Azhiszem ez az a kirándulás amely a No1. balfaszságban és bénázásokban,túrázásaim és kirándulásaim közel 40 éve alatt...Verőfényes júliusi hétvége ígérkezett egyszer nagyon régen egy kellemes esztendőben.Három napos kirándulást terveztünk a közeli Tassra,mégpedig sátorozással egybe kötve.Vittünk mindent kaját,piát sok pénzt.Minden adva volt egy remek hétvégéhez.Az akkori legjobb cimborámmal keltünk útra.Dunaújvárosnál még járt a komp.Péntek délután volt,úgy terveztük,hogy csak vasárnap este jövün haza,de ha jól alakulnak a dolgok akkor csak hétfő reggel.
Szóval péntek délután,komp megy,mi meg rajta.
 |
| A dunaújvárosi rév |
A kirándulásra nem vittünk fényképezőgépet.Mondjuk akkor még csak filmes gépünk volt,de azt sem vittük el.Óriási hiba volt,pótolhatatlan képek készülhettek volna.Amúgy a képeket amit látsz ebben a bejegyzésben csak illúsztrációként teszem be,hisz mint mondtam nem készültek képek.Átérve a túlpartra kiszálltunk a kompból,elindultunk ugyanazon az úton amely a bányatavakhoz is vezetett.Ám hamar letértünk róla,mégpedig a töltésre.A töltésen jól járható jelzetlen út vezetett.Itt kezdödtek a bajok...Elöször csak néhány szúnyog próbálkozott be nálunk,aztán ahogy haladtunk elöre Tass felé valóságos invázió kerekedett.
Nem győztük csapkolódni,hesegetni a fenevadakat.Nem volt kellemes,mert jócskán megvoltunk pakolva: hátizsák,sátor,hálózsák,kaja,pia...meleg is volt izzadtunk.
 |
| Fent a töltés |
Én ráadásul a legújabb adidas pólómban mentem amely sárga volt,na arra is jöttek...
Az út meg kezdett hol nagyon száraz lenni,hol pocsolyákkal teli.Az úton kisebb bukkanók,buckák,megszáradt keréknyomok...Csapkolódva haladtunk és már ordibálva is,anyáztuk a szúnyogokat.Bekentük magunkat szukuval,de ettől még ott húztak el a fülünk mellett meg mindenhol.Kezdett marhára kellemetlen és kényelmetlen lenni a dolog,pedig... a neheze csak eztán jött!
 |
| Még sima az út a töltésen |
Az egyik olyan száraz keréknyomos buckában megbotlottam...úgy,hogy szinte szaladva mentem előre mert nem tudtam megállni...a hátamon levő cucc meg elöre bukott rá a fejemre ettől aztán megint nem tudtam megállni.Még a botlástól belendülve szinte szaladva mentem elöre,a fejemre búkó cuccal amikor is feltűnt a környék legnagyobb pocsolyája...félig tele vízzel,félig sárral... Elkerülhetetlen volt a találkozás...mivel nem tudtam megállni a megbotlás okozta lendület csak vitt előre egyenesen bele a pocsolyába...
Előre esve estem bele..egyenesen a közepébe...
 |
| A kép csak illúsztráció,ennél sokkal durvábban néztem ki |
Nem volt problémám többé a sárga színnel,ugyanis a sárga pólóm azonnal fekete lett,szép saras mintahogy én is tetőtöl talpig...az arcom is a fejem a hajam mindenem!A haver a hasát fogta úgy röhögött...nem is tudott továbbmenni a röhögéstől.Nagy nehezen tápászkodtam ki a pocsolyából...és igen ez volt az a pillanat amikor jól jött volna egy fényképező...Én átkozodva,a haver röhögve mentünk le a közeli Dunához.Levetköztem,lefürödtem,átöltöztem,mert szerencsére hoztam tartalék rucit is.Ezután folytattuk az utat Tassra,ahova igen csak beseteledve érkeztünk meg.
Lepakoltunk felállítottuk a sátort.
 |
| Strand valahol Tass környékén |
Annyi év távlatából már nem tudom pontosan hol is járhattunk,valahol a Tassi Dunaparton valami strandszerűségen,a zsilipre én nem emlékszem,de lehet persze,hogy a közelében voltunk,sőt szinte biztos.Páran fürödtek még és rajtunk kivül még volt ott 3-4 sátorozó.
Enyhült itt a szúnyoginvázió is,így neki álltunk piázni.Ment is elég jól,egészen addig amig a haver be nem okádott a sátorba...Na az éjszaka közepén nekiálltunk sátort takarítani,de oly büdös volt,hogy bent aludni képtelenség lett volna.Így piázgattunk napkeltéig,akkor meg én hánytam be a sátor elé...de ekkorra már annyira fáradtak voltunk,hogy nem érdekelt a büdös,bementünk aludni.Másnap strandolgattunk,eszegettünk,iszogattunk de elképesztő szúnyoginvázió jött ismét...
 |
| Tassi zsilip |
Hát valahogy nem jöttek úgy össze a dolgok így még aznap délután úgy döntöttünk hazamegyünk.Nem lehetett bírni a szúnyogokat,a büdös sátort,nem volt már váltó ruhám se,egy szóval vagy többel,tele lett a búránk.Elindultunk haza.A hazaúton már semmi gond nem volt,ami probléma volt,hogy hazaérve megzavartam anyám és az akkor új pasija légyottját...persze ők azt gondolták minimum vasárnap estig oda leszek...hát ez nem jött be.
Így esett meg ez a félre sikerült kirándulás,annyi év távlatából ezek a dolgok azok amikre emlékszem belőle.A szúnyogos,pocsolyás túra oda-vissza 10km lehetett,de ekkor nem éppen túrázni akartunk...
 |
| Valahogy erre mehettünk... |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése