Turistajelzések

Mi, akik rendszeresen túrázunk már természetesnek vesszük a turistajelzések meglétét. Kék, piros, sárga, zöld, kör, négyzet, sáv, stb. Egyszer egy fán tűnnek fel, máskor köveken vagy épp kerítésen találkozunk velük. Biztos felmerült már bennetek is a kérdés: van jelentése a színeknek és formáknak? A Magyarországon használt turistajelzések rendszerét 1930-ban dolgozták ki, de történetük sokkal régebbre nyúlik vissza. A jelzések kialakításában és használatában nagy szerepe volt az 1873-ban megalakult Magyarországi Kárpátegyletnek, mely elsődlegesen a Magas Tátra feltárása, utak kiépítésére szakosodott. Az első magyarországi jelzett turistaút a mai Mátrafüredről (korábbi nevén Bene) vezetett a Szt. László forrást érintve Mátraházáig. Ez az út ma a piros sáv jelzés, a Széky István út.

Turistajelzések,álltalában így látjuk őket

Az első jelzett turistaút

Kezdetben a jelzések ötletszerűek voltak. Számokat, betűket, különböző formákat használtak. A Magyar Turista Szövetség kezdeményezésére 1930-ban elkészült az egységes jelzésrendszer, amit a mai napig is használunk. A szisztémát Dr. Strömpl Gábor találta ki. Mikor Strömpl előállt a javaslataival, már nem voltak magas hegységek Magyarországon, ezért az utak rangsorolását nem a nehézségük, vagy veszélyességük, hanem a turistafontosságuk adta. A legfontosabb útvonalak mindig a sáv jelzésen haladnak, a színsorrend a következő lett: kék, piros, sárga, zöld.

Az érdekesebb helyek nem mindig találhatók meg közvetlen a sáv jelzéssel ellátott vándorutak mentén, ezeket néha kisebb-nagyobb letéréssel kereshetjük fel. Az ilyen leágazásokat hívjuk funkcionális mellékutaknak. Minden esetben a sáv jelzésből ágaznak le, színük azzal megegyezik, alakja pedig funkciójára utal. Ilyen alakok pl.: kereszt, kör, négyzet, háromszög,L betű, omega, pecsét, T betű.

Nézzük sorban a jelzéseket:  

Könnyen áttekinthető ábra

Vándorutak (sáv jelzés)

A kék sávjelzést használjuk a hosszútávú, legfőbb országos utak jelzésére (Országos Kéktúra, Alföldi Kéktúra, Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúra), továbbá egyes térségi jelentőségű fő útvonalak jelzésére is (pl. Bükki, Börzsönyi, Balatoni, Soproni vagy Gödöllői Kék)

Piros sáv jelzéssel jelöljük a megyei vagy regionális jelentőségű vándorútvonalakat, melyek olykor több tájegységen vezetnek át (pl. Pest megyei, Közép- ill. Dél-Dunántúli Piros, Palóc Piros, Rákóczi turistaút, Móricz Zsigmond turistaút), továbbá egyes kiemelt jelentőségű helyi útvonalakat. Eredendően a piros a legfőbb útvonalat jelöli ott, ahol nem vezet országos jelentőségű kék útvonal.

A sárga és a zöld sáv jelzés pedig többnyire az előbbieken kívüli, helyi jelentőségű vándorutak jelzésére használatos. A színek sorrendje – éppen betűrend szerint – hagyományosan tehát rangsort is kifejez. Ritkán ugyan, de előfordul, hogy egy sávjelzés egy nála magasabb rendű sávjelzésből kiágazva indul el valahol a terepen, s nem valamely fő turista kiindulópontból. A hálózat fejlődése, valamint az alapelv, miszerint két azonos jelzésű út lehetőleg ne találkozzon ill. ne kerüljön egymáshoz közel, olykor felülírja a színek ezen eredeti szerepét. Így alakult pl. ki a sárga sáv jelzésű hosszútávú Szent Márton kulturális útvonal, a zöld jelzésű Vasfüggöny turistaút és a szlovák-magyar határ menti Északi Zöld vándorút. Sőt, a Kohász Kék útnak pl. csak egy része van kék sávval jelölve, az Országos Kéktúrával való csatlakozás zavarát elkerülendő. A kivételek tehát erősítik a szabályt – de leginkább azt, hogy az utak helyben való megkülönböztetése fontosabb elv a színek által tükrözendő rangsornál.  

Van némi infóm új bevezetésű színekről is pl.lila,magenta,de ezekkel én még nem találkoztam sehol.

Az erdőben,hegyekben a tursitajelzéseknek köszönhetően
tájékozodhatunk a legkönnyebben

Funkcionális mellékutak

A funkcionális mellékutak minden esetben a sáv jelzésről válnak le, színük azzal megegyezik

 Az álló kereszt jelzés jelöli a sávjelzésű utak legfőbb kapcsolódásait. Jelölhet két út közti átkötést, valamely útból kiinduló és abba vissacsatlakozó (rövidítő vagy hosszabbító) útváltozatot, vagy leágazásként bekapcsolhat egy fontos helyet az úthálózatba. Szükség esetén nem csak sávjelzések között alkalmazzák, s olykor jelölhet önálló útvonalat is valamely sávjelzéshez csatlakozva.

 A négyzet jelölés általában településre vezet, azonban így jelölik a szálláshelyre, közlekedési lehetőséghez vezető utakat is. Szabályos az üres és a teli négyzet jelölés is.

A háromszög jelzés hegytetőkre, csúcsokra, kilátópontokra vezető utak jelzésére használják. 

A kör jelzés forráshoz, vízvételi helyhez vezet. Ebből a jelzésből is van üres és teli változat is.

Az omega jelzés barlanghoz vezet.

Az L betű romhoz, várromhoz vezető utat jelől.

 Pecsét jelzéssel jelzik azokat a kisebb letérő utakat, amik általában egy országos jelentűségű túraútvonal mentén található pecsételőhelyhez vezetnek (pl. Országos Kéktúra)

A T betű jelölheti a tanösvényeket. Nagyon sok tanösvény azonban saját jelölést használ.

Majdnem teljes kör (kb.85%-ban teljes) a körséta jele. Az út visszatér a kiinduló helyhez. 

T betűvel jelölik a tanösvényeket

  Zarándokutak

Magyarországon jelenleg hat nagy, országos vagy nemzetközi jelentőségű zarándok útvonal kialakítása történt meg ill. van folyamatban.

 A nyugat-dunántúli Szt. Márton út könnyen beilleszthető volt az érintett térségek turistaút-hálózatába, így a sárga sáv turistajelzést kaphatta meg.

 A Szt.Jakab út a nemzetközileg is szokásos sárga kagyló jelölést alkalmazza Budapesttől Lébényig és tovább az osztrák becsatlakozásig.

 A Mária zarándokút m betű szerű jelzésével pedig maga is hálózatot alkot: a Mariazell-Csíksomlyó közti alap útvonalak lila m jelzést, az észak-déli fő útvonalak kék m jelzést kapnak, míg a hálózathoz csatlakozó, további helyi vagy térségi jelentőségű máriás útvonalak és útváltozatok rangsoruk szerint egyéb színeket vehetnek fel. 

 A Mátraverebély-Budapest-Mariazell közti Via Margaritarum - Gyöngyök útja jelzése sárga gyöngysor. 

 Az Esztergomot Máriagyűddel összekötő Magyar Zarándokút sárga kettőskeresztes nyíl jelzést kapott. 

 A Sárospatakot Kassával összekötő Szt.Erzsébet út piros virágszerű jelölést kapott, utalva Szt.Erzsébet történetére a rózsacsodával. 

Magyarország legismertebb és legnépszerűbb túraútvonala
az Országos Kék

Találkozhatunk egyedi jelölésekkel is Magyarországon,pl tematikus útvonalakkal,vagy a zempléni gyümölcsúttak,na meg pl.Kisszékelyen ahol a négyszögletű kerekerdő tanösvényeket jelölik a szokásos módoktól eltéröen (pl.lóhere,körte,barack).A Budai hegyekben a szívbetegek útját stb.

Piros felkiáltójel.A gyalogos és kerékpáros utak találkozásánál alkalmazzák, általában minden irányból. Feladata, hogy felhívja a figyelmet a keresztező forgalomra.   

A turistajelzések és a turistatérképek felülmúlhatatlan segítségünkre vannak túráinkon,ajánlom használatukat mindenkinek!

Három falu túrája

Idei ötödik túránkra indultunk virágvasárnap,célunk az álltalunk még nem ismert,bár lakóhelyünkhöz közeli három falu bejárása,megismerése volt.Iváncsa,Beloiannisz,Besnyő nagyjából 30km-re fekszik Dunaújvárostól és bármilyen furcsa is,még soha nem jártunk egyikben sem.Bár vonattal már sokszor átmentünk Iváncsa vasútállomásán,ami nem is a faluban van,de magában ezeken a településeken még nem jártunk..

Tervünk szerint túránkat az adonyi vasútállomástól inditjuk,majd a Mária zarándokút jelzését követve megyünk át Adonyon,majd érjük el Iváncsát és utána Beloianniszt.Itt búcsút veszünk a jelzett úttól és egy jelzetlen úton megyünk át Besnyőre.Ezen a településen is átvágva érjük majd el az Iváncsai vasútállomást ahol majd befejezzük a túrát.

Nagyjából 21km várt ránk.

Hangulatos kocsma Adonyban

 Leszállva a vonatról Adonyba nem soká elértük a Mária zarándokútat,amelyet talán tudjátok kis "m" betűvel jeleznek.Ez egy darabig együtt ment a piros4 jelzéssel és meglepő módon kitünően felvoltak festve a jelzések!Voltunk pár olyan településen a közelmúltban amelyek szarnak a jelzésekre (pl.Budaörs,Simontornya),ehhez képest itt a semmi közepén található Adonynál kitünöek voltak a jelzések!Piros pont!Az állomástól vagy 2km volt Adony a jelzett úton,egy kicsit ingeszegény szakaszon,bár a távolban látszodott az Adonyi-szőlőhegy és távolabb a kulcsi fensík a szélmalommal.Az idő ekkor borús volt.Ezen átkozodtunk Laza Borit a meterológus csajt átkozva akik ismét csőbe húztak,mert napsütést mondtak a mai napra.Úgy döntöttünk revansot veszünt Borin!Minden szivatásáért megfizet most,hisz hamarosan elfogjuk érni szülöföldjét Iváncsát.Ha jót akar magának,akkor nem lesz a faluban!

A területről amúgy nincs térkép,egyetlen segitségünk egy online turistatérkép volt amelyen rajta van az ország összes turistaútja,ez ezen a helyen megtekinthető.Azonban a térkép erősen tévedett,ugyanis az "m" jelzés nem egészen arra ment,mint ahogy ezen a szakaszon jelöli.Persze nem volt vészes a tévedés,annyi volt csupán,hogy az utat úgy jelölte,hogy az a mezőn megy át Iváncsáig,ezzel szemben egészen kivitt a 6-os útig.

Hát követtük és kiérve Adonyból hamarosan elértük a Cikolai-vízet.

Cikolai-víz

Igértem a videóban,hogy utána kutatok honnan jön a Cikolai-víz.Azt ugye tudjuk,hogy ez egy csatorna szerüség és,hogy a Dunában végzi.Én a Lívia-tavakat mondtam a filmben,hogy onnan jön a csatorna.Utána néztem és jól mondtam,valóban a Lívia-tavakat köti össze a Dunával.Na ennek a csatornának a partján haladtunk,de a másik oldalon mint amerre a jelzett út ment,ugyanis az elöbb emlitett térkép szerint a csatornán nem lehetett átmenni.Azonban átlehetett!Volt rajta egy kishíd,így ez az online térkép mostmár egész bizonyossággal állítom,hogy hibás!Mindegy volt végül is,mert haladtunk jól,ez a rész szép volt,gazdag élővilággal,sok-sok madárfaj járt erre épp.

Hamarosan elértük Iváncsát.Jajj neked Borika,ha idehaza találunk!

Herkules Iváncsán

Közben kisütött a nap,csodás idő lett,így elpárolgott a haragunk Borika felé...Iváncsa egy dombon(fensíkon) feküdt,hasonló volt mint az adonyi-szőlőhegy.Itt a Cikolai-víz után kezdett dombosodni a táj.Iváncsa első látásra kedves,tiszta településnek tűnt és nagyon hosszúnak!Észak-dél irányban 5km hosszúnak saccoltam.Voltak szép parkjai,szobrai,jó kis focipályája.A települést 3000-en lakják,viszonylag jó helyen van,mert közel a Duna,közel a Velencei-tó és a főváros sincs túl messze.Vonattal kitünöen elérhető,busszal pedig elsősorban Dunaújváros felöl közelithető meg.

Iváncsa,református temploma

Az "m" jelzés aztán egy ponton letért a főutcáról (persze,hogy nem ott ahogy az online térkép jelölte,hanem vagy 1,5km-el odébb).Ekkor következett az út legkellemesebb szakasza.A helyi vízmű mellett elhaladva,lefelé mentünk erről a magaslatról,de nem teljesen.Szép telkek között ment az út,majd ezután látványosan elkezdett dombosodni a táj és azt kell mondjam,hirtelen egy nagyon szép tájon találtuk magunkat!

Az út ugyan lent ment,de felmentünk a dombokra a kilátást megcsodálni.Érdemes volt!Valóban a Mezőföld a legszebbik arcát mutatta felénk!

Alakul a táj Iváncsa és Beloiannisz között

Nagyon jó kilátásunk volt kelet felé és enyhén dél-kelet és észak-kelet felé.

A Dunát ugyan nem láttuk,de a 6-os útat igen és a közeli  Sinatelepet is.Láttuk arébb a százhalombattai olajfinomitót és előtte elterülö Ercsit is.Látszodott a Budai-hegység is,amarra dél felé pedig még mindig ki lehetett venni a kulcsi fensíkot is.Távolabb pedig fekete füst szállt fel,talán az lehetett a Dunai Vasmű?Tartottunk is itt egy nagyobb pihenőt.Csodás volt az idő,egy csodás tájon.

Völgy keresztezi az utunkat

Úgy döntöttünk egyenlöre nem megyünk le a dombról,hisz fent is volt egy járható ösvény.Fent amúgy a fensík terült el,ezen láttuk meg a közeli Beloianniszt is.

A dombon haladva aztán egy völgyszerüség keresztezte az utunkat,így mégiscsak lekellett menni a jelzett turistaútra,de odalentről is szép volt a táj a kellemes áprilisi levegőben.

Megnéztük az itt elhaladó Váli-vízet is,amely nem volt olyan látványos mint a Cikolai-víz.

A partján elterülö fűzfák viszont kellemes hangulatot adtak a Váli-vízhez.Lent mentünk tovább a jelzésen,hisz ha hinni lehet (ezekután?) a térképnek akkor a jelzés bevisz Beloianniszba.

Ott voltunk fent

Még a dombok alatt haladt az út egy darabig.Őzikék szaladtak fel a dombra nem sokkal elöttünk!Persze mire észbe kaptam és elöbányásztam a fényképezőt már messze jártak.Ezuttal sem sikerült lefotóznom őket...Ezzel együtt varázslatosan kellemes volt a túrának ez a része!Nem gondoltuk,hogy errefelé ennyire szép a táj.

Lassan az út enyhén elfordult balra és kezdett emelkedni.Itt kezdett felfelé vezetni a közeli Beloianniszba.Tehát itt már jó volt a térkép.

Zöld tájakon át

 Valóban ahogy felértünk az "m" jelzésen a dombra ott volt Beloiannisz.Talán furcsáljátok a település nevét,ennek az a magyarázata,hogy ez egy görög falu!Igen egy görög falu Magyarország közepén!Itt él a Magyarországon élő legnagyobb lélekszámú görög kisebbség.A település egy komcsi vezetőről kapta a nevét:Nikos Beloianniszról még 1952-ben,azóta nem is történt névváltozás.Az utcák görög nevűek,de magyarul is és görögül is kivannak írva az utcák nevei.A település kellemes meglepetést okozott,elnyerte tetszésünket!Érdekesek voltak a házak több utcában is hiszen nem külön álló házak voltak erre,hanem sorházak,azokban voltak a lakások,de tetszett az egész nekünk!

Sorházak Beloianniszban

A falu szép volt,rögtön az elején volt a görög katolikus templom ami impozáns épitmény,a főtér is nagyon szép volt,lekövezve egy gyönyörü épülettel a központjában amely úgy tudom a könyvtár lehetett.Közelben park volt és egy klassz presszó ahol fagyiztunk egyet,közben kellemes görög zene szólt.Persze magyarul beszéltek az emberek.

Szóval tetszett nekünk Beloiannisz,nagyon szép,kellemes helynek tűnt.Ja és a fagyi is kitünő volt.Nehéz szívvel indultunk tovább az utunkba eső második faluból,de Besnyő még hátra volt.Indultunk hát,de búcsút vettünk a Mária zarándokúttól amely Ercsi felé vette az irányt,hát mi meg pont az ellenkező irányba mentünk.

Beloiannisz - görög katolikus templom

Kiérve a faluból újra beborúlt.Kereszteztük a Budapest-Pusztaszabolcs (vagy Dunaújváros,vagy Pécs ahogy tetszik) vasútvonalat majd az M6-os sztrádát amelyen fent egy hídon mentünk át.Innen már látszodott a közeli Besnyő,de az idő kellemetlenül beborúlt,bár nem volt hideg.A hídról a másik irányba pedig jól látható volt Ercsi egy dombon lévő nagy templom amelyre éppen lesütött ott a nap..Na de hamarosan beértünk Besnyőre.A három falu közül ez okozta a csalódást,nem tetszett annyira mint az elöző kettő.Egy hosszú utcán mentünk befelé a központba,látnivalót csak egy templom jelentett.A fötér Beloianniszhoz képest semmitmondó volt,egy vendéglátóhely is volt itt amely ki tudja miért vasárnap délután zárva volt.Indultunk tovább a faluból kivezető utcát,itt ugyan volt egy kellemes park sok emlékművel és egy klassz játszótérrel...de ennyi a pozitivum amit erről a faluról eltudok mondani.

Besnyő temploma

Besnyőről kiérve egy darabig az országuton kellett haladni.Ezuttal a sztráda alatt mentünk át és hamarosan az Iváncsai vasútállomáson találtuk magunkat éppen lekésve a Dunaújvárosba tartó vonatot,amelyet láttunk is elmenni.Na de nem baj,egy óra múlva jön a következő.Az állomásról pedig elmondanám azt,hogy ez lényegében ennek a három falunak a vasútállomása,ezzel is 6 ezer ember életét megkönnyitve.Bár Iváncsa a neve az állomásnak,de nem Iváncsához van a legközelebb.Beloiannisz a három közül a legközelebbi település ide,gyalog is könnyen elérhető (járda odáig kiépitve).A másik két településre pedig úgy tudom jár innen rendszeres buszjárat.

Hát itt fejeztük be a túrát az állomáson amely 21km-es volt,nem volt túl nehéz terep,annyira nem is fáradtunk el.Felkészülésnek szántuk a közelgő Zengő túrára,ennek pedig tökéletesen megfelelt.A dombos táj Iváncsa és Beloiannisz között pedig felejthetetlen élmény volt!

Túránk utvonala Adonyból