2019. augusztus 20., kedd

Brutálisan klassz volt a Monostori erőd!

Elérkezett ez a nap is,amit persze még Gergővel tervezgettünk a boldog időkben és igazából vele kellett volna eljönnöm ide,persze a többiekkel együtt.A szokásos tavasszal megszokott túratársaimmal Zolival és Mónival vágtunk neki Komáromnak a négynapos ünnepnek hála,hétfő hajnalban.Szokás szerint vonattal,mert azt szeretjük a legjobban,gyors,kényelmes és igazából akkor húgyozik az ember amikor akar.Hamar Kelenföldre értünk,mivel még volt félóránk a Győrbe tartó ám Komáromban megálló vonatig,gyorsan ellibbentünk immár kendvencé,sőt törzshelyünké vált kocsmához aminek végre a nevét is megtudtam: Lakat kocsma.Lenyomtunk napinditónak egy fröccsöt azt mentünk vissza a vonathoz,hisz olyan sok időnk azért nem volt.A győri vonat hamar elért Komáromba és háromnegyed kilenc tájban leszálltunk róla a határmenti városban.Ha jól emlékeztem 29 éve nem jártam itt,akkor még a királynővel....(van róla bejegyzés,most nem keresem ki).

A híd és szemben Komárno.Szép emlékeket őrzök innen,29 év után tértem vissza...
Tervünk az volt,hogy elöször kimegyünk a közeli Dunához,onnan pedig a nem túl messze lévő Monostori erődbe.Ott eltöltjük a nap felét,mivel tudtuk már róla,hogy brutálisan nagy.Azt ha vége az erődi kalandoknak átmegyünk a hídon Komárnoba egy jó hamburgerre,mivel már azt is tudtam,hogy a szlovák hamburgerek sokkal finomabbak mint a magyarok!Meg persze járunk egyet a városban.Elöször azonban meglátogattuk a vasútállomás wc-ét aminek állapotát finomab szólva az okádék jelzővel tudnám jellemezni.Sebaj az állomásról kilépve máris a Dunánál voltunk.Azthiszem,úgy emlékeztem csodás emlékeim vannak innen...

Zolival útra készen
Most még nem a híd felé indultunk hanem ellenkező irányba,hisz az erőd,legalábbis a Monostori arra volt.Mert Komárom az erődök városa és Komárno is.Még ha jól tudom négy erőd van a környéken,de a kiemelkedő a leghíresebb az a Monostori.Nem volt messze,de Komárom olyan...nem akarok senkit megsérteni,olyan porfészenek tűnt...nem így élt emlékeimben...!Szemmel láthatóan már innen a partról a szemközti Komárno sokkal szebbnek tűnt (igy is volt,de erről majd később).Az erőd közel volt az állomáshoz.Odaérve a kis dombocskák ölelésében volt egy pihenőhely,mielőtt bementünk volna,elfogyasztottuk a reggelinket.Közben a parton megláttunk egy hajót.Nem a vízben volt hanem a szárazföldön!Elneveztük Titanicnak.Persze közelebb mentünk hozzá.

A pillanat amikor felfedeztem a Titanicot
 Klassz volt,de felmenni rá nem tudtunk.Indultunk hát az erődbe.Már a belépő kapu is rendkivül látványos volt,leszurkoltuk a belépőjegy árát,ami nem olcsó,de soha semmi nem érte meg még ennyire!Persze ezt ekkor még nem tudtuk.Belépve az erőd udvarára az egészen elképesztően hatalmas volt!Úgy tűnt a szemközti erődfal ami nyugati irányban van,egy kilométerre van.Na jó annyi azért nem volt,de néhány száz méter biztosan.Adtak egy térképet a belépőjegy mellé,mondták kelleni fog (...) Úgy döntöttünk elindulunk a kaputól sorban,azt haladunk ahogy jönnek a dolgok.Már az első méterek tele voltak látnivalókkal.

Az erőd főbejárata

A bejárat is tekintélyt parancsoló
A hatalmas udvaron egy színpad is volt előtte egy komoly lelátóval.De legkevésbé ez érdekelt minket.Egy ágyú köszönt szembe rögtön kezdésként,majd az erőd keleti falán egy kapu volt nyitva,amely szinte hívogatott,hogy menjünk be.Szerintem kirándulásaink történetének legjobb döntése volt,hogy bementünk!Egészen elképesztő dolgok vártak odabenn.Egy olyan folyosó rendszer amilyent soha nem láttam,több kilométer hosszú és amelyből 640(!) helység nyilt az erőd külömböző részein szétszórva.Ebből ezen a szakaszon volt vagy kétszáz.Istállók,körletek,tömlöcök,irodák,orvosi szobák stb.Úgy olvastam az erőd akár kétszázezer(!) katona itt létét tudta bíztosítani.Látva ezeket a dolgokat itt,csepp kétségem sem volt felőle,hogy ez igaz.

A folyosó rendszer első méterei

A körlet
Az egész olyan fokon fantasztikus volt,hogy elmondani nem lehet.Arra gondoltam bárcsak Gergővel élhettem volna át ezeket a csodákat...persze tudtam a lelke most is velem van!Brutális méretek,elképesztően sok helység jellemezte az útnak ezen szakaszát.Érdekes volt,hogy kint még szinte nem is voltunk mégis mennyi látnivaló akadt!Rendkivül élveztük az erődöt,álmunkban sem gondoltuk,hogy ennyire klassz lesz!Egy pincelejáróhoz értünk.Odalenn meglehetős sötétség tombolt,de sebaj,lementünk.A telefonok lámpájával tudtunk világítani.Itt voltak a tömlöcök.Igazi tömlöcök beszarás!Ilyent sem láttam még ilyen közelről.Félelmetes egyben rendkivül izgalmas volt a hely.Kipróbáltuk a tömlöcöket,hát...nem lehetett kellemes itt raboskodni!Brutál klassz volt ez is.Visszamentünk a fenti folyosóra,folytattuk az immár folyosó túrát.

Fel a kezekkel!
Az egyik körletnél puskát is találtunk,azzal bohóckodtunk.Kint már tombolt a kánikula,de idebenn a folyosórendszerben rendkivül kellemes volt a klima,kellemes hüvős volt.Ide-oda kanyargó folyosó,itt is ott is lévő helységek,kezdett labarintussá változni a dolog.Elképesztően klassz volt.Kezdett kinőni a dolog az év bulijává.Még nem tévedtünk el,annyira nem tűnt azért veszélyesnek (aztán később az lett,de erről majd később).Egy ponton kiértünk a udvarra.A kapu mellől ahol bejöttünk a folyosókra a szinpad közelében voltunk,onnan tán kétszáz méterre..Úgy döntöttünk most egy kicsit odakinn kalandozunk.Ez sem volt kevésbé érdekes.

Fent a folyosón

Lent a tömlöcöknél
Egy dombocska került elém,felmentünk onnan jól belátható volt az erőd hatalmas területe.Úgy tűnt egy dombsávban épült az erőd főleg a föld alá.Több helyen is volt bejárat.Ekkor még nem tudtam,de az igazi folyosó rendszer azok dombok alatt volt!Elöttünk meg ott volt az erőd leghíresebb részének a Duna bástyának a falazata.Lépcső vezetett fel a tetejére,kapu pedig be.Úgy gondoltuk elöször felmegyünk.Ez is egy nyerő ötlet volt!Odafentről az eddigieknél is jobban belehetett látni az erőd területét,a másik irányba pedig a Dunát és a szemközti Komárnót!Na és a lenti csodákat is.Itt derült ki,hogy nem is egy dombsáv van körbe hanem kettő!A bástyába is lelehett látni,külön rálátó terasz volt.Egyszerűen fantasztikus volt az egész Monostori erőd!

Jobbra az lehetett a parancsnokság épülete,szemben már az a Duna bástya része

Jobbra a Duna bástya

Így talán már érthető a két dombsáv,a falak a világ egyik legklasszabb folyosó rendszerét rejtik!
A bástya teteje volt az egész történet egyik legklasszabb helye.Innen is megközelithető volt a kilátó terasz,de a bástyából is jött egy feljárat.A bástya udvara is klassz volt,sajna valami koncert nyomait lehetett látni.Véleményem szerint kár az ilyen helyeket koncertekkel elbaszni...szerintem,de lehet mások más véleményen vannak.Mindegy,nem ez volt a lényeg.Jókor jöttünk fel a bástya tetejére mert nem sokkal utánunk egy csoport tette ott tiszteletét.Szerencsére minket még nem zavart meg senki.

A bástya tetején,szemben a kék kapunál a kilátó terasz

A bástya udvara és a koncert nyomai...

A kilátó terasz fölé is kilehet menni,ilyen a kilátás Komárnora
Lejövet a bástya tetejéről amin odafenn amúgy jól járható út van!Szóval nem a bástyába mentünk be,hanem az észak-nyugati sarokban lévő kapun mentünk be,a két dombsáv közötti részt akartuk elöször megnézni.Beérve ha lehet az eddigieknél is bonyolúltabb folyosó rendszerben találtuk magunkat.Sokfelé vezetett csak éppen a két sáv közötti részre kivehető kapuhoz nem.Azt nem találtuk...!Folytattuk tehát a folyosó túrát,amely itt már több szinten is haladt!Le is lehetett menni,fel is,mindenütt folyosó és folyosó...elképesztő komolyan mondom,szegény fiam,hogy élvezte volna...reméltem (tudtam) velem van a lelke...

Folyosó(k) amig a szem el lát...

Katona lő kifelé

Egy másik folyosón
Bejártuk úgymondd a környéket a folyosókon,itt már ott kellett lenni a szeren külömben könnyen ellehetett tévedni!Hol sötét,hol világosabb folyosók köszöntek szembe.Nincs szó amely kifejezhetné ezt az életérzést,hatalmas buli volt,hatalmas kaland!Aztán a környéket bejárva megtaláltuk a két dombsáv közötti részre kivezető kaput.Kimentünk,de odakinn mindent alaposan benőtt a növényzet.Ezt az egy dolgot hoznám fel az erőddel kapcsolatban,hogy ez a rész itt nincs ápolva,pedig arra is ellehetne sétálni,ha a gaz meg a sok csalán nem akadályozná az embert...Talán ezt a részt karban lehetne tartani...szerintem.

A két sáv közötti rész.A falak mögött folyosók és folyosók...
Visszamentünk a folyosókra és bejutottunk a Duna bástya alá,valószinűleg a sok folyosó közül voltak szintén olyanok amik alatta vezetettek.Itt egy nagy teremben lyukadtunk ki ahol egy nagy képernyőn egy film ment ami az erődöt mutatta be.Aztán ezután kijutottunk a bástya udvarára.Klassz volt,a koncert nyomai zavarták ugyan a szemet,de az összkép klassz volt.Nem volt túl nagy az udvar és a másik végében is volt egy kapu,vagy inkább ajtó.Oda is bementünk persze.Itt elitnek tűnt minden,egy presszó volt itt egy minden igényt kielégitő wc és kiállítási termek sok-sok kiállítással.

A Duna bástya udvarán

Móni is élvezi

A benti hangulatos presszó
Mindezek megnézése és egészségügyi szünet után visszamentünk a bástyaudvarára,majd visszajutottunk kedvenc folyosóinkra.Itt mér kevertünk kicsit.Egy igazi pottyantós wc arzenált is találtunk.Szóval itt szartak a katonák...ám ez kétszázezer embernek édeskevés lehetett,így gondolom több ilyen is volt az erődben.Ezután újra kimentünk az erőd udvarára és szemben a nyugati oldal falán található kapuhoz mentünk.Itt volt a nyugati bástya (ugye a Duna bástya volt az északi).A kapu itt is mint mindenhol eddig igen látványos volt.Benne jobbra balra nyiltak ajtók,ott benn pedig mi más? - folyosó hegyek voltak!De elöször kimentünk a nyugati bástyához.

A Nyugati bástya kapuja kivülről...

...és belülről

A Nyugati bástya a dombsáv közötti részről nézve
A nyugati bástya jóval kisebb volt mint a Duna bástya és lehet ennek is fellehetett menni a tetejére,de,hogy hol azt nem tudtuk.Az udvara is nagyon kicsit volt.Kimentünk még a két domb közötti sávba itt is.Itt már voltak szép részek,de arébb itt is mindent benőtt a növényzet.Ott sétálni esélytelen volt.Bementünk újra a folyosórendszerbe.Újabb durva a szó jó értelmében szakasz jött.Folyosók,folyosók,folyosók,fel,le,le,fel...elképesztő volt ez is.Több helyen koromsötét volt,de nagyon kellemes hüvős is egyben.Nem tudom de az egész folyosón töltött távolságunk,lassan tán a tiz kilométer közelében lehetett...ez itt ráadásul nagyon hosszú szakasz volt,semerre nem vezetett ki út,vagy elöre mentünk,vagy visszafordultunk,lehetett választani.Persze mi mentünk előre,itt úgy tűnt soha nem lesz vége a végtelen folyosóknak.

Soha nem ér véget...!
Végre aztán kijutottunk.Na nem mintha aggódtunk volna,hogy nem fogunk.A déli bástyához vezetett a folyosó rendszer.Ez lényegében ugyanolyan volt mint a nyugati,minden olyan volt.Kimentünk a felszinre,az erőd udvarára.Már szemközt voltunk azzal a résszel amelyen reggel kezdtük a folyosó túrát.Itt kinn ágyúk és harckocsik álltak,ezeket is megnéztük persze közelebbről.Ilyesmiket akartunk megcsodálni anno Mezőfalván,ugye ott volt a honvédségi temető,írtam róla ősszel.De aztán kiderült az a temető megszünt,lehet ezeket a gépeket onnan hozták el.

Szemközt az a rész ahol reggel kezdtünk

A honvédségi csodák
A dél-keleti csücsökben kishíd vezetett ki az erődből,úgy gondoltuk visszamegyünk folyosózni és ott majd kijövünk.Itt is hasonló volt a rendszer,noha a folyosók szélesebbek voltak az eddigieknél.De ment le-fel.jobbra-balra.Odaértünk ahhoz a kapuhoz amely kivezetett a kis hídacskára,ám az zárva volt.Tovább menni már nem volt kedvünk,kifolyosóztuk ma magunkat alaposan...visszamentünk hát a déli bástyához és ott mentünk ki az udvarra.Elfáradtunk.Ilyen folyosótúrában még sosem volt része egyikünknek sem.Brutál jó volt így,hogy itt-ott kijöttünk megnézni az aktuális csodákat,azt mentünk tovább.De mondom elfáradtunk.Mentünk hát a főkapuhoz és elhagytuk az erőd területét.

Hatalmas élmény volt!Köszönjük!
Hát mit mondjak?Óriási élmény volt a Monostori erőd!Tudtuk,hogy jó lesz,vagyis boritékoható volt,de az,hogy ennyire klassz lesz,nem gondoltuk.Nagyon-nagy kár,hogy ezt Gergővel közösen nem tudtuk már megvalósítani....Talán majd következő életünkben...Na nekünk meg hárta volt Komárno.Iszonyatós hőség lett közben,visszasírtuk a hüvős folyosókat.Ballagtunk a hőségben a híd felé.Komárom nagyon csúnya porfészeknek tűnt...nem így emlékeztem rá!Csalódás volt,ráadásul semmi vendéglátóhely nem akadt utunkba,hogy kicsit felfrissüljünk...29éve amikor itt voltam a királynővel,akkor Komárom tetszett jobban nekünk,a szembenlévő Komárno pedig eléggé elmaradottnak tűnt.Hát most fordult a kocka.

A komáromi híd közepén,a határon pont.Ilyen innen a Duna
Átlépve Szlovákiába és belépve Komárnoba egy mesevilágban találtuk magunkat!Komárno gyönyörű volt!Csodálatosan szép kis városra akadtunk.Hatalmas volt a fejlődés a 29 évvel ezelőttihez képest,Komárom már a kanyarban nem volt ehhez képest...A belvárosra már megfelelő szavaim sincsenek.Gyönyörű volt!Ráadásul sok-sok vendéglátóhellyel és a sok kedves felvidéki magyarral.Egész más volt a mentalitás is,mint odaát nálunk.Elég volt csak benézni egy-egy helyen az árlistára,már szóltak,hogy jöjjenek be,foglaljanak helyet,szívesen látjuk önöket stb...Hol van ilyesmi Magyarországon?Elárulom sehol!
Az egyik helyre aztán beültünk.Ittunk a jó szlovák sörböl és ettünk egy jókai bablevest.

Komárno gyönyörű!

Egy mesevilágba csöppentünk
Nagyon-nagy kellemes meglepetés volt Komárno,szinte szégyeltem magam Komárom miatt.Az miért nem tudott vajon így fejlödni,miért nem tudja ezt a szintet hozni mint Komárno?Sétáltunk erre.arra,váltottunk még eurot és beültünk még egy hamburgerre.Ugye emlékeztem a Gergővel megélt kalandokra,arra,hogy Párkányban milyen finom volt a hamburger.Gondolta kipróbáljuk itt is,hogy az ott egy párkányi specialitás volt-e vagy igy van mindenhol.Emlékeztem 29 éve,olyan volt a hamburgerük,hogy egy zsömle,benne egy hús és némi piros arany...Ehhez képest most....fenséges volt,olyan mint Párkányban.Sokkal-sokkal finomabb volt,mint bárhol Magyarországon.Egyszerűen nem értem mit csinálnak jobban,de az,hogy jobban csinálják ahhot kétség sem férhetett!

Az Öregvár bejárata Komárnoban
Továbbsétálva ott találtuk magunkat a komáromi erődrendszer egyik újabb tagjával.Azthiszem ez volt az öregvár.Ugye a rendszernek több tagja is van,kettő nyúlik át Szlovákiába.Az erőd csak részben volt látogatható,idegenvezetéssel indultak túrák három óránként.Hát azt már nem vártuk meg.A meleg kitikasztott minket.Legnagyobb sajnálatunkra igy lassan eljöttünk ebből a csodálatos városból.Nagyon elfáradtunk.Úgy döntöttem ha az egészségem még majd engedi visszatérek majd Komárnoba és bejárom majd kellően a kisvárost egyszer...Nagyon szép volt itt minden és óriási a fejlődés.

A komárnoi kikötő

Búcsú Komárnotól
Visszamentünk Komáromba a helyi Tescohoz,vettünk hideg üditőket az útra,ám azok már a vonatra várásnál elfogytak.Fáradtan,de szép élményekkel indultunk haza.Olyan jó lenne ezeket nem kánikulában megélni,biztos nem fáradnánk el így...ha mondjuk nem ez a kibírhatatlan meleg lenne állandóan nyaranta...Visszaérve Kelenföldre még több mint egy óránk volt az újvárosi vonatig,így irány a Lakat kocsma újra!Söröztünk egy jót napbúcsúztatóként.Nagyon kalssz volt minden!Az erőd szerintem életreszóló élményt jelentett.Ajánlom mindenkinek,csak vigyázzon odabenn a folyosókon!Csalóka,elöször azthiszed milyen egyszerű az egész....aztán haladsz előre és többé már nem hiszed azt!Ha nem figyelsz könnyen eltévedsz!Brutálisan klassz!

Sörözés már Kelenföldön

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése