Őszi finálé

Nehéz meghatározni az őszi finálé pontos időpontját.Ahhoz,hogy ez sikerüljön tudnunk illik - illene - mi is az,az őszi finálé.Teljes kielégítő megfogalmazása persze nincsen.A mi fogalmaink szerint mindenesetre az a pont amikor fákon és a földön (a már lehullott levelek)kb.egyenlő arányban vannak.Amikor a földön már több a levél mint a fákon,az már a finálé utáni rész.A finálé pontos időpontja ezért is megmondhatatlan,csak körülbelüli időpontot tudhatunk ami tájegységenként más és más lehet.Na és minden évben más az időpont is.Próbáltam megfigyelni az elmúlt években mikor is zajlott ez.2015-ben meglehetősen későn november 8-án történhetett.Tavaly 2016-ban már november 1.-re teszem ezt az időpontot.Idén?

Még be sem léptünk a szigetre már éreztette velünk a közelgő csodákat!

Úgy alakult,hogy idén a Rácalmási-szigeten tekintettük meg a finálét.Előzöleg a Pilis-tetőre terveztük ezt idén,de sajnos nem jött össze.Maradt a sziget,amit azért annyira nem bántuk meg.Utoljára talán 2011 környékén voltunk az évnek ezen a szakaszán a szigeten.Emlékeztem,hogy eszméletlenül szép volt...így idén mivel ez adódott,kicsivel jobb felszereléssel mint akkor vágtunk neki a szigetnek.Biztam benne sikerül jobb képeket lőni mint hat éve.Hatalmas szemet gyönyörködtető őszi színjátékra készültünk,hisz hat éve is pont ezekben a napokban voltunk itt.Ám színjáték helyett úgy tünt egyenesen belecsöppentünk az őszi fináléba...ami persze nem zárta ki a fenomenális színelőadást!Viszont október 21.-ét kissé korainak éreztem a finálé időpontjának.Annál is inkább mert odahaza a mi kis erdőnkben még nyoma sem volt neki.Itt viszont kétségtelenül az zajlott....

A tanösvény

Bár jókat lehet túrázni a szigeten,tettünk már itt sok-sok túrát,mint dél,mint észak felé,most nem volt betervezve semmi ilyesmi,próbáltunk az északi rész legszebb helyei felé menni,amerre éppen a lábunk vitt.Körtefákra bukkantunk egy részen,már úgy tünt túlérettek rajta a körték,de azért ettük belőlük.A sziget minden méterén elképesztően szép volt az ősz.Mint mindig...Valóban úgy tűnt itt már a finálé zajlik,ettől függetlenül is leírhatatlanul szép volt minden.Elértük a cölöphídat amely egy állítólagos mocsár felett vezet át.Nos a mocsárból itt semmi nincs.Néha ugyan van olyan magas a Duna vízállása,hogy betör egész idáig,majd a visszavonuló víz,valóban valami mocsár félét hagy itt,de ez nagyon ritkán van.A híd állapota viszont tragikusra kezd fordulni.A fából készült híd meg van vetemedve,szerintem ha nem újítják fel három éven belül összeomlik...

Az Almaház amelynek környékén inkább körtefák tömege található

A cölöphíd végétől a Duna fő ága kb.150-200 mérerre lehet,ez az a rész ahol a legnagyobb színelőadás zajlik.Mondhatni ez a legszebb rész ilyenkor.Most is rácsodálkoztam erre a helyre.Semmi extra,csupán a fákról a földig levezető levélfolyam gyönyörü színeket vesz fel ilyenkor és ez ad különlegesen szép hatást ennek az amúgy semmi extra helynek.

Kiérve a Dunára,úgy tünt most apad.(ugye pár napja láttuk akkor áradt)Így a partról visszavonuló víz után alapos volt itt a sár.A vízhez itt igy közelebb menni nem tudtunk,de nem is ezért jöttünk most.Visszamentünk egészen a cölöphíd elejéig,ott pedig rámentünk a jelzéssel ellátott tanösvényre.

A cölöphíd vége

Az a bizonyos legszebb rész a semmi extra...

