Nagyon hamar elérkeztünk az ősz végéhez.Hiába pörögtek az események keményen,de persze sok buktató is akadt,így bár nem volt rossz az ősz,de egy fokkal azért jobbat vártam.Az őszi terveknél írtam,hogy nem tudni mi várható,hiszen úgyállt a dolog,hogy a lábam rottyon van.Valóban így is volt és amikor már nem bírtam tovább akkor elmentem orvoshoz.Utána javulás állt be ami tartott négy-öt hétig,majd újra kezdtem visszaesni.Szerencsére ez a visszaesés nem olyan fokú,hogy visszakerültem volna a korábbi fájós állapotba,de azért akadnak napok amikor igen-igen fáj a lábam.Ez az egész nagyban befolyásolta a túrázásainkat is,hiszen így pont a javulós időszakra sikerült több túrát beiktatni,de számszerűleg csak így is négyet.Az ősz legvégén volt az ötödik.Így a megálmodott minimális hatot nem sikerült összehozni.Viszont arattak a meccstúrák az ősszel és volt olyan is,amikor összekötöttük ezt a hagyományos túrákkal is,sőt a szekszárdi meccstúra akár hagyománys túrának is tekinthető,mert feltúráztunk a közeli kilátóhoz.
A Kishegyi kilátó
Az ősz legelején kerültem a legrosszabb állapotba és mire sikerült valahogy kijönni belőle már szeptember húszadika környékét írtunk.Ekkor kerülhetett sor az első ősz túrára még meglehetős nyári melegben.Balatonlellére mentünk meccstúrára,de a meccs csak négykor kezdődött addig bőven volt időnk,hiszen már nyolc után ot voltunk.Így eltúráztunk Zolikával a Kishegyi kilátóhoz.Nagyban betonutas túra volt,de nem volt különösebben nehéz.Jó volt a túra,bírtam is remekül és utána a meccsen is elvoltunk.Ám szeptemberben semmi más nem történt így túrázásilag.
Kihalt Kaposvári főtér
Az október más sokkal jobban alakult.Egy kaposvári meccstúrával nyitottunk és egy hatalmas kaposvári sétával az esőben.Jó volt itt is visszatérni azokra a helyekre,ahol egykor Gergővel is trappoltunk.Némi hiányérzet volt,hogy egész Kaposváron nem találtunk egy használható éttermet,úgy tűnt az őszi vasárnapra meghalt a város.A meccs itt is jó volt,elvoltunk.Rá egy hétre tértem vissza a Réka-völgybe.Itt is Gergővel túráztunk 2018-ban.Most ellenkező irányból mentünk mint akkor.Hosszúhetényből tartottunk Püspökszentlászlón keresztül Mecseknádasdra Zolikával.Remek túra volt amely különösebb nehézséget nem jelentett.
Túra a Réka-völgyben
A szokásos Gergő emléktúra következett immár a szokásos,eredeti útvonalon október közepe után kicsivel.Különösebb esemény nem történt a túrán,ahogy szokott,helyenként nagy szél volt ami az erdőbe érve csendesült le.De mint mindig,most is elvoltunk a nehézséget nem okozó túrán.Közben volt a szekszárdi meccstúra,ahol fementünk a Szőlőfürtös kiátóba a meccs előtt és a városban is sétálgattunk.A meccset könnyedén megnyertük,így egy újabb remek napot élhettünk át.
Gergő emléktúráján
A szekszárdi kilátó
Következett a nagy buli.Az Apátkúti-völgybe tértünk vissza.Laci barátunkkal és az ú bandájával akik közül már Nikit és Marcsit is barátunknak mondhatjuk.Ha jól emlékszem tizenketten gyűltünk össze a remek hangulatú csodás őszi túrára.Az ősszel ezen a napon tapasztaltuk legjobban a természet őszi szépségeit.Sajna Laciék kicsit siettek,mivel sokan máshol laktak és nekik haza kellett érniük.Viszonylag így hamar lezavartuk a túrát,melynek végén komppal mentünk át Visegrádról Nagymarosra a gyorsabb (vonattal való) hazajutás érdekében.Végül is jó buli volt!
Az Apátkúti-völgyben
A novemberre tervezett Prédikálószék túra sajnos elmaradt,ezt megpróbáljuk a tél folyamán pótolni.Nem is sikerült valami jóra a november.Két pesti meccstúrát tudtunk felmutatni,az egyik a Népligetbe,a másik Pasarétre vezetett.A hónap legvégén aztán összejött még egy túra.Ezt ugyan a télre terveztük,de mivel a Prédikálószék túrához nem volt jó idő előre hoztuk novemberre a Szivárványhídhoz vezető túrát.Így nem maradt végül is túra nélkül az ősz egyik hónapja sem.
Valahol a Népligetben
A pasaréti pálya
Így alakult ki az őszre az öt túra és az öt meccstúra.Így végül ez tíz,de mégis,legalább eggyel több túrát szerettem volna,a meccstúrákat illetően az öt viszont elfogadható szám.Mind az öt túrára eljött Zoli.Egy túrán pedig ott volt velünk Laci,Niki,Marcsi és a többiek.Voltak élményeink ősszel is nem mondom,de mégis egy csöppnyi hiányérzet maradt bennem.Ez volt az ősz,jövök majd a tél elképzelésekkel a decemberi első bejegyzésemben.
A mai nappal akkor elindul az őszi túrázási szezon.Az ősz a túrázásoknak leginkább kedvező évszak.Ősszel a legkellemesebb túrázni,jómagam is ősszel szeretek a legjobban útnak indulni,feltéve ha...Ha normális ősz van.Ha fokozatosan is,de egyre hűl a levegő,ha novemberben bejön a nyirkosság,ha október végén csodás tarkabarka ruhát ölt a természet.Ha...Jelenleg szeptember elseje van és 36 fok itt nálunk,ami a napokban csak fokózodik.Ez még nem az ősz,ez még az egyre inkább kitolodó nyár amit én nem szeretek.Ilyenkor már várom azt az időt,amikor az időjárás fokról-fokra kellemes őszire fordul.Sajnos ez az időpont is egyre inkább kitolódik,de megfog érkezni és onnatól kezdve tényleg öröm lesz a túrázás.Ősszel vannak a legjobb túrák,ám azzal számolni kell,hogy napról-napra hamarabb sötétedik,tehát a terveket is úgy kell összeállítani,hogy amikor már majd délután négy körül elkezd sötétedni,akkor lehetőleg ne ragadjunk be egy nagyobb erdő mélyén.Természetesen most megvannak az elképzelések az őszi szezonra,igyekeztem kicsit szerényebben összeállítani terveket,de mégis úgy,hogy azért örömünket leljük benne.
Óbányai-völgy,sikerül az újabb visszatérés?
Legalább öt nagyobb túrát szeretnénk megvalósítani és minden egyebet ami még sikerül.Minden terv képlékeny,aminek a megvalósítása nagyon sok mindentől függ.Bármikor előfordulhat bármi ami ezeket a terveket felülírja,akár rossz,akár jó irányba.Így tehát ezek a tervek nincsenek kőbe vésve.Bármikor változtathatóak,vagy akár törölhetőek is.Ősszel a legszebb a természet,de az igazi szépség az október végén,november elején áll be.Előtte és utána is kellene túrázni.Az én elképzeléseimben két mecseki túra is szerepel az ősz folyamán.Mindkét túrán jártam már évekkel ezelőtt.Az egyik ilyen mecseki túra a Kelet-Mecsek átszelése lenne,most nyugat-kelet irányban.Azaz Zobákpusztáról indulva szelnénk át a Mecseket,pontosabban a Kelet-Mecseket,olyan híres helyeket érintve mint a Hidasi és az Óbányai-völgy,vagy akár a Cigány-hegyi kilátó.Nem hagynánk ki Kisújbányát és Óbányát sem.A túrát pedig Mecseknádasdon fejeznénk be.
Kinézhet egy kilátós túra is a Mecsekben ősszel
A másik mecseki túra a Misina-Tubes gerincen vezetne végig és sorba végigjárnánk az itt található kilátókat.Ezen a túrán 2013-ban voltam Gergővel és Mónival,de akkor még nem videóztam,ezt szeretném pótolni és innen is egy filmet csinálni.Mindenképp érintenénk a két tubesi kilátót és a Sós-hegyit is.Alighanem a Flóra pihenőt is.A Tv-torony és az Éger tetői kilátó még kérdéses.A túra feltehetőleg októberben lenne a legoptimálisabb,de ez olyan túra,hogyha most nem jön össze,elmehet akár télre is.
A két mecseki túra közé szeretnénk beszúrni minimum egy másik túrát (vagy akár többet is).Ez mindenképp a már régóta tervezett Szent György-hegyi túra lenne a Balaton-felvidéken.Egy újabb tanúhegyet hódítanánk meg tehát.Itt még tervezés alatt van a kiindulópont és maga az útvonal is,valamint a végpont is.
A Szent György hegy
Ebben az évszakban is folytatni szeretnénk a balatoni kéket,immár az ötödik szakasszal.Nyáron a nagy melegben alaposan megszenvedtünk a harmadik és a negyedik szakasszal is.Most olyan időpontban szeretnénk ezt a túrát amikor a nagy meleg már nem befolyásolná a dolgokat.A túra ezen szakasza Balatonfüredtől vezetne a Zádor várig.A teljes balatoni kék felénél járunk,a 16 megszerezhető pecsétből nyolc van meg,ezen a szakaszon újabb kettő szerezhető.
Októberben nem hagyjuk ki Gergő emléktúráját.Azon még agyalunk,hogy az eredeti útvonalon maradjunk,vagy kicsit módosítsunk rajta.Tavaly ugye ellenkező irányból csináltuk a túrát amit megtoldottunk még kilenc kilométerrel.Ami biztos,most marad az eredeti irány.
Zádorvár
Egy nagyobb túra lenne még.Novemberben jó lenne visszatérni a Visegrádi-hegységbe,ebben az időszakban nagyon szép ez a hegység és van egy túra amely már évek óta tolódik.A Spartacus tanösvényre lenne jó végre eljutni,de talán e túra összehozása a legbizonytalanabb.Meglátjuk.
Ezek a fő tervek,ezek mellett több kisebb túrára is van opció.Sok ideje halasztódik a kunszetmiklósi kilátó felkeresése is.Hol a belvíz,hol a meleg miatt maradt el mindig ez a túra.Most ősszel optimálisak lehetnének a feltételek egy ide vezető túrához.
Esélyes lehet még az Eötvös kápolna felkeresése Ercsiben.Ezen túra a Gergővel megtett 2017-es Görögből-Magyarba túra útvonalával megegyező lenne,legalábbis az ercsi dunapartig.De ez is egy olyan túra amely bármelyik évszakban összehozható.
Eötvös kápolna Ercsiben
Jó lenne még kijutni az őszi finálé idején újra a Rácalmási-szigetre is,hiszen ilyenkor felülmúlhatatlan szépségű.Valamint Móninak ígértem még egy szentendrei kirándulást,de ez a meleg és anyagi okok miatt eddig nem jött össze.Benne lehet ez is a pakliban ősszel.
Meccstúrákban nem gondolkodom,bár a csapatom most csak a megyén belül játszik,így nem esélytelen a dolog,dehát...majd meglátjuk.
Szóval tehát tervekből,elképzelésekből most sincs hiány,de mint írtam nagyon sok mindentől függ a megvalósítás.Most is bármikor bármelyik túratárs előjöhet valami mással,valami jobbal ami felülírhatja az én elképzeléseimet.Indul akkor az ősz,remélem az időjárás is hamarosan őszire vált majd!
Az egész ősz,de talán az egész év csúcspontja volt mindig is az őszi finálé.Alighanem ilyenkor legszebb az ősz,legszebb a természet.Előszeretettel jártunk ilyenkor mindig ki a természetbe Gergővel.Minden idők legszebb fináléját 2017 októberében láttuk a Rácalmási-szigeten.Soha olyan szépnek nem láttam a természetet.Az őszi finálékor éri el az ősz a csúcspontját,ilyenkor a legszínesebbek a fák.Innentől kezdve kezdődik igazán az őszi elmúlás és hullnak le egyre erőteljesebben a levelek,míg aztán az adott évre elvégzi a természet a munkáját és elmegy téli álmot aludni.A 2017-es finálé óta egy sem volt olyan igazi...18-ban még kimentünk Gergővel az Adonyi-szigetre,de nem volt olyan szép mint előtte egy évvel a Rácalmási-szigeten.Aztán 19-ben egyedül trappoltam szintén a Rácalmási-szigeten,de későn érkeztem és a finálé már lezajlott és amúgy is...az,hogy nem volt velem már Gergő szinte depis állapotba sodort...
Szép,szép,de valahogy nem az igazi...
20-ban itt a mi erdőkben láttam teljesen véletlenül meg a finálét,mert nem úgy készültem,hogy én azt nézem meg,de lementünk a kutyussal sétálni a finálé meg éppen zajlott.21-ben szintén a kutyussal mentünk le a Duna erdősebb partjára,velünk volt még Zolika.Mind a 20-as,mind 21-es finálé fogjuk rá,hogy szép volt.22-ben pedig a Holdvilág-árkos túra ért fel a fináléval amelyre szintén Zolikával mentünk.Nagyon szép túra volt az őszi csúcspontját élő erdőben.Aztán most 23-ra úgy rendesen finálé nélkül maradtam.Sajna túrázni nem tudtunk a hetekben menni,továbbra is kritikus helyzetben vagyunk és ráadásul Móninak is bekellett menni három hétre a kórházba újfent.Nincs kire hagyni a kutyámat...így nem tudtunk mást tenni ismét lementünk ide hozzánk a közeli erdőbe.
Na hol is tartunk finálé szinten?
Az erdő ugyan szép volt,de valahogy sehogyan sem emlékeztetett őszi fináléra a dolog.Kezdve azzal,hogy nem lehetett eldőnteni,hogy hol tart a természet.Az erdőn belül is más és más volt a helyzet.Volt ahol szemmel láthatóan egyszerűen késésben volt a természet,hiszen csupa zöld volt még minden,akkor amikor már sárgára kellett volna váltani...Máshol emlékeztetett némi fináléra a helyzet,de nem volt olyan látványos mint az előző években.Aztán megint máshol meg már úgy tűnt,hogy régen lezajlott a finálé...és mindez a mi 2x2 km-es kis erdőnkben...Szép volt mint írtam,de a finálé érzés nem kerített hatalmába.
Máskor Gergő rétje is színesebb...
Az a bizonyos régi finálé érzés amúgy is ott maradt a 2017-es Rácalmási-szigeten és hiába próbálkozom az év legszebb csúcspontját rendre megnézni valahogy sosem adja vissza úgy a dolog mint akkor és ott...Elsősorban ebben talán nem is a természet a hibás,hanem az a baj,hogy Gergő már nem lehet velem ahogy az a régi finálés hangulat sem.Idén tehát nem lesz vagy nincs finálés túra,tekintsük ezt a mai erdei sétámat annak.Volt,nincs finálé...
Megérkezett a szeptember és vele együtt talán az ősz is.Ezt mindig jó szívvel várom,bízva benne,hogy végleg vége a nyári kánikuláknak,mert az nem tartozik a kedvenceim közé.Ráadásul már kismilliószor írtam ebben a blogban is,hogy az ősz a legszebb és legjobb évszak.Az őszi színjáték a természet legszebb csodája.Ezekben a hetekben a legjobb túrázni is.Sajnos a tavaly őszünk az ismert okok miatt mehetett a kukába.Pont az év legszebb időszakát szívtuk meg a legjobban.Bízva abban,hogy ez az idén nem így lesz,természetesen megvannak az évszakra megálmodott túrák tervei.Persze a helyzet meglehetősen bizonytalan,nagyon sok mindentől függ egy sikeres ősz megvalósítása.Jönnek-mennek a járványok,háború veszély van,infláció és nekem még ott van Móni állapota.Bár jelentősnek mondható javulás állt be nála.A nyár nem sikerült a legjobban mindössze öt túrát sikerült csak összehozni.Bár az őszi tervekben nyolc túra van megálmodva,ha hat sikerül már elégedett leszek.Na és akkor még ott vannak a meccstúrák amiből szintén összejöhet egy-kettő.A tervek nem szentírás,bármikor bármi változtatható ha túratársaim úgy látják jónak,ez csak egy vázlat ami mentén érdemes elindulni.Nézzük akkor.
Lejárat a Fundoklia-völgybe
Rögtön egy környékbeli túrával kezdenénk ahogy nyáron is.Most Érdre szándékozunk elmenni és a Fundoklia-völgyet szeretnénk végig járni.Majd ha sikerül még akkor a Tárnoki kőfejtőt is megnézni.Nagy túra kettő is van megálmodva szeptemberre,de félő,hogy csak az egyik jön össze.A Nógrádi várhoz mennénk a Börzsönybe,de alighanem ez a túra lesz ami majd más időpontra tolódik.A másikon a Mecsekbe mennénk.Ez a valószínűbb,hogy összejön.Bár itt is eredetileg a Máré várhoz mentünk volna,de olyan fos most arra a közlekedés,hogy lemondtunk róla.Helyette a régen látott Óbányai-völgybe megyünk majd egy Mecseknádasdról induló körtúra kereteiben.Szeptemberre még esélyes lehet egy meccstúra is,hiszen kedvencünk Anna újra itthon játszik a budapesti 125-ös tenisztornán.Ha összejön elmegyünk.
A Tündérlépcső az Óbányai-völgyben
Októberre is két nagy túra van betervezve,itt is esélyes,hogy csak az egyik válik valóra.az egyik a tavaly elmaradt szentgáli tiszafás túra.Ez az esélyesebb.A másikon Bátorkőhöz térnénk vissza,de innen most a Tési fensík felé vennénk az irányt és Tésen fejeznénk be a bulit a Bakonyban.Talán a szentgáli az esélyesebb,de majd még meglátjuk.Ismétlésre vár a tavalyi Simontornya-Ozora környékbeli túra,ez októberben jól mutatna...Na és természetesen október végén Gergő emléktúrája nem fog elmaradni.Ebben a hónapban is esélyes lehet meccstúra valamelyik közeli városba,de hívnak Balassagyarmatra is a hónap végén,ott játszunk bajnokit.Ez kissé messze van és a megvalósíítása most nem tűnik túl realitásnak.
Bátorkő
Novemberre esélyes lehet mindkét megálmodott nagy túra.Az egyiken a Holdvilág-árokba térnék vissza.Ez mindenképp szeretném ha összejönne.A másik túrán is visszatérésről lenne szó.Két és fél éve voltunk a Gödöllői-dombságban a mogyoródi kilátónál,amelyet akkor tragikus állapotban találtunk.Ígéretet tettünk ha felújítják és rendbehozzák akkor visszatérünk.Nos a felújítás megtörtént,így ott a helyünk!Környékbeli túrákat illetően lehet novemberre jön át az ozorai túra,de esélyes lehet egy ösklasszikus is Dunavecsére.Meccstúra is összejöhet,feltéve ha az okosok nem hozzák vissza a védettségi kártya örületüket...
Holdvilág-árok
Ezek tehát az ősz tervei,álmai.Mondom nem szentírás,bármikor bármi változhat.Valószínűleg most is Zolikával trappolom majd végig ezeket,de remélhetőleg Vikiék is velünk tartanak minél többször.A legszebb évszak jön amelynek csodáiról tavaly sajnos kényszerből lemaradtam,idén szeretném élvezni a természet őszi csodáit.Minden túráról továbbra is lesz beszámoló és remélhetőleg film is.
Hát akkor induljunk új útakra!
Egyenesen át,részlet Gergő emléktúrájának egy szakaszáról
Az egészen fantasztikus nyár után,szép tervekkel vágtunk neki az ősznek is.Úgy gondoltuk addig üssük a vasat míg az meleg.Jól is indult az ősz,de olyan esemény történt amivel nem számol az ember.Ennek köszönhetően pedig tíz hetes kényszerszünetre kellett váltanom,így kimaradt az év álltalam legjobban várt időszaka,az őszi színelőadás.Pont az év legszebb szakasza vált semmivé és természetesen el is voltam kenődve rendesen.Persze próbáltam ebből is kihozni a maximumot,kevés sikerrel.Na,de nézzük meg részletesen,hogyan is alakult az ősz.
Az utóbbi harminc év legjobb nyarát produkáltuk.Egészen elképesztő mennyiségű és minőségi túrán voltunk túl.Ezt a szériát szerettük volna folytatni.Jól is indult a dolog.Nem akartam valahogy azon a hétvégén neki indulni,de Zolika alapos rábeszélésének hála,elindultunk az ősz első szombatján Szigligetre.Nagyon régen terveztük ezt anno Gergővel,ami akkor aztán nem válhatott valóra.Ez most bennem volt és Gergő nélkül nem is volt kedvem menni.Zoli azonban nem tágított és végül eljutottam Szigligetre is!
Hát csak eljöttem.Gergővel a szívemben...
Remek buli kerekedett belőle és nem bántam meg,hogy eljöttem.Szigliget és a vár fantasztikus élményt adott.Jól éreztük magunkat,valóra váltottam egy Gergővel megálmodott tervet.Csak éppen Gergő nem volt sehol...Azért kihoztuk belőle amit lehetett.A vár csúcs volt,talán a legklasszabb vár amelyben valaha is jártam,pazar panorámával.Sok lehetséges jövőbeli célpontot láttunk onnan.Na és Badacsonyt és a Balatont is megcsodáltuk újra és újra.
A szigligeti várban
Következett az ősz második túrája.Szintén a Balatonnál..A tavaly félbeszakadt Köröshegyi-völgyhídi túrát csináltuk meg újra,végre teljes egészében.Talán mondanom sem kell ez is Gergővel megálmodott túra volt.Balatonföldvárról indulva,minden érdekességet megnézve Zamárdiba mentünk a Balaton szívéhez.A túra remekül sikerült.Ez volt idén a Balatonnál már a nyolcadik túránk!Nem akartunk leállni vele,még jönni akartunk idén.Ugyan érezni lehetett már a szezon végét,de ez minket nem zavart,sőt inkább örültünk neki,hogy nincsenek annyian.A túra jó volt és szép,de Gergő megint csak nem volt sehol,pedig mindezt vele képzeltem el.
A Balaton szíve
Szeptember harmadik hétvégéjén már a harmadik őszi túrára készültünk.Újra egy Gergő terv jött elő...a Gaja szurdokba mentünk a Bakonyba.Új túratársaink akadtak Bányász és Hédi jóvoltából.A Bodajkról induló túra remekül sikerült.Nagyszerűen elvoltunk négyen,Bányászékban kellemesen csalódtunk.Felkapaszkodtunk a Bodajk felett magasodó hegyre majd onnan mentünk le a szurdokba és jártuk végig,majd a csurgói víztározót érintve Fehérvárcsurgón fejeztük be a bulit egy jó marhapörkölttel leöblitve.Aztán nem gondoltam,hogy sokáig ez lesz az utolsó túra és nem tudok majd túrázni menni a következő hetekben.Pedig így történt...
A Gaja szurdok
Szeptember 23-án beütött a ménkű.Móni aki Gergő édesanyja,odahaza rosszul lett.Kórházba kellett vitetni ahol megállapították,hogy stroke-ot kapott.Állapota súlyos volt,a jobb oldala lebénult.Azt gondoltam Gergő halálával megérdemlek már annyit,hogy több rossz dolog most évekig nem történik,de tévedtem.Amúgy Móni volt az aki a kutyámra vigyázott amikor én túrázni mentem és most,hogy kórházba került ez természetesen nem volt lehetséges.A lakásba meg nem akaram 10-14 órákra magára hagyni a kutyát,az nem én vagyok aki ilyent megtud tenni egy állattal...Így aztán túrázni sem tudtam menni és amig lehetett napi szinten jártam be Mónihoz a kórházba.Tíz hétig volt benn és amikor kikerült az állapota éppen csak megütötte a minimális javulás szintjét.Nem is értem hogy adhatták még ki...ja persze a covid...
Gergő emléktúráján
Na persze október végén Gergő emléktúráját nem hagyhattam ki! Ez különben is csak olyan túra volt amikor a kutyának öt órát kellett egyedül maradnia,annyi meg még belefért..így Zolikával idén is megcsináltuk azt a túrát amit én csak Gergő hivatalos emléktúrájává nyílvánitottam.Ennek a sztorija is benne van valahol a blogban.A túra jól sikerült és némileg felrázott a lassan rajtam eluralkodó letargiából.Ezekben a hetekben zajlott az őszi színjáték és a fene megevett,hogy nem tudok menni.Persze Móni állapota miatt is aggódtam.Nem voltak egyszerűek ezek a napok.Aztán még látogatási tilalmat is vezettek be a kórházba az istenverte mocskos covid miatt.Nem akartam lemaradni a legszebb őszi napokról,így a következő túrára elvittük a kutyust is.
Rexi a Dunánál
Természetesen így még messze nem tudtunk menni,így egy helyi túrát csináltunk meg a hütővíz csatornáig.Valóban a gyönyörű őszi természetben mentünk végig,rendkivül élvezetes utakon.A kutya is nagyon élvezte.A legfurább az volt,hogy itthon egy lavor víztől is fél,a túrán viszont bátran belement a hideg Dunába.Na,de a lényeg,hogy ezt a két túrát tudtam megcsinálni még ezekben a hetekben.Móni november 25-én jött ki a kórházból.Kerek hetven napot töltött benn.Mondom szerintem még korai volt haza adni...na de nekem kell rá vigyáznom úgy,hogy átjár az anyja segíteni.Annyit kértem csak tőlük "cserébe",hogy átlag három hetente vigyázzanak a kutyusra,hogy eltudjak menni túrázni...így talán ha olyan mértékben mint a nyáron nem is,de az őszinél többször eljárhatok majd...
A Vértesben
Így aztán jutott egy túra az ősz legvégére,amikor is Manóval,a Tizedessel és Zolikával a Vértesbe mentünk a Kőhányás - Gánt túrára.Kellett már nagyon.Itt tartunk most.A kényszerszünetnek "hála" elmaradt pár megtevezett túra.Például vissza akartunk menni a Tihanyi-félszigetre,elakartunk menni a szentgáli tiszafáshoz,vissza akartam térni a Holdvilág-árokba és megakartuk nézni,hogy hol kezdődik a Balaton-felvidék.Négy túra így tuti elmaradt,de ezeken kivül is lehet lett volna még túra.Az őszi színpompából csak egy minimális adagot kaptam,de legalább kaptam... Mónira még lassú és hosszú út vár a gyógyulásig,de talán legalább már mehetek majd újra.Remélem.
Az ősszel tehát így hat túránk volt.Mehettünk kb.80-85 km-t összesen.Mind a hat túrán ott voltam én és a Zoli.Egy-egy túrán voltak velünk: Manó,a Tizedes,Bányász,Hédi és Rexi.A legjobb őszi túra talán a Gaja szurdoki volt,de esélyes lehet a Balaton szíve túra is.
Nem is tudom mikor találkoztunk elöször az "őszi finálé" megnevezéssel.Talán 2012-13 tájékán.Egy álltalam nagyon kedvelt és tisztelt mecseki amatör filmesek igen találó kifejezése volt az ősz csúcspontjára.Azóta bennem is rögzült ez a kifejezés.Pedig ha jobban belegondolunk,hogy érthetően fejezzem ki magam,ez egy kitaláció egy nagyon is létező dologról.Mielőtt belevágnék a történetbe tisztázzuk mi is az az őszi finálé egészen pontosan.
Őszi finálénak hívjuk az ősz csúcspontját.Azt a pontot amikor már annyira szép a természet,hogy az szavakkal nem kifejezhető.Ez az a pont amikor nagyjából egyenlő arányban vannak a fákon még megmaradt aranysárga színekben pompázó és a már földre lehullt levelek.Ez az őszi finálé.Időpontja tájegységenként eltérhet,más és már lehet.Nyilván előbb van északon és később délen..Ha mégis megakarom határozni,ez az esetek túlnyomó többségében,minden évnek az október 20.-november10. közötti időszakára esik.Nálunk volt,hogy november 8.-ra esett,de volt,hogy november 2.-ra.Egyik évben amikor pl. a Pilisben voltunk október 31.-én,ott akkora már lezajlott.
Őszi finálé tájékán...
Persze mindenki saját maga dönti el melyik is lehet ez a nap az évben.Nyilván senki sem fogja lemérni,hogy mikor van egyenlő arányban falevél még a fákon és a földön.Ez úgy nagyjából saccra megállapítandó dolog.De akkor így már nagyjából mindenki képben van mi is az a őszi finálé.Persze természet kedvelő embernek ilyentájt kötelező a természetben lennie,más mindenkinek pedig ajánlatos,mégpedig azért mert ehhez fogható csoda nincs még egy a világmindenségben!
A természet őszi csodáját jómagam persze már évtizedekkel az őszi finálé kifejezés elnevezése előtt is megcsodáltam rendre.Sokáig a nyár volt a kedvenc évszakom,gyermekként persze,na és a telet is szerettem.Aztán ahogy nővögettem a kedvenc évszak a tavasz lett,majd ahogy túrázgattam és jártam útjaim és rácsodálkoztam a szépre,később már Gergővel együtt,rákellett jönnöm,hogy a természet őszi szépségeinél nem gyártott még szebb dolgot a jóisten!Az ősz pedig messze a legjobb évszak!
Őszi színelőadás
Ősszel vannak a legjobb idők (jó tavasszal is akad).Ősszel a legjobb túrázni!A kellemes őszi időben a természet a nap földre eső fényei valami különleges varázst adnak a dolognak.A fináléhoz vezető őszi színjáték szépségeire nincsenek megfelelő szavak...Majd a finálét követő elmúlást igéző időszak is fenomenálisan szép.Ha pedig párosul a dolog egy őszi köddel,az egész olyan misztikus,mintha egy fantasy történet részesei lennénk.
Jól most jöhet azzal a kedves olvasó és mivan az őszi pocsék napokkal?Amikor esik,szürke minden...Ilyenje minden évszaknak van.De ha van vér a pucádban és megfelelő felszerelésed is hozzá,menj ki egy őszi "pocsék" napon is az erdőbe.Meg fogsz lepődni!
Summa summárum,azthiszem kivehető a sorokból,hogy legnagyobb kedvencem az bizony az ősz.Gergőt is így neveltem,vagyis hát nem kellett nevelni,mert adta magát a dolog,jött magától.Neki is ez volt a kedvence.
Bizony az őszhöz köthetőek a legjobb túráink is.
Hát kell ennél szebb?
Talán 2015-re váltak rendszeressé az őszi finálés túráink.Persze azelőtt is jártunk ősszel a természetben,de 2015-re időzítettük mindig úgy,hogy az őszi finálékor ott legyünk.Ha jól emlékszem 15-ben a Velencei-hegységben talált ránk a finálé,pontosabban mi találtuk rá.Talán éppen ez volt az első ingókővekhez vezető túránk,bár az is lehet,hogy ez 2014-ben volt,a fene sem emlékszik már pontosan rá,akkor még nem volt blogom,hogy ezt vezessem.Igen közben beugrott ez 14-ben volt,mert 15-ben a környék szigetein értük el a finálét,amikor a Duna alacsony vízállásának köszönhetően száraz lábbal áttudtunk menni a szigetekre.Talán ez a 2015-ös finálé volt a legszebb az életemben...
2016-ban volt a már említett pilisi túra,amikor is október 31-én ott találtunk rá az őszi fináléra.A pilisi Nagy-Kopasz környékén (mert van a Budai-hegységben is Nagy-Kopasz).Fenomenálisan szép volt ott is!
Az ősz a legszebb...!
Elérkezett 2017 fináléja.Ekkor a közeli Rácalmási-szigetre mentünk ki.A sziget mindig is nagy kedvencem volt,hisz minden évszakban igazán gyönyörű.Azonban 2017 októberének végén nem hiszem volt a szigetnél szebb dolog az egész világmindenségben!Hála túrázásaimnak számtalan csodát átéltem az elmúlt 40évben,de erre itt akkor nem voltak már megfelelő szavak...( a képek amikkel illusztrálva van a történet,főként ekkor és itt készültek)
Ekkor megfogadtuk Gergővel,hogy soha többé nem hagyjuk ki az őszi finálét.Bárhova is sódor az élet erre mindig elfogunk jönni.Ez olyan fokú szépség amit minden évben látni kell...Hiába a fogadkozás,2018-ban sajnos eljött az utolsó finálé...
Az utolsó finálén,az Adonyi-szigettel
Persze nem tudhattuk,hogy az utolsó (és erről majd még írok részletesen egy külön bejegyzést) így boldogan vágtunk bele a kalandba 18 októberének talán ha jól emlékszem akkor a 29.-ik napján.Most az Adonyi-szigetre mentünk.Amely szép volt persze,gyönyörű,de 2017-es Rácalmási-szigetet nem tudta überelni.Persze ettől függetlenül élveztük és remekül elvoltunk Gergővel.Mai fejjel pedig áldom az eszem,hogy elmentünk,mert egy újabb élménnyel lettünk gazdagabbak és Gergő is ezeket a csodákat vitte magával a finálé után hat héttel,amikor is örökre elment...
Jómagam az utolsó finálén
Gergő elment egy szebb és jobb világba én pedig egyedül maradtam a 2019-es fináléra.Emlékeztem megfogadtuk,hogy bármi is lesz,bárhogy is alakul a finálét sosem hagyjuk ki többé...Így eljöttem 19-ben is,ahogy megfogadtuk.A Rácalmási-szigetet választottam újból e célra,de most hiba volt.Ez volt minden idők legborzalmasabb fináléja.
Mire november 2.-án kiértem a szigerte a finálé ott már lezajlott,túlvoltunk a csúcsponton.Ez,meg,hogy Gergő nem lehetett már velem amúgy is mély letargiába merített.Aztán ha hozzáveszem azt,hogy ekkor a szigeten kiméletlen erdőpusztitást végeztek épp,így már végképp eléggé kivoltam... A sírás kerülgetett,pokoli rosszul éreztem magam a túrán amelyen a szigetet jártam körbe.Teljesen kikészültem lelkileg (fizikailag semmi bajom nem volt),nagyon elhagyatottnak és elveszettnek éreztem magam.Ekkor éreztem azt,hogy Gergő ott van velem és simogat...érintése áthatol idő és tér szabta határokat....
Az őszi finálé örök,mint az idő....
Az,hogy hogyan tovább nem tudom.Szeretném ha nem halna el a dolog amit Gergővel megfogadtunk,másfelöl még egy ilyen finálé mint a tavalyi teljesen a földbe fog döngölni...Persze magamat ismerve azon leszek,hogy ez idén sem maradjon el,hiszen az egyik legjobb dolog volt az életünkben és tudom Gergő is azt szeretné,hogy ne halljon el a finálés hagyományunk... ha egyedül leszek,ő úgy is újra jön majd a földöntúli érintésével...
Hát ez a mi őszi fináléink története,amit annyira imádtunk mindig is.Tudom ezek sokat jelentettek Gergőnek is és odaát is szívesen emlékszik vissza ezekre...
Mementoként pedig legyen itt a 2017-es finálénk gyönyörű filmje:
Nna csak erőt vettem magamon és ha már kénytelen vagyok túrát elhalasztani akkor legalább ne maradjak le a jóról a természet csodás őszi színjátékáról.Így lemetem egy körre a szomszédos erdőbe és jártam egyet.Valószinüleg jótékony hatással van rám az erdő mert egy paraszthajszálnyit mintha jobban volnék.Természetesen az erdőben csodálatos minden,az őszi finálé napjai jönnek a sárga erdőben hulló falevelekre pedig nincs is megfelelö jelzö.Néhány kép a mai sétáról a mai erdőből.
Október utolsó és november első hetében a legszebb a természet
Lassan végleg elköszön az ősz,bár tudom a csillagászati tél az december 21-én kezdödik csak,én mégis úgy tekintem,hogy a tél kezdetete az december 1.Megtartom a mostanra már szokásossá vált évszak értékelömet és ebből hagyományt kívánok tenni.Minden évszak végén visszatekintek rá,mi is történt,merre jártunk.Az ősz most sem okozott csalódást.Egészen elképesztően csodálatosan szép volt,főleg a szeptember végétől,november közepéig tartó időszak.Minden valószinűség szerint ez a természet legeslegszebb időszaka.
Többször írtam már,hogy ez az évünk elmarad a tavalyitól,nem sikerül annyi túrát csinálnunk mint az elöző évben,nem jutunk el annyi helyre mint tavaly.
Ez most azt is jelenheti,hogy valóban gyengébb az idei évünk,vagy azt,hogy a tavalyi volt az átlagosnál jobb.Persze azért nem maradtunk kalandok nélkül.
Meccs Iváncsán
Az őszt egy meccstúrával inditottuk,Iváncsára kisértük el csapatunkat.A kiruccanás jól sikerült,jól éreztük magunkat a helyenként szakadó eső ellenére is.Egyetlen bibi volt csak:kikaptunk...Persze nem is reméltük akkor,hogy egy csodás őszi foci idény vár ránk amelynek a végén az első helyen kötünk ki.(lásd elöző bejegyzésem).
Ezután egy héttel következett a nagy bakancslistás túránk,az amelyet augusztusra terveztünk eredetileg.A Mecsekbe mentünk ahol az eddig még nem látott Nagy-Mély-völgyet fedeztük fel.Pazar túra volt egy eszméletlen jó időben.Ráadásul rendkivül látványos is volt.A völgyön kivül is érintettünk sok érdekes helyet.Nagyon jó volt!
Gergő a Mecsekben,a Kantavárhoz kapaszkodik
Rá egy hétre következett a szokásos Tökfesztivál Rácalmáson.Ez minden év szeptemberének utolsó vagy utolsó előtti hétvégéjén van.Rendszerint ide túrázva szoktunk kijönni és az esetek többségében esik az eső.Ez így volt most is.Elég komoly eső kapott el túra közben,de így is pazar volt a természet az ártéri erdőben.Örültem,hogy ilyen körülmények között is láthatom,hogy mit mutat magából.Nem okozott csalódást.Ellenben csalódásként éltük meg,hogy az ártéri erdőt sok helyen kivágták...
Maga a Tökfesztivál csalódást okozott.Évről évre úgy vagyunk vele,hogy gyengébb mint a tavalyi,idén is ezt gondoltuk.
A Tökfesztiváli túra kezdetén
Októberben egy régi tervünket valósitottuk meg elöször egy környékbeli túra keretében.Beloianniszból a magyarországi görög faluból túráztunk el Ercsibe a Mezöföld észak-keleti részén.Bár kicsit borongós volt az idő a természet már a csodás őszi formáját hozta.A túra nem volt egy vészes távolságú,viszont kellemetlenül érintett minket,hogy a fele távon betonúton kellett menni egy mezöföldi töltésen.Ercsi kellemes meglepetés volt,szép kis városra leltünk benne.
Jelzett út Beloiannisz után
Rá egy hétre elövettünk egy ugymondd tartalék túrát amelytől totál semmit sem vártunk,sem kalandban,sem látnivalókban.Éppen csak arra volt jó ez a túra -gondoltuk- ,hogy kissé hiánypotló legyen.Aztán talán az év egyik legjobb túrája kerekedett belőle.Nagyvenyimről mentünk át Perkátára,egy szinte 90%-ban tök egyenes úton.Nem ígért sok izgalmat a túra.Aztán a csodás őszi időben fokról fokra kezdett klasszá válni az egész.Egyszer csak azon kaptuk magunkat,hogy egy szezációsan jó túrán vagyunk.Volt itt minden:szexelő tehenek,börtön és az az melletti erdei temető,egy egészen fantasztikus erdő egy hatalmas rét Velencei-hegységi rálátással és egy csodás település:Perkáta egy fantasztikus kastéllyal.Szóval egy nem remélt,ám egészen káprázatos túra volt ez!
Erdő Perkáta határában
Az október 20.-a utáni első hétvégéről tudtuk,hogy ez a legszebb az évben.Ezeken a napokon a legszebb a természet.Tudtuk,hogy a Rácalmási-sziget ilyenkor a legszebb.
Kimentünk hát és nem csalódtunk.A sziget és az ősz hozta azt ami a legszebb a természetben.Fantasztikus őszi színjáték zajlott a szigeten.Bejártuk kicsit az északi részt,az északi végére is eljutottunk végre,nagyon szép volt.
Időközben sajnos úgy alakultak a dolgaink,hogy az októberre tervezett nagy bakancslistás túránkat a Pilis-tetőre törölnünk kellett.Ez kicsit elvette a kedvünket.
Rácalmási-sziget
November eleje is nagyon szép volt,itt-ott ugyan lezajlott már az őszi finálé,máshol még javában tartott az őszi színjáték.November elejére kicsit lebetegedtünk,de aztán amikor már nem bírtunk magunkkal lementünk a Szalki-sziget és az Ártéri erdő közötti területet felfedezni.Egy helyi túra keretében.A túra eleinte nagyon szép volt,itt is beértünk egy ártéri erdőbe,amely elkezdett járhatatlanná válni,majd vízessé és mocsarassá.Út nem volt az erdőben.A kellemes túra bedurvult és ha gyakorlatilag nem itthon vagyunk,akkor lehet eltévedünk.Így sem volt ebből a járhatatlan,mocsaras erdőből kitalálni.El is fáradtunk.
Békésnek induló túra amely aztán bedurvult...
Következett a novemberi nagy túra amely hál isten nem maradt el.A Visegrádi-hegységi Holdvilág-árokba mentünk.Nem volt rossz idő,de a szél fújt néhol erősen és a túra elejét leszámítva el is borúlt.A helyek ahol voltunk szépek és izgalmasak voltak.A Holdvilág-árok gyönyörü volt!Később egy volt légvédelmi támaszponton is körülnéztünk,majd megmásztuk a Bölcsö-hegyet.Lefelé Pomázra meg csodás tájak,hegyek,völgyek kísérték túránkat.Klassz volt ez is,jól éreztük magunkat!
A Holdvilág-árok
Na és ha már egy meccstúrával nyitottuk az őszt,azzal is fejeztük be.Vecsésre kisértük el a csapatunkat,már az út is kalandos volt.A Nyugati pályaudvaron pl. egy háborús film forgatásába botlottunk.Aztán Vecsésen megnéztük a meccset,ahol gyöztünk és ekkor léptünk fel az első helyre.A meccs után még sétáltunk kicsit a településen.Amennyit láttunk belőle az nem okozott csalódást.Szép helyeket és utcákat érintettünk.
Hösök ligete Vecsésen
Hát ennyi volt az ősz.Összeségében azt kell mondjam jó volt,ha minden nem is,de sokminden tervünk valóra vált,hisz meccstúrákkal együtt kilenc kirándulás volt.Ez nem olyan rossz mégha lehetett volna jobb is.Ha azt veszem a tavalyi őszön sem voltunk több helyen.
Következik a tél.Egy biztos:meccstúra nem lesz,hisz a szezon márciusig szünetel.
Sok tervünk van télire is,sok-sok mindentől függ ebből mennyi valósul meg.Kilenc kirándulásban nem reménykedek.Hattal viszont (havi kettő) már elégedett leszek!
.jpg)
