Túra a Vértesben - Mórról Csákberénybe

Egy régi túra jutott eszembe amelyről még nem írtam.Abban az évben a mostani időkhöz hasonlóan alaposan benne voltunk a túrázásokban egy régi cimborámmal és ez már a második alkalom volt,hogy a Vértes felé vettük az irányt (majd az elsöről is írok).Már reggel 8-ra megérkeztünk a Fejér megyei Mórra.Ez a túra még jóval a híres itteni bankrablás elött volt így persze semmi veszélyérzetünk nem volt.Busszal érkeztünk és a jelzett turistaút már a busz pályaudvarnál várt ránk.Persze így a városból olyan sokat nem láttunk,de most nem is ez volt a cél.A piros és a zöld jelzés haladt együtt,ezen mentünk.Az út hamar elindult felfele irányba,de túl vészes azért nem volt.

Mór városa 1989-ben

Egy kő mező félére értünk,ezek voltak a hegyoldalban.Nem igazán értek hozzá,de födolomit és mészkő vegyesen lehetett.Innen ha jól emlékszem már volt valami kilátásunk az alattunk elterülő városra.Mentünk is tovább a zöld jelzés már elhagyott minket és a piroson sem túl sokáig mentünk,de egy kellemes vértesi erdőn vezetett az út.Itt a kövekben és a faágakban néha meg-meg botlottam.Aztán a kék+ -ra tértünk rá,ez már hosszabb szakaszon vezetett minket a Vértes dél-nyugati részén.

Köves Vértes

Vértesre jellemző köves táj

Egy gyerektábor mellett haladtunk el,majd kicsit ingerszegény erdőkön és fenyves erdökön keresztül haladtunk.Nagyon kellemes volt viszont a levegő,szinte kristálytiszta lehetett...A kék+ -ról aztán rátértünk az országos kékre.1989-et írtunk,nem oly rég jártak erre Rockenbauerék a híres Másfélmillió lépés forgatása közben.Az út ezen szakaszára aztán nem nagyon emlékszem,fenyvesek vannak emlékeimben,valószinű fenyves erdők során át haladhattunk.Majd a Horog-völgy erdőgazdasági útját kellett kereszteznünk.Erre sem emlékszem,csak a térképet lesem éppen.Csak erre mehettünk.

A Vértes mélyén

Az viszont megvan,hogy ezután felkapaszkodtunk egy fenséges fensíkra.Egyszer csak nagy és egyre erösödő dobogást hallottunk.Persze vadak serege húzott el tőlünk pár méterre...már akkor is bénák voltunk (ahogy a jövőben majd rendszeresen) mire előbányásztuk nagy igyekezetünkben az akkor még szmena típusú fényképezőnket már messze jártak...A kék út aztán zöldre váltott,ez az a zöld volt amely Móron egy darabig együtt ment a pirossal.A fensík a Horog-völgy felett gyönyörü volt.Elértük a Géza pihenőt,itt egy nagyobb szünetet illetve pihenőt tartottunk.

Géza pihenő

 Nem tudom azóta milyen itt a táj,akkor 89-ben alig volt fa,ritkásan szétszórva voltak fák így szinte végig érezni és látni lehetett,hogy a fensíkon haladunk,alattunk pedig a völgy.Élvezetes szakasz volt.Mi pedig elkezdtünk énekelni!Annyira belemerültünk,hogy a fensík végénél már Csákberénybe ereszkedés közben egyszerűen eltévedtünk!A jelzések erre ekkor nem voltak maradéktalanul felfestve és útak meg erre-arra is mentek.Valószinű mi értelemszerűen az egyenes útat követhettük,de a jelzés meg letérhetett az egyik leágazó útra.Egy ideig eltartott mire észbe kaptunk.

Eltévedtünk

Mikor ez megtörtént visszamentünk addig a pontig ahol a jelzést láttuk.Odafigyelve haladtunk tovább és valóban,az egyik leágazó úton halad a jelzés amit mi a nagy éneklés közepette nem vettünk észre.Innen aztán már gyerekjáték volt Csákberénybe leérni.Nem nagyon van meg emlékeimben a falu.Arra azért emlékszem,hogy tetszett és persze a híres metrókocsi akkor még gondolatban sem volt...amit aztán évtizedek múlva a falu határában helyeztek el.Valami templom és kocsma persze rémlik...de az már nincs meg,hogy ittunk-e ebben a kocsmában vagy pedig buszra szálltunk és jöttünk vissza.

Csákberény

Mivel akkor kiszámoltuk,20km-et túráztunk,egy nem igazán vészes terepen.

Ezután aztán 28 évnek kellett eltelnie mire visszatértem a Vértesbe amely a legutolsó itt jártamkor kellemes meglepetést okozott.Így nagyon valószinű,hogy vissza-vissza fogunk jönni a következő években a 2018-as Bakancslistánkba is bevesszük és talán erre a túrára is visszatérek még,mert az megvan az emlékeimben,hogy ez a fensík nagyon szép volt.

Útunk Mórról