Észak felé vettük az irányt a tanösvényen amelyről aztán rövidesen le is tértünk.Egy kisebb időszakos tó volt itt.Azért időszakos mert nem mindig van benne víz,de most volt.Ennek letudtunk menni a partjára.Megkapóan szép hely volt ez is.Remek rálátásunk volt a közeli madárlesre.Nem volt nagy tó,körbejárni sem volt értelme,inkább elmentünk ahhoz a bizonyos közeli madárleshez.Meglehetősen rossz állapotban volt már ez is.Már írtam,egy korábbi a szigetről szóló bejegyzésemben,hogy ráférne ezekre a szigeti látnivalókra a felújítás,mert állapotuk évről évre romlik.Azért még fellehetett menni rá és onnan is megcsodálni a környéket.Lehetett látni a kis tavat,de madarat azt nem.

A kis tavacska és a madárles

A madárleshez érve

A kilátás a madárlesből

A kis tó és a madárles után követtünk egy jelzetlen ösvényt amely kivezetett a Dunához.Itt már nem volt sáros a part.Jó darabon végig lehetett sétálni a parton amely itt olyan hangulatot árasztott mintha valamilyen trópusi szigeten lettünk volna.Na és sikerült az is ami eddig sosem,elértük a sziget északi végét!Igaz itt már a parton nem lehetett tovább haladni,bekellett menni az erdőbe,de végre ide is eljutottunk!Az erdő itt....rendkivül szemetes volt...nem is tudtam ezt mire vélni.Ki szemetelhet itt?Járnak erre ezekszerint emberek?Nem tudtam másra gondolni csak arra,hogy a közelben horgászok hagyják itt a szemetüket...körös-körül rengeteg müanyag flakon volt eldobálva,néhány sörösdoboz na és egy monitor(!)...

Ez most a Rácalmási vagy valamelyik trópusi sziget?

A sziget északi vége,szemben az nem egy másik sziget,az már a kulcsi erdő

Kavarogtunk kicsit itt az erdőben,azt arra amerre jöttünk visszamentünk egészen a tanösvényig.Erre szerencsére már nem volt szemét.A tanösvény hál isten nagyon is rendben volt.Közben két lovassal is találkoztunk!Úgy tünt rendörök... egyikük nő volt.Na mondom ha itt igazoltatnak...de csak rám nevetett a hölgy,rámköszönt a pasi,azt lovagoltak tovább...Nem tudom hobbiból lovagoltak erre,vagy a munkájukat végezték.Tán kerestek valakit?Mert amúgy itt minden rendben volt,remélhetőleg ide a bünözés nem tér be...persze ha felügyelik a szigetet azzal nincs semmi gond.Szóval a tanösvény úgy tünt rendben volt ahol persze tombolt az őszi finálé.

Béke és nyugi a tanösvényen

A tanösvény leromlott állomásaiból itt már csak a nádkunyhó volt meg,az rendben volt.A körtefákkal körülölelt almaházhoz érkeztünk vissza aztán.Kérdeztem Gergőt körül nézzük-e még valamerre a szigeten,hisz a sziget amúgy hatalmas.Ám úgy döntött ennyi most elég lesz.Így visszasétáltunk a szigetre bevezető hídig.A szigeten jó sok turista,turázó ficergett erre-arra.Egy ponton egy szoknyás nőt ölelgetve vonult vele egy hapsi.Na ők lehet nem éppen túrázni vagy sétálni jöttek...A hídról is szép volt a világ.Persze onnan mindig szép,évszaktól függetlenül.

A nádkunyhó

Összegezve a kirándulást,ez most nem kimondottan egy túra volt,inkább csak egy séta.Az őszi csodákra voltunk kiváncsiak,amit itt a Rácalmási-Nagyszigeten maradéktalanul megkaptunk.Tudtam,hogy ilyenkor szép a sziget,nem is kellett csalódnunk.Rengetegszer jártunk már a szigeten amelyet nagyjából tíz évvel ezelött ismertünk meg.Egyetlen egy valami hiányzik már csak a repertoárból.Akkor kijönni amikor bőven van hó,sőt amikor éppen esik.Remélem ez ezen a télen majd összejön.Hisz minden más esetben már láttuk a szigetet,mindenkor szép.A legszebb persze ilyenkor ősszel,de kiváncsiak vagyunk hóban milyen lehet...

Búcsú a színes szigettől

Nem az őszi fináléra készültünk,de azt kaptuk,persze mondhatni akár szerencsére.Ez azonban nem jelenti,hogy mindenhol lezajlott már az őszi finálé,hiszen csak 2017 október 21.-e van amikor e sorokat írom.A Rácalmási-szigeten most zajlik,de mint írtam nálunk például még a kanyarban sincs...így ha úgy adódik a következő két hét végén is még próbálunk kimozdulni a természetbe.Akár még a finálé után is.Úgy tűnik megéri....