2017. február 18., szombat

Bringatúra Kulcsra

Volt egy időszak amikor a gyalogtúrák helyett inkább a bringatúrákat erőltettük és ez nem is volt olyan rövid időszak.Ám bringatúráink rendre balul sültek el,hol ezért hol azért.Tízből két-három bringatúra volt sikeres átlagban.A balul sikerült túrákon álltalában valamelyik bicikli hagyott cserben minket vagy egy-egy kisebb baleset ért.Így aztán a sorozatos kudarcok miatt 2014 után végleg felhagytunk a bringatúrázásokkal.Ez a túra amit most leírok még a sikeresebbek közül való.

A piros jelzésen
Otthonról Dunaújvárosból indítottuk a túrát,letekertük a Duna mellé és semmi más dolgunk nem volt mint követni a piros jelzést,ez elvitt egészen Kulcsig.Na persze addig is akadt látnivaló.
Például az út elhalad a dunaújvárosi Szabadstrand-öböl mellett ahol vízbe hajló gyönyörú fűzfák sora kisér minket,helyenként remek rálátással az öbölre.Az út másik oldalán pedig egy régi zsidó temetőt nézhetünk meg és az egyik ház udvarában pedig egy igazi nagy vitorlás hajó parkol!Az út erre aszfaltozott jó minöségű,kitünöen járható biciklivel.Forgalom minimális.Az öböl után térünk le az ártéri erdő mellé amelyről már írtam korábban itt .Itt az út már földút illetve köves-salakos,de az út szélébe bevan építve a bicikliút ami beton,erre már nem igazán jó minöségben.

Kulcs Millenium park,bejárat
Az erdő melleti szakasz után érünk be Rácalmás területére.Rácalmás-Ófalunál választhatunk.Vagy felmegyünk az Ófalu felé,vagy maradunk a piros jelzésen amely itt maga a bicikliút és a Rácalmási kis-Duna mellett halad el.A túloldalon a Rácalmási-sziget kiséri itt a túránkat.A szigetre bevezető híd után a mi útunk véglegesen átalakul földúttá.Mikor erre jártunk sok helyen sáros volt,így helyenként innen már nehezebb volt a tekerés,de itt ekkor a kerékpárjaink állták a sarat.Egy szép részen haladunk itt át Kulcs határát elérve,hiszen kezd egyre inkább dombosodni a dunaparti táj.Mígnem elérjül a Rácalmási-sziget északi végét és az itt található kis öblöt.

A kis kulcsi öböl és a Rácalmási-sziget északi vége
Itt pihentünk meg és gyönyörködtünk a tavaszi Dunában.Kulcs amúgy nincs vészes távolságra Dunaújvárostól,erre amerre mi jöttünk némi kerülövel sincs több 18km-nél.Az út ami maga a piros jelzés nagyjából jól járható tehát akár gyalogtúrával is megtehető (meg is tettünk nem is egyszer már).A táj szépnek mondható,helyenként látványos is.Ám az út itt véget ér,legalábbis ezen a ponton nem tűnt úgy,hogy folytatódik,de ettől függetlenül a parton még lehetett menni bár inkább gyalogosan jó darabig.

Út porától szomjasan
Így aztán az itt már magasodó dombokon felmenve bementünk Kulcsra.A dimbes-dombos falucska egyik dobján akadtunk egy szimpatikus útra,aztán nem vezetett sehova.Visszatekertünk ahol elértük a Millenium parkot.Amikor utoljára itt voltunk egy szépen ápolt park volt,jó kilátással a szélmalom irányába,most meg...szinte térdig ért a gaz,de így is szép volt.Van itt székelykapu,Trianoni emlékmű,padok,asztalok talán ha jól emlékszem kis szobrocskák is.A kilátás jó a szélmalomra és a falu egy részére is.A gaz ellenére is kellemes hely!

Úton felfelé a Dunáról

A kis Trianoni emlékmű

A park a székelykapuval és a bringák

Kilátás a szélerőmű felé
A park után letekertünk a faluba,elmentünk egészen a szélerőműig,de ezúttal sem volt szerencsénk,oda felmenni nem lehet.Így visszafordultunk és elindultunk haza.Nem mentünk vissza a Dunához,hanem a Kulcsot Rácalmással összekötő kis országúton tekertünk,ez teljesen jól járható volt.Rácalmáson pedig az Ófalu felé mentünk,itt így visszafelé nem fel,hanem lefelé vezetett az út.Az Ófalu végén értünk vissza a piros jelzésre amin jöttünk.Innen már ugyanaz volt az út visszafelé mint idefele.Ami érdekes volt,hogy elöttünk egy sávban tekintélyes eső esett.Ugyanis egy ponton a száraz út teljesen vízessé vált,ez tartott kb.500 méteren át aztán megint teljesen szárazzá vált.De a lényeg,hogy akkor mikor eshetett még nem itt jártunk,így megúsztuk.

Kulcsi park
Aztán szépen nyugodtan hazaértünk.Nagyjából 35km-es túrát tehettünk,különösebben nem viselt meg minket és ekkor még a bringák is jól bírták.Kellemes kiruccanás volt.Aztán mint írtam rendszeresen elértek minket a bajok bringatúráink során,kevés túra volt sikeresnek mondható,pedig e téren is voltak nagy terveink,de a sorozatos szívások miatt 2014 nyarán végleg felhagytunk a bringatúrákkal.Majd irok ezekről a szívásokról is egyszer egy összefoglalót.Szóval amilyen sikeresek vagyunk a gyalogtúráinkon,olyan pechesek a bringatúrákon.
Aztán elkeseredésemben még a biciklit is eladtam 2015-ben...
Hát így alakult.

Túránk útja

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése