2022. december 19., hétfő

Kilátós túra a Budai-hegyekben hét év után

 Ennek a túrának már szinte minden méterén jártam,de nem egyszerre és nem ugyanazokkal.A kilátós túra 2015-ben a fogaskerekű Széchenyi-hegyi végállomásától indult és haladt onnantól ugyanezen az útvonalon.Ekkor Gergő és Móni volt velem.Ennek a túrának a krónikája ezen a helyen elérhető.A Városmajor - Fogaskerekű végállomás szakaszon pedig 2019-ben jártam régi exemmel Julcsival.Erről a túráról meg ide kattíntva lehet olvasni.Szóval a mostani túra a Városmajorból indult érintve a fogaskerekű felső végállomását,érintve a Normafát a János-hegyet a Hárs-hegyet.Én meg minden méterén jártam már.Többször is.A túrára most is Zolika kisért el és közel egy év kihagyás után visszatért közénk Manó barátom is!Vikiék nem jöttek vasárnapra hivatkozva,mivel még két napot dolgozniuk kell (nekünk meg hármat)... Azért választottuk a vasárnapot mert lényegesen jobb volt az idő mint szombaton.

A Városmajori templomtól indultunk

Bár ezen a jobb időn is fagy volt,de sütött a nap és nem volt szél!Vonattal jöttünk és átlibbenve a Városmajorba nagyjából fél kilenckor kezdtük a túrát.Én már ismertem az útvonalat így felkészitettem a többieket,hogy kezdésként nagyjából 2500 lépcsőfok vár ránk!Így is lett.Kisebb-nagyobb megszakitásokkal valóban ennyi is volt.Eleinte utcák szakitották meg a lépcsőzés egyhangúságát,később pedig egy erdő.Erre jártunk ugye Julcsival is és ez volt maga a budai zöld jelzés.Erre vezetett.Milliomos házcsodák jelentettek látnivalót,majd az erdőn átszűrődő kilátás.Egyre nehezebben küszködtünk közben felfelé a lépcsők százain.Úgy emlékeztem annak idején Julcsival nem szenvedtünk így.Nem értettem most mitől íly nehéz...

Ez még csak a kezdet!Manó még nem tudja mi vár rá...

Lépcső,lépcső,lépcső...ami hosszútávon egy idő után már fárasztó

Útközben pihentünk a Jókai szobornál ahol meg is reggeliztünk,majd a Széchenyi emlékműnél is.Végül nagy nehezen felértünk a fogaskerekű Széchenyi-hegyi végállomásához.Azért nem jöttünk fogaskerekűvel mert egyszerűen nem járt! (...) Végre szinten mentünk.Elhaladtunk a gyermekvasút Széchenyi-hegyi vágállomása mellett is,majd egy darabig a sín mellett haladt a zöld jelzés.Szembeköszöntek az itteni emlékek...elsősorban a Gergővel megélt itteni túrák emlékei...A Normafa közelében egy kocsmára akadtunk,úgy döntöttünk bemegyünk egy forralt borra és egy kávéra.Manó inkább a fröccs mellett döntött.Jó ízüt ittunk a nulla fok körüli napfényes időben.Jól esett!

Egy kis forralt boros szünet

A kocsmázás után szinte pár lépésre már ott is voltunk a Normafánál.A szokásos hatalmas embertömeg mozgott erre.Fura volt,hogy sokan szánkót cipeltek és úgy jöttek-mentek.Azért volt fura mert egy deka hó nem volt!Csodáltuk az itteni már jólismert kilátást a világra.Újra eszembe ötlött megannyi emlék.Sok számomra kedves emberrel jártam már itt.Ezen a helyen mindig is jó járkálni.Itt vettünk aztán búcsút a zöld jelzéstől,ugye az elindult lefelé a Dinsznófő és a Tündérszikla irányába.Mi folytattuk a piros szív jelzésen!Hamarosan rájöttünk a sok szánkós titkára.Egy ponton hóágyúk varázsoltak havat a hegyre.Itt iszonyatos tömeg volt,folytattuk inkább a piros szíven.

Hárman a Normafánál

Hamarosan a libegőhöz értünk.Gergővel libegőztem itt utoljára még 2006-ban... és Julcsival jártam itt legutóbb azon a bizonyos fura túrán amely Gergő üzenetéhez vezetett 19-ben.Egy csöppnyi kitérő a kilátóteraszra a libegő mellett,ahonnan már csak éppen a kilátást nem lehetett megcsodálni és máris kezdtük az emelkedést a főváros legmagasabb pontjára a János-hegyi Erzsébet kilátóhoz.Gyorsan felértünk.Meglepetésemre Manó közölte,hogy ő most van itt először,pedig egy túrás életében ez alap,hogy egyszer legalább eljöjjön ide.Ez most megtörtént.Zoli másodjára én meg vagy tizedjére voltam itt.Nem volt más hátra mint megtámadni az ország No.1 kilátóját!

A János-hegy a kilátóval

Az Erzsébet kilátó számomra már sokadszorra

Mint mindig a kilátó most is pompás volt!Akit esetleg érdekel a kilátós sorozatom első részében részletesen foglalkozom vele!Belépve hozta a szokásos formáját.Tiszta jó állapotű belső rész/lépcsőház nagyszerű kilátószintek még pompásabb kilátások,teljes körpanorámát élvezve.Szóval tényleg az egyik ha nem a legnagyszerűbb kilátó az országban!A tömeg miatt sajna csak a harmadik kilátóteraszig jutottunk fel,legfelülre már nem fértünk fel.Sebaj a kilátás így is élvezhető volt!Meg is csodáltuk.Megannyi régi kedves ismerös köszönt szembe,mint pl.a Nagy-Kopasz,a Nagy-Szénás,a Pilis-tető,a Kevélyek,a Hármashatárhegy és sok más is.Nem volt teljesen tiszta idő,de így is élvezetes volt!

Manó életében először az Erzsébet kilátóban

A kilátás egy szelete

A kilátót követően megkezdtük ereszkedésünket már a piros jelzésen a János-hegy észak-nyugati oldalában.Negyedórás ereszkedés követően érkeztünk a Szépjuhászné kisvasút állomásához.Ugyanazokat tudom erről is elmondani: sok számomra kedves emberrel jártam már itt.Most azonban nem maga a vasútállomás érdekelt hanem elmentünk a közeli Pálos kolostorromhoz.Itt még sosem videóztam,most ez is megtörtént.A könnyű szakasznak itt aztán átmenetileg búcsút inthettünk.Köptető kaptató következett fel a Hárs-hegyre immár a sárga jelzésen.A túra végéig ez kisért minket.Emlékeztem itt nem egyszerű felmenni,némiképp szenvedtem is és a plusz egy-két fok ellenére még meg is izzadtam,de azért feljutottam.A Csanád pihenőnél kötöttünk ki.Innen volt már szép kilátásunk észak-nyugat felé.Zolika közben könnyitett a ruházatán,már neki is melege volt.

Kaptatás a Hárs-hegyre

Pár méterrel arébb aztán feltünt a Kaán Károly kilátó.A hét évvel ezelőtti túrát megelőzően húsz éve járhattam még itt.Mónin és Gergőn kivül egy régi túratársammal Erikával.Tehát ehhez a kilátóhoz is kellemes emlékek fűztek.Ezzel a kilátóval is részletesen foglalkozom a kilátós sorozatom nyolcadik részében ha jól emlékszem.A kilátó amúgy a mecseknádasdi Várhegyi kilátó testvére is lehetne,hiszen leginkább ahhoz hasonlított.Egy kőtalapzatra épült faszerkezetű épitmény.Jó állapotban találtuk hál isten,de itt is bőven mozogtak a kirándulók.Felmentünk persze ide is.Itt is teljes 360 fokos körpanoráma fogadott.Itt is szembeköszöntek a sok kedves régi ismerös hegyek.A magunk mögött hagyott János-hegy is jól látszódott (ahogy onnan a Hárs-hegy is).Itt is jó negyedórát eltöltöttünk odafenn a kilátásokat csodálva.

A Kaán Károly kilátó

Zolikával a kilátóban

Egy kis kilátás

A kilátó után folytattuk a sárgán lefelé már.Több emelkedő nem várt ránk.A Bátory barlang szolgált következő látnivalóul.Hát itt is jártunk már.Persze levolt zárva,de az ajtón lévő kis körablakon át kellemes meleg áradt ki!Tovább menve lefelé hamarosan elértük a Kis Hárs-hegyet ahol szintén állt egy kilátó,mégpedig a Makovecz kilátó!A leginkább mászókához hasonlító kilátónál is jártunk már,főleg persze Gergővel.Sajna itt is sokan voltak.Ez a kilátó nem rendelkezik kilátószinttel,a legfelső lépcsőn tudunk állni,ahol térdig érő korlát bíztosítja a leesés ellen védelmet.Nem éppen biztonságos.Valahogy felfértünk,de itt öt percnél többet nem lehetett eltölteni,pedig innen is jó kis körpanorámánk volt.Láttuk többek közt a magunk mögött hagyott két kilátót is.

A Bátory barlang

A Makovecz kilátó

Innen már sima útunk volt a végkifejlethez.Mondjuk eddig sem volt az úttal semmi gond.A jelzések is megfelelően felvoltak festve.Kereszteztük a kisvasút nyomvonalát ahogy Gergőékkel is 2015-ben... majd a vasúti híd alatt a falon vagy a falban láttunk egy érdekességet.Maga Han Solo lefagyasztott testét! Hát nem semmi látvány volt,mindjárt beteszem a képet róla.Akárki csinálta remek alkotás volt!Még egy katonasír szolgált látnivalóul,majd elértük Hűvösvölgyet.Itt végződött a túra amelyet 20 kilométeresnek számoltuk.Innen aztán a 61-es villamossal húztunk vissza a Déli pályaudvarra.A túra amúgy fél négy után ért véget tehát jó hét órás volt.Persze akadtak pihenők is útközben.

Keresztezzük a vasútvonalat

Sok mindenre számítunk egy túra során,Han Solora nem...

A vonat öt óra előtt indult és fél hétre ért haza.Éppen ment a vb döntő amit a vonaton néztem a telon keresztül.Rendben hazaértünk.Kissé elfáradtunk mert azért ez nem volt egy könnyű túra,ám szépnek szép volt ez is.Ez volt a téli szezon első túrája és az év huszonharmadik vándorlása.Most kereken húsz kilométert mentünk tehát.Így összesen 357,3-nál tartunk ami 15,534-es átlagot jelent.Jól elvoltunk most is.Na és a túra 70%-án Gergő nyomában voltam ismét...


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése