Nagyon hamar elérkeztünk az ősz végéhez.Hiába pörögtek az események keményen,de persze sok buktató is akadt,így bár nem volt rossz az ősz,de egy fokkal azért jobbat vártam.Az őszi terveknél írtam,hogy nem tudni mi várható,hiszen úgyállt a dolog,hogy a lábam rottyon van.Valóban így is volt és amikor már nem bírtam tovább akkor elmentem orvoshoz.Utána javulás állt be ami tartott négy-öt hétig,majd újra kezdtem visszaesni.Szerencsére ez a visszaesés nem olyan fokú,hogy visszakerültem volna a korábbi fájós állapotba,de azért akadnak napok amikor igen-igen fáj a lábam.Ez az egész nagyban befolyásolta a túrázásainkat is,hiszen így pont a javulós időszakra sikerült több túrát beiktatni,de számszerűleg csak így is négyet.Az ősz legvégén volt az ötödik.Így a megálmodott minimális hatot nem sikerült összehozni.Viszont arattak a meccstúrák az ősszel és volt olyan is,amikor összekötöttük ezt a hagyományos túrákkal is,sőt a szekszárdi meccstúra akár hagyománys túrának is tekinthető,mert feltúráztunk a közeli kilátóhoz.
A Kishegyi kilátó
Az ősz legelején kerültem a legrosszabb állapotba és mire sikerült valahogy kijönni belőle már szeptember húszadika környékét írtunk.Ekkor kerülhetett sor az első ősz túrára még meglehetős nyári melegben.Balatonlellére mentünk meccstúrára,de a meccs csak négykor kezdődött addig bőven volt időnk,hiszen már nyolc után ot voltunk.Így eltúráztunk Zolikával a Kishegyi kilátóhoz.Nagyban betonutas túra volt,de nem volt különösebben nehéz.Jó volt a túra,bírtam is remekül és utána a meccsen is elvoltunk.Ám szeptemberben semmi más nem történt így túrázásilag.
Kihalt Kaposvári főtér
Az október más sokkal jobban alakult.Egy kaposvári meccstúrával nyitottunk és egy hatalmas kaposvári sétával az esőben.Jó volt itt is visszatérni azokra a helyekre,ahol egykor Gergővel is trappoltunk.Némi hiányérzet volt,hogy egész Kaposváron nem találtunk egy használható éttermet,úgy tűnt az őszi vasárnapra meghalt a város.A meccs itt is jó volt,elvoltunk.Rá egy hétre tértem vissza a Réka-völgybe.Itt is Gergővel túráztunk 2018-ban.Most ellenkező irányból mentünk mint akkor.Hosszúhetényből tartottunk Püspökszentlászlón keresztül Mecseknádasdra Zolikával.Remek túra volt amely különösebb nehézséget nem jelentett.
Túra a Réka-völgyben
A szokásos Gergő emléktúra következett immár a szokásos,eredeti útvonalon október közepe után kicsivel.Különösebb esemény nem történt a túrán,ahogy szokott,helyenként nagy szél volt ami az erdőbe érve csendesült le.De mint mindig,most is elvoltunk a nehézséget nem okozó túrán.Közben volt a szekszárdi meccstúra,ahol fementünk a Szőlőfürtös kiátóba a meccs előtt és a városban is sétálgattunk.A meccset könnyedén megnyertük,így egy újabb remek napot élhettünk át.
Gergő emléktúráján
A szekszárdi kilátó
Következett a nagy buli.Az Apátkúti-völgybe tértünk vissza.Laci barátunkkal és az ú bandájával akik közül már Nikit és Marcsit is barátunknak mondhatjuk.Ha jól emlékszem tizenketten gyűltünk össze a remek hangulatú csodás őszi túrára.Az ősszel ezen a napon tapasztaltuk legjobban a természet őszi szépségeit.Sajna Laciék kicsit siettek,mivel sokan máshol laktak és nekik haza kellett érniük.Viszonylag így hamar lezavartuk a túrát,melynek végén komppal mentünk át Visegrádról Nagymarosra a gyorsabb (vonattal való) hazajutás érdekében.Végül is jó buli volt!
Az Apátkúti-völgyben
A novemberre tervezett Prédikálószék túra sajnos elmaradt,ezt megpróbáljuk a tél folyamán pótolni.Nem is sikerült valami jóra a november.Két pesti meccstúrát tudtunk felmutatni,az egyik a Népligetbe,a másik Pasarétre vezetett.A hónap legvégén aztán összejött még egy túra.Ezt ugyan a télre terveztük,de mivel a Prédikálószék túrához nem volt jó idő előre hoztuk novemberre a Szivárványhídhoz vezető túrát.Így nem maradt végül is túra nélkül az ősz egyik hónapja sem.
Valahol a Népligetben
A pasaréti pálya
Így alakult ki az őszre az öt túra és az öt meccstúra.Így végül ez tíz,de mégis,legalább eggyel több túrát szerettem volna,a meccstúrákat illetően az öt viszont elfogadható szám.Mind az öt túrára eljött Zoli.Egy túrán pedig ott volt velünk Laci,Niki,Marcsi és a többiek.Voltak élményeink ősszel is nem mondom,de mégis egy csöppnyi hiányérzet maradt bennem.Ez volt az ősz,jövök majd a tél elképzelésekkel a decemberi első bejegyzésemben.
Bár még két nap van az augusztusból,de holnap meccstúrára indulunk,holnapután meg hivatalos ügyeket kell intézzek munka után,nem nagyon lesz idő írni,így ma megejtem a szokásos évszak összefoglalót.Ugye a tavalyi nyár elég kemény volt minden téren,egyrészt kegyetlen kánikula volt végig és a tragédiák sem kerültek el.Így most kicsit szorongva vártam a nyarat.Ráadásul nem is tartozik a kedvenc évszakaim közé,sőt egyenesen utálom.Ilyenkor a legkellemetlenebb a túrázás is,a meleg nehezen elviselhető.Az idei nyárra viszont különösebb panaszom nem lehet.Egyrészt messze nem volt olyan forró mint a tavalyi és a tragédiák is elkerültek.Igaz elvesztettünk egy számomra kedves valakit,de ez a nyár sokkal jobb volt mint a tavalyi!Hát akkor nézzük meg hogyan is alakult az idei nyár.
Lovasbemutató Révbérpusztán
Rögtön a nyár első napján leruccantunk a közeli Révbérpusztára.Pont e napra esett pünkösd,így megnéztük ott a helyi lovasbemutatót és egy kicsit túráztunk is.Jó programnak bizonyult,a show látványos volt,tudtunk enni babgulyást is és inni jó sört.Móni is Zoli jött velem ekkor.Mondhatni a nyár tehát jól indult.Amúgy a koronavírus járvány után voltunk,kezdett beindulni újra az élet.Mi meg igyekeztünk ebből profitálni.
Még ugyanazon a héten szombaton Pécsre vettük az irányt.Focicsoportunk játékának nyereményéért utaztam le,amit még a Pécsi MFC futballcsapata ajánlott fel nekünk.Zoli jött velem és miután átvettük a nyereménytárgyat elmentünk kicsid ide-oda a városban.Elöször a Barbakánt néztük meg,itt már nagyon rég voltam,innen pedig kimentünk Tettyére ahol még sosem jártam és ahová még Gergővel tervezgettünk egy jó kis bulit.Klassz kirándulás volt ez is.A babgulyás itt is megvolt meg a sör.Hazafelé a buszon kicsit ugyan szenvedtünk mert majd bevízeltünk,de remek nap volt!
Tettye
Nem kellett sokat várni a következő bulira.Manó barátom hívta fel a figyelmem a Rétszilasi-tavakra,csupa jót hallottam tőle,így a legközelebbi kirándulást ide terveztük.Most is Móni és Zoli jött.A Rétszilasi-tavak és Rétimajor varázslatosan szép volt.Akkora területen helyezkedett el 23(!) kisebb-nagyobb tó,hogy egyszerre nem is tudtuk bejárni.Így valószinű visszatérünk még.A hely központi helye Rétimajor volt,amely szintén elvarázsolt.Itt a helyi halászcsárdában ezúttal nem babgulyást hanem egy egy halászlét nyomtunk le.A sör persze itt is megvolt.Kellemes jó kis kirándulás volt ez is,ugyan kicsit meleg volt már,de nem az a kibírhatatlan meleg mint tavaly nyáron.Ha jövünk legközelebb az nem nyáron lesz mindenesetre.
Rétimajor egy szelete
Hat napot kellett várni a következő túrára,amelyet ezúttal hétköznap méghozzá pénteken ejtettünk meg!Célunk a Mecsek volt,a Kelet-Mecsek átszelése,most északtól-délig.Manó,Zoli és a Tizedes barátom jött el velem és valószinűleg ez volt a nyár legjobb bulija.Csodás tájakon,rengeteg kalandon keresztül szeltük át a hegység keleti részét.A túra Zolika csetlés-botlásairól vált hírhedté.Esett-kelt szegény egész túrán és rendkivül nehezen bírta az amúgy átlagos nehézségű túrát.Ekkor nem tudtuk,de egy betegség kínozta már,ennek volt köszönhető,hogy most nem ment úgy neki.Jól éreztük magunkat,túra végén jött a szokásos babgulyás és sör hegyek.Amúgy ennek a túrának a végén a hosszúhetényi Tavasz vendéglőben árulják a világ legjobb babgulyását.Ide egész biztos jövünk még!Zoli pedig ha lassan is,de kigyógyult a betegségéből.
A Tizedessel és Zolival a mecseki Cigány-hegyi kilátónál
Így telt el a június amely minden képzeletet felülmúlt és nagyon jó volt.Ugye tavaly éppen ez volt az év legrosszabb hónapja,most szerencsére tényleg klassz volt.
Júliusba fordulva mint mindig,most is várható volt,hogy nem lesz sok túra.Szinte minden évben ekkor van a legkevesebb túránk.Ez most is így volt,de azért volt túra.Már a hónap második felében Manó barátommal keltünk útra a Balaton-felvidékre.A Tizedes most nem ért rá,Zolika meg még lábadozott a betegségéből.Manóval Zánkáról indulva a Hegyestűt vettük célba,megnéztük a híres bazaltoszlopokat,majd innen mentünk le Köveskálra.Elvoltunk itt is,viszonylag rövid túra volt sok-sok látnivalóval és szép tájakkal.A gulyás itt emaradt,mert Köveskálon horrorisztikus árak voltak.
A Hegyestű
Még júliusba rávettem a lábadozó Zolikát,hogy menjünk az igen közeli Sándorházára megnézni a Sigray kúriát.Ez oda-vissza 7-8km-es túrát jelentett csupán,Zolinak is jól jött egy kis mozgás,így boldogan jött is.Magával ragadó dolgokat láttunk Sándorházán,a kúria nem mindennapi érdekesség volt.Jó volt megnézni az egykori palotának tünő,de mára már omladozó épületet.Kicsit zavaró volt ugyan a sok szúnyog,de azért jól éreztük magunkat.
A Sigray kúriánál
Augusztusba fordult az idő.Ez minden évben jó hónap szokott lenni.Ekkor még csak reménykedtem benne,hogy idén is az lesz.Régóta tervezgettünk a közeli Bottyán-sánchoz egy túrát amelyre szintén Manó barátom hívta fel a figyelmemet.Zolival le is ruccantunk a közeli Vilmospusztára.Kicsi,de kellemes túra volt innen a Bottyán sánc,amely a Dunapart egyik löszdombjának erdeiben bújt meg.Ide nem vezetett jelzés,nem is volt egyszerű megtalálni,de végül is sikerült.Majd ezután felmentünk a dombtetőre ahonnan pompás kilátás volt a Duna völgyére.Innen még elmentünk a Baracsi halászcsárdához ahol jöhetett a már hagyományos babgulyás és a sör.
Kilátás a Bottyán sáncról
Ezután kaptam a szomorú hírt,hogy Tupó bácsi a Dunaújváros PASE szotyolaárusa elhunyt.Szíven ütött a dolog,mert szerettem a kisöreget.Meg is emlékeztem róla a blogban.
A Bottyán sánci túra után egy héttel újra a Balaton felé vettük az irányt,most Zoli barátommal.A Balatonföldvárról induló túra a Köröshegyi-völgyhíd érintésével Zamárdiban végzödött volna.Csodás helyeken vezetett a túra,igazán jó volt a buli.Ám mire a viadukthoz értünk nagyon meleg lett,ami aztán ki is tikkasztott minket,így itt megszakitottuk a túrát és Zamárdi helyett Balatonföldvárra mentünk vissza.A sör és a babgulyás most is megvolt,igaz most két külömböző helyen.A túra megszakitás ellenére ez is remek buli volt.Fájdalom,hogy az itt készült filmem nem sikerült.Egyszerüen mire hazaértem eltüntek a telefonról a felvételek...Benne van a pakliban,hogy majd újra eljövünk és akkor megcsináljuk egész Zamárdiig a túrát,de nem nyáron.
A viadukt
Egy hét múlva Mónit vittem le Bajára kirándulni,mivel ez volt a születésnapi ajándékom neki.Mondtam bökjön rá egy tetszés szerinti helyre a térképen azt oda megyünk.Bajáé volt a nyertes bökés.Kellemesen elsétáltunk a csodás kis városkában,megnéztük az érdekességeket,a Sugovicát és a szigeteket no és a kilátókat.Nem is mentünk nagyon sokat,de mégis elrepült az idő mint a fene.Itt is ettünk,igaz most nem babgulyást,de a söröm persze megvolt!Kellemes és igazán kényelmes volt a hazautazás innen.
Baja
Baja után egy héttel ismét a Balaton következett.Most Zoli jött velem.A cél ezúttal Fonyód volt,a helyi kilátókat akartuk megnézni.Itt is csodás volt minden amerre csak mentünk.A két kilátó közül viszont csak az egyik volt nyitva.Sebaj,ennek ellenére itt is jól éreztük magunkat.A gulyás és a sör itt is megvolt.
A nyárból e sorok írásakor még egy buli van hátra.Holnap felmegyünk Pestre megnézzük az FTC II. - Dunaújváros bajnoki mérközést és Józsi barátommal is találkozunk.Vele (és még páran) üzemeltetjük azt a bizonyos focicsoportot amely már elég nagy népszerüségnek örvend.Szóval ez van még a nyárból hátra.
A Balaton és a Badacsony Fonyódnál
A nyár tehát mondhatni remek volt.Sok buli,kirándulás,túra volt és a hangulat is viszonylag jó volt most mindegyiken.Örülök annak is,hogy egy új tájegységet kezdünk fokról-fokra felfedezni a Balatont és környékét.Gergő persze a nyáron is nagyon hiányzott,de a nyár sokkal-sokkal jobb volt mint a tavalyi.
