Évek óta ott motoszkált a terveink között a Tihanyi-sziget bejárása,akár többszöri túra keretében is.Aztán 2018-ban döntöttünk úgy Gergővel,hogy a 19-es bakancslistában már ott lesz ez a terv is és most nem fogjuk kihagyni.Gergő 18 decemberében azonban sajnos elhunyt és magával vitte ennek a túrának is az álmát.Így 2019-ben ahogy próbálgattam magam összeszedni és a padlóról felállni,őszintén megmondva eszembe sem jutott ennek a túrának a lehetősége.Talán 2020-ban már kezdtem újra kapisgálni a dolgokat,míg 21-re végre valahára úgy döntöttem,hogy akkor megcsináljuk.Bejárjuk a félszigetet,lehetőség szerint minél több érdekességet megnézve.Most jött el az idő,a hétvégén ide készülünk.Persze biztos már csak akkor lesz,ha megtörtént,addig pedig reménykedünk,hogy meg fog történni.Gergővel ugyan úgy terveztük,hogy majd hajóval érkezünk vagy azzal távozunk.Most annyiból lesz hasonló,hogy terveink szerint a tihanyi révvel érkezünk meg a Tihanyi-félszigetre.Újra indulhatok tehát Gergő nyomába,hiszen ez egy olyan túra amit már vele is terveztünk évek óta.Kezdésként nézzük át mi tudható hazánk leghíresebb félszigetéről.
 |
| Madártávlatból a Tihanyi-félsziget |
A Tihanyi-félsziget a Balaton nagy félszigete, mely annak északi partjáról Aszófő táján nyúlik be a tóba.Magyarország egyik legváltozatosabb tája; itt hozták létre az első tájvédelmi körzetet.Közigazgatásilag a teljes félsziget Tihanyhoz tartozik
A félsziget átlagosan 2 kilométer széles, és túlnyomóan mocsaras földnyelv kapcsolja a szárazföldhöz, mely földnyelv csak 6 méterrel emelkedik a tó szintje fölé. Maga a félsziget 5 km hosszú és legnagyobb szélessége 3,5 km.
Partjait meredek dombsor alkotja, mely az egész félszigetet övezi és legmagasabb csúcsaiban (Csúcshegy 235 m, Óvár 214 m, Hármashegy 212 m) 120-130 méternyire emelkedik a Balaton szintje fölé.
Ezek a hegyek egy völgykatlant vesznek körbe, amelyet egy harántos emelkedés két mélyedésre oszt; egyik a Belső-tó(131 m) közvetlenül Tihany mellett, a másik a mocsaras Külső-tó (116 m).
A félsziget kőzete homokkő, tufa-vulkán tevékenység során bazalt kiömlésekor a felszínre került tefra megszilárdult és cementálódott bázisos, vulkáni törmelékes kőzete a bazalttufa (Tihanyban az Óvar északi oldalán a Barátlakásoknál jól látható ez a puha és faragható kőzet) és kovás mészkő.
 |
| Szántód és Tihany,a képen a tihanyi rév útvonala látható |
A Balaton tektonikai süllyedésekkel keletkezett mintegy 25 ezer évvel ezelőtt. Ebbe nyúlik be a Tihanyi-félsziget, amely a tavat két medencére osztja. A táj arculatát a vulkanikus erők évmilliókkal ezelőtt alakították ki, amelyről napjainkban a két óriási méretű kaldera tanúskodik. E krátermaradványokban alakult ki két lefolyástalan tó, a Belső-tó és a Külső-tó. A vulkanikus utótevékenység során feltörő hőforrások több mint száz gejzírkúpot formáltak a félsziget területén, közülük legszebb az Aranyláz.
A félsziget alapját a Pannon-tengerből származó üledékek, homok- és agyagrétegek alkotják. A pannon üledékek fölött különböző vastagságú vulkanikus rétegek fekszenek, ezek teszik ki a félsziget fő tömegét. A tűzhányók tevékenységét a későbbiekben hévforrásos utóvulkáni működés követte.
 |
| Az Aranyláz gejzírkúp |
A félsziget fő település Tihany,annak északi oldalán terül el,de említést érdemel a déli oldalon található nyugalmas Tihanyhoz tartozó Sajkod is.Valamint a szintén Tihanyhoz tartozó Gödrös,Tihanyvár és Kopaszhegy is.Tihany lakossága 1350 fő,a félsziget teljes népességéről nincs információ,feltehetőleg 2000-2500 körüli lehet.
 |
| Sajkodi öböl |
A félszigetet 1952-ben nyilvánították védetté, ez volt az első tájvédelmi körzet az országban. Területe ma 1562 ha, ebből 195 ha fokozottan védett. Két fokozottan védett része a Bozsai-öböl és a Külső-tó. Ma a Balaton-felvidéki Nemzeti Park kezelésében áll. 2003. július 1-jén Tihany az Európa Tanácstól megkapta az Európa Diploma díjas terület kitüntetést.
1990-ben a Csúcs-hegy alatt birkahodályt alakítottak ki, hogy legeltetéssel tartsák karban az elhanyagolt legelőket. A barátlakásokat 1993-ban állították helyre.2011-ben nyílt meg a Belső-tó partján partján a nemzeti park látogatóközpontja, a Levendula Ház.
 |
| Az Őrtorony-kilátó |
A sziget legkönnyebben a 71-es úton érhető el,amelyről az Őrtorony-kilátó parkolónál kell letérnünk.Jöhetünk a 7-es úton is,de Szántódnál kompra kényszerülünk ha átakarunk jönni a félszigetre.Tömegközlekedéssel több variáció is létezik.Hajóval érhetjük el Tihanyt Balatonfüred vagy akár Siófok felöl.Komppal Szántódról.Vasúttal a legközelebbi állomás Aszófő.Busszal pedig Balatonfüredről érhető el legkönnyebben a félsziget.
A fentebb leírtak csak töredékei az egésznek,de ennyiből is látszik,hogy a félsziget valóságos kincs a túrázók,a kirándulók számára rengeteg érdekességgel és látnivalóval.
Jómagam egyetlen egyszer jártam a félszigeten meglehetősen régen még kisgyerekként 1978-ban a szüleimmel.Azóta várat magára a dolog.Így most valóra váltom régi tervünket Gergővel,úgy fest Zolika és Manó barátom kísér el erre a túrára.Gergő lelke pedig velem lesz most is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése