Új sorozatot inditok a mai bejegyzéssel,amiben kedvenc kilátóinkkal kapcsolatos élményeink elevenednek fel és ahol természetesen bemutatom eme nagyszerű építményeket.Túrázásaim lassan negyven éve alatt számtalan kilátóban jártam,majd jártunk Gergővel együtt is.Mindig is imádtuk ezeket a csodákat,ha utunkba került egy sosem hagytuk ki,de voltak olyan túrák amelyeknek kifejezett célja volt egy-egy kilátó.
Kezdjük a sort az ország talán legismertebb kilátójával.Aztán majd minden hónapban egy-egy kilátót vesézünk ki.Kiemlenék egy fontos dolgot,ebben a sorozatomban csak olyan kilátók szerepelnek amelyekben-amelyeknél már jártam.
 |
| Impozáns látvány az Erzsébet kilátó |
Az Erzsébet kilátót Budapest legmagasabb pontján a János-hegyen találjuk meg.Ki ne tudná?Azonban a János-hegy magasságáról külömböző adatok jelennek meg az internetes oldalakon,gyakorlatilag a hegy magasságát a külömböző oldalak 524-529 méter között emlitik,hogy melyik a legpontosabb ki-ki döntse el saját maga.A Wikipédia például 527 méteresnek írja a János-hegyet.
Esténként a budai hegyvidékre emelve tekintetünket azt láthatjuk, hogy az erdők sötétjét a távolban, minden egyéb fényforrásnál magasabban egy aranyló színű, tekintélyes méretű épület töri meg. Nappal még jobban kivehető a fehér építőköveivel Budapest legmagasabb pontját jelölő Erzsébet-kilátó.
A torony a Budai-hegység talán legszebb panorámájával ajándékozza meg a kirándulókat. Szabad szemmel is temérdek jellegzetes budapesti épületet azonosíthatunk, ahogy rengeteg utcába is mélyen belátunk. A kilátás különös szépségét a szemünk láttára összeolvadó nagyvárosi és természeti környezet együttese adja: Európa legnépesebb városainak egyike este fényfüzérek végtelen szöveteként, nappal morajló, párába és szmogba vesző épületlepelként terül szét. A budai oldalon mindez fokozatosan összeér a zöld környezettel, végül átadja helyét az erdőknek. Az adótornyairól felismerhető Hármashatár-hegy mögött tisztán látszik a Pilis és a Visegrádi-hegység, de még a Börzsöny legmagasabb csúcsai is feltűnnek a távolban. A mozgalmas domborzat folytatódik észak felé is: a Budai-hegység lapos kiemelkedésein túl a Gerecse rögvidéke hullámzik, nyugaton a Vértes háta kéklik. A hegylábhoz tapadt Budakesziről fölpillantva a messzi távolban a Velencei-hegység púpjai mutatkoznak, tőle balra fordulva Százhalombatta kéményei pöfékelnek.
 |
| Népszerű hely,álltalában nagy tömegeket vonz |
A kilátó közvetlen szomszédságában a város által körbenőtt Széchenyi-hegy hosszú, erdős háta vezeti vissza tekintetünket a pesti házrengetegre. A Hármashatár-hegy mögött a cserháti Szanda kettős csúcsa látszik, tőle jobbra, tiszta időben a Mátra vulkanikus gerince magasodik a Kékes-tetővel. A legenda szerint nagyon ritka esetekben a Magas-Tátra sziklacsipkéi is kirajzolódnak a horizonton. A pazar kilátást a János-hegy kiemelt helyzete teszi lehetővé: a dolomitot áttörő mészkő sasbérc meredek lejtőkkel emelkedik ki környezetéből, még a hosszú hátú Széchenyi-hegy gerince fölé is markánsan tornyosul.
Izgalmakban az épület sem szegényebb a kilátásnál: már a fölfelé vezető, ódon hangulatú, kettős spirálú csigalépcsők is különlegesek. Összesen négy teraszról nézelődhetünk, ezek legmagasabbika egy apró kis torony a tornyon. A neoromán stílusú, 23,5 méter magas épület az 527 méter magas János-hegyen áll. Története 1885-re nyúlik vissza, ekkor fogalmazódott meg a szándék a kilátó építésére. Akkoriban egy alacsony fatorony állt a népszerű kirándulóhelyen. A magas költségek miatt azonban még hosszú évekig nem vált valóra a régen dédelgetett álom, végül a Magyar Turista Egyesület, személyesen Glück Frigyes kezdeményezése vezetett sikerre: a magyar szállodatulajdonosok ipartestületének támogatása, a fővárosi lakosok adakozása és a budapesti önkormányzat anyagi hozzájárulása együttesen teremtette elő az összeget.
 |
| Belül is impozánzs |
A tervek elkészítésére Klunzinger Pál mérnököt, az elbírálásra pedig Schulek Frigyest, a Műegyetem tanszékvezetőjét, neves építészt kérték fel. Maga az építkezés csak 1908-ban indult meg, ezek után az épület felső szintjeit Schulek Frigyes még újratervezte. Az Erzsébet-kilátó nagyrészt édesvízi mészkőből készült, anyagát a mai Libegő felső végállomásáig közúton, onnan egy ideiglenes vágányon juttatták el a hegytetőre. A megnyitót 1910. szeptember 8-án tartották. Névadója, a korában sokak által tisztelt Erzsébet királyné előtte többször is megfordult a János-hegyen, és igen dicsérte a panorámát. Érdekes módon a kilátó volt az első helyszín Budapesten, mely díszkivilágítást kapott - ennek sikerén felbuzdulva világították ki később az Országházat és a Halászbástyát is.
Eleinte meteorológiai állomás is működött a falak közt, és a kilátóőr is bent lakott. 1923-ban számára új épületet emeltek. A padokkal felszerelt terasz csak 1931-ben készült el, ebben az időben rendezték az Erzsébet-kilátó környezetét is. A szocializmus évtizedeiben hatalmas, világító vörös csillag került az épület tetejére, mely azonban statikai problémákhoz is vezetett. Bár a rendszerváltás után a vöröslő szimbólumot eltávolították, a romos állapotú épület alapos felújításra szorult. Ez végül 2001 és 2005 között történt meg. A mai díszkőburkolat és a világítás is ennek során készült el.
Az alsó szinten kávézó működik, eggyel feljebb kiállítás mutatja be a torony történetét.
 |
| Gergő a kilátón talán valamikor 2015-ben... |
Mondanom sem kell,hogy a kilátónál számtalanszor jártam már,egész biztos,hogy tíznél többször.Talán az első alkalom mág általános iskola alsó tagozatában lehetett egy osztálykirándulás alkalmával.Aztán az évtizedek alatt rendszeresen visszatértem,barátokkal,szerelmekkel és természetesen örök túratársammal Gergővel is.Kivételes élmény volt itt járni minden egyes alkalommal.A hely és az épület mindörökre belopta magát a szívünkbe.
Csak ajánlani tudom mindazok számára akik még nem jártak itt,mert kivételes élményben lesz részük.Ugyan néha sokan vannak,nagy a tömeg,de kilehet fogni olyan időket is amikor alig mozognak erre.A János-hegy több remekebbnél is remekebb túrákkal elérhető,érdemes ezeknek utána nézni,a blogomban is vannak ilyenek.De akár feljöhetünk a libegővel is,igaz onnan még egy pici kapaszkodó vár ránk.Vagy akár az úttörővasútnak is van a közelben megállója.Szóval itt aztán minden adott egy fantasztikus kiránduláshoz.
 |
| Jómagam is többször megfordultam már itt. |
