Nem volt rossz,lehetett volna jobb? - Félévi összefoglaló

 Pár nap késéssel ugyan,de itt a félévi összefoglaló.Június utolsó napjain túráztunk éppen,esélytelen volt akkor megírni az összefoglalást.Lényegébe ugyanott tartunk ahol tavaly ilyenkor,hiszen hasonlóan a 2023-as első félévéhez,most is 13 túra jutott erre az időszakra,talán annyival vagyunk most jobbak,hogy plusz volt még egy kirándulásunk is amit nem tekintettem túrának.Kevesebb problémával küzdöttünk mint egy éve,de így sem sikerült emelni a túrák mennyiségén,ellenben a minőségén egy kicsit úgy érzem igen.Nézzük át akkor,hogy alakult a 2024-es év első féléve.

A mogyoródi kilátóhoz mentünk az év első túráján,de a reformátorok téri kilátó jobban tetszett!

A 2024-es évet Papa100 jubileumi évnek neveztem ki,hiszen az öregem idén lenne 100 éves ha még élne...itt-ott megemlékeztem róla a blogban,leginkább a közelmúltban íródott "Padok" c.bejegyzésemmel.Valamint a tavalyi szőlőhegyi túrát is neki ajánlom,amit szinte pont egy éve csináltunk meg.Valószínű lesz még idén egy-két bejegyzésem ami vele kapcsolatos.Sajnos mást már nem nagyon tudok érte tenni,alighanem én vagyok az egyetlen élő ember a Földön akinek emlékezetében még él az öreg.Szóval ez az ő jubileumi éve.

Az évet egy remek bulival kezdtük.Zolika,Manó és Viki társaságában a felújított mogyoródi kilátóhoz túráztunk ki Budapestről.Mi anno Zolikával megfogadtunk,hogyha egyszer felújítják a Szent László kilátót Mogyoródon,akkor azt megfogjuk nézni.Így is lett.Örömünkre csatlakazott hozzánk Manó és Viki is.Remek időt fogtunk ki január elején.Jól elvoltunk a közepesen nehéz túrán,érdekes volt,hogy a Reformátorok terén található Kertvárosi kilátó jobban tetszett nekünk mint a felújított mogyoródi.

Zolika vezérletével indult a balatoni kéktúra!

Idén az egyik fő irányvonalunknak szántuk a Balatoni kéktúra végigjárását.Én annyira nem voltam oda érte,de Zolikának tetszett és ő erőltette ezt igazán.A valamivel több mint 100 km-es szakaszt több részletekre bontottuk.Az első szakasz Pétfürdőtöl vezetett Litérig.Ekkor Zolikán kivül Viki is velünk tartott.Újra fantasztikusan jó időt sikerült kifogni és a túra első fele ismerös volt egy korábbi túránkról már.Látványos részeken,szép tájakon át vezetett a közepesnél egy picit nehezebb túra.Jól sikerült buli volt ez is,amit Litéren egy jó kávézással fejeltünk meg február elején.

Ott ahol egykor Gergő is...az év harmadik túráján

Az év harmadik túráján Zolikával trappoltunk Mezőfalvától Dunaföldvárra.Ezt a túrát már nagyon rég óta terveztem,talán már Gergővel is régen.A túra első részében így is ugyanarra mentünk amerre Gergővel is egy régebbi túrán.Most sem volt rossz időnk és meglepő volt,de sok-sok kullancs nehezítette a dolgunkat a túra első harmadán.Végig sík terepünk volt.Dunaföldvárnál aztán szemelől tévesztettük az amúgy jelzetlen útunkat,így az utolsó 4-5 km-t a vasúti sínen kellett megtennünk és az egészben ez volt a legnehezebb.Nem volt olyan jó a túra mint amilyennek vártuk,de megfejeltük a végén egy babgulyással a földvári Arany fácán vendéglőben.

Manó és Zoli a Dunán innen,Dunán túl túrán

Immár lassan hagyomány lesz,hogy a tél utolsó túráján a Dunán innen - Dunán túl teljesítménytúrán veszünk részt.Ez most is február utolsó hétvégéjén volt és most is a 20 km-es távra neveztünk be.Zolikán kivül Manó is eljött velünk,de őt csak a túra elején láttuk,mert ki tudja miért gyilkos tempóban tette meg a távot.Felesleges volt,mert mi kényelmesen ökörködve,fotózkodva,videókat csinálva is beértünk szintidőn belül.A túra az adonyi Vízi fogadótol vezetett Dunaújvárosba.Remek táv és remek környék melynek csúcspontja a kulcsi Szent Mihály erdei hóvirág tenger.Ilyenkor több tízezer virágzó hóvirágot látni itt és ezért a látványért mindenképp megéri az év ezen szakaszán erre jönni!Jó buli volt és ha nem jön közbe semmi,erre jövőre is elmegyünk!

A tavaszt egy kirándulással kezdtük.Ezt nem tekintettem túrának,de utólag úgy éreztem talán bevehettem volna.Mónit vittem már el kicsit kirándulni a választásom pedig Dombóvárra esett.Nem csalódtunk,hiszen a kellemes kisvárosban még olyan klassz helyek is voltak,mint a Kis-Konda patak-völgye,vagy a Szigeterdő.És hát így is mentünk 8 kilométert!Végül is egy kellemes kirándulás volt március elején.

Móni jól érezte magát Dombóváron

Egy újabb régi terv következett március 15-én.A Maderspach kilátóhoz akartunk már eljönni egy ideje a Bakonyba,de hírét vettük,hogy a kilátó télen zárva tart.Így aztán tavaszra tolódott ez a túra.Zolika jött újra velem.Érdekes volt mert Viki is nagyon készült erre a túrára,azt mikor eljött az idő nem jött el...Nem értettük a leányzó viselkedését mert nagyon lelkesnek tűnt korábban azt egyre jobban csökkent az érdeklődése,míg nem végleg elhalt.A túra amúgy remek volt.Várpalotáról indult és oda is érkezett vissza.Ráadásul a túra első fele ugyanarra haladt amerre Gergővel is mentünk a Baglyas-hegyre vezető túránkon 2018 októberében...Csodás tájakon mentünk,viszont maga a Maderspach kilátó nem volt egy nagy szám.Mindegy azért élveztük.Túra végén pedig sikerült végre bejutni a Trianon múzeumba is amely egy életre szóló élmény volt!

Maderspach kilátó

Március második részében visszatértem a Rácalmási-szigetre mégpedig Mónival.Tavaly májusban voltunk itt és akkor szomorúan tapasztaltuk,hogy a frissen felújított Bürühídat teljesen ellepte a betörő Duna víze...kiváncsai voltam mennyire sinylette meg a dolgot a híd amelyhez szép emlékek fűztek amúgy.Így kijöttünk ide Mónival egy könnyed túrára.Móni az állapota ellenére jól bírta a közel 10 km-es túrát és élvezte is.A sziget pedig régen volt ennyire szép és élvezhető.Én is jól éreztem magam hosszú idő után a szigeten.A híd most nem volt vízalatt és úgy tűnt különösebb kárt nem tett benne az árvíz.Át is mentünk rajta Mónival minden jel arra mutatott,hogy rendben van.Remek kis túra volt az ekkor valóban gyönyörű szigeten!

A Bürühíd megvan és rendben van!

Márciusban minden hétvégére jutott valami,az utolsón folytattuk a Balaton kéket a második szakasszal amely most Litértől vezetett Balatonalmádiba.Zolikával csináltuk meg a távot.Nem volt rossz,nem volt csúnya,de magam sem értem,hogy olyan nagyon nem vagyok oda a kéktúrázásért,talán a kötöttsége miatt vagy nem tudom.Azért elvoltunk még úgy is,hogy a végére kicsit elromlott az idő.

Az áprilist egy új hellyel kezdtük,hiszen lényegében először túráztunk a Geresdi-dombságban.Mórágyról indulva egy körtúrára mentünk a bátaapáti Apponyi kilátót érintve.Csodálatos szép,de kemény túra volt!Nem gondoltuk,de a dombság "hullámvasútazása" alaposan megfingatott minket.Ettől függetlenül remekül elvoltunk,több helyen a helyiekkel is klasszul elbeszélgetve!

Zolikával Litéren

Jómagam a mórágyi rögnél

Már évek óta terveztem a visszatérést a mecseki Jakab-hegyre,ez idén végre sikerült.Zolikán kivül Manó és a Tizedes haverjaim is jelezték részvételüket.Remek buli is kerekedett belőle,egy nagyszerű túrával.Érintettük a Babás-szerköveket,a Zsongorkőt és a Pálos kolostorromot is.A túra 70%-ban ugyanarra haladt mint a 2016-os Gergővel megtett itteni túra.Így most is mint annyiszor a nyomában jártam újra...Olyan jó buli volt,hogy egyelőre úgy fest ez volt eddig az év legjobb túrája.

Május elején egymagam tettem egy helyi túrát.A Szalki-szigetre és a Macskalyukhoz mentem ki.Elvoltam a hiánypotló túrán,de nem fogtam ki jó időt,így a képek nem lettek olyan jók amilyennek szerettem volna...

A csapat a Babás szerköveken

A Macskalyuk Dunaújvárosnál

Következett az év legnagyobb durranása.Amit nem gondoltam volna soha,hogy sikerül összehozni.De május 18-án eljutottunk Zolikával a Megyer-hegyi tengerszemhez a Zemplémbe!Folyton az járt a fejembe,ha ezt Gergő megérhette volna és itt lehetett volna velem...micsoda boldogság öntötte volna el a kis szívét...Szóval sikerült és valóban csodát láttunk.Annyira megfogott a dolog,hogy órákra leragadtunk a tengerszemnél,így az előzetesen tervezett körtúra elmaradt ugyan,de a kilátóba még felmentünk.Így is felejthetetlen dolog volt ide eljutni,mert ezzel nem számoltam,hogy valaha is sikerül...

Hát ide is eljutottunk...a Megyer-hegyi tengerszem

Télen hallottam először a nagykarácsonyi levendulásról.Tetszett így bevettem az idei bakancslistába.Csak azt nem tudtuk eldönteni honnan induljon eg ide vezető túra.Mezőfalva,Dunaföldvár,Daruszentmiklós vagy más?Végül a lehető legjobb megoldás született és a túrát Előszállásról inditottuk.Itt már bontogatta szárnyait a kánikula,nem hiába ez volt a nyár első túrája...amire nem számítottunk,az a minket is meglepő gyönyörű táj Előszállás és Nagykarácsony között.Élvezhető kellemes túra volt némi árnyképpel,hiszen három elhullott állattetemet is láttunk útközben.A levendulás a Tündérkert pedig szép volt és érdekes.

A Tündérkert ahová a belépő egy mosoly!

Egy túra maradt az első félévből ez pedig a Balatoni kék harmadik szakasza,amely Balatonalmáditól vezetett Csopakra.Kifogtuk az év legmelegebb napját így a túra inkább volt szenvedés mint élvezés...A szokásosnál nagyobb meleg aztán azzal is járt,hogy több folyadékot vittünk be magunkba mint szoktunk,sőt egy kicsit be is rúgtunk,de tényleg csak egy kicsit.A táj ugyan szép volt,de az izzadástól a tűző naptól nehezen élvezhető...aztán a vízünk is elfogyott egy ponton,kihagytuk az egyik kilátót és maga Csopak pedig nagy csalódást okozott.Mindegy elvoltunk.Ezzel végződött az első félév.

Látkép a balatoni kék egyik kilátójából

Szóval 13 túra volt az első félévbe plusz egy kirándulás.

Mind a 14 alkalommal természetesen csak én voltam ott.

Fő túratársam Zolika 10 alkalommal jött el.

Manó háromszor tartott velünk.

Móni szintén háromszor jött el.

Viki kétszer tisztelt meg minket.

Tízedes haverunk pedig egy alkalommal tartott velünk.

Két alkalommal voltunk négyen.

Három alkalommal hárman.

Ketten 8 alkalommal vágtunk neki.

Míg egy alkalommal egyedül voltam.

198,6 km-nél tartunk,ez jobb mint a tavalyi,de gyengébb igaz csak kicsivel mint a tavalyelőtti.

A leghosszabb idei túra a januári mogyoródi kilátós,a februári dunán innen.dunán túl és az áprilisi mecseki jakab-hegyi túra volt a maguk 20 km-vel.

A legrövidebb túra pedig a májusi szösszenetnyi kis túra volt a maga 7-8 km-vel.

Idén új helyek kerültek képbe mint a Geresdi-dombság vagy a Zempléni-hegység.

A legkellemesebb meglepetés az Előszállás és Nagykarácsony közötti táj volt,

a legnagyobb csalódás meg Csopak.

Jártunk három hegységben,két dombságban a Mezőföldön és a Duna mentén is.

Ez is egész jó volt! - Tavaszi összefoglaló

 Mivel május vége van és több túránk már nem lesz tavasszal,jöhet a tavaszi összefoglaló.Ott hagytuk abba télen,hogy maga a tél egész jó volt.Nos örömmel mondhatom,hogy a tavasz is egész jó volt,legalábbis jobb mint ahogy remélni mertem!Hat túrát álmodtam meg a tavaszra,ez összejött,sőt hét lett és plusz még egy kirándulás is összejött amit szegről-végről vehetünk akár szintén túrának.A március hűen a hagyományokhoz kifejezetten jó volt,az április valamivel már gyengébb a május pedig még gyengébb,de az összhatás jónak mondható.Nézzük át akkor merre is jártunk a tavasszal.

A szigeterdő a toronnyal Dombóváron

A tavaszt egy dombóvári kirándulással kezdtük.Többször írtam már,hogy Móni 2021-ben sztrókót kapott amiből százszázalékosan talán soha nem tud felépülni,de a körülményekhez képest elviselhető az állapota,apróbb túrákra vagy kirándulásokra képes azért.Így hát mivel az egész télen nem mozdult ki,ígéretet tettem neki,hogy valahova elmegyünk.Némi gondolkodás után a választásom Dombóvárra esett.Egyfelöl kiváncsi voltam rá magam is,mert sokmindent még nem láttam a városból.Másfelöl azért akadtak itt látnivalók és olyan hely volt amit vonattal eltudtunk érni könnyen.Egész jól sikerült a kirándulás.Dombóvár kellemes meglepetésként hatott rám.

Móni a Kis-Konda patak völgyében

Kirándulásnak vettem a bulit,de végül nyugodtan nevezhetjük akár túrának is,hisz mentünk legalább 7-8 kilométert.Először a már ismert Kis-Konda patak völgyébe mentünk el,majd onnan a belvárosba.A belvárosból pedig a szigeterdőbe és onnan vissza a vasútállomásra.Ez kb 7-8 kilométeres kör volt.Móni a végére elfáradt ugyan,de nagyon jól érezte magát és elvolt.Tűrhető időnk volt,Dombóvár meg mondom nagyon klassz volt,felülmúlta a várakozásaimat.Mivel elérhető távolságban van és akad még itt látnivaló és sokat átszállunk itt ha megyünk pl.a Mecsekbe,nincs kizárva,hogy jövünk még ide,úgy,hogy nem átszállni hanem a városban lófrálni!

Ezt követően váltottunk valóra a télen elmaradt túrát Zolikával és a Bakonyba a Maderspach kilátóhoz mentünk.Érzelmes túra volt annyiban,hogy a túra első felében ugyanazon az útvonalon mentünk amelyen Gergővel is öt és fél éve amikor a Baglyas-hegyre tartottunk.Rendkivül látványos és élvezetes túra volt,ráadásul abszolút nem nehéz.Talán pont maga a kilátó okozott icipici csalódást.Hab volt a tortán,hogy a túra végén Várpalotán a Trianon múzeumba is betudtunk menni.Óriási hatással volt ránk a múzeum.Örülök,hogy ide is bejuthattam végre!

Ugyanarra mint Gergővel pár éve....

A Maderspach kilátó

Még egy túra összejött márciusban.Írtam többször is a Rácalmási-szigeti Bürühídról.Nagyon kiváncsi voltam rá,hogyan vészelte át a tavalyi többszöri árvízet a nem olyan régen felújított híd.Ide is Mónival mentem ki és közel tíz kilométeres túrát csináltunk meg.Móni nagyon ügyes volt és jól bírta a túrát.Kellemesen szép volt a Rácalmási-sziget az ébredező tavaszban.A híd pedig hál isten teljesen rendben volt,az árvíz károkat nem okozott benne (bár ez csak évek múlva derül igazán ki).Nagyon élvezhető,nagyon jó kis túra volt ez!

A "megátkozott" Bürühídon amely teljesen rendben volt!

És még mindig március!Mondom,hogy remek volt!Hónap végén folytattuk a Balatoni kéktúránkat a második szakasszal.Most Litértől mentünk Balatonalmádiig szintén Zolikával.Engem ez a túra annyira nem fogott meg,bár kétségtelenül szép volt.Zolika nagyon élvezte.Litér maga jó volt,de aztán a táj nem hozta amit vártam tőle,bár voltak persze szép szakaszai.Nem mentünk túl sokat,mégis ekkor fáradtam el a szokásosnál kicsit jobban.Aztán Balatonalmádiba másfél óráig kerestünk egy zabahelyet.Nagy nehezen találtunk,majd kinéztünk még a Balatonhoz is ahol estefelé már kicsit hűvös volt.Persze azért jó buli volt ez is!

Zolikával a Balatonnál

Áprilisra két túra jutott.Az első a még tulajdonképpen ismeretlen Geresdi-dombságba vezetett minket.Mórágyra tartottunk a Mórágyi röghöz.Majd egy körtúra keretében Bátaapáti és az Apponyi kilátó érintésével értünk vissza Mórágyra.Nehéz,de nagyon jó túra volt!Mórágy és Bátaapáti is rendkivül szuper helyek!Nagyon szép volt a dombság,mondjuk sokat kellett felfelé menni meredek terepeken,de a fene bánta.A kilátó is csúcsszuper volt!Az itt élő emberek meg nagyon kedvesek voltak.Bátaapátiban és Mórágyon is remekül elvoltunk a helyiekkel,ittunk is velük és sokat beszélgettünk.Bátaapátiban a rétes meg...a világ legjobb rétese!Mindenkinek ajánlom!Remek buli volt szintén Zolikával.

A mórágyi rögnél

Jól esett a sör Bátaapátiban

Április végén visszatértünk régi jó szokásunkhoz és visszatértünk a Mecsekbe!A Jakab-hegyre tartottunk.Ekkor Zolikán kivül Manó és a Tizedes haverjaim is velem tartottak.Nagyon szuper túrát hoztunk össze,szinte napra pontosan 8 évvel azután,hogy Gergővel is megcsináltuk ezt a túrát (90%-ban ugyanazon az útvonalon).Olyan csodáknál jártunk mint a Babás szerkővek,a Zsongorkő vagy a Pálos kolostorrom.Manóék is teljesen normálisak voltak,most nem mentek előre szokásukhoz híven,így remekül elvoltunk útközben is.Túra végén Pécsen,meg kajáltunk egy jót.Egyelőre úgy tűnik,hogy ez volt az év legjobb túrája!

A csapat a Babás szeköveknél

A Zsongorkő 8 év után újra...

Májusban egy rövid ideig kényszerszabadságra voltam ítélve és kezdem meghülyülni otthon,mindenképp kellett egy kis kimozdulás.Azt találtam ki,lemegyek a helyi szigetre és kimegyek a szigetek és a holtágak találkozási pontjához amit egy térkép alapján Macskalyuknak hívnak.Mivel most nem akadt senki,egyedül vágtam neki az útnak.Vihar tombolt a környéken így nem volt maradéktalanul jó időm,nem tudtam olyan felvételeket készíteni amik igazán szépek lettek volna.Lehet ezt a túrát majd összel megismétlem.Mindentől függetlenül jó volt,nagyon kellett ekkor egy kis kimozdulás.

A zsiliphíd a Szalki-szigeten Dunaújvárosban

Jómagam a Macskalyuknál ahol Gergővel is oly sokat jártunk...

.

Közben pécsi barátaim jöttek el meccsre Dunaújvárosba nekünk szurkolni.Anti bá,Feri és Timi társaságát igazán élveztem.Remekül elvoltam velük.Meccs előtt ittunk egyet,majd meccseztünk utána meg jártunk egyet szintén egybekötve egy ivászattal és egy fagyizással.Nagyon jó fejek mindhárman és le a kalappal,hogy eljöttek a mi csapatunkat támogatni!A csapat amúgy ekkor győzött,de aztán ez sem volt elég,mert hatalmas csalódást okozva kiesett az NB III.-ból!Gergő az ős Dunaújváros drukker is alighanem forog a sírjában..

Feri,én,Anti bá és Timi a stadionban,remekül elvoltunk!

A tavasz utolsó bulija hozta az év fő túráját.Valóra váltottunk egy nagyobb kaliberű álmot és eljutottunk a távoli Zempléni-hegységbe a Megyer-hegyi tengerszemhez!Majd 24 órát talpon voltunk,de megérte.Jó sok vonatozás után értünk el Sárospatakra Zolikával,onnan túráztunk ki a tengerszemhez és a kilátóhoz.Annyira magával ragadott a látvány,hogy elfelejtkeztünk az időről és órákat bámultuk ezeket a csodákat.Így az eredetileg tervezett túrára nem jutott idő.De nem bántuk,mert lebilincselő élményt jelentettek a látnivalók.Na és a végén még a Bodrog folyóhoz is kijutottunk és Sárospatakon is mentünk egy kört.Nem volt jobb ez a buli mint a Jakab-hegyi,de látványvilágában alighanem a leglátványosabb túra volt az utóbbi időkben!

A tengerszem

Ez volt tehát a tavasz amelyre panaszom most nem lehet.Szép helyeken voltunk és sokat kimozdultunk.Valóban különösen a március volt nagyon jó.

Hét túra volt ha ideveszem a dombóvárit akkor nyolc!Mind a nyolc alkalommal értelemszerűen ott voltam én.Zolika öt alkalommal volt velem,Móni kétszer.Manó és a Tizedes egyszer - és egyszer ugye egyedül voltam.Némi csalódás,hogy Viki akit a barátunknak hittünk tavasszal messze elkerült minket és egyetlen egyszer sem jött el,pedig korábban vele beszélgetve tele volt tervekkel.A másik csalódás pedig ugye a csapatunk kiesése,ezt nehezen tudom megemészteni még most is.Öröm volt,hogy Móni remekelt a két túrán amikre eljött és annak is örültem,hogy most Manóékkal is remekül elvoltunk mikor velünk jöttek.Na és Anti báék látogatása is kellemes meglepetés volt!

Remélem a nyár is nagyjából ilyen jó lesz.Vannak nagyobb kaliberű terveink,de erről majd június első napjain!

Sárospatak

Egész jó volt! - Téli összefoglaló

A mondhatni gyatra nyár és ősz után nem voltak már illúzióim a telet illetően.Sőt olyannyira negatív irányt vettek a dolgok,hogy még azt az iphone készülékem is elkellett adni,amivel a jó minőségű videóim készültek a túrákról.Bár aztán egész télen kamera gondokkal küszködtünk végig,mégis egész jóra sikerült a tél!A végére pedig a kamera gondok is megoldottak.Visszatekintve az elmúlt évtized teleire némi reményt adott azért,hogy azok rendre jól sikerültek (kivéve persze azt a telet amikor elvesztettük Gergőt).Minimálisan öt túra volt megálmodva a téli szezonra,ehhez képest a hét amit összehoztunk,kifejezetten jónak mondható.Na és persze kalandból sem volt hiány.Nézzük meg részletesen milyen volt a tél.

A Velencei-hegység lábánál,itt még minden rendben volt...

Szinte azonnal havazással indult a tél.Fő tervünk az évszakra a bakonyi Maderspach kilátóhoz vezető túra lett volna.Ám még időben értesültünk róla,hogy a kilátót a télre lezárták,így arról a túráról lekellett mondanunk.Ez nem szegte kedvünket.Zolikával úgy döntöttünk visszatérünk a már egy ideje részünkről elhanyagolt Velencei-hegységbe.Az ingókövekhez akartunk eljutni,de nem úgy mint eddig,hanem Székesfehérvárról kitúrázva.A tél első túrája végre igazi téli túra volt,hóval és keményecske hideggel párosulva.Egy ideig rendben is zajlott a túra,ám egy megduzzadt patak alaposan kibabrált velünk.Csala határában nem tudtunk átkelni a széles patakon,így kerülőre kényszerültünk.Aztán ez a kerülő azzal járt,hogy szinte soha nem látott módon eltévedtünk...hozzá kell tennem nem csak mi voltunk lúzerek,de az utak is a semmibe vezettek és szó szerint eltűntek a hegység sűrű erdeiben.Térerőnk meg nem volt,így a telefonos alkalmazást sem tudtuk használni,ez vezetett aztán minden idők legnagyobb eltévedéséhez...

Aztán ha mindez nem lett volna még elég,belecsöppentünk egy vadászat kellős közepébe.Szerencsére a vadászok észrevettek,így nem lőtték ki a seggünket...Aztán a pákozdi ingókövek helyett kilyukadtunk Székesfehérvár-Kisfaludon...Ma sem értjük,hogy keveredtünk oda,de itt legalább már tudtuk hol vagyunk.Nem volt messze Pákozd,így elsétáltunk oda és az egykori Piedone kocsmájában lenyomtunk egy babgulyást,majd kimentünk még megnézni Miska huszár szobrát.A szobornál már kegyetlenül hideg volt,vissza a meleg buszon melegedtünk egy jót.Minden bénaságunk ellenére,próbáltuk poénra venni a dolgokat,így utólag már jókat nevettünk az egészen.

Eltévedtünk,Zoli tanácstalan merre tovább...

Karácsony előtt került sor a tél második túrájára.Ekkor már lényegesen jobb idő volt,mint az első túrán,bár nagy szelet mondtak a nap második részére.Szinté Zolikával keltünk útra.Budaörsre tértem vissza,ahol sok év után mentem fel újra a Kőhegyre,majd elmentünk a Sorrento sziklákhoz is,onnan pedig a Normafához.Nagyon szép túra volt,de a Sorrentonál már pokoli szél fújt valóban.Gyönyörű volt a Budai-hegység,de a Normafára érve már ítéletidő kerekedett.Nem volt mit tenni,busszal lementünk a Déli pályaudvarhoz és az ott található Vagon étteremben ettünk egy jót.Azért ez is egész jó buli volt,ha nem romlik el az idő menetközben még jobb lehetett volna.Látható amúgy,hogy a téli filmjeink jó kamera híján elég remegősre sikerültek.

A csodálatos Kőhegy a kápolnával

A tél harmadik túrája ami a 23-as év utolsó túrája is volt egyben,karácsony után került sorra.Hosszú idő után csatlakozott hozzánk Viki is.A Bakonyt vettük célbe a már régóta kinézett Burok-völgyet szándékoztunk bejárni.Itt már azért erősen jó időnk volt!A csodás Bakonykútiból indult a túra és rendben elértük a Burok-völgyet.Ám nem számoltunk vele,hogy a völgyet direkt őserdőtipúsra hagyták az extrémebb túrákat kedvelőknek.A jó 10 km-es völgyben nagyjából ezer (!) fa volt kidőlve!Ezt nem takarították el és így valóban extrém jelleget ötlött a dolog.A vékonytól a hatalmas törzsű fákig mindenféle fa volt kidőlve és ezeken átkelni egy idő után már pokoli nehéz volt.Ráadásul rosszul mértük fel a távot,így félő volt az is,hogy sötétedésig nem érünk ki a völgyből!Ezzel az lett volna a baj,hogy teljes sötétségben kidőlt fák sokaságain igen nehéz lett volna átjutni...Kiérve a völgyből úgy volt még eltúrázunk egészen Várpalotára,ám ekkor már ránk sötétedett és egy erdőben ahogy mentünk szintén kidőlt fákra akadtunk.Így a sötétben ezt már nem vállaltuk be,visszamentünk a közeli buszmegállóig és úgy mentünk Várpalotára,majd haza.A nem várt extrém körülmények ellenére is hatalmas buli volt ez a túra!

Eleinte jó mókának tűnt...

Aztán már nem volt olyan egyszerű...ilyen utak voltak a Burok-völgyben!

Az újév első túrája már a tél negyedik túráját hozta.Megint jó időnk volt és Vikin kivül csatlakozott hozzánk Manó barátom is.Így négyen kezdtük az évet.Megfogadtuk,hogy visszatérünk a Szent László kilátóhoz Mogyoródra ha hírét vesszük,hogy felújították.Megtörtént a felújítás,rajtunk volt a sor.Önmagában nem lett volna egy nagy túra csak a kilátó,így kicsit megtoldottuk a dolgokat és Budapest Örs Vezér térről indult a buli és fél Pesten és Csömörön át a Hungaroring érintésével túráztuk ki a mogyoródi kilátóhoz.Útközben aztán olyan csodákat fedeztünk fel mint a Reformátorok tere a Kertvárosi kilátóval.Aztán a Hungaroring csalódást okozott,olyan értelemben,hogy szinte semmit nem láttunk belőle.A Szent László kilátót és környékét pedig szépen rendbe hozták,ennek öszintén örültünk.Ez is jó buli volt,ráadásul négyen aztán tényleg nem unatkoztunk!

Manóval és Vikivel a Kertvárosi kilátónál

Valóban szépen felújították a mogyoródi kilátót!

Januárban aztán nem volt több túra,de a február hasonlóan a decemberhez remekül alakult.Idei évre egy másik nagy célunk a Balatoni kéktúra bejárásának megkezdése volt.Manó vett rá minket,hogy vágjunk bele,ő már végigjárta a Tizedes barátommal karöltve.Végül is hallgattunk rá,így február elején megkezdtük a több szakaszra bontott balatoni kéktúrát Pétfürdőtől Litérig.Zoli és Viki tartott velem.Még az eddigieknél is jobb időnk volt ezen a túrán!Remekül sikerült aztán ez a túra is.Itt már nem voltak akadályok,csupán egy ötszáz méteres szakasz volt ami nehezebb volt az átlagnál hála a nagy dagonyának.Ám rendkivül szép tájakon mentünk keresztül amelynek csúcspontja a Litér előtti Mogyorós-hegyen volt amikor a távolban elláttunk egészen a Balatonig!Jó buli volt,jó túra amit a tavasszal folytatjuk a második szakaszzal.

Mindenki nyugodjon le Vikivel,készen állunk a balatoni kékre!

A tél hatodik túrájának útvonalával már régóta szemeztem.Egy környékbeli túra következett.A közeli Mezőfalváról túráztunk le egészen Dunaföldvárra.Már idehaza egy sajtos-tejfölös lángossal melegítettünk a túrára.Majd Mezőfalván olcsó vendéglátóhelyekre akadtunk ahol egy kávéval és somlóival fejeltük meg még a dolgokat.Mondani sem kell újra szuper időnk volt!A tavaszi tél eredménye tíz kullancs volt amit útközben szedtünk le magunkról.Zolikával voltam ezen a túrán és rendben zajlott minden.Kivéve az utolsó kilométereket ahol alaposan benéztük az útvonalunkat...Az M6-os sztárda alatt átkelve nem vettük észre a Dunaföldvárra bevezető útat,így az egyszerű megoldás helyett a bonyolúltabbat választottuk és a síneken mentünk be Dunaföldvárra.Ez hosszú 4 km-es nehezen járható szakasz volt,a lábam meg is fájdult.Végül elértük Dunaföldváron az Aranyfácán éttermet ahol haverunk Pampi már várt és megvendégelt minket egy jó babgulyással.Végül is jó buli volt ez is!

A tél hetedik,utolsó túrájára végre megoldottak a kamera problémáink.Újra minőségibb videókat tudunk gyártani.A sokadik alkalommal megrendezett Dunán innen,Dunán túl teljesítménytúrára neveztünk be a tavalyi év után újra.Zolikán kivül Manó is eljött.Ezen a túrán választani lehet a távok közül, 8,15,20,30,50 km-es táv szerepel a kínálatban.Mi ahogy tavaly is most is a 20-ast választottuk.Most sem bántuk meg,hiszen a kulcsi Szent Mihály erdő milliónyi hóvirága felejthetetlen látvány volt!Természetesen most is jó időnk volt.Manó ugyan ott hagyott minket mint eb a szarát és előre ment,mi élveztük a bulit a saját tempónkban.A tavalyi 5 óra 20 perc alatt megtett távot most 5 óra 43 perc alatt tettük meg,belefértünk a 6 órás szintidőben,de ellentétben a tavalyi túrával most ugye filmet is forgattunk menetközben.Jó buli volt ez is,remek szervezés.Adtak enni,inni menetközben és a végén is.Ez a túra pedig hagyomány lesz immár nálunk minden február végén.A hóvirág tengerért nagyon megéri!

Hóvirágok milliói több száz méteren át!

Ez volt tehát a tél ami a gyenge nyár és ősz után remekül sikerült!Hét túra volt a télen amely felülmúlta a reményeim.Nagyon jó buli volt mind a hét és csodásabbnál,csodásabb helyeken jártunk! Mind a hét alkalommal velem tartott Zolika,Viki háromszor,Manó pedig kétszer jött velünk.Egyszer voltunk négyen a túrákon,Háromszor hárman.Háromszor pedig ketten Zolikával.Nem számoltam össze,ez becsült adat,de kb,olyan 125 kilométert trappoltunk a télen.A tél tehát kellemes meglepetés volt.Nagyon reménykedem egy hasonló tavaszban...

Hazai pálya...

Jobb volt mint vártam! - Nyári összefoglaló

Bár még két nap van az augusztusból,de holnap meccstúrára indulunk,holnapután meg hivatalos ügyeket kell intézzek munka után,nem nagyon lesz idő írni,így ma megejtem a szokásos évszak összefoglalót.Ugye a tavalyi nyár elég kemény volt minden téren,egyrészt kegyetlen kánikula volt végig és a tragédiák sem kerültek el.Így most kicsit szorongva vártam a nyarat.Ráadásul nem is tartozik a kedvenc évszakaim közé,sőt egyenesen utálom.Ilyenkor a legkellemetlenebb a túrázás is,a meleg nehezen elviselhető.Az idei nyárra viszont különösebb panaszom nem lehet.Egyrészt messze nem volt olyan forró mint a tavalyi és a tragédiák is elkerültek.Igaz elvesztettünk egy számomra kedves valakit,de ez a nyár sokkal jobb volt mint a tavalyi!Hát akkor nézzük meg hogyan is alakult az idei nyár.

Lovasbemutató Révbérpusztán

Rögtön a nyár első napján leruccantunk a közeli Révbérpusztára.Pont e napra esett pünkösd,így megnéztük ott a helyi lovasbemutatót és egy kicsit túráztunk is.Jó programnak bizonyult,a show látványos volt,tudtunk enni babgulyást is és inni jó sört.Móni is Zoli jött velem ekkor.Mondhatni a nyár tehát jól indult.Amúgy a koronavírus járvány után voltunk,kezdett beindulni újra az élet.Mi meg igyekeztünk ebből profitálni.

Még ugyanazon a héten szombaton Pécsre vettük az irányt.Focicsoportunk játékának nyereményéért utaztam le,amit még a Pécsi MFC futballcsapata ajánlott fel nekünk.Zoli jött velem és miután átvettük a nyereménytárgyat elmentünk kicsid ide-oda a városban.Elöször a Barbakánt néztük meg,itt már nagyon rég voltam,innen pedig kimentünk Tettyére ahol még sosem jártam és ahová még Gergővel tervezgettünk egy jó kis bulit.Klassz kirándulás volt ez is.A babgulyás itt is megvolt meg a sör.Hazafelé a buszon kicsit ugyan szenvedtünk mert majd bevízeltünk,de remek nap volt!

Tettye

Nem kellett sokat várni a következő bulira.Manó barátom hívta fel a figyelmem a Rétszilasi-tavakra,csupa jót hallottam tőle,így a legközelebbi kirándulást ide terveztük.Most is Móni és Zoli jött.A Rétszilasi-tavak és Rétimajor varázslatosan szép volt.Akkora területen helyezkedett el 23(!) kisebb-nagyobb tó,hogy egyszerre nem is tudtuk bejárni.Így valószinű visszatérünk még.A hely központi helye Rétimajor volt,amely szintén elvarázsolt.Itt a helyi halászcsárdában ezúttal nem babgulyást hanem egy egy halászlét nyomtunk le.A sör persze itt is megvolt.Kellemes jó kis kirándulás volt ez is,ugyan kicsit meleg volt már,de nem az a kibírhatatlan meleg mint tavaly nyáron.Ha jövünk legközelebb az nem nyáron lesz mindenesetre.

Rétimajor egy szelete

Hat napot kellett várni a következő túrára,amelyet ezúttal hétköznap méghozzá pénteken ejtettünk meg!Célunk a Mecsek volt,a Kelet-Mecsek átszelése,most északtól-délig.Manó,Zoli és a Tizedes barátom jött el velem és valószinűleg ez volt a nyár legjobb bulija.Csodás tájakon,rengeteg kalandon keresztül szeltük át a hegység keleti részét.A túra Zolika csetlés-botlásairól vált hírhedté.Esett-kelt szegény egész túrán és rendkivül nehezen bírta az amúgy átlagos nehézségű túrát.Ekkor nem tudtuk,de egy betegség kínozta már,ennek volt köszönhető,hogy most nem ment úgy neki.Jól éreztük magunkat,túra végén jött a szokásos babgulyás és sör hegyek.Amúgy ennek a túrának a végén a hosszúhetényi Tavasz vendéglőben árulják a világ legjobb babgulyását.Ide egész biztos jövünk még!Zoli pedig ha lassan is,de kigyógyult a betegségéből.

A Tizedessel és Zolival a mecseki Cigány-hegyi kilátónál

Így telt el a június amely minden képzeletet felülmúlt és nagyon jó volt.Ugye tavaly éppen ez volt az év legrosszabb hónapja,most szerencsére tényleg klassz volt.

Júliusba fordulva mint mindig,most is várható volt,hogy nem lesz sok túra.Szinte minden évben ekkor van a legkevesebb túránk.Ez most is így volt,de azért volt túra.Már a hónap második felében Manó barátommal keltünk útra a Balaton-felvidékre.A Tizedes most nem ért rá,Zolika meg még lábadozott a betegségéből.Manóval Zánkáról indulva a Hegyestűt vettük célba,megnéztük a híres bazaltoszlopokat,majd innen mentünk le Köveskálra.Elvoltunk itt is,viszonylag rövid túra volt sok-sok látnivalóval és szép tájakkal.A gulyás itt emaradt,mert Köveskálon horrorisztikus árak voltak.

A Hegyestű

Még júliusba rávettem a lábadozó Zolikát,hogy menjünk az igen közeli Sándorházára megnézni a Sigray kúriát.Ez oda-vissza 7-8km-es túrát jelentett csupán,Zolinak is jól jött egy kis mozgás,így boldogan jött is.Magával ragadó dolgokat láttunk Sándorházán,a kúria nem mindennapi érdekesség volt.Jó volt megnézni az egykori palotának tünő,de mára már omladozó épületet.Kicsit zavaró volt ugyan a sok szúnyog,de azért jól éreztük magunkat.

A Sigray kúriánál

Augusztusba fordult az idő.Ez minden évben jó hónap szokott lenni.Ekkor még csak reménykedtem benne,hogy idén is az lesz.Régóta tervezgettünk a közeli Bottyán-sánchoz egy túrát amelyre szintén Manó barátom hívta fel a figyelmemet.Zolival le is ruccantunk a közeli Vilmospusztára.Kicsi,de kellemes túra volt innen a Bottyán sánc,amely a Dunapart egyik löszdombjának erdeiben bújt meg.Ide nem vezetett jelzés,nem is volt egyszerű megtalálni,de végül is sikerült.Majd ezután felmentünk a dombtetőre ahonnan pompás kilátás volt a Duna völgyére.Innen még elmentünk a Baracsi halászcsárdához ahol jöhetett a már hagyományos babgulyás és a sör.

Kilátás a Bottyán sáncról

Ezután kaptam a szomorú hírt,hogy Tupó bácsi a Dunaújváros PASE szotyolaárusa elhunyt.Szíven ütött a dolog,mert szerettem a kisöreget.Meg is emlékeztem róla a blogban.

A Bottyán sánci túra után egy héttel újra a Balaton felé vettük az irányt,most Zoli barátommal.A Balatonföldvárról induló túra a Köröshegyi-völgyhíd érintésével Zamárdiban végzödött volna.Csodás helyeken vezetett a túra,igazán jó volt a buli.Ám mire a viadukthoz értünk nagyon meleg lett,ami aztán ki is tikkasztott minket,így itt megszakitottuk a túrát és Zamárdi helyett Balatonföldvárra mentünk vissza.A sör és a babgulyás most is megvolt,igaz most két külömböző helyen.A túra megszakitás ellenére ez is remek buli volt.Fájdalom,hogy az itt készült filmem nem sikerült.Egyszerüen mire hazaértem eltüntek a telefonról a felvételek...Benne van a pakliban,hogy majd újra eljövünk és akkor megcsináljuk egész Zamárdiig a túrát,de nem nyáron.

A viadukt

Egy hét múlva Mónit vittem le Bajára kirándulni,mivel ez volt a születésnapi ajándékom neki.Mondtam bökjön rá egy tetszés szerinti helyre a térképen azt oda megyünk.Bajáé volt a nyertes bökés.Kellemesen elsétáltunk a csodás kis városkában,megnéztük az érdekességeket,a Sugovicát és a szigeteket no és a kilátókat.Nem is mentünk nagyon sokat,de mégis elrepült az idő mint a fene.Itt is ettünk,igaz most nem babgulyást,de a söröm persze megvolt!Kellemes és igazán kényelmes volt a hazautazás innen.

Baja

Baja után egy héttel ismét a Balaton következett.Most Zoli jött velem.A cél ezúttal Fonyód volt,a helyi kilátókat akartuk megnézni.Itt is csodás volt minden amerre csak mentünk.A két kilátó közül viszont csak az egyik volt nyitva.Sebaj,ennek ellenére itt is jól éreztük magunkat.A gulyás és a sör itt is megvolt.

A nyárból e sorok írásakor még egy buli van hátra.Holnap felmegyünk Pestre megnézzük az FTC II. - Dunaújváros bajnoki mérközést és Józsi barátommal is találkozunk.Vele (és még páran) üzemeltetjük azt a bizonyos focicsoportot amely már elég nagy népszerüségnek örvend.Szóval ez van még a nyárból hátra.

A Balaton és a Badacsony Fonyódnál

A nyár tehát mondhatni remek volt.Sok buli,kirándulás,túra volt és a hangulat is viszonylag jó volt most mindegyiken.Örülök annak is,hogy egy új tájegységet kezdünk fokról-fokra felfedezni a Balatont és környékét.Gergő persze a nyáron is nagyon hiányzott,de a nyár sokkal-sokkal jobb volt mint a tavalyi.

Folytatjuk!

A nyár filmjei: