Elmarad a Badacsonyi túra

Sajnos úgy néz ki egyenlöre elmarad a bakancslistánk májusra tervezett túrája,amely a Badacsony - Szigliget környékére vezetett volna.Több oka is van: az egyik a Kelenföld - Érd felső vasúti pályaszakasz felújítása még mindig folyik,ez olyannyira befolyásolja az egész Dunántúl vasúti közlekedését,hogy gyakorlatilag csak nagyon nehezen és sokára tudjuk elérni jelleleg a Badacsonyt.Mindössze 7-8 óránk maradna az egész kirándulásra,amely úgy gondoljuk kevés.A másik ok az,hogy Gergőt az utolsó túrán érte egy kisebb baleset.Na nem is a túrán,hanem már idehaza a buszról leszállva hazafelé menet.Egy helyen elesett és kificamodott a bokája.Még eléggé sántikál.Most vele egy 15-20km-es túra így necces.

Előtérben Szigliget,a háttérben a Badacsony

A Badacsonyi túrát így akkor valószinüleg elrakjuk jövöre amikor reményeink szerint már helyre áll a vonatközlekedés.Helyette,amennyiben Gergő lába rendbejönne elmennénk a Bükkbe Lillafüred környékére,amely a nagy távolság ellenére is sokkal könnyebben elérhető most tőlünk mint a Badacsony.Csak akkor kelünk ide útra ha Gergő százszázalékosan rendbejön.Ha nem akkor az e havi bakancslistás túránkat hagyjuk elúszni.Maximum a környéken körülnézünk valahol.

Lillafüred.Ha nem most akkor jövőre.

Pincefalvak túra

Május közepén keltünk útra egy környékbeli túrára a Tolna megyei Bölcskére.Túra előtt hajnaltájt Dunaújvárosban szakadt az eső és annak ellenére,hogy kánikulát jósoltak e napra,kicsit félve indultunk el,reménykedtünk benne,hogy majd elkerül a nagy zuhé,aggasztó volt,hogy ahogy haladtunk dél felé a busszal a fekete felhők jöttek velünk.Bölcskén leszállva borús de kellemes idő fogadott.Nem esett így elindultunk.Meglepett a Tolna megyére nem igazán jellemző dolog: a jelzések kitünöen voltak felfestve!Tervünk szerint végigmegyünk a bölcskei pincfalun,majd átmegyünk Dunakömlödre ahol felmegyünk az ókori római erődbe Lussoniumba,majd Paksra érve felmegyünk az ottani pincefaluba a Sárgödör térre.

Hangulatos utcák már a túra elején

Szinte rögtön a pincefaluban találtuk magunkat a piros jelzést követve.Rendkivül hangulatos utcák és házak sora volt erre.Ember meg alig-alig.Kellemes volt itt sétálni.Az egyik utcában a jelzés beért két ház közé,úgy tűnt felvisz a kertekbe.Erre nem mehettünk,méghogy bemenjünk a kertekbe?Ugyan...visszafordulva kerestük a jelzést ám az nem volt sehol.Visszamentünk hát oda ahol a kertekbe vezetett az út.Szerencsére voltak ott szimpatikus rendes emberek akik mondták nekünk,hogy bízony bevezet a kertekbe és menjünk csak nyugodtan mert a jelzés ott vezet!Így hát a kerteken átmenve vezetett az út vagy 250 métert,mi meg mentünk hát.

A két ház között vezet az út egyenesen bele a kertekbe...

Az egyik telken át vezet a jelzés,látszik a jel a kútgyűrűn...

A kertek után végre kivezetett normális útra a jelzés,voltak arra emberek,féltem majd megszólnak mit keresünk mi másnak a telkén,de nem szólt senki egy rossz szót sem!Kacskaringósan vezetett az út tovább a pincefalu dimbes-dombos utcácskáin.Nagyon szép és hangulatos volt minden.Még egy szálloda is volt az egyik utcában,itt aztán kipihenheti magát a vándor.Nagyon hangulatos és nyugis volt a környék.A pincefalu lenyügöző volt,nagyon kedvelem az ilyen helyeket...

Hangulatosabbnál hangulatosabb utcák a pincefaluban

Na és csodás házak sora...

Aztán egyszercsak -sajnos- vége lett.Kiértünk a mezőkre.Kisebb dombon találtuk magunkat ahonnan egész jó kilátás bontakozott ki dél felé.Még a paksi atomerőmű tornyait is látni véltük.Mentünk tovább a piros jelzésen amely a mező után bevezetett még a falu utcáiba,majd szintén ide-oda kacskaringózva végül is lehagyta a falu területét.Egy erdőbe értünk be ahol a bodzabokrok voltak a főszereplők,majd az erdő egy pontján egy eddig soha nem látott jelzésre lettünk figyelmesek: egy kék kápolnaszerű jelzés akart lenni,elindultunk hát rajta.Egy régi családi kis kápolnához vagy ha úgy jobban tetszik sírbolthoz vezetett ez a jelzés.A kápolna nagyon szép volt egyben kissé hátborzóngató itt az erdő mélyén,de megérte bejönni és megnézni!

Kilátás a mezőről

A családi sírbolt az erdő mélyén

Visszatértünk a mi jelzésünkre amely kivezetett aztán az erdőből egy nagyobb mezőre.Helyenként szép virágmezők kísérték útunkat itt majd a kellemes földút egy betonútba torkolott.Akkor még nem tudtuk,de kb. 5km bentonút következett...ez ugye a túrázó halála...Túrán rendkivül kellemetlen betonon menni,persze olykor elkerülhetetlen mint most is.Mentünk hát.Kereszteztük az egykori Paks-Dunaújváros vasútvonalat amelyen már évek óta nem járt vonat.Azt sem sejtettük,hogy a vasútvonallal még bőven találkozunk ezen a túrán.Többek között mindjárt az egykori bölcskei vasútállomáson álltunk meg pihenni és reggelizni.Az állomás hátborzongató volt...

Ha virágos az út ne kérdezd hová visz...

Az egykori bölcskei állomás ahol égnek a lámpák

A természet az évek alatt szinte magáévá tette az egykori állomást,a legfurcsább mégis az volt,hogy itt ahol évek óta nem járt vonat égtek a lámpák fényes nappal is...Valahogy ez a szitu adott az egésznek némi hátborzongató érzést...Vajon mi okból égtek a lámpák?Valaki így felejtette?Mióta?Évek óta?Akkor,hogy-hogy még nem égtek ki?Az állomás a falutól jópár kilométerre volt semmi sem indokolta,hogy égjenek azok a lámpák...főleg,hogy vonat sem járt erre vagy tíz éve.Na mindegy.Megkajáltunk itt aztán folytattuk a túrát,a hosszú betonos rész aztán sokáig párhuzamosan haladt a vasútvonallal.Na és megérkezett az eső is.Elkapott minket ezen a szakaszon,na nem volt nagyon durva de esett vagy 15-20 percig,szerencsére egy bodzabokor alatt védelemre leltünk...

Védelem az eső elöl

Elállt aztán az eső mi meg folytattuk mostmár a mária zarándokút jelzésen.Egy ponton hál isten a betonút végre véget ért.Kellemes földúttá avanzsált a dolog amely egy erdősáv mellett haladt a másik oldalon pedig a vasútvonal volt.Egy ponton keresztezte az utunk a vasútat így az az erdősávval együtt az út jobb oldalára került,a baloldalon a végtelen mezők hosszú sora volt.Elkezdett előbújni a nap és ezálltal rohamosan kezdett egyre melegebb és melegebb lenni...visszasírtuk az esőt...A távolban feltünt Dunakömlöd a szép fehér templomával a domboldalban.Oda tartottunk de az volt még vagy négy kilométer.A turistaút meg egyszer csak belefutott a semmibe...kénytelenek voltunk a töltésen vezető vasútvonalra felkapaszkodni.Ezen mentünk tovább.

Turistaúttá avanzsált vasútvonal

Aztán végre elértük Dunakömlödöt ahol ismét betonúton haladhattunk.Lussoniumba tartottunk amely a település tulsó végén található domb tetején volt.Az út legkellemetlenebb szakasza volt az amúgy szép településen végig menni.Meleg volt,fájt a lábunk,betonút volt...Odafent terveztünk egy nagy pihenőt,de kínkeservesen jutottunk fel.Szerencsére a faluban voltak csapok így a vízkészletünket sikerült frissiteni.Felérve végre kezdetét vette egy nagy pihenő.Ránk is fért.Lussonimból meg nem néztünk meg semmit az őrtornyot kivéve.Mondjuk mi Gergővel már jártunk itt,de a csajok nem.De túl fáradtak voltak ahhoz,hogy elmenjünk a kétszáz méterre lévö ásatásokig.Sebaj azért a toronyba felmentünk,a kilátás meg innen fenomenális a környékre.

Lussonium

Kilátás Lussoniumból

A nagy pihenő jót tett,Megújulva kipihenve erőre kapott mindenki.Lereszkedtünk a Lussonium alatti erdőségbe,itt folytattuk tovább.Ám hamarsoan újabb problémával szembesültünk.Az erdőben nyárfák sora lévén alaposan nem kevés menyniségben szálltak a fehér kis szöszmöszök.Ez pedig az allergiások halála...Az egyik Mónink aki velünk volt elkezdett trüsszögni a másik Mónira a szemviszkedés jött rá,Gergő meg elkezdett köhögni.Én álltam a sarat.A fehér szöszmöszök fehér takarót adtak az amúgy szép és hangulatos erdőnek,mintha behavazott volna...Úgy nézett ki az egész mintha innen vinnék a mikulások a fehér szakállra való anyagot...

Hangulatos erdő Lussonium alatt

Egy ponton aztán a nyárfákat felváltották a fenyvesek,ez a szakasz már nagyon kellemes volt és nem is tartott sokáig.A fenyvest elhagyva szunyogok köszöntek be...Végül szerencsére kiértünk egy rétre ahol megszüntek a kellemetlenségek.Itt egy töltésen vezető betonútra akadtunk...ez kivitt a 6-os úthoz ahol a jelzésünk újra elveszett...Ám szerencsénkre a vasútvonal újra itt volt!Újfent a vasúton mentünk vagy fél kilométernyit,aztán a 6-os út melletti bicikliúton ott vol újra a jelzés.Így értünk be Paksra.

Kiérve a rétre a szunyog invázió után

Újra a sínen

Elérjük Paksot

Pakson fagyiztunk egyet egy útunkba kerülö cukrázdában,majd elég könnyen feltaláltunk a Sárgödör térre amely egy újabb pincefalu volt,vagy ha úgy jobban tetszik egy skanzen.Hasonlóan a bölcskeihez nagyon szép volt ez is.A csajok ideérve újra elfáradtak így leültek egy padra a falu közepén,mi meg Gergővel addig bejártuk a pincefalut.Nem volt akkora mint Bölcskén,de itt is volt három-négy utca.Az egyikben vendéglátó helyek is nyitva voltak.Szétnéztünk majd visszatértünk oda ahol a többiek pihentek.

Sárgödör tér

Sárgödör tér egyik utcája

Más már nem maradt elindultunk a paksi autóbusz pályaudvarra.A helyi Tescóban még vettünk hideg italokat.A túrát befejezve a fél hetes busszal elindultunk haza.

Újabb kellemes és szép élményekkel lettünk gazdagabbak,eljutva olyan helyekre is amelyekről korábban nem is tudtunk.Bölcske óriási meglepetés volt,az eddig lesajnált és porfészeknek tituált falu szenzációsan szép volt sok kedves és segítőkész emberrel.Dunakömlödöt már ismertük,hozta a szokásosat.A paksi pincefalu is a meglepetés erejével hatott ránk.Szuper kirándulás volt!

Túránk útvonala

Jakab-hegyi kincsek

A Mecsekben szinte mindennek van valami legendája.Akárhová is megyünk nagyon -nagyon sok dolog van amihez valamilyen mecseki népmonda kötödik.A Mecseki népmondák sorozatom májusi részében a Jakab-hegy számtalan mondája közül az egyik elevenedik meg.

Sasfészek a Jakab-hegyen

A Jakab-hegyi vár valamikor gazdag földesúré volt, aki ren­geteg aranyat, ezüstöt harácsolt össze. Egyszer váratlanul há­ború tört ki. A földesúr nem tudta, hova rejthetné el kincseit. Alatt­­valóival hatalmas pincét ásatott a kolostor temploma alá. Oda rejtett egy nagy kád aranyat és egy nagy kád ezüstöt. Az arannyal töltött kádon egy kakas ül, az ezüsttel töltött kádat pe­­dig sárkány őrzi. A kakas is, meg a sárkány is elátkozott király, akiknek az a büntetésük, hogy vigyázzanak a kincsekre. Élő em­­ber még nem is jutott hozzájuk, pedig már sokan meg­pró­­bál­­­ták.

Akár a Jakab-hegyi vár is lehetne,de ez a pálos kolostorrom

Pécs közelében emelkedik a Nyugati-Mecsek legmagasabb csúcsa. A hegy meredek déli oldalát jellegzetes színű, vörös permi homokkő alkotja, amelyből a víz és a szél munkája különleges szirteket, kőtornyokat formált: a Babás-szerköveket és a Zsongor-követ, melyekhez a néphagyomány több mondát kapcsolt. A mediterrán hangulatú sziklás, erdős magaslatot különleges növénytársulások és változatos állatvilág gazdagítja. A Jakab-hegy és környéke a Mecsek természetvédelmileg és kultúrtörténetileg egyik legértékesebb vidéke. 

A Jakab-hegy a Mecsek egyik legizgalmasabb hegye

Kilátó épül Dunaújvárosban

Ez egy igazán örvendetes hír!Az már más kérdés,hogy vajon miért építenek kilátót egy olyan helyre ahonnan kilátó nélkül is remek a kilátás?Igazából semmi szükség rá.Nem nagyon akarom belevinni a politikát mert a blogom nem erről szól,de ide egy kicsit talán belekell vinnem.Valószinüleg a kormányon lévő párt utolsó nagy dobása ez Dunaújvárosban,hiszen itt a választást nem ők nyerték,így aligha számíthat bármi jóra a város a következő négy évben....persze majd meglátjuk.Na mindegy,szóval egy teljesen felesleges kilátó épül egy olyan helyen ahonnan kilátó nélkül is pazar a kilátás...Nehéz itt értelmet keresni az tény.

Május végére ígérték a kilátót,de május elején még ez a helyzet...
(kép:Dunaújváros online)

Ezek után nézzük meg a hivatalos közleményt amely megjelent a helyi médiában

2017 december 12.-én:

Jövő év májusában már várhatóan egy új, teljes dunai panorámát feltálaló kilátóhoz sétálhatnak majd ki a polgárok a felső Duna-partra.

A kilátó a korábban megújult Városháza térről induló sétány lesz majd. Az önkormányzat már 2014-ben elhatározta a kilátó építését, ám ez az utóbbi években főként forráshiány miatt elmaradt. A város önkormányzata idén arról döntött, hogy saját finanszírozásban oldja meg, a kivitelezéssel a Vasmű u. 41. Irodaház Kft.-t bízták meg. A város új kilátója Szloszjár György építész tervei alapján valósul meg.

A jogerős építési engedélyt is megkapták 2017. november 29-én. A Vasmű u. 41. Irodaház Kft. a napokban írta ki a kivitelező kiválasztására vonatkozó ajánlattételi felhívást. A beruházás várható összköltsége bruttó 86 millió forint, amelyben már benne van a kivitelezési költség, a lebonyolítói díj, a műszaki ellenőri díj, a hatósági díj és a közbeszerzés várható költsége is. A kivitelező kiválasztását követően a kilátó acél tartószerkezetét 2018 januárjában elkezdik előre legyártani. Maga a kivitelezés pedig várhatóan jövő év március elején kezdődhet az időjárás függvényében, és a tervek szerint 2018. május végére befejeződhet...

Várhatóan ilyen lesz az új Dunaújvárosi kilátó

Nos május elején még nem sok jele van annak,hogy a hónap végén lesz itt kilátó,de remélem tévedek.Az igazság az,hogy a korábbi évtizedekben volt a városnak kilátója,tán nem is egy.A Ságvári kilátó az egykori kisvasút végállomásánál volt,de úgy tudom földcsúszamlás következtében az leomlott.Meg talán volt egy másik kilátó valami orosz neve volt,a helyét és a pontos sorsát egyenlöre nem ismerem.Tehát van kilátós múltja a városnak!Az évek folyamán aztán a felső Dunapart úgy lett kialakítva,hogy sétánnyal egybekötve kilométereken át bíztositott a kilátás kelet felé az Alföldre.Itt jön a képbe a kilátó értelmetlensége...

Járnak erre bőven népnek,így valószinüleg ki lesz használva a kilátó

Ha hinni lehet az elözetesen kiadott terveknek és képeknek akkor a kilátó ha formájában nem is,de jellegében hasonló lesz mint a pécsi kis-Tubesi kilátó.Egy erkélyszerű épitmény fog kinöni a domboldalból,tehát senki se egy több szintes kilátóra gondoljon! (az már végképp kiverné a biztosítékot...).Sajnos néhány fenyőfa kárát látja a dolognak,de biztos vagyok benne,mint a kilátók nagy-nagy rajongója,hogy a kilátó klassz lesz és szép és remek meg minden.Csak mondom teljesen felesleges...

Figyelemmel kísérem persze a kilátó építését és ha kész lesz friss fotókkal beszámolok majd róla.Addig is várjuk elkészültét!

Jellegében hasonló lesz mint a kis-Tubesi kilátó
(képek forrása: dunaújvárosi média)

Lajta Újvárosban

A Magyar Honvédség megalapításának 170. és az első világháború befejezésének, valamint a Hadtörténeti Intézet és Múzeum alapításának 100. évfordulójára emlékezve indult második országjáró körútjára a Lajta Monitor Múzeumhajó 2018. március 29-én. Az április 3-május 21. közötti országjárás alkalmával Győr és Mohács között 11 kikötőben lesz/volt látható a 147 éves hajócsoda.Május 1. -5 . között Dunaújvárosban tette tiszteletét a híres hajó.

Itt látható Lajta amikor nem az országot járja

A Lajtát 1871-ben építették meg, korabeli csúcstechnikával, vagyis egészében fémből készült, páncélozták és gőzgépek hajtották. Első bevetésére 1876-ban Belgrádnál került sor, de ott volt Bosznia-Hercegovina okkupációjánál is. A hajó 43 éves volt az első világháború bevetésekor, így már le akarták selejtezni, de az események mindent megváltoztattak. Kora miatt, ha elveszítették volna, nem jelentett volna súlyos károkat, ezért kifejezetten veszélyes szituációkat hajtott végre, de sikeresen túlélte az első világháborút. Szintén a korával magyarázható, hogy nem került a győztesekhez, hanem a hajótestet elárverezték. 1992-ben került a Hadtörténeti Intézet és Múzeum tulajdonába. Egy pályázatnak köszönhetően felújították, jelenleg az 1890-es állapotok láthatóak. A Lajtában nincs motor, ezért a Millennium II vontatja.

Így horgonyoz mind a 11 kikötőben a Lajta

A monitor típusú hajókat mindig folyókról nevezték el, ezeket nem kapitány, hanem parancsnok vezette. A Lajta fedélzetén az Osztrák-Magyar Monarchia 18 nemzetisége teljesített szolgálatot, legtöbbjük magyar volt. A hajó méretei miatt – 50 méter hosszú, 8 méter széles – az 50-60 fős legénység bizony csak szűkösen fért el rajta. Bálint Ferenc elmondta, hogy a legénység felváltva evett és aludt, azonban az ellátás a korabeli viszonyokhoz képest igen jó volt, hiszen a napi háromszori étkezés egyike mindig tartalmazott húst.

Írány Dunaújváros!

Dunaújvárosban hatalmas népszerüségre tett szert a hajó,köszönhetően a helyi médiának amely már érkezése előtt hetekkel megszellöztette a dolgot.Elég az hozzá amikor mi lementünk megnézni ezt a kis csodát már órási ember tömeg állt sorban,hogy lejusson a hajóra.Turnusokban elngedték le az embereket,majd egy órás várakozás után...Érdekes volt a dolog mert nálunk 1500Ft-ba került a belépő,addig azt olvastam,hogy pl.Komáromban ingyenes volt.Szóval,hogy is van ez....?

Ágyúi is vannak

A hajóban egy kiállítás münködött és előadást is tartottak,itt még további részleteket is meglehetett tudni az egykori kis csodáról:Megtudtuk,hogy a magyarság megmaradásának alapvető feltétele a múlt örökségének megőrzése és a hagyományok tisztelete. Úgy fogalmazva, hogy az 1871-ben épített Lajta monitor páncélzatában benne van az elmúlt csaknem 150 év magyar története, a belgrádi ütközetektől Sztálinváros és a paksi erőmű építésén keresztül egészen a bős-nagymarosi vízlépcső kezdeti munkálataiig.

A kapitány kabinja

Az egykori osztrák-magyar hadihajót 2010-re eredeti állapotának megfelelően rekonstruálták. A Lajta - mint mondták - a világon az egyetlen vízen úszó helyreállított monitor hajó. 2014-től minden évben tavasztól őszig a főváros egyik legszebb pontján, a világörökség részét képező pesti Duna-parton, az Országház északi oldalánál horgonyoz.

Ha arra jársz nézd meg ezt a kis remekművet,vagy ha éppen abban a városban jársz ahol éppen a Lajta is horgonyoz.Megéri!

A kapitány

Remek április

Remek áprilist tudhatunk magunk mögött,hiszen minden hétvégére jutott valami esemény,túra vagy éppen meccstúra.Nem unatkoztunk és ez a lényeg.Érdekesen alakut a hónap,mert úgy tűnt nem akar tavasz lenni.A borongós hideg március után úgy tűnt nincs jelentős javulás.A hónap első túráját is halasztanunk kellett a húsvéti ünnepek alatt,mert nagypénteken nem volt éppen rózsás az idő.Szombaton idehaza játszott rangadót a Dunaújváros labdarúgó csapata,ez kizárta a túra lehetőségét nálunk ugye.Vasárnap meg újra rossz idő volt,így aztán a szeles húsvéthétfőn keltünk csak útra az új Velencei-kilátóhoz amely a tömeg ellenére is klassz volt,de még erre a túrára is kabát kellett...

A sukorói kövek

Rá egy hétre elkisértük kedvenc csapatunkat Rákosmentére ahol aktuális bajnokiját játszotta.Itt már alakult az idő,de a kabátot még mindig elviseltük magunkon.

A következő hétvégére sikerült levedleni a kabátot,ekkorra már csak egy pulcsi kellett,de még mindig nem volt az igazi a tavasz,bár túraidőnek kitünő volt ahogy a Dinnyési fertőnél túrázgattunk.Aztán minden különösebb átmenet nélkül egyszer csak nyár lett...

Dinnyési fertő

Az ATP teniszversenyre látogattunk el a hónap vége felé,ahol már igen meleg volt.A rövidújjú polóban magunkra kellett teriteni a pulóvert,hogy a nap ne égessen a teniszstadionban.Úgy tünt nem lesz igazi tavasz,hisz a tél után rögtön nyár lett.

A hónap utolsó hétvégéjén a Mecsekbe látogattunk el és tettünk egy remek túrát.Már itt is nyárias volt az idő,szerencsére a hüvős erdő a túra nagy részén megóvott a melegtől.

Na de nem is az időjárás a lényeg,hanem az,hogy tényleg minden hétvégére jutott valami.Mi akik nem az otthonülök táborát erősitjük,ennek nagyon örültünk persze.

Kopaszi-gát

Így aztán,hogy úgy fogalmazzam a hónap kihasználtságát nézem,akkor azt kell mondjam ez az április volt az utóbbi évek legjobb hónapja!Csak remélni tudom,hogy a május valami hasonlóval kecsegtet...

Végig a Réka-völgyön és a medvehagymák földjén

A Mecsek az más.Más mint a többi.Itt tisztább a levegő,zöldebb a táj,szebbek az erdők.Mindig ide jövök a legszívesebben.Az itt megtett túráim az összes közül a legkiemelkedöbbek.Persze,hiszen itt kezdödött minden,itt szoktattak rá a természet és a túrázás szeretetére.Így hát nagy örömmel ébredtem az év első mecseki túrájának hajnalán,már nagyon korán 3/4 4-kor.Korán elkellett indulni,hisz a Kelenföld környéki vasúti pályaszakasz felújítása miatt az egész Dunántúl vasúti közlekedése kaotikussá változott és hát már korábban is írtam a Kelet-Mecsek elérése normál körülmények között sem egyszerű Dunaújváros felöl.Na de a lényeg,hogy útrakeltünk mégpedig úgy,hogy autóval elvittek minket a Sárbogárdi vasútállomásra.Onnan indult a vonatunk Szekszárdra,ahol buszra szálltunk át.Még ezzel nem volt vége,mert Bonyhádon átkellett szállni egy másik buszra,ezzel értük el túránk kiinduló pontját Mecseknádasdot.A túrát hála a korai indulásnak reggel fél 9 előtt megtudtuk kezdeni.

Mecseknádasd főteréről kezdtünk

Itt Mecseknádasdon találkoztunk a baknacslistás csoport tagjaival és végül is négyen vágtunk neki a túrának.A tervünk az volt,hogy végig megyünk a hosszú Réka-völgyön,majd a Réka kunyhónál pihenünk egy nagyot,Ezután felkerekedünk és átgyalogolunk Püspökszentlászlóra,majd ha jut rá idő felmegyünk a Zengő oldalába a medvehagymákhoz,na és ha még esetleg jutna rá idő,akkor kimegyünk a Nagy mezőre Hosszúhetény mellé a bazsarózsák otthonába.Ez utóbbira kevés esély volt.

Kellemes időben indultunk el,már az első métereken kristálytiszta volt a levegő...hiába na,ez a Mecsek.

A Mecsek csodálatos

Mondhatni a szokásos útvonalat követtük túránk első méterein,a Mecseknádasdot Óbányával összekötő út mentén gyalogoltunk a Stein malomig.Itt tartottuk meg reggeli szünetünket (mint mindig ha erre járunk).A kristálytiszta patak mellett élvezetes volt a reggeli.Innen aztán a szokásos útvonalat elhagyva nem Óbánya felé mentünk,hanem letértünk balra a piros+ -ra,ez vezetett végig a Réka-völgyön.A völgy a mecseki völgyek szokásos szépségével fogadott.Szembeötlő volt,hogy sok volt a kidőlt fa a völgyben.Ez itt-ott akadályt is jelentett mert rávoltak dölve az útra.Ezek leküzdése nem volt egyszerő.Gyuri barátunk az egyik akadály leküzdésénél hatalmasat is esett.Szerencsére puhára,így nem történt baj.Ám az akadályoknak még messze nem volt vége...

Akadályverseny,fent...

...aztán lenn

A lenyügöző szépségű völgyben ugyanis 13-szor keresztezte az út a patakot!

Tudni kell a Réka-völgy a Mecsek leghosszabb völgye,nagyjából 6km hosszúságú.Dél-nyugat - észak-kelet irányban helyezkedik el a Kelet-Mecsek déli részén.Mint minden magára valamit is adó völgyben,ebben is egy patak fut végig,ezzel is mégszebbé téve a völgyet.Ám míg a társaknak mint pl.az Óbányai,vagy a Hidasi völgynek nem igazán keresztezi a turistaútja a patakot,itt bizony azt tizenháromszor is megteszi!Nekünk persze ez csak egy jó kaland,de kevésbé a túrázás világában mozgó embereknek ez komoly akadály is lehet.Szerencsére mind a 13-at sikeresen leküzdöttük.

Át a patakon,13 közül az egyik

Sikeresen legyürtük mint a 13-at!

A völgy rendkivüli szépségű volt és még mindig nem ez volt a Mecsek legszebb völgye!Még dobogós sem lehet olyan társak között mint a Csepegő-árok,vagy az Óbányai-völgy...de mondom így is rendkivüli szépségű volt.Az akadályok miatt ugyan egy kicsit nehezen volt járható,de 95%-ban sík terepen ment az út.Egy helyen volt emelkedő.Voltak túráink amelyek keresztezték a Réka-völgyet a múltban,de ez volt az első alkalom,hogy végigmentem a hosszú völgyön.Ahogy hatoltunk be a Mecsek belsejében,egyre több és több túrázó jött szembe velünk.Úgy tünt egyik sem a müanyag fajtából való volt,így nem voltak zavaróak és mindenki köszönt is!

Megy a túra a Réka-völgyben

Aztán elértük a Réka kunyhót egy a Nyárádi kunyhóhoz is hasonlatos kulcsosházat.A ház elött szép rét volt és padok,asztalkák és hál isten egy forrás is.Rengeteg túrázó mozgott erre,köztük egész biztos egy müanyag is akadt,mert egy autó ott parkolt a házikónál.Sosem értem mi a fas.nak kell ilyen helyre autóval bejönni?Turistaútak keresztezték itt egymást a kunyhónál,az egyiken valami tájfutó bajnokság zajlott,mert rengeteg futó is itt szaladt el.Itt tartottuk második nagy pihenönket.Több csoport is érkezett ide,mindenki ezen a csodás helyen pihent meg.Elidöztünk mi is kicsit itt a friss forrásvíz közelségében.

A Réka kunyhónál

A kunyhónál búcsút vettünk a piros+ -tól és a kék négyzeten (kék4) folytattuk tovább.Amúgy ha már jelzések a Mecsekben ez többnyire kitünő.Mármint a jelzések felfestése és az útbaigazitó táblák megfelelő helyre való kihelyezése.Azonban a Réka-völgyben mindez épphogy elérte az elégséges szintet...tehát van még hova fejlödni itt is.A kék négyzettől kezdve viszont nem volt gondunk többé a jelzésekkel.Emelkedö következett,na nem igazán durva,de a kajaszünet után kissé nehézkessé vált a mozgásunk és a melegnek hála elkezdtünk izzadni is.Szerencsére hüvös árnyt adó erdőben haladtunk,mi lett volna ha még a nap is ránk süt...hamar elértük a Zengő-kőt.Egy kis emlékkö volt ez,egy csodás zöld réten.Volt még itt egy kis esőbeálló is.A környezet szépsége pihenésre késztetett itt is.Pihentünk hát kicsit a csodás helyen a jó levegőben.

A Zengő-kő

Innen aztán nagyon könnyen lejutottunk Püspökszentlászlóra.Könnyen és gyorsan.Már lefelé vezetett az út.Elöször úgy döntöttük felkapaszkodunk a falu fölé magasodó Szent László szoborhoz,hiszen többször láttuk már azt,de fent még sosem voltunk.Ideje volt felmenni.Némi emelkedö következett ide fel amely azért rövid volt.Fentről csodás volt a világ na és persze a szobor is.Persze a fő dolog a falu felett uralkodó Zengő látványa volt.Legkedvencebb hegyem vígan mosolygott vissza ránk.Lefelé jövet onnan,egy szoknyás nő ment fel.Szexi számomra ha ilyen helyre szoknyában jönnek a nők...így aztán néztem is utána...

A Szent László szobornál

Természetesen ezekután a kastélyparkot most sem hagytuk ki ami ugye egy arborétum.Azthiszem a gyönyörü áprilisi időben isten kertje sem lehetett ennél szebb...A kastélyba ugye tavaly Tibor barátomnak köszönhetően bementünk,most mivel Tibor valahol az Alföldön horgászott éppen,ez elmaradt,de nem bántuk.Az arborétum most felülmúlhatatlan szépségű volt!Körbejártuk persze,az egyik padnál megettük a maradénk kajánkat,egy csomó fotót készítettünk és egyszerüen csak elültünk a csodás helyen élveztük ezt a nyugalmat és szépséget...

A kastélypark egy része

Gergővel már sokadszorra itt...amikor én voltam ennyi idős Sándorral jártam erre sokszor

Innen mindig nehéz eljönni,most sem volt másként,pedig a csodáknak még messze nem volt vége!A Hettyey -forrásból frissitettük víz készleteinket,majd keresztül vágtunk a csodás falun,amelynek nyugalma sajna kezd alábbhagyni..hiszen egyre több és több a turista erre,ami nem baj,de az már nagyon zavaró volt,hogy ezek 80%-a autóval érkezett ide....rendkivül rombolta a táj szépségét a sok autó...!A faluból amúgy jó a rálátás a Zengőre és a Hármashegyre is.Sem a híres haranglábnál,sem a falu elején található helységnév táblánál nem lehetett nyugodtan fotózkodni a sok zavaró autó miatt...

Püspökszenlászlói harangláb

Kiérve a faluból az elején,ami nekünk most a vége volt a püspökszentlászlói-völgyben vitt az út.Itt is a sok idejövő mümájer az autóival volt rendkivül zavaró...szerencsére letértünk a völgyböl,az álltalunk annyira szeretett kék háromszög jelzésre (kék3).Ez az az út ami a medvehagyma tengerhez vezet,ez az az út amely a legszebb a világon...Jártunk már erre többször és fogunk is még.Tavaly ugyan korán érkeztünk még nem nagyon kezdödött el a medvehagyma virágzás,most viszont a lehető legjobbkor érkeztünk!A Zengő oldalába felvezető út mentén ugyanis nem ezer,nem millió,hanem kb.egy milliárd virágzó medvehagyma fogadott!Nem nagyon lehet jelzökkel illetni azt a látványt ami itt fogadott...

Alakul a medvehagymás...

Ennél szebbet a világon nem lehet látni...nincs kép,nincs film ami ezt visszatudja megfelelöen adni,ezt látni kell!Szerencsére nem mozgott erre senki rajtunk kivül és remélhetőleg a sok autóval érkező mümájer ide soha nem talál fel!Nincs is itt számukra semmi érdekes.Számomra azonban minden kétséget kizáróan ez a világ legszebb helye!Viszonylag gyors tempót szokunk diktálni túráink során Gergővel,a többiek olykor ránk is szólnak,hogy lassítsunk.Itt azonban szinte a megállásig lasítottuk a tempót.Élvezet volt minden egyes méter...nem lehetett és nem is lehet soha betelni ezzel a látvánnyal!

Medvehagyma tenger

Egy milliárd medvehagyma között...

Jól esik ide befeküdni...

Kedvem is támadt lefeküdni a medvehagyma tengerbe!Fantasztikus érzés volt,elkapott a szabadság érzete...és ilyenkor érzi úgy az ember,hogy sok gond,baj ellenére a világ egyszerüen csodálatos!El is tudtam volni itt aludni egy jót,de menni kellett tovább...búcsút vettünk a csodálatos helytől és felérve a sárga3 -ra most nem fel a Zengő irányába,hanem le Hosszúhetény felé fordultunk.Azthittük ezzel vége a csodáknak.Ám kedvenc hegyem most sem okozott csalódást,mert a csodáknak még mindig nem volt vége!

Mivel a medvehagyma szezon mellett a bazsarózsa szezon is most van és a világon fellelhető állománya 90%-a ezen a környéken él,éppen azon kezdtünk szomorkodni,hogy nem igaz,hogy egy bazsarózsát sem találunk...

Erre tessék:

A világ egyik legszebb csodája...

Egyszer csak ott volt elöttünk négy!Három együtt,egy pedig kicsit odébb árválkodott.Szerencsére a hülye magyar nagy százaléka azt sem tudja miről van szó,mert ha tudná nem élnének itt biztonságban,boldogan ezek a csodák...Ez egy olyan ritkaság és nemzeti kincs amiből alig-alig van néhány a világon...na persze nem itt.Mert ezen a tájon él többségük....és itt mosolygott ránk rögtön négy...Te aki olvasod,ha egyszer erre tévedsz,le ne tépd,mer külömben én tépem le a kezed amivel letépted!Természetesen fokozottan védett,eszemei értéke 250 ezer ropi...ha letéped büncselekményt követsz el!

Innen aztán levezetett a sárga3 a faluba,helyenként remek kilátással a szélrózsa minden irányába.Meleg volt már nagyon,délután négy felé járt az idő,de élvezetes volt ez az útszakasz is!

Fehérorgonás kilátás a Hármashegyre

Hosszúheténybe leérve a jelzett út rögtön egy pompás kocsmához vezetett!Mivel még volt egy óránk a buszig ami Pécsre vitt minket,beültünk egy igazi jó hideg sörre.Az élmény felülmúlhatatlan volt... Kitünő sör egy kitünö helyen egy kitünő túra végén.Hát kell ennél jobb?Ennek végeztével kiültünk a buszmegállóba.Megvártuk a buszt,azzal pedig belibbentünk Pécsre.Ott átmentünk a közeli vasútállomásra,onnan pedig a Sophiane IC-vel eljöttünk haza,azaz egész pontosan Sárbogárdig.Onnan pedig autóval hazahoztak minket.

Pompás nap volt.A Mecsek más mint a többi...most is az év eddigi legjobb túráját adta.

Írány haza az IC-vel

Túránk útvonala.A pirost elhagytuk a kék vitt fel a medvehagymáshoz.A zöld elmaradt.