Megint egy véletlen vezetett rá,hogy erről, is írjak.Teljesen mást kerestem,de valahogy előjött ez a téma.Ugye Gergővel 2014 táján váltak rendszeressé a meccstúráink.Ám természetesen a meccstúráimnak is vannak ugymondd "ősei" és hát elkezdtem kutakodni melyik is volt a legelső meccstúrám.Ugye meccstúrának hívtuk az esetek többségében azt amikor a kedvenc csapatunkat elkisértük idegenbe.Hát sikerült elmémben a legmélyebb mélységig leásni és végül is valamennyire visszatudok emlékezni az első meccstúrára.Bármily meglepő az első meccstúrát nem Gergővel,nem is a bátyámmal,de nem is apámmal tettem meg.Hanem magával túra mentorommal Sándorral!Ennek történetét próbálom most leírni,de az emlékek annyi sok év távlatából természetesen igen homályosak.
 |
| Komlói stadion |
Nekiálltam kutakodni a témában,de vajmi kevés dokumentumra akadtam csak.A lényeg az,hogy majdnem napra pontosan 38 évvel ezelőtt április 11-én a Dunaújvárosi Kohász futballcsapata a komlói stadionban lépett pályára bajnoki mérközésen kétezer néző előtt.A kétezer között ott voltam én is.Éppen húsvét volt és mi éppen a szomszédban Szászváron (akkor még Mázaszászvár) Sándoréknál töltöttük az ünnepeket.A stadiontól alig húsz kilométerre...Ilyen alkalmat már akkor alig 12 évesen sem hagyhattam ki!Ha emlékezetem nem csal eleve ez volt az a varázslatos hétvége amikor Sándor elöször vitt fel a kunyhóhoz is.Igy hát most visszagondolva azokra a napokra,több szempontból is jelentős volt.Magyarán szólva az első meccstúrám és az első túrám a kunyhóhoz ugyanazon a hétvégén volt,1982 húsvétján...hát erre így eddig nem is gondoltam soha....
 |
| Ott szemben középen lenn állhattunk |
Szombaton mehettünk a kunyhóhoz,vasárnap pedig a meccsre.Amennyire visszatudok emlékezni,fűztem Sándor agyát,hogy menjünk el vasárnap a meccsre.Ő pedig benne volt a buliban.Nagyobbik lányának a férjével egyeztetett,hogy kocsival vigyen el bennünket.Őt sem kellett sokat rábeszélni,szintén benne volt a dologban.Így hát vasárnap nekiindultunk Komlónak.Apám aki velünk volt akkor Szászváron nem jött velünk.Ma sem értem miért.A meccs a dokumentumok között kutatva annyit kideritettem,hogy délután fél négykor kezdödött.Az állóhelyi részre mentünk,nagyjából pont a felezővonallal egy vonalba.Több ezer komlói drukkerrel körülvéve és az első perctől kezdve üvöltöttem,hogy hajrá Újváros!Nem nagyon volt még veszélyérzetem,de nem is bántott senki.A túloldalon az ülőszektorok egyikébe meg megérkezett a dunaújvárosi B közép.Az nincs már meg,miért is nem mentünk át...
 |
| Ez a Dunaújváros győzött 2-0-ra Komlón 1982 húsvétján |
Jól játszottunk és én végig tomboltam,üvöltöttem amikor gólt szereztünk.Nem bántottak,de éreztem körülöttem egyre több a szomorú ember.Persze Sándor és veje csak nevettek rajtam.Én rendkivül élveztem az egészet.Életemben elöször voltam idegenbeli meccsen és hát nagyszerüen játszottunk le is iskoláztuk a Komló csapatát az akkori NB II.-es mérközésen 2-0 arányban.Diadalittasan távozhattam tehát Komlóról.Örültem mint maci a málnásnak.Nincs már meg elmémben az út,hogyan és mikor értünk vissza Szászvárra..Sándor csak mosolygott ahogy mindig,meséltem apámnak a szurkolásomat.Apám pedig úgy éreztem egy kicsit büszke is volt rám.Hát ennyi van meg annyi sok év távlatából.Örülök,hogy most egy dolog előhozta ezt az emléket is.Ez volt tehát a meccstúráim őse és ez volt az a fantasztikus,felejthetetlen húsvét,1982-ben.
