeket,aminek egyik alapja lehetne a turistajelzések megfelelő felfestése.Természetesen az ilyen helyeken én sem költöm a pénzem...ennyi...

A szégyenfalunkon még előkelő helyre kell,hogy soroljam a Tolnai-hegyhátot ami amúgy egy csodaszép dombság a Dunántúli-dombság része.Persze eddig csak az északi részén jártunk így az onnan szerzett tapasztalatok beszélnek belőlem (lehet a déli részén jobb a helyzet).Csodálkoztam miért nem jár erre senki,aztán kezdtem érteni.Elöször is a dombság tele van utakkal,persze minek is jöjjön erre bárki ha nincs egy használható térkép a területről és ha a dombság 80%-án rosszul vannak felfestve a jelzések...

Dühitő egy-egy túrát úgy kezdeni,hogy 1-2 óráig csak a megfelelő utakat keressük,vagy túraközben egy-.egy helyen azon kell agyalni melyik a jó út.

Vannak helyek ahol minden kifogástalan...

Persze lehet,hogy nem az adott települések tehetnek erről,hanem valami helyi szövetség,erdészet stb.. de kérdem én,ha például a Budai-hegység közepén már kifogástalanok a jelzések,akkor ezekből Budaörsre miért nem jutott?

Ha a Tolnai-hegyhátban Kisszékelytől északra jók a jelzések,akkor délre miért pocsékok?

Szóval ki érti ezt...ami biztos,nem valószinű a jövőben,hogy ezeken a helyeken költöm el a pénzem...

Kezdödő szezon

" Olyan csapatnak szurkolni aki nem a Te városodé,pont olyan mintha anyukád szeretőjének szoritanál"

Hamarosan néhány nap múlva kezdödik számunkra is az új szezon.

Csapatunk jelenleg a magyar bajnokság harmadik vonalában vitézkedik vagy inkább szerénykedik...a múltunk alapján ennél sokkal többre vagyunk hivatottak,de jelenleg ez van.Egy olyan korban amikor a túlélés a cél,ennek is örülni kell.Örülünk is,hisz még a harmadik vonal is megannyi élményt tartogat.Ha szívvel-lélekkel drukkolsz egy csapatnak akkor szinte minden meccs élmény.

Gergő egyértelművé teszi melyik csapatnak szurkol

Az elmúlt szezonban a második vonali kiesés után a negyedik helyen végeztünk.Igazán élvezetes szezon volt,sok élménnyel.Gondolok a Ferencváros II. elleni mérközésre például amelyen többen voltak mint az NB I. aktuális fordulójában összesen.Nem semmi hangulat volt,meglepő volt a fradi tábor sporszerűsége.Szinte már szimpatikusak voltak.Aztán voltak a nagy arányú hazai győzelmek volt 7-0,6-1,5-0,4-0 bőven.Persze előfordultak vereségek is,ez benne van.A szezonban ezúttal idegenbeli mérközésre nem jutottunk el,bár terveztük néhányszor,de a meccstúrák most elmaradtak.Mit hozhat az új idény?

A stadionunk

Valószinűleg nem lesz meg a feljutás,bár egyes szakértők szerint az NB III. Középcsoportjának egyik legerősebb csapata lehetünk.Az első számú esélyes Pécs például minket jelölt meg fő riválisának.Szerintem azonban nem így van.Ha az elmúlt szezonbéli negyedik helyet megtudnánk ismételni mi a Gergővel már elégedettek lehetnénk.Mert elöször is nincs igazán pénz erre mifelénk a csapat finanszirozására.A mai napig nem sikerült egy valamire való igazi szponzort találni,valóban nem lehet más célunk mint a túlélés.Ennek fényében a negyedik hely tökéletes lehetne!Aztán jó pár játékos távozott a csapattól,igaz jöttek is páran,hogy milyenek az majd kiderül.Szerencsére a csapat magja és a legmeghatározóbb játékosunk (Dobos) maradt.Az edző is maradt,így a negyedik hely elérhető lehet.Ami ennél jobb lesz az kellemes meglepetés lesz,ha rosszabb...hát kiesni azért ne essünk ki,bár szerintem nem lesz azért ilyen veszély.

Gólörömben

Ami a meccstúrákat illeti.Nagy elégedettséggel nyugtáztuk,hogy a Dunaújvároshoz közeli Iváncsa is feljutott a harmadik vonalba,így oda valószinüleg elmegyünk majd.Esélyes lehetnek a fővárosi ellenfelek,asszem van vagy három és talán Paks,Szekszárd,Dabas  ahova még eltudnánk menni.Majd meglátjuk,hogy alakul.Ami az ellenfeleket illeti a csoport fő esélyese a bajnokság megnyerésére és ezálltal a második osztályba feljutásra a Pécsi MFC csapata.Velük idehaza mindig fantasztikus mérközéseket játszunk,ez igazi csemege lehet ebben a szezonban is.Erősek lehetnek még a másodosztályból kiesett csapatok a Szeged és a Kozármislény.A negyedik helyért pedig szerintem a Dabas,Szekszárd,Hódmezővásárhely csapataival lehetünk harcban.

Szurkolók,a nyíl mutatja hol vagyunk

Az,hogy merészebb célokat mikor tűzhetünk ki magunk elé a jó ég tudja...Pedig az egyre fogyó szurkolótábor megérdemelne legalább egy másodosztályú csapatot.Apropó szurkolók.A lelátón már olyanok vagyunk mint egy nagy család.A maroknyi ember aki még kitart a csapat mellett ezekben a rosszabb időkben is.Persze majd ha megy a csapatnak,elökerülnek majd a divatdrukkerek is akik csak akkor jönnen mérközésre ha a csapat jól szerepel.Szóval mi ott olyanok vagyunk mint egy nagy család,lassan mindenki ismer mindenkit,mindenki köszön mindenkinek.Ez persze jó dolog,de jobb lenne ha sokan lennénk,ha nagyobb derbik,nagyobb tétekkel bíró meccsek is lehetnének újra nálunk.

Szurkolás

Hát ez van jelenleg.Mi most is várjuk a szezon kezdetét ami aug.12-én 19 órakor fog megtörténni.Mi most is ott leszünk és mondom ha a sors kicsit besegit akkor egy-két meccstúra is összejöhet újra az elöttünk álló szezonban.

Hajrá Újváros!

A csapat megköszöni a szurkolást

Top10 templom és kápolna

Túrázásaink során számos templom vagy éppen kápolna köszön szembe velünk.Ezekből próbálom most összeszedni a tíz legklasszabbat.Természetesen csak azok közül válogatok amelyekben illetve amelyeknél már legalább egyszer jártunk.

10.Mánfai templom

Egy pontosabban két fa árnyékában találjuk meg a mánfai római katolikus templomot,Mánfától néhány száz méternyire nyugatra egy festői völgyben,a 66-os út közelében.Erről a környékről a Melegmányi-völgybe vezető túrák vagy éppen az onnan jövök egész biztosan érintik ezt a kis gyöngyszemet.

A XII. században épült román stílusú kis templomot a XII. század végén bővítették, majd a XIV. században átalakították. Berendezése a későbbi korok stílusjegyeit is őrzi. A Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt templom festői völgyben, a településtől nyugatra található. A XII. században épült az eredeti, kis méretű, egyhajós, félköríves szentélyű templom, déli oldalán rézsűs kapu felett három ablakkal. Először a XII. század végén bővíthették. Ekkor a félköríves apszis helyett négyzetes szentélyt építettek, a nyugati oldalon tornyot emeltek. A XIV. században újból átalakították, és közel kétszeresére növelték a belső terét, kívülről támpilléres fallal zárva le. A templom a török hódoltság alatt is éppen maradt.

Mánfai templom

9.Szentfa-kápolna

Dömöstől délre találjuk meg a parányi kis kápolnát,a Rám-szakadékhoz vagy a Prédikálószékhez tartó túrák érintik is.

A hagyomány szerint 1885-ben, május első vasárnapján két dömösi kisleány libákat legeltetett a falu mögötti mezőkön. Miután egy szép bükkfa alatt letelepedtek, az ég csodálatos kékre váltott, és felnéztükben Szűz Mária képét pillantották meg a fán a kis Jézussal. Mindkét alakon a Szent Korona és a fejük körül glória látszott. Egy arra járó nagyobb gyermek gyorsan a faluba szaladt. A Dömösről hamar megérkező idősebb asszonyok szintén látták a képet. A csodafa búcsújáró hellyé vált. Általában szombaton, este 9-10 óra tájban, teliholdkor volt látható a jelenés. Sokan láttak csillag glóriát a két alak feje körül, mások csak a csillagglóriát, megint mások csak csillagokat láttak. A kápolna a csodafa emlékét őrzi azóta is a kis tisztás mellett.

Szentfa kápolna

8.Püspökszentlászlói kastély és templom

A látványos épületegyüttest és a hozzájuk kapcsolodó arborétumot Püspökszentlászló északi végében találjuk,számos turistajelzéssel ellátott út vezet el itt és a környéken,így mecseki túráink egyik fő látnivalója is lehet.

Ma Püspökszentlászlón egy gyönyörűen felújított későbarokk püspöki kastély és templom, valamint körülötte egy védett, egyedülálló arborétum várja a látogatókat.
A templomot és a nyaralókastélyt Gróf Esterházy Pál László pécsi püspök építtette 1797-ben a korábbi templom helyére.
A nyári rezidencia és az itt lakók nyugalmát 1955. július 12-én az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) zavarta meg, amikor is az itt élőknek huszonnégy órán belül távozniuk kellett otthonaikból. Néhány nappal később itt helyezték házi őrizetbe titokban a koncepciós perben elítélt Mindszenty József esztergomi érseket. A kastély köré magas deszkakerítést emeltek, hogy senki ne láthassa, mi folyik a kastély falain belül. Ide került később Grősz József kalocsai érsek is. Mindszenty bíboros emlékezetét ma emlékszoba őrzi.

Püspökszentlászlói templom

7.Rácalmási Krisztus Mennybemenetele templom

A kis templomot Rácalmás Ófalui részén találjuk meg a Rácalmási Kis-Duna partjánakközelében.

Az egyhajós, homlokzati tornyos, barokk stílusú templom 1773-ban épült, műemléki védelem alatt áll.A Krisztus Mennybemenetele nevet viselő ráctemplom. Az 1773-ban felépített templom (a rácok által 1740-ben épített első templomuk 1763-ban leégett) egyike az ország legszebb, eredeti állapotokat tükröző görögkeleti templomainak.

 Legutóbb 2002-ben volt felújítva.

Rácalmási Rác templom

 6.Orbán kápolna

A Szent Orbán kápolnát az adonyi szőlőhegyen találjuk meg,amikor itt jártunk jelzett út még nem érintette,azóta úgy tudom már érinti jelzéssel ellátott út.A présházak és a présházimitációk pazar környezetében csodás látványt nyújt a kis kápolna.

A Szőlőhegyen – ahová a majd 200 éves hagyomány szerint körmenettel mennek ki a gazdák Orbán napján, áldozni a szőlő-és bor védőszentjének – épült 1811-ben.

A kápolna építése előtt kereszt állt a helyén, innen nyerte a régi nevét is  a hely: Kereszt hegy. Európában  a legelterjetebb a termést őrző védőszent a szőlővel kapcsolatban Szent Orbán. Szent Orbán pápa 223-ban lett az egyház feje és a 230-ban vértanú halált szenvedett. Ő rendelte el, hogy  miseáldozat kelyhét és paténáját aranyból vagy ezüstből készítsék, innen  a kapcsolata a szőlővel. A  kápolna harangját 1813-ban öntötték ki rajta  a püspöksüveges alakja a szenteknek, jobb oldalán a vertanúságot jelképező karddal, bal kezében egy szőlőfürttel. Búcsúja a május 25. utáni szombaton van, mely évről évre ünnepélyesebb és színesebb.

Orbán kápolna

5.Kisújbányai Szent Márton templom

A kis gyögyszemet a dél-dunántúli kéken találjuk a festői Kisújbánya központjában.Számos jelzett turistaút van a környéken,megéri kirtérőt tenni Kisújbánya és a templom kedvéért ha erre járunk.

A barokk templomot 1794-ben építették és Szent Márton püspöknek ajánlották. A templomot és 1914-ben készült Angster orgonáját 2010-re adakozásból és önkormányzati pénzből felújították.

Kisújbánya temploma

4.Mária kápolna

A csodás kis kápolnát a Zengő oldalában találjuk meg Püspökszentlászló közelében,jelzett út is érinti!A sűrű erdő közepén található kis szentély maga a nyugalom és a béke szigete.

Akik a népes, nagy forgalmú búcsújáró helyek mellőzésével csöndben, a világ zajától távol szeretnének a Szűzanyával találkozni, azok számára különösen vonzó ez a szerény kegyhely. A falubéliek valamikor minden év május és szeptember második vasárnapján zarándokoltak ide ünnepélyes menetben, kereszttel és zászlókkal. Múltjáról ennyit: Magas legelődombjának suhogó bükkerdejébe, Szent László fájának egyik ágából faragott magányos Mária-szobrot állítottak a bencés szerzetesek. Ennek elkorhadása után a Mecsek vidék nagy tehetségű szobrászművésze, a szászvári Kis György mester faragott fehér mészkőből egy Fájdalmas Szűz-szobrot a” Piétá”-t. Ma rácskerítés és az Országos Műemlék Felügyelőség védelme őrzi a szobrot, melyet kora tavasztól késő őszig fölkeresnek magányosan, vagy csoportokban érkező zarándokok. Messze csengő hangon köszöntik gyakorta a „Zengő Csillagát”.”

Mária kápolna

3.Margit kápolna (Karancs kápolna)

A Karancs-hegyi kápolna a Karancs hegység 685 m magas Kápolna-hegyén található. Az építés pontos időpontjáról nincs adat, az építtető, illetve alapító személyéről is megoszlanak a vélemények.
A nép körében, a hagyományban az terjedt el, hogy a tatárok elől menekülő IV. Béla itt pihent meg, ennek emlékére leánya, Margit a hegyen kápolnát építtetett, de ez valószínűleg csak egy legenda.
A Karancs középső csúcsán, szabadon álló, kőből épült, egyhajós, keletelt, nyeregtetős kápolna, a hajóval azonos szélességű, félköríves szentéllyel, a hajó É-i falához kapcsolódó, ugyancsak félköríves kápolnával, a hajó D-i falán nagyméretű, kosáríves záródású nyílással, amely előtt faoszlopos, nyeregtetős előépítmény áll. 

Valószínűleg középkori eredetű, melyet a gróf Forgách család a 18. században megújíttatott. 1927-ben a szentély romjaira kápolnát építettek, majd 1934-ben hozzáépítették az É-D-i irányú hajót és szentélyt. 1991-ben romjaiból építették újjá.
A Kápolna a közelmúltban leégett,ám sikerült rendbehozni.

Margit kápolna

2.Zichy kápolna

A Csepel-szigeten a Lórévi révállomás és Lórév között félúton bújik meg a magányos kis kápolna.Jelzett turistaút nem érinti,de itt eltévedni nem igazán lehet.

A lórévi Zichy kápolna már a túlparti Adonyból felismerhető. Éterien lebeg a fák között, és az ember csak vakarja a fejét. Nem érti, hogyan kerülhetett ez a tüneményes épület ennek az apró szerb falunak az árterére. Olyan ez, mintha Budapesten, az ötödik kerületben bolyongva egyszer csak egy zsúpfedeles parasztházra bukkannánk.

1859 óta, ha nem is szervesen, de része a tájnak. Ott áll ma is, ahol 1848. szeptember 30-án este Görgey Artúr kivégeztette gróf  Zichy Ödönt, a Főrendiház tagját, akinél csapatai kompromittáló iratokat találtak. Az akasztófa és a sír helyén Ferenc József parancsára építették és szentelték föl ezt a kicsiny, romantikus-neogót stílusban épült kápolnát. Nemhogy akkor, de még most is árvízjárta terület ez. Éppen ezért egy jókora halmot hordtak össze, hogy a legmagasabb árvizek se érjék el kapuját. Szintezése révén így a kápolna részben vízrajzi mementója is a XIX. század közepének. Ezért lehet, hogy kisebb emelkedőn és néhány lépcsőfokon kell felkaptatni a bejáratához, melyhez a kulcsot a révészektől kell elkérni. A révészház egyik oszlopán érdemes megfigyelni egy bekarcolt árvízszintet, sajnos dátum nélkül. A szentélyben jelenleg egy gótikus oltár és egy  hevenyészett helytörténeti kiállítás található, hat információs táblával. Sajnos az eredeti berendezését tönkretették és kép sem maradt azokból az időkből. 

Zichy kápolna

1.Dömösi prépostsági altemplom

A nem akármilyen templomot Dömös dél-nyugati részén találjuk a piros jelzés mentén.

Érdemes felkeresnünk!A templom ugyanis a földalatt található!

A hajdani kéttornyú, háromhajós, félköríves szentélyekkel záródó román stílusú templomnak, valamint a déli oldalán álló egykori királyi kastély, és a prépostság épületének napjainkra csak alapfalai maradtak meg. A templom megemelt szentélye alatti altemplom azonban fennmaradt viszonylagos épségben. A területen 1970-es években Gerevich László régész végzett ásatást. A rommaradványok és a korábban már múzeumokba szállított kőfaragványok lehetővé tették az altemplom hiteles helyreállítását.

A templommal részletesen is foglalkoztam a közelmúltban erről itt olvashatsz 

Az altemplom

Hát ezek jelenleg a legklasszabb templomok és kápolnák amelyeket túrázásaink során érintettünk eddig.A lista akár folyamatosan frissülhet hiszen majd minden túrán szembe köszön egy-egy kápolna vagy templom.

Bodai várkapu

Minden hónapra jut egy mecseki népmonda,sőt lehet ebben a hónapban kettő is lesz,hisz e havi fő túránk a Mecsekbe fog vinni,ha majd elmúlik ez a kibirhatatlan kánikula ami jelenleg van.Nálunk jelenleg 37 fok van árnyékban (aug.3 16óra 48perc).Na de kanyarodjuk vissza a népmondákhoz,a következő rész Bodára fog elvinni bennünket egy valaha volt földvárhoz.

Sajnos más képet nem találtam Bodáról,ez egy sziklakert

Boda határának északi peremén van a Várkapu nevű hely. Valaha itt földvár létezett. A hegyoldalban délről és keletről ma is megvannak a 2-6 m, magas földsáncok. Fakitermelő út építésekor a sáncot átvágták, így alakult ki a Várkapu. A helyi hagyomány szerint vár volt itt a török időkben, ahol több kád arany van elásva. Ezen a helyen álltak az ágyúk, amikor a török Kisbodát lőtte. Akik túlélték az ostromot, a közeli erdőkbe menekültek, majd később a mai Boda helyére települtek. A mai is élő néphagyomány szerint a Pusztaszentegyház dűlőben állott az egykori Kisboda temploma. Ásatáskor itt számos tárgyat találtak.

Bodai tó

Boda amúgy Baranya megyében, a Szentlőrinci kistérségben, Pécstől nyugatra fekvő zsáktelepülés. Neve a Boda, Buda személynévből származik.

Forró túra az Öreghez

Már éppen kezdett az agyukra menni a napok,sőt a hetek óta tartó kánikula.Ilyenkor szinte öngyilkosság túrázni menni,pedig már nagyon viszkedett a lábunk,nagyon mentünk volna valahova.Aki redszeresen túrázik,az tudja,hogy a nyár a legmostohább évszak a túrázásokhoz.Ehhez a szenvedélyhez,bizony a 30-35 fok vagy a még annál is melegebbek nem igazán kedvezőek egy túrához.De van amikor már meg esz a fene,amikor a tomboló meleg miatt hetek óta nem tudsz kimozdulni...na akkor úgy döntesz,meleg vagy kánikula ide,forróság oda,bizony belevágsz.Egyszer csak belevágsz.Mert ez a szenvedélyed,ez az életed,ez nélkül meghalsz...

Az első métereken is érezhető a forróság

Azért úgy terveztük nem megyünk éppen messze.Több mint harminc fok tombolt ezen a napon is,felhő egy száll se.Se szél,se eső,se semmi csak a forróság.Úgy döntöttünk kimegyünk a közeli Nagyvenyimre.Igen ám,de erre már kismilliószor jártunk.Keressünk hát erre valami új célpontot.Így leltünk rá az Öregre.Az Öreg nem egy személy hanem egy tó,az Öreg-tó.Nagyvenyimtől északra.Úgy döntöttünk most akkor megnézzük ezt a számunkra eddig ismeretlen tavat.Elindultunk a már jól ismert útvonalon,délelött tíz tájban az egyre fokozodó kánikulában...

A sztráda feletti hídról már látszik Nagyvenyim

A szokásos úton mentünk Nagyvenyimre,ez az az út amely több errefelé tartó túráimon is vezetett,benne van minden erről a környékről szóló bejegyzésemben.A vasútállomásnál mentünk ki a városból majd a helyi Park-Centernél tértünk rá az ismert útunkra.Ez átvitt az M6-os sztárda felett majd itt ott bal kanyarokat leírva vezetett be Nagyvenyimre.Ezen az úton kevés a fa.Persze azért akad,itt-ott tudtunk hüsülni is.Nagyvenyimen két szokásos helyünk is van már,ezuttal a helyi focipályánál pihiztünk és kajáltunk egy hűs fa árnyékában.Ez kellemes volt,olyannyira,hogy szinte majdnem el is aludtam.

A Szent Bernát arborétum a templommal

A Szent Bernát arborétum közelében ráértünk egy újdonsült jelzésű turistaútra a zöldre.Némi nyomozás után sikerült kideriteni,hova vezet ez az út:Nagyvenyimről indul majd tesz egy óriási kitéröt Mélykútra,hogy aztán visszatérjen Nagyvenyimre.Ezután elindul a mezőfalvi szőlőhegyen át Mezőfalvára,majd meg sem áll a Nagykarácsonyi Mikulásházig.Még az idén amúgy végig fogunk menni rajta,persze kihagyva a Mélykúti közel 8km-es kitérőt.Na de még nem ez a téma.Ha már a Szent Bernát arborétumhoz értünk ezuttal sem hagytuk ki ezt a csöppnyi gyönygyszemet.Sokadszor voltunk már itt,de imádjuk ezt a helyet.Alig látogatják,pedig igazán szép,ráadásul ingyenes.

Pihenő az arborétumban

Szokás szerint körbejártuk a parkot.Tulajdonképpen itt is lehetett volna pihenni,vannak itt erre alkalmas helyek.Az arborétum után mentünk Nagyvenyim északi részéhez.Ez már erre egy ipartelep,itt van egy autóalkatrész gyártó gyár,meg több kisebb üzem.Még a faluban elértünk egy tavat,de ez még nem az Öreg-tó volt.Ráadásul elvolt kerítve.Az agyamra mennek ezek a tó elkeritések,ez van szinte az egész országban.Pedig ez a tó is amúgy szép volt.Kár érte...Térképünk amúgy nem volt a területről,nem is jelent meg még erről használható turistatérkép.Így elözetesen a google-earthon vettük szemügyre ezt a részt.Az elkeritett tó után rá is értünk egy földútra amelyet a google earthon úgy láttuk éppen a tóhoz visz.Nos nem oda vitt...

Az út amelyről kiderült,nem a jó út

Persze a pokoli hőségben rendesen izzadtunk,a víz készletünk pedig kezdett forrósodni.A tó Nagyvenyimtől 1km-re volt északra.Mentünk az úton amelyről azt gondoltuk a jó út.Persze pofáztunk,beszélgettünk Gergővel,aztán kezdett gyanússá válni a dolog...már rég elkellett volna érnünk a tavat.Az utat két oldalt fák kisérték (szerencsére) azon túl két-két oldalt szántóföld.Kinéztünk nyugat felé amerre a tónak kellett lennie,de csak a szántóföld...de észrevettünk egy fás (ligetes?) részt kicsit beljebb a szántóföldön amelyet már elhagytunk.Vagy ötszáz méterrel túlmentünk rajta.Hát mivel erre úgy látszott nem lesz tó,gondoltunk egy merészet és átmentünk a szántóföldön a fás részhez.Nem volt könnyü a járás a learatott szántóföldön a forróságban,de hamarosan elértük a fás részt.Jól sejtettük,itt volt a tó!Az Öreg-tó.

Az Öreg-tó

A tó elvolt kerítve,jó magyar szokáshoz híven...de volt egy nagy-nagy kapu rajta amely tárva-nyitva volt.Mielött bementünk volna,egy felíratra lettünk figyelmesek: "Kutyával és fegyverrel örzött terület"... Mindegy volt már,ha már idáig eljutottunk nem adjuk fel,csak nem fognak lelöni minket,a kutya meg hát...csak rá szól a gazdája,majd mondom neki,hogy nem pecázni jöttünk csak a tavat megnézni.Szerencsére azonban egy teremtett lélek sem volt itt.Se kutya,se ember.Azonban voltak a parton kis fa tákolmányú hát épületnek hívni kis túlzás,szóval valami fa bodegák.Bennünk kanapé,fotelek,székek,padok,asztalok és egy...hütő,benne pedig egy csizma!Na persze nem üzemelt.Tán itt szokták mulatni az időt a környék pecásai.Ezekután a tavat is szemügyre vettük, kb.120 méter széles lehetett és 400 méter hosszú.A déli részén azok a ligetes fák szegélyezték amelyet a majdnem jó útról láttunk.A tó északi részén már nem igazán voltak fák.Azt kell,hogy mondjam szép volt.

Fák az Öreg-tónál

Kicsit persze elidöztünk itt,járkáltunk a parton és lehet jó lett volna megfürödni is.De fogalmam sem volt sem a víz mélységéről sem a minöségéről így nem kockáztattunk.A tó után vissza indultunk Nagyvenyimre.Valóban volt egy ide vezető út,csak mi benéztük.Egyel tovább kellett volna mennünk...Na de igy is idetaláltunk.A vizünk már forró volt a szomjúság elkezdett kínozni.Szerencsére nem volt messze Nagyvenyim.Az első utunkba kerülö kocsmába meg persze betértünk.Szuper volt a jéghideg ital....Más már nem maradt,a közeli buszmegállóban megvártuk a hazafelé menő buszt.A hőség ellenére is remek túra volt,kellett már.Alig várjuk,hogy elmúljon a nyár.Az ösz...az ősz az igazi.Túrázni az ősz az igazi.Az október vége,november eleje.Sose gondoltam volna régebben,de ma már azt az időszakot kedvelem jobban...

Erre mentünk