Lassan egy hónap telik el a tragédia óta,de még mindig nem igazán találom a helyem és valószinűleg ez így is lesz még jó darabig...Így gyakran mozdulok ki,mert még mindig az a legjobb.Mai sétámhoz társaságom is akadt,Zoli barátom elkisért.Nagyon szép napfényes idő volt és mondjuk élénk szél,de mégsem volt azért annyira vészes.Úgy döntöttünk kicsit lemegyünk a Szalki-szigetre amelyről tudtuk nagyon szép lehet ilyenkor.Nem is csalódtunk.Úgy voltam vele én meg odalenn majd Gergő nyomait keresem,hiszen vele jártam itt is utoljára...
 |
| A Felső-Dunapartról az Alföld |
Persze arra vezetett az út amerre Gergővel is szoktunk menni,amely egy darabon maga volt a piros jelzés.Vérzett is a szívem persze,de Zoli szóval tartott így némiképp elterelte a gondolataim.Valóban gyönyörű idő volt.Ha nem lett volna szél kifejezetten élvezhető lehetett volna,de a szél meg legalább kitisztitotta a levegőt a város felett amely igencsak ráfért már a városra.Aztán érintettük az a falas részt is amelyre különféle dolgokat festettek és amelyről már volt szó a blogban.Itt is Gergő jutott eszembe,hiszen szeptember elsején itt fotózkodtunk amikor a holtágakba és a szigetekre indultunk túrázni...
 |
| A fal... |
Aztán végül is leértük a szigetre.A napfényben is a hóban valóban varázslatosan szép volt.A Dunában már bőven volt víz,most aztán esély sem volt rá,hogy tudjunk menni a szigetekre.Hihetetlennek tűnt,hogy két hónapja olyan kevés víz volt,hogy a kiszáradt holtágakban sétáltunk,dehát az is hihetetlen volt,hogy két hónapja itt volt velem Gergő,most meg nincs itt... A Duna is gyönyörű kék volt most,az öblök is a holtágak is és a főág is.Elöször úgy ahogy szoktuk a Szabadstrand-öböl mentén bóklásztunk.Régi vendégek köszöntek szembe.Az évek óta nem látott hattyúkból volt itt három!
 |
| Rég látott ismerösök |
 |
| Visszatért... |
A szigeten alig volt valaki szerencsére...horgász pedig egy sem.Gyönyörü volt az egész sziget a hóban a kék vízzel.Különös hangulata volt szép,de fájdalmas is,vagy inkább fájdalmasan szép.Elhaladtunk arra amerre Gergővel is mentünk mindig.Nem sokára a zsiliphídhoz is odaértünk...megint mi más juthatott volna eszembe...hiszen Gergővel jártam itt is utoljára...A víz itt a híd alatt bevolt fagyva és persze jóval több volt mint akkor az utolsó alkalomkor...A híd volt az egyik kedvenc helyem hiszen innen csodás a kilátás a Szabadstrand-öböl irányába.
 |
| A híd is szép emlékek őrzöje... |
 |
| Az egyik kedvenc helyem... |
 |
| Amarra befagyva... |
A hídról lejövet aztán tovább sétáltunk,lassan elértük a sziget legészakibb pontját az észak-keleti csücsköt.Valóban már csak távoli múltnak tűnt az apadás...A szigetek immár biztonságban voltak,körül ölelte őket a víz,nem kellett tartani illetéktelen behatolóktól... távolabb Gergő-szigetének déli részét is látni lehetett.Már az is biztonságban volt.Elöttünk meg kacsák szambáztak.Hiába a nagy arcúk gyávák voltak.Nagyon közel nem mertek jönni.Persze szépek voltak és jó volt nézni ahogy hancúrkodnak a vízben.
 |
| Sétány a szigeten |
 |
| Kacsák az Első-szigetnél |
 |
| Az Első-sziget,mögötte jobb oldalt Gergő-szigete... |
Jó volt kicsit Gergő-szigetét látni,mégha most elérhetetlen is volt.Talán idén is lesz olyan alkalom amikor elérhető lesz majd...Hógolyókat dobáltunk a vízbe,a kacsák erre mindig oda fordultak,tán azthitték ez itt az etetés ideje.Most az egyszer tévedtek,mig meg még rácsodálkoztunk a nagy Dunára is a főágra.Valóban nem kellett most apadástól tartani,sőt valami azt súgja a közeljövőben esélyesebb egy árvíz mint az apadás.Lassan otthagytuk az észak.-keleti csücsköt,még mindig hihetetlennek tűnt,hogy alig pár hete azokban a holtágakban túrázgattunk,vidáman,nevetve...
 |
| A főág |
Körbeértünk a sziget északi részén,Ugye a déli felébe nem mentünk be,hiszen az jóval kalandosabb helyenként nehezebben is járható.Sokszor jártunk Gergőkémmel arra...vannak is róla bejegyzések.Zoli még felvetette nem-e nézünk el arra is,de most nem volt már kedvem hozzá.Indultuk vissza a város felé.A szigetről lejöve az Alsó Dunaparton mentünk,onnan tápászkodtunk fel a városba.Szép volt a Dunapart is a napfényben.
 |
| Lentről felfelé.... |
Aztán már a városban találtuk magunkat,még elsétáltunk a készülö kilátóhoz amelynek épitése immár megfelelö ütemben halad.Majd beszámolok róla ha kész lesz.
Gergőt nyomát kerestem a szigeten is,de az persze elsősorban itt van a szívemben,itt kell keresni...
vajon hol jársz kisfiam...?
 |
| Nem hegyek,csak az újvárosi Dunapart... |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése