Nem mondhatnám,hogy sok pofont kaptam a szüleimtől az életemben,talán ha kettőt.Amennyire emlékszem az első az volt,hogy falhoz vágtam azt a pogácsát amit hosszas könyörgés után a nagyi készített.Már emlékezni nem emlékszem rá,arra emlékszem,hogy elmesélték nekem a szüleim.Szó se róla ezt megérdemeltem.A másodikat is alighanem.Mivel Papa100 jubileumi évet tartok,így elmesélem ennek a második pofonnak a történetét,hiszen majdhogynem világosan emlékszem rá és ezt ugye a papától kaptam.Akkor persze nem esett jól,ma már kincset érne még egy...Az időpont talán 1980 körüli lehet,vagy kicsivel előtte esetleg utána.A helyszín pedig a mezőfalvi szőlőhegyi kertünk,ahol pontosan egy éve jártunk és csak nyomokban fedeztem fel a régi gyerekkor nyomait a lepusztult háznál..
 |
| A régi háznál tavaly,semmi sem maradt régről csupán az omladozó ház... |
1980 körül azonban még élt és virult ez a környék.Jó volt itt lenni a kellemes környezetben a hangulatos kert és a sok jó ember árnyékában.Még haverok is akadtak,pl az egyik szomszéd kisfiú,már a nevére sem emlékszem,talán János,de ez nem biztos.Persze még porbafingó tökmagként a játék volt az elsődleges és egy olyan világban amikor semmi kütyű,telefon,internet,de még nagyon tv sem volt,roppant jól elvoltunk!A sokadik játék közepén azt találtuk ki,hogy csinálunk egy sátort.Na,de hova?Olyan sok megfelelő helyet nem találtunk,mivel mindenhol növényzet volt a hátsó udvarban meg az állatok élték a mindennapjaikat.Azt találtam ki,hogy akkor a sátort a ház és a terasz előtti cseresznyefa közremünködésével alkotom meg.Na de,hogy?Már akkor remek "mérnőki tudásommal" úgy tudtam megtervezni,hogy a fiatal fa alsó ágát is bevonom a kivitelezésbe.
 |
| Illusztráció,hát a mienké nem ilyen volt... |
A háznál található felesleges pokrócok segítségével amit az alsó ág tartott meg felső merevítő gyanánt egy igazán remek kis sátrat hoztunk össze.Ahol aztán játszhattunk kedvünkre.Azaz csak játszhattunk volna...Mert papa ekkor érkezett be a szőlőből és látva mit műveltünk valószínűleg elkapta az agyvíz.Féltette a fiatal cseresznyefáját,nehogy kárt tegyünk benne.Talán egy pokróc megtartása nem okozhatott a fának túl nagy kárt,de gondolom ő attól félhetett,hogy letörjük az ágat.Csak azt vettem észre,hogy igen egészséges pofon csattant az arcomon...De csak egy!Papa nem vert félholtra,esze ágában sem volt,egy olyan atyai pofon volt amilyent mehérdemeltem.Persze bőmböltem mint egy kis elkényesztetett hülyegyerek,de aztán beláttam,hogy baromságot csináltam.Később pedig maga a papa szerkeztett nekünk a fa mellé egy jópofa sátort.
 |
| A pofon (illúsztráció) |
Több mint negyven év telt el a pofon óta,papa pedig 36 éve nincs velem.Mindent oda adnék egy újabb pofonért...Egy olyanért amit megérdemlek,ha olyan útra tévedek amire nem kellene,Bár szerencsére nagyon én nem tévedtem tévútakra az elmúlt 36 évben.De azért jó lenne ha itt lenne a papa és útbaigazítana amikor kell és amikor arra szükségem van.Korábban írtam,hogy amikor úgymondd túlvilági segítséget érzek azt legtöbbször úgy érzem,hogy a papától jön.Azt olvastam erről amit úgy érzünk az úgy is van...Így vagy úgy jöhetne egy újabb pofon!A cseresznyefa ágért pedig bocs papa,nem akartam,még kis buta voltam,de látod kárt azért nem tettem az álltalam is szeretett fába.Kárt az tett aki valamikor az elmúlt 36 év folyamán kivágta...
