Szeptember utolsó napjára mondhatni ideálisak voltak a feltételek egy kis túrázáshoz.Nagyon régóta vártunk már egy ilyen kellemes őszi időre.Ezért is szeretjük a szeptember végétől november közepéig tartó időszakot.Ilyentájt a legkellemesebb kimozdulni,túrázni.Most is igy volt.Egy rövidke környékbeli túrát szándékoztunk tenni.A nyáron a Pálhalma-Nagyvenyim túrán lettünk figyelmesek egy Pálhalma szomszédságában elhelyezkedő erdősávra.Akkor a túránk más felé vitt,de elhatároztuk majd visszatérünk és felfedezzük ezt az erdőt.Most jött el tehát az alkalom.Nem kellett korán kellni,kilenckor vágtunk neki a túrának otthonról.A város kellemes részein haladva értünk ki belőle.
 |
| Ez még Dunaújváros - a szánkópálya |
Átmenve a 6-os - 62-es út csomópontjánál majd a Dunaújváros-Budapest vasútvonalon rögtön Pálhalmán találtuk magunkat.Pálhalma egy kis településrész amely nem önálló települést alkot,hanem Dunaújvárosnak egy külterülete - városrésze.A kis település maga a nyugalom szigete.Mindössze tíz utcából áll,de van itt futballpálya,impozáns régi víztorony és egy kastély.A településrészen elsösorban a büntetés végrehajtási intézet dolgozói élnek,hiszen itt található az intézet központja.A közelben ha jól számoltam négy börtön is található!Az első utcába érve is teljes nyugalom fogadott,némi élet csak a focipályán volt ahol gyerekek játszottak.
 |
| A szép víztorony,a környéken még három ilyen van! |
Azonban erre nem vezetnek jelzéssel ellátott turistaútak,pedig vezethetnének,a környék szerintem kellemesen szép és jól járható földutakkal van teli.A víztorony és a Dóri kastély megnézése után értünk ki a településről annak nyugati szélénél.Az út itt átment az M6-os autópálya alatt.Annak oldalába felmentünk mivel ez egy kisebb fajta magaslat volt és megnéztük a kilátást.Szépen látszodott a magunk mögött hagyott Pálhalma és a nem túl távolban Dunaújváros is kivehető volt.Rendkivül kellemes volt az idő és jó a levegő.
 |
| Magunk mögött Pálhalma a víztoronnyal |
Tovább menve a kellemes útszakaszon itt már észrevehető volt az ami a városban még nem.A természet megkezdte őszi ruhába való öltözködését.Kezdtek sárgulni a fák,noha a falevelek még nem nagyon kezdték meg hullásukat.Az alakuló színpompa a kellemes idő csodás hangulatot árasztott.Jó volt itt menni,szép volt a táj.Egy pontról csodás rálátásunk volt a közeli Nagyvenyimre,majd az út az eddigi nyugatiról északi irányt vett.Itt kezdett kialakulni a túra legszebb helye.Feltünt az a csodás zöld rét amit már ismertünk korábbi túránkról.Itt kezdödött az a bizonyos erdő is amit megakartunk nézni.Mielött erre sort keritettünk volna,tartottunk itt egy pihenőt a kellemes környezetben elfogyasztva almánkat.Más kaját nem hoztunk erre a túrára,hiszen közel voltunk az otthontól.
 |
| Kellemes színes út |
 |
| Pihi a réten,ennél a fáknál |
Maga a rét talán 250 méter széles lehetett és észak-dél irányban pedig 350 méter hosszú,kisebb dombok övezték körbe.Az út pedig egy ponton ketté ágazott.Ment ugye nyugat azaz Nagyvenyim felé - erre mentünk legutóbb mikor itt jártunk - és ment északnak be az erdőbe.Erre szándékoztunk most menni.Tervünk az volt,hogy elmegyünk az erdő végére ami nagyjából 1km-re lesz,ott keletnek fordulunk,megnézzük a közeli Újgalambost,majd egy másik úton jövünk vissza Pálhalmára.Nekivágtunk hát.Gergő még arébb az elhúzodó réten egy rókát vélt látni,én a gyengébb szememmel nem láttam.
 |
| A rét és az erdő |
Maga az erdő aztán csalódást okozott.Bár a környezet az út kifejezetten szép volt,maga az erdő cseppet sem emlékeztetett erdőre.Volt pár fa persze,de erdőnek nevezni enyhe túlzás volt.Ettől függetlenül kellemes volt ez is a szép időben.Egy kisebb fajta völgy alakult ki az erdőben menve,két oldalt magasodtak kicsit a dombok.Nagyon sűrűek voltak a fák összefüggö dzsunbujt alkottak erre,a vadak mozgása sem lehet egyszerű erre.Az útra nem nagyon vetödött árnyék,a fák két oldalt voltak,de maga az út szabadon futott köztük.
 |
| Út az "erdőben" |
Aztán beköszöntött az erdő vége.Itt az út balra illetve jobbra ágazott el.Mi jobbra mentünk azaz kelet felé.Egy vadászles került elénk ahová természetesen felmentünk.Remek kilátás bontakozott ki a környékre.Feltünt a közeli Újgalambos is ahol egy tök ugyanolyan víztorony vigyorgott felénk mint amilyen Pálhalmán is volt.Nehéz volt megítélni ez az Újgalambos pontosan mi is.Nem falu,nem településrész ez biztosnak tűnt.Valami mezőgazdasági résznek tűnt.Elhatároztuk elmegyünk oda és ha lehetőség lesz rá az ottani víztornyot is lefotózzuk.Dél felé kinézve pedig azt láttuk,hogy gépek dolgoznak a földeken,folyt a betakarítás.
 |
| Újgalambos |
Lejövet a vadászlesből éppen azt láttuk,hogy őzek szaladgálnak a mezőn,nem messze a dolgozó gépektől.Sikerült őket lefilmezni,talán látszik is a videóban.Aztán egy földút keresztezödéshez értünk.Ugye majd megyünk dél felé Pálhalmának,de elöször akkor északra fordultunk megnézni mi is ez az Újgalambos.Hamar kiderült.Elvolt kerítve jó magas keritéssel.A sarkokban őrtornyok álltak...odabent valóban mezőgazdasági épületek voltak ahogyan azt elözetesen gondoltuk.Bemenni nem lehetett.Tehát ez itt egy rabgazdaság volt.Valószinüleg a közeli börtönök elítéltjei dolgoznak itt.Nem volt mit tenni visszafodultunk dél felé.
 |
| Újgalambos közelebbről |
A mezökön dolgozó gépeknek hála a földúton nagyobb volt a forgalom mint a közeli 62-sen.Aztán az út egy ponton visszafordult nyugatnak a mező pedig véget ért.Csend lett.Újra színes fák övezték utunkat,majd ez út újra déli irányt vett.Egy kukoricás közepén találtuk magunkat,maga az út vetett véget az egyhangúságnak.Egy vagy másfél kilométernyi tökegyenes szakasz következett.A száradó kukoricásban a gyönyörü időben az egész mégis valahogy varázslatos volt...
 |
| A kukoricás út |
Útunk belefutott abba a színes útba amelyen Pálhalmáról jöttünk ki a túránk elején.Magyarul itt vált teljessé a körtúra.Még azért visszakellett menni Pálhalmára,ez különösebb nehézséget nem okozott.Kilenckor indultunk otthonról,a kör végén mikor visszaértünk Pálhalmára pedig fél kettő volt.Nem siettünk nagyjából 12km-et mentünk.Pálhalma a kora délutánban is nyugis volt.A közeli futballpályáról is eltüntek már a gyerekek így a csöndet nem zavarta már meg semmi.Mi pedig itt Pálhalmán fejeztük be a túrát.
 |
| Visszaérve a pálhalmai toronyhoz |
Azonban túránknak mégsem volt még vége.Mivel busz csak jó másfél óra múlva indult innen a városba,így visszasétáltunk Dunaújváros Újtelep nevezetű városrészébe ahol aztán helyijáratos buszra tudtunk szállni.Azzal repültünk aztán haza.Nem volt egy nehéz túra,különösebben el sem fáradtunk.Fantasztikusan jó túraidő volt,ideálisak voltak a feltételek.Az erdő amelyért mentünk okozott egy kisebb csalódást,de maga a túra szép volt az alakuló,színesedő őszben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése