Már fogalmam sincs,hogyan akadtunk rá,vagy hogyan fedeztük fel,de hál isten felfedeztük.A parányi rom jelenti az egykori Bátorkő várát,amely csendesen romjaiban is büszkén állva húzódik meg a Bakony egyik ormán.Sikerült ide eljutnunk az elmúlt években nem is egyszer és a hely nagyszerűsége maradandó élménynek is bizonyult.A sorozat 2022-es utolsó részében ismerkedjünk meg Bátorkő várával tehát.
 |
| A torony ahogy először láttuk |
Bátorkő az oklevelek tanúsága szerint a legrégibb vár Palota területén. A mai várostól 5 km-re, a Bakony meredek falú, keskeny, mély völgyében, egy kiugró sziklatömbön áll. Az eredetileg háromemeletes fellegvár másfél évszázadon át volt az egész környék központja. Valószínűleg a Szalók nemzetség birtoklása idején IV. Béla rendelkezése nyomán épült.
Először a Szalók nemzetség birtokmegosztásával foglalkozó két 1271-es oklevélben szerepel a vár létezésére utaló "Várad erdő" elnevezés.
A XIV. század elején a Csák család vásárolta meg. Bátorkő néven 1326-ban említik először, amikor a Csákok a hozzá tartozó falvakkal és birtokokkal együtt elcserélik Dombó és Nyék váráért Károly Róbert királlyal. Ez az oklevél meghatározza azt is, hogy a vár "Tykolfeldeu" területén áll.
 |
| Itt készült egyik ikonikussá vált fotónk Gergővel |
1350-ben Nagy Lajos király a Kont-családnak adományozta. Kont Miklós, az ország egyik legnagyobb birtokosa, Nagy Lajos diplomatája és több hadjáratának vezetője, aki 1356-1367-ig az ország nádora is volt. Családja tartózkodási helyeként is használhatta, mert 1364-ben egy nádori rendeletét itt keltezte és használta a Palotai nevet, valamint a XIV. századi oklevelek is Palotai Kont-ként említik. Halála után leszármazottaira az Újlaki család tulajdonába kerül.
 |
| Közeli,így néz ki ami megmaradt Bátorkőből |
Egy 1409-ből származó oklevélben szerint Keszi Balázs volt a várnagya, aki egyben Palotán is udvarnagyi tisztet viselt. 1426-ban Kont Miklós unokájának, Kont László macsói bánnak a fia: Újlaki Miklós, az ország egyik leghatalmasabb főura örökölte. Szerepét fokozatosan Palota veszi át, amelyet a magyar reneszánsz számottevő helyévé fejlesztenek.
Az Újlakiak birtoklása idejére esik Bátorkő jelentőségének a megszűnése. Az Újlakiak birtoklása idején Bátorkő szerepét fokozatosan Palota veszi át, amelyet a magyar reneszánsz számottevő helyévé fejlesztenek, bár az ország más részein is voltak váraik és hatalmas birtokaik, mégis Palotához kötődtek legjobban.
 |
| A vár a vár alatti Vár-völgyből egy ködös misztikus napon |
Újlaki Miklós 1477-ben bekövetkezett halálakor fia, Újlaki Lőrinc lett az örököse, akinek utód nélküli halálával 1524-ben kihalt az Újlaki család.
Bátorkőt két oklevél 1537-ben és 1539-ben lakatlan pusztavárként említi. Többé egyetlen iratban sem fordul elő a neve, és Bátorkő néven a törökkori harcokban sem játszott szerepet.
1740-ben szerepel először Pusztapalota néven egy birtokperben, amelyben a palotai lakosság és az uraság is magának akarta megszerezni. Később ezen a néven említi néhány földrajz könyv és ezen a néven vonul be az írók és költők műveibe.Legjobb tudomásom szerint maga Petőfi Sándor is járt a várnál és itt írta Szeget szegért c. versét.
 |
| Manó barátommal a várnál |
Jómagam és társaim már kétszer jártunk itt.Első alkalommal 2018 nyarán Gergővel és Mónika Bernadettel (egy régebbi túratársam),ekkor a Várpalota-Eplény túra keretein belül.Másodszorra pedig 2020 decemberében Manó és Zolika barátaimmal,akkor egy Várpalotáról induló és ide vezeteő körtúra alkalmából.Ha egészségem és anyagi állapotom engedi akkor a jövőben 100%,hogy jövünk még ide!Hiszen mint mondtam a hely nagyszerű és maradandó élményt biztosít,ráadásul otthonunkból Dunaújvárosból játszi könnyedséggel elérhető!
Az ittlétekről filmek is készültek,az első filmünkben 9'20-nál, a másodikban pedig 10'30-nál érjük el Bátorkő várát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése