Monori meccstúra

 Az idejét sem tudom már mikor volt utoljára meccstúra.Ugye ezt még Gergővel találtuk fel,noha létezett már korábban is,csak így nem fogalmaztuk meg sosem,hogy meccstúra.Aztán Gergővel kezdtünk a focicsapatunk idegenbeli mérkőzéseire járni úgy,hogy a meccset összekötöttük mindig egy kis kirándulással azon a településen ahol játszott a csapat.Így alakult ki a meccstúra elnevezés.Aztán sajnos Gergő elment és úgy tűnt a meccstúrák örökre elhalnak.De aztán életben tartottuk a dolgot,hol elmentünk teniszre,vagy hol ugyanúgy a csapat idegenbeli meccseire.Aztán,hogy sose legyen az örömünk teljes,az aktuális vadbarmok bevezették a védettségi kártyát és ezzel minket mint oltatlanokat és egészségeseket kitiltották a stadionokból,sportcsarnokokból,így végleg elhaltak a meccstúrák.Ám most márciusra hirtelen enyhítettek (ne legyen kétségünk,csak átmenetileg),így rögtön egyből,elsőre feltámasztottam a meccstúrákat,amúgy is vágytam már a csapatot látni hiszen mostanág kitünően szereplünk a bajnokságban!

Székelykapu fogad az állomás melletti parkban Monoron

Nem is tudom mikor volt olyan,volt-e egyáltalán,hogy este hazatértünk egy túráról és másnap reggel már indultunk újra.Most így történt.Este értünk haza a Bakonyból,reggel pedig indultunk a fél nyolcas vonattal Monorra.Ott került sor a mérkőzésre.Kelenföldön és Kőbányán kelett átszállni és így fél 11-re értünk Monorra.Zolikával voltam akire rájöttek az egészségügyi problémák,így a monori vasútállomás vécéjében próbált könnyíteni magán.Bár ne tette volna!A vécére a gusztustalan jelző szinte dicséretnek számít!Tele volt szarva minden,undorító szagok terjengtek mindenfelé,az ember majd elhányta magát...Utoljára a komáromi állomás volt ilyen.Monor így hát már az első percben elégtelenre vizsgázott.Ám Zoli problémái így még nem szüntek meg...

Trianoni emlékmű a parkban,ez tetszett!

Szerencsére ahogy elindultunk a stadion felé,rögtön szembeköszönt egy kocsma.Persze majd elfelejtem az állomás mellett volt egy szép park,azt megnéztük Zolival.Szép emlékművek és egy székelykapu volt itt.Szóval bementünk a kocsmába egy italra,itt majd tud Zoli vécézni.Erősen lepukkadt lebuj volt,minősíthetetlenül szar volt az ital is amit ittunk,de legalább Zoli eltudta végezni a dolgát,bár azt mondta ez a vécé csak egy fokkal volt jobb mint az állomási.Nevezetesen ez nem volt teleszarva...

Zoli az összetartozás emlékművénél

Elindultunk a stadionhoz,volt még időnk,de megakartuk nézni hol van pontosan.Az álomástól hát olyan...másfél kilométernyire lehetett.Nagyon szerény kis stadion volt a mienkkel összehasonlíthatatan,de persze ennek is megvolt a maga varázsa.A stadion melleti uszoda épülete volt leginkább magával ragadó,ez spec. szebb volt mint a mi uszodánk odahaza.Ezt körbe is jártuk.Mivel még bőven volt időnk a délutáni meccsig elindultunk a Vejko étteremhez.Ezt még otthon néztem ki.Úgy gondoltuk itt megebédelünk.Amerre mi mentünk Monor nem tűnt éppen a legszebb városnak...Még soha nem voltunk itt amúgy,csak átutaztunk vonattal a településen.Persze én előzőleg mindent jól megnéztem mi merre van,így nem okozott gondot,hogy eltaláljunk az étteremhez.

A monori uszoda

Mint egy ufo

Útközben még a helyi sporcsarnok épülete volt valamennyire szép és érdekes és néhány lakóház sem nézett ki rosszul.Kicsit kacskáztunk az utcákon,de végül is különösebb gond nélkül megtaláltuk az éttermet.Szerencsére hely is volt bőven,így befészkeltük magunkat egy asztalhoz.Szép és elegáns hely volt és különösebben drága sem volt.Na és itt a vécé is elit volt már.Egy alföldi gulyáslevest nyomtunk le,meg egy rántott csirkemellet,ittunk egy bort és egy kávét is.Jó két és fél órát töltöttünk benn,de kényelmesen és nyugisan.Jó volt!

Mindenki nyugodjon le a picsába,itt most megebédelünk!

Az étterem belül

Ízléses tálban kapjuk a gulyást

Ideje volt visszaindulni a pályára.Jó negyedórás séta volt az étteremtől a stadionig az út.Mire odaértünk a csapat már melegített.Az egyik oldalt volt fedett lelátó,úgy döntöttünk most odaülünk.Nem láttunk dunaújvárosi szurkolókat,így a hazai oldalon a lelátó szélén ültünk az első sorban.Közben aztán láttunk egy-két újvárosi arcot jönni,menni.A meccs elkezdödőtt.Több mint egy év után tudtam újra meccsre jönni! Azt hiszem ez nem az én szégyenem hanem a jelenlegi világrendé amely egyre jobban megfosztja szabadságától az embereket!

A monori stadion lelátója

Még sehol senki,de mi már itt vagyunk!

Kezdődik a meccs!A pirosak a mieink.

Élvezetes jó meccs volt és az első félidőben többnyire mi támadtunk aminek meg is lett a következménye.A 26.percben megszereztük a vezetést!Nagyon nem mertem örülni mer körül ültek a hazai drukkerek...de azért persze örültem neki.Viszont a fedett hűvös lelátó alatt kezdtünk fázni,hiába volt elfogadható idő.Úgy döntöttünk második félidőben átmegyünk majd a napos oldalra.Egy nullás vezetésünkkel zárult az első félidő,következhetett az ilyenkor elmaradhatatlan húgyozás.A vécé a lelátó mögött volt és ez egész elfogadható is volt.Odaérve sorban jöttek a mi játékosaink elvégezni a dolgukat...hát ez meg mi,az itteni öltőzőben nincs klozett?Arra jó volt,hogy jó néhányukkal kezet fogtunk akik megismertek,Dorogi Renóval meg még el is beszélgettünk pár percet.Kedves,rendes srácok voltak mind!Miután szabaddá vált a klozett mi is elvégeztük a dolgunkat majd átmentünk akkor a napos oldalra.

Zajlik a meccs

Itt már nem fáztunk.Viszont a második félidő az első ellentetje volt.Nagyon neki állt támadni a hazai csapat a Monor,félő volt,hogy hamarosan gólt kapunk.De a mieink hősiesen védekeztek és állták a sarat,pontosabban az ellenfél nyomását.Jöttek melegíteni a tartalékjátékosok,pont velünk szembe ahol álltunk.Bita Laci a technikai vezető szólt ki hozzánk,hogy választhattunk volna jobb meccset is,ez nagyon izgalmas.Mondtam nincs ezzel semmi gond,úgy jó egy meccs ha izgalmas.Ez viszont kezdett nagyon az lenni.Lassan aztán kezdtünk kijönni a szorításból és az ellentámadásaink veszélyesek voltak,benne volt a levegőben,hogy mi szerzünk újabb gólt.Ám az eredmény nem változott.Egy nullára megnyertük a mérkőzést,ami idegenben nagyon jó eredmény.Győzelemmel tértek tehát vissza a meccstúrák!

Zoli fellépett labdaszedőnek!

Meccs után nem maradt más mint visszasétálni a vasútállomásra.Kicsit másfelé mentünk mint amerre jöttünk,de ez a város erre sem tetszett különösebben.Volt persze egy-két szép épület.Rendben visszaértünk,azt ott megvártuk a vonatot.Azzal most a Nyugati pályaudvarig mentünk.Nehezen tudtunk bkk jegyet venni,de végül is sikerült,így villamossal átmentünk a Széll Kálmán térre,majd onnan gyalog a Délibe.Ott megvacsoráztunk majd beszálltunk a vonatba.Ahogy egy nappal korábban most is este fél kilencre értünk haza.Jó buli volt ez is,főleg úgy,hogy győztünk,főleg úgy,hogy pár játékossal le is kezeltünk.

Remélem lesz még tavasszal meccstúra!

Monori utcákon