Elérkezvén az év utolsó napja mi más is jöhetne mint a már hagyománnyá váló éves összefoglaló.Az első olyan évé amit Gergő nélkül kellett végigélnem.Az év első perceiben még nagyon friss volt a Gergő elvesztésével járó fájdalom.Nem tudtam,hogyan rakjam össze magam,nem tudtam hová-merre induljak idén.Induljak-e egyáltalán bármerre is?
Ám már akkor éreztem-tudtam belül,hogy Gergő mindenképp azt szeretné,hogy folytassam,hogy ne adjam fel,hiszen gyakorlatilag ez volt az életünk... Így hát,ugyan óriási ürrel és fájdalommal a szívemben elindultam új túráimra.Nem volt különösebb tervem az évet illetően,a bakancslista amelyet Gergővel úgy szerettünk,most valahogy értelmetlenné vált.Úgy voltam vele ami jön az jön.Annak ugyis jönnie kell.Szerencsém volt a szerencsétlenségemben,hogy az esetek túlnyomó részében akadtak társak akik velem tartottak,így hogyan is mondjam,a fájdalmamat év végére sikerült elviselhető szintre csökkenteni.Persze ebben más is segített.Olvassátok el a napokban írt "Mosoly odaátról" bejegyzésem és akkor kiderül mi.Most erre nem igazán térnék ki.
 |
| A Tündérszikla,amelynek idén jelentős szerepe volt... |
Ha most kicsit elvonatkoztatok a Gergő utáni fájdalmaktól és szigorúan csak az évet nézzük akkor azt kell mondjam nem volt rossz év.Sőt!Kifejezetten pazar volt,de hangsúlyozom ez az évi kirándulásokra-túrákra értendő csak,mert aztán a sors nem hagyott nyugtot nekem idén sem.Évközben elvesztettem a testvéremet is és vele az utolsó vér szerinti hozzámtartozó is távozott.Ráadásul ez még nem volt elég a sorsnak,nem sokkal ezután a kiskutyám is eltávozott...Ezekkel és a korábbi fájdalmakkal kellett ugymondd helytállnom az élet sűrűjében.Nagy segítségemre voltak ebben ezek a kirándulások és mint korábban írtam a spirituális utakra lépés is.Szóval maguk a tények,a számok igazán nem rosszak.Sőt az évtized legjobb mutatóit hozta ez az év!Összesen 38 ilyen-olyan bulink,kirándulásunk,túránk volt.Persze mind a 38-on csak én vettem részt,a többieknél ez a szám hiányosabb ugye.
Volt 16 olyan túránk amiket mi Gergővel bakancslistás túrának hívnánk.Úgy gondolom ez nagyon szép szám!Aztán volt 10 olyan túránk amiket környékbeli túráknak hívtunk a mi időkben.Volt egy helyi túránk is.Folytatva a sort 5 meccstúra is bevigyorgott idén,ebből három tenisz volt és kettő foci.Utóbbit igazán örvendetesnek ítélem,hisz álmomban sem gondoltam,hogy Gergő nélkül még valaha elmegyek kedvenc csapatom idegenbeli meccseire.Persze a meccstúrákat ötvöztük kirándulásokkal ahogyan régen is...Aztán volt három ugynevezett koncertúránk,itt koncertet ötvöztünk kisebb kirándulással.Na és volt három olyan túra is amit mi Gergővel be nem tervezett túrának hívnánk.Úgy gondolom ez így pazar,ha ezt nézem az évre nem lehet panasz.
 |
| Gergő mindig velem volt és lesz ezután is! |
Nem részletezném most különösebben ezeket,hisz minden egyes eseményről külön bejegyzés van a blogban.Azért a teljesség igénye nélkül nézzük merre is vitt a sorsom idén.Voltam/voltunk a Tündérsziklánál háromszor is!Visszatértem a Zichy kápolnához a Csepel-szigetre.Sikerült eljutni a nemzeti sírkertekbe is amit Gergővel is terveztünk,a Fiumei úti sírkertbe (Kerepesi temető) és a Farkasréti temetőbe is.Újra végigmentem az adonyi-szőlőhegyen.Eltévedtünk ugyan Németkérre tarva,de így lett szuper a buli!Eljotottunk a bazsarózsák földjére idén.Voltunk a magyar sivatagban az Alföldön.Szétnéztünk Tatán.Ott voltunk Biatorbágyon a viadukton is,ahonnan a vonat is lezúgott...Megfogadva,bár fél év késéssel Gergőért megcsináltam a 2018-as utolsó bakancslistás túrát a Nagy-Kopaszra és a Remeteszurdokba.Eljutottunk a Monostori erődbe és Komárnoba is.Voltunk a Sánc-hegyen Százhalombattánál.Végre megtudtam csinálni a Sándor emléktúrát is a Máré vár környékén,a sors durva fintora volt,hogy ez Gergő emléktúrája is volt egyben...Sikerült visszajutnom az Ebédleső-hegyre is Dunaegyháza közelében.Jártunk a nagy magyar mocsárnál Kolon-tónál.Bejutottam Gergő-szigetére a halála óta elöször...Megnéztük a Memento parkot a Kamaraerdőt átszelve.Voltunk a Sas-hegyen és a Gellért hegyen is.Eljutottam végre a Gemenci erdőbe.Visszatértem a pákozdi ingókövekhez is,láttam végre Miska huszárt.Végig barangoltunk egy budapesti éjszakát.A gesztesi várhoz is sikerült idén elmenni,valamint a Remeteséghez Majkpusztán.Az évadot Oroszlányban zártuk le.Azthiszem ez is egy pazar sor...
 |
| Az év legszebb csodája...és egy virág. (csak vicc) |
Szinte minden túra valamilyen formában Gergőhöz volt köthető...vagy voltunk már ott vele,vagy terveztük,hogy elmegyünk ,vagy csak jött volna velem ahogy mindig is tette...Voltak olyan esetek amikor szinte kézzelfogható volt a túlvilág jelenléte!Az esetek többségében éreztem is Gergőt a túrákon,de voltak szituációk amiket semmi máshoz nem voltak köthetők mint túlvilági segítséghez.Ezek talán legnagyobbika a Nagy-Kopaszi túrán combosodott ki,amikor is eltévedtünk,de pont ez az eltévedés mentett meg minket az év legnagyobb viharától...!Ha nem tévedünk el,ha megyünk rendesen tovább az erdő közepén csapott volna le ránk és akár valamilyen sérülést is okozhatott volna.Hála az eltévedésnek egy buszmegállóba betudtunk húzodni és rendben átvészeltük a vihart.Akkor is ma is úgy gondolom/gondoltuk,hogy Gergő terelt minket szándékosan rossz felé,megmentve ezzel minket....Na de van még pár hasonló esetünk az évből,visszalehet őket olvasni,nem térnék ki külön rájuk,akkor sosem végeznék.Talán még említést érdemel a Tündérsziklás sztori,ahová év elején négy hetente visszajártam...Mint kiderült Gergő búcsú üzenetét rejtette magában a dolog,amelynek éppen a Tündérsziklánál volt a kulcsa a megoldáshoz...Részletesen levan írva minden tehát,külön nem térek ki most rá.Esetleg és ebben a témában tényleg ez a végszó,még az őszi finálés túrám ami érdekes lehet ebből a szempontból ami a Rácalmási-szigeten volt és amelyre egyedül mentem el.Teljesen olyan volt mintha Gergő mellettem lépdelt volna...ennyire még soha nem éreztem őt,mióta elment...Bízom és hiszem,hogy mindez valóság,hogy Gergő mindig ott van velem,kísér útjaimon,fogja a kezem és segít ha kell...
 |
| Az év legjobb buliját a Monostori erőd hozta! |
Tavalyi túratársaimból szinte csak hírmondó maradt...Zoli barátom tartott ki mellettem.A tavalyiak felszívódtak,nem kívántak már velem túrázni,nem kerestek...így nem is számolok már velük a jövőben.Szerencsére bár ugyan volt három túra a 38-ból amelyen egyedül voltam,azért akadtak társak.Zolin kivül a könnyebb túrákra (ezekből több volt idén mint a Gergő érában) velünk tartott Móni Gergő édesanyja is.Volt exem Julcsi is elkisért kettő kirándulásra.Csatlakozott még Manó barátom és a szimpatikus Tizedes gyerek is.Velük még vannak további terveink is.Így tehát némileg ha pótolni nem is tudták Gergőt,de a fájdalmam elviselhető szintre hozásában jelentős szerepük volt.
 |
| Legjobb barátommal Zolival az omladozó Nyárádi kuynhónál... |
A felsorolás nem teljes,de azért sejteti,hogy nem volt rossz év (mégegyszer hangsúlyozom: a kirándulásokat,túrákat értve ezalatt).Ha megkéne választani akkor az év legjobb túrája/bulija a Monostori erődi kirándulás lehetne.Az év helye szerintem a Nagy Mező a Mecsek déli részén,ami a bazsarózsák élőhelye.Az év citromdíjasa pedig a Sas-hegy,amin egy tanösvény vezet körbe és amely 1200Ft/koponya áron lehetséges csak és amely nem volt nyitva ottjártunkkor...Az év településének díját odaadnám a gyönyörü Bajának,idén ez a hely tetszett legjobban.Az év legjobb hónapja talán az augusztus és a december lehet,a legrosszabb pedig a június...Legjobb napként nem tudok kiemelni egyet sem,volt egy-két jó nap....a legrosszabb viszont június 12 és 18,bátyám és a kutyám elvesztésének napjai...
 |
| Folytatjuk amíg lehet! |
Hogy mit hozhat a jövő?Erre majd az újév első bejegyzésében térnék ki.Ha a túrázásokat nézem tehát,soha rosszabb évet mint 2019 volt!Megyek és folytatom amig lehet amig a sorsutam engedi...Van pár elképzelés ahová még szeretnék eljutni...Megköszönve a figyelmet,mindenkinek aki olvassa boldog új évet kívánok,akkor is ha esetleg a nyáron olvassa,vagy bármikor!
