2019. augusztus 24., szombat

Túra a Sánc-hegyre

Eredetileg most a Máré várához mentünk volna a Mecsekbe,de utánanézve a dolgoknak olyan fokon szar a közlekedés,főleg hazafelé,hogy nem mertem ebbe belevágni.Ezt a túrát helyettesítvén találtam ki szintén egy olyan túrát amit már évek óta toltunk magunk előtt,de sosem vágtunk még neki.Még Gergővel találtuk ki ezt is,de vele már sajnos nem válhatott valóra,így most megint belevágtam hát egy olyan túrába amely ilyen vagy olyan formába,de Gergőhöz köthető.A szokásos csapatomból most Zoli nem tudott jönni,mert őt berendelték túlórázni,így csak Móni tartott velem.A közeli Százhalombattára készültünk,így nem kellett korán kelni.A 40km-re lévő városba a fél kilences vonattal indultunk és némi késésnek köszönhetöen fél tíz után oda is értünk.A terv az volt,hogy Százhalombatta egy részén átvágva kimegyünk a Duna fölé magasodó itteni hegyekre,majd onnan le Érd-Ófaluba,majd onnan be Érd központjába és Érd felső vasútállomásnál fejezzük be a túrát.

Bármily hihetetlen ez egy patak,na és a Velencei hegységből is látható kémények
Nagyon meleget mondtak mára,de a szabadságunk utolsó óráit nem otthon akartuk tölteni.Leszálva Battán a vonatról még külömben sem volt olyan meleg,némileg elvolt borúlva és kellemes szél lengedezett.Százhalombatta azon a részen amerre mentünk,nem sok mindent mutatott magából,egy szürke porfészeknek tűnt.Móni aztmondta beljebb vannak szép részek,de arra nem vezetett a túránk.Mentünk az utcákon át a város északi részén.Jelzés erre nem volt.Legfőbb látványosságot a Velencei-hegységből is látható kémények szolgáltatták..Aztán elértünk a Régészeti parkig ami jópofának tűnt,de az 1200Ft-os belépőjegyet én sokaltam és nem mentünk be,főleg annak tudatában,hogy a jóval nagyobb élményt adó Monostori erődbe 1600 csak a belépő...azért be-be láttunk.

Régészeti park,házakkal,skanzenekkel,feltárásokkal...
Ezt követően értünk ki a városból.Nehéz behatárolni pontosan Magyarország melyik tájegységén lehettünk,de alighanem a Mezőföld leg észak-keletibb csücskében.Hamar letértünk a Dunaparti hegyek felé,egy kedves bácsika még útba is igazitott minket.Igy aztán jelzés nélkül is egyszerű volt rálelni a Duna fölé büszkén emelkedő Sánc-hegyre.No persze a hegyet idézőjelbe tessék érteni.A Wikipédia 177méteres magasságot ír,máshol 201-et láttam.Szerintem is meglehetett 200 méter magas a hegy,ami a Mezőföldön szokatlan kissé.Három kiemelkedő fensikszerű teteje volt,mentünk a legdélibbre.

A Sánc-hegy első fensíkja
Egy csinos kis fensík fogadott itt,közepén egy két méternyi mély gödörrel ami kb.50x50 méteres volt.Úgy véltem valami régészeti feltárás folyhat itt.Az út amin jöttünk tanösvény is volt,de jelzés nélküli...A Sánc-hegy legdélibb tetején egy kereszt állott és pompás volt innen a kilátás,elsősorban dél és kelet felé.Lenyügöző volt innen a Duna és a szemközti Csepel-szigetlEgy város volt velünk szemben: Tököl.Úgy éreztem megérte feljönni ide.A kilátás megcsodálása után a kereszt tövében pihentünk és fogyasztottuk el a reggelinket.Már nagyon meleg kezdett lenni,fa meg nem volt ami árnyékot adjon.

Kilátás dél felé
Mindenek felett...
A kaja végeztével indultunk a hegy középső tagja felé,eltartott pici időbe míg rájöttünk hogy megy oda az út,de végül is odaértünk.Itt már észak felé is nyílt kilátás ami az eddigieknél is szuperebb volt!Látszodott Csepel és Budapest is.Na és a Budai.hegység amelynek ismerös tagjai köszöntek rám.Itt is kiélveztük a kilátás csodáit majd mentünk a harmadik,legészakibb fensíkra.Itt nagyjából ugyanaz volt a kilátás mint a második fensíkon.Annyi,hogy innen már Érd Ófalut is lehetett látni.A Dunán alattunk közben egy uszály szelte a habokat.Meleg volt de nem volt kedvem elmenni innen.Látni lehetett a levezető utat is,azon megyünk majd le.

Kilátás északnak a második fensíkról...

...és a harmadikról is
A lejövetel itt-ott kicsit meredek volt,de összeségében nem volt különösebben nehéz.A út sok helyen látványos is volt Dunai kilátással,majd egy kis ideig végre be is tért egy hűs erdőbe.Tán ez volt a legkellemesebb szakasz.Szép helyeket hagytunk magunk mögött,nem vártam ettől a helytől ezt megelőzöen ilyen csodát...Pár száz méter volt lefelé az út,aztán már ott is voltunk a hegyek alatt,egy ártéri erdő szomszédságában.Következett Érd-Ófalu.

Lefelé...

Végre kis hűs!
Odalenn még melegebb volt mint fenn,igy kimeritő volt itt menni.Hamar beértünk Ófaluba,elöször egy kilátórész-terasz felé mentünk.Meg is találtuk,itt voltak árnyas részek így pihentünk is.Megvártuk míg az izzadság lepereg rólunk azt itt is megcsodáltuk a kilátást,miközben az átizzadt polómat kitettem száradni.Itt sem volt rossz a kilátás.Elsősorban észak felé lehetett látni.Belátható volt az egész Ófalu rész,a távolban pedig látni lehetett a fővárost.Keletnek  a helyi templom koronája vigyorgott ránk,nyugatra pedig az M6-os sztráda és Érd központja volt látható,Délre mögöttünk a hegyek tornyosultak.Szép hely volt,bár a kilátó rész meglehetősen gazos volt.

Kilátás a templomra
Ezután lesétáltunk Ófaluba.Kicsit csalódás volt én jobbnak gondoltam,olyan skanzen szerűnek...hát nyomában sem volt olyan.Elfogyott a vízkészletünk,de egy helyi kút büszkén hírdette a valódi érdi ásványvízet.Megkóstolva majdnem elhánytam magam,rendkivül büdös szaga és íze is volt.Így hát folyadék nélkül maradtunk.Más csap nem volt a környéken,se kocsma,se bolt...vagyis bolt igen,de az már bezárt.Leértünk a minarethez amely úgy nézett ki mint egy rakéta,Bemenni illetve felmenni rá persze nem lehetett.

A büdös vízű kút

A rakéta minaret
Innen a belváros felé vettük az irányt,egy hosszú egyenes utcán ami aztán átment az M6-os alatt is.Kezdtünk igencsak szomjazni.Szerencsére utunkba került egy bolt ahol betudtunk spájzolni hideg italokból amelyeknek a felét ott rögtön meg is ittuk.Ezután már kényelmesen elértük a belvárost,a meleg már leírhatatlan volt..A buszból ismert rész köszönt szembe amely a melegben élvezhetetlen volt,még lementünk egy szökőkúthoz a főtéren,majd zárásként bementünk a Lidlbe,de ott hideg ital nem volt,így egy büfénél vettünk még hideg italokat.

Múzeum Érd belvárosában
Mivel meleg volt és mi ettől kissé kimerültek,máshova már nem mentünk.Hazafelé vettük az irányt,kimentünk Érd felső állomásra,ott megvártuk a vonatunkat majd azzal hazajöttünk.
Összeségében kellemes túra volt.A szürke Százhalombatta után a Sánc-hegy csodás volt.Aztán Érd-Ófalu nem volt egy nagy szám,de elvoltunk azért.Kár,hogy a kánikula még mindig tart igy nyár vége felé is,kicsit meg is akadályoz ez minket a komolyabb túrázások belefogásában.Összesen mentünk kb.14km-t a százhalombattai vasútállomástól az Érd felsői-ig.

Szőkőkúttal búcsúzott Érd

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése