Felújítják a Törpkunyhót

Nem is olyan régen számoltam be róla (lásd: ide kattíntva ),hogy a Kelet-Mecsek egyik ikonikus kis házikója is kezd tönkremenni.Azok után,hogy a Betyár-tanya a télen leégett igazán fájdalmas lett volna egy újabb kis vadászházat elveszíteni.A kis házikót a Kelet-Mecsek déli részén találjuk meg a Komlós-völgy egy kanyarjában.Sokféleképpen hívják,pl. mézeskalácsházikó,törpkunyhó stb.Hivatalos neve azonban az,hogy a Komlós-völgyi vadászház.A kis hangulatos házikó vonza a túrázókat és hát ez a hely itt egy hangulatos erdei pihenő is,így aztán sokan megpihennek itt,ezen a helyen fogyasztják el a uzsonnájukat stb.A lényeg,hogy mindenki szereti.Nem találkoztam még olyannal akiben ne jó érzések lettek volna úrrá ha a kis házikó került szóba.

A Törpkunyhó

Ugye mint írtam,tavasszal kezdtek csordogálni a hírek,hogy a kis házikó állapota erősen kezd romlani.Így aztán ma egy igazán örvendetes hírre lettem figyelmes az egyik mecseki közösségi oldalon.Mégpedig arra,hogy felújítják a kis házikót.
A képek amiket közzétettek pedig már arról árulkodtak,hogy el is kezdték a munkálatokat.Ez igazán jó hír és szívből örülök neki.Ilyen kis gyöngyszem nem szabad,hogy tönkre menjen.

Folynak a munkálatok (kép forrása:Lippert Károly - mecseki fotóalbum csoport)

Túrázásaink során bármily meglepő,de soha nem jutottam el a kis kunyhóhoz.Sem Gergővel,sem Sándorral,sem senkivel,noha nagyon sokszor jártunk nagyon közel hozzá.Mégis valahogy kimaradt.Akkor meg,kérdezheti a kedves olvasó miért örvendek annyire ennek?Azért mert talán a blogból is kitűnhetett már,hogy a Mecsek a legnagyobb kedvencem,főleg annak is a Kelet-Mecseki része.Mindennek nagyon örülök ami pozitív dolog és itt történik.Jó néhány mecseki házikót láttam már amik állapota igen csak elszomorító,gondolok itt a kulcsos vagy a vadászházakra,na és ugye ott a Betyár tanya ami a télen le is égett.Így igazi örömmel tölt el ha ilyen híreket olvasok.

A tető törmeléke,helyette készül majd új tető. (forrás:Lippert Károly - mecseki fotóalbum csoport)

Arról nem szóltak a hírek és nincs információm (ha lesz frissitem majd ezt a bejegyzést),hogy ki vagy kik álltak a dolog mögé és kiknek köszönhető a kunyhó rendbehozatala.

A Törpkunyhó amúgy 1975-ben épült Scholtz Péter erdőmérnök tervezése alapján.Ilijin Petar vajdasági ácsmester építette (hozzá kötödik a Szép Ilonka kilátó is).

Megmenekül a házikó!

Bajban a mézeskalács házikó?

Pécsváradtól északra található kis házikó a Somogyi út komlós-völgyi hajtűkanyarjában. A piros+ jelzés a ház mellett vezet. 1975-ben Scholtz Péter erdőmérnök tervezte és Ilijin Petar vajdasági ácsmester építette. A ház kőből épült, vörös pala teteje van. Hangulatos erdei pihenőhely sok erre járó túrázó kedvence.Mondhatni a mecseki túrák egyik ikonikus helye.

A kis mézekalács házikó kilépve a mesékből...

Ám nem érkeznek mostanság túl jó hírek kedvenc hegységemből a Mecsekből.Gondoljunk csak a közelmúltban leégett Betyár tanyára (igaz időközben a Máré vár viszont kinyit - ez viszont jó hír).Belépve ma a legismertebb közösségi oldalra,szembe köszönt az egyik mecseki oldal megosztása,amelyben a kis házikóért aggódtak.Való igaz a házikó állapota rohamosan romlik...Távolról nézve persze úgy tűnik semmi gond vele,ám érdemes megnézni a közelebbről készült képeket.

Nincs minden rendben...

Itt már látható,hogy a kis épület állaga,állapota hogyan is kezd romlani.Talán nem késő még,talán időben jött ez a figyelmeztetés,talán valaki illetékesnek csak feltűnik...Nagyon nagy kár lenne a Betyár tanya után a Mecsek egy másik ikonikus helyét elvesziteni.Hisz sokunk kedvence ez a kis házikó.Vasárnap éppen itt a környéken fogunk túrázni,bár ezt a helyet most nem érinti a túránk.Gondolatban majd azért elmondok egy imát érte...

Talán időben érkezett a figyelemfelkeltés

Andorlaki-forrás

Egy új sorozatot indítok amelyben a Mecseki forrásokat szeretném bemutatni és megismertetni a nagyérdeművel.Miért éppen a mecseki források?Elöször is azért mert a Mecsek a kedvencem és a források hazája a több mint kétszáz forrásával.Természetesen nem tudtam még mind a kétszáznál járni,de egyrészüknél már jártam és ittam is a vízükből.

Úgyanúgy mint a népmondás sorozatomnál,minden hónapba egy forrást mutatok be.Kétszáz forrás...hát pár évig ez elfog tartani szerintem,még az is lehet,hogy túlél engem...Mire végzek,lehet egy-két forrás már létezni sem fog,hiszen ezeket is karban kell tartani,ápolni kell,nem hagyni elenyészni.Ahol jártam már és lesz saját képem,ott természetesen azt teszem be,ahol nem,ott kénytelen leszek a neten keresni róluk,később ha járok az aktuális forrásnál mégis,akkor lecserélem a képet sajátra.Ez remélem senki érdekeit és jogait nem sérti...

Az Adorlaki-forrás a Rücker-aknától északra, az egykori külfejtéses területre kifutó eróziós völgy talpán, annak felső részletében található; a kék sáv (K-) jelzést Pécs-Somoggyal összekötő kék négyzet jelzésű útról érhető el

A forrás

Nevét a közelben lévő Andorlaki-vadászházról kapta, mely eredetileg fából készült, mivel tönkrement, ennek helyére épült az új téglából.

A vadászház Kolossváry Andorról (1863-1941) kapta a nevét, aki a székesegyházi uradalom erdőgazdasági vezetője, erdészeti szakíró, a Sikondai Gyógyfürdő létesítője.

A forrást 1950-es évekban bányászok foglalták a vízhez annak merítésével lehetett hozzájutni.

Andorlaki vadászház

Eredetileg a forrásnak a völgytalpba süllyesztett aknás foglalása volt (lsd. fotók), melyből eleinte egy kiálló vascső biztosította a kifolyást.

A jelenlegi építménynek (amely az eredeti forrástól 6 méterre van) csak a déli fala mesterséges, míg a másik három természetes kőzetfal, a meredek tereplejtés miatt. Tetejét egy betonból készített fedlap alkotja, amin egy Északi irányt mutató nyíl is megtalálható.
A forrás viszonylag alacsony, de tartós vízhozamúnak ismert, minden évszakban biztosítja az 1–5 liter/perc közötti vízhozamot. A forrásvíz a háttérben lévő felső-triász homokköves (agyagos, márgás) területen kialakult rés- és hasadékvíz megjelenési helye.

Felújítási vázlat

2013. szeptember második felében a Mecsekerdő Zrt. és a Mecsek Egyesület Munka Osztálya, romjaiból újjáépítette az Andorlaki-forrást, mivel az már teljesen használhatatlan volt.A felújítás mellett szólt továbbá a folyamatos -mint említettük- közel állandó víz megjelenése, az aszályos években is. Ezzel egy időben új kék négyzet jelzésű turistaút lett kialakítva a forrás közelében. Az új foglalás homlokfala komlói andezitből készült, az előteréhez a régi forrás két betonlapját használták fel. Táblája gránitból készült és rajta középen az erdészek szimbólumát, a tölgyfacsillagot látjuk. Ezt követően a forrás felkerült a Mecsek térképre.

Andorlaki-forrás

A bejegyzéshez felhasznált  források:

https://turistautak.openstreetmap.hu/mefo/forras-3350658709

Baumann József

Mecseki források - Andor-forrás

Egy új sorozatot indítok amelyben a Mecseki forrásokat szeretném bemutatni és megismertetni a nagyérdeművel.Miért éppen a mecseki források?Elöször is azért mert a Mecsek a kedvencem és a források hazája a több mint kétszáz forrásával.Természetesen nem tudtam még mind a kétszáznál járni,de egyrészüknél már jártam és ittam is a vízükből.

Úgyanúgy mint a népmondás sorozatomnál,minden hónapba egy forrást mutatok be.Kétszáz forrás...hát pár évig ez elfog tartani szerintem,még az is lehet,hogy túlél engem...Mire végzek,lehet egy-két forrás már létezni sem fog,hiszen ezeket is karban kell tartani,ápolni kell,nem hagyni elenyészni.Ahol jártam már és lesz saját képem,ott természetesen azt teszem be,ahol nem,ott kénytelen leszek a neten keresni róluk,később ha járok az aktuális forrásnál mégis,akkor lecserélem a képet sajátra.Ez remélem senki érdekeit és jogait nem sérti...

A Kozári vadászház közelében, az attól délre található völgy kezdetében, a vadászház vízellátását biztosító foglalt forrás, a zöld kereszt (Z+) és zöld kör (ZO) jelzésű turistautak mellett található. Vizét hidrofor segítségével a vadászház illetve a Gilice panzió használja

Andor-forrás

A forrás a középső triász kori fekete agyagos mészkőből lép ki, mint repedésvíz. Meglehetősen szélsőséges hozamokat is produkálhat (0.2-40 liter/perc), de időszakos kiapadása sem ismeretlen jelenség. Az utóbbi évtizedekben változó intenzitással megmutatkozó mésztufa-képződés figyelhető meg a forrás patakjának medrében. A kiválás a foglalástól 15 m-re kezdődően, mintegy 20 m-es hosszúságban követhető a patakmederben. A kivált mészkő meglehetősen laza állagú, így a tetaráta padok magassága alig 0,2 m-es, ráadásul a völgytalpon időszakosan végig folyó, erőteljes eróziót jelentő csapadékvizek esetenként teljes egészében elbontják.
Az eredeti forrásépítmény - ami sokkal nagyobb és szebb, a jelenlegi túlfolyótól 3–4 m-re található - homokkőből épült, rajta olvasható az Andor-forrás felirat.

Vitéz Rábay Gyula erdőmester foglaltatta, és 1927. Szeptember 19-én készült el.

- 1939. április 15-21 közötti 5 nap alatt 4 ember, napi 8 órában a Kozári vadászháznál, kút és forrás javítást hajtott végre Rábay Gyula megbízásából, 54 pengő értékben.

- 1969-ben átépítették a forrást, a kút előtt egy tározó medencét hoztak létre (4 m3), valamint egy kútházat szivattyúval és onnan a Kozári vadászházba vezették a vizet ellátva annak vízigényét, lsd. 1969-es rekonstrukció.

- Majd később (pontos dátumot még nem tudjuk) újra átépítette az erdészet és ezt követően a rendszerváltás után (1995-ben) eladták a házat a Gilice panzióval együtt.

A kifolyó

Hellényi Miksa és Csokonay Sándor szerint két elképzelés van a forrás elnevezésével kapcsolatban:

1.) Nendtvich Andorról (1867-1951) Pécs egykori polgármesteréről,
2.) Kolossváry Andorról (1863-1941) a pécsi püspöki uradalmak erdőgazdaságának főerdészéről, a Sikondai gyógyfürdő építtetőjéről kapta nevét.

A levéltári adatokból a Nendtvich Andorról történt elnevezést is megerősíti.
1927. december 11-én Nendtvich Andort a pécsi Erzsébet Tudományegyetem tiszteletbeli doktorrá avatta. 
1927. augusztus 5-én a város tisztikara, valamint a pécsi egyetem képviselői a Kozári vadászháznál szerény uzsonnával egybekötött ünnepséget tartottak, melynek költsége 100 pengő volt.


-Régi nevei:
Bandi-forrás (A Mecsek részletes kalauza, 1939).
Máshol Kozári-forrás, 
valamint a már említett Bojna voda (Zavaros víz) a neve. Azért nevezték ez utóbbinak (a foglalásnál utaltunk rá), mert állatokat itattak itt, amelyek összejárták a forrás környékét, ezért a forrás vize zavarossá vált.

- A forrást már az 1894-ben megjelent, Kiss József által írt és szerkesztett „Pécs és környéke vezetőkönyv a városban és annak környékén” c. könyv is említi.
Ugyan nem név szerint: "A nem állandóan lakott Kozári vadászház melett jóvízű forrás fakad."

- Kiss József 1926-ban megjelent „Pécs és a Mecsek részletes kalauzában” is említi a forrást: „Az állandó erdőőrtől lakott Kozári vadászház közelében jóvizű forrás.” Ekkor még nem volt kiépítve.

- Az első általunk ismert térképi megjelenése az 1939-es kiadásún látható, lsd. fotó. Majd 1959-től már minden térképen név szerint szerepel.
- Mostanában került hozzánk egy 1930-as térképvázlat amit Rábay Gyula erdőmester készített, és ezen is még Bojnavoda néven szerepel a forrás, pedig ekkor már kiépített volt.
- Mária-forrásként is szerepel egy helyen, Vajda János erdész foglalta, és feleségéről nevezte el (ez szerintünk elírás).

A felírat

A Kozári vadászház előtt halad el a Mecsekháti műút, amit 1923 májusában, a terepi bejárást követően kezdtek építeni.
1926-ban Tripammer Károly hirtelen halálát követően, 1927-ben 1 évig Kolossváry Andor töltötte be a megüresedett állást, és ebben az évben megtorpant az út építése.
Csak vitéz Rábay (Raáb) Gyula 1927-es kinevezését követően indult újra, majd 1929-ben elkészült az utolsó Kozári-vadászház előtti szakasz is

Túra a váraljai tavakhoz

Ha akad rendszeres olvasó (esetleg) akkor neki(k) nem kell már bemutatnom Sándort akit csak túraatyámként emlegetek e blog keretein belül.Aki esetleg nem tudná ő a nagybátyám volt és vele túrázgattam 25 éven keresztül főleg a Mecsekben.Sajnos aztán ő elhunyt mostmár közel tíz éve,rengeteg emléket maga mögött hagyva...ez az egyik a sok túrából amit vele tettünk.Egy reggel a Nyárádi kunyhónál köszöntött bennünket (hol máshol?),nem emlékszem milyen évszak lehetett,vagy nyár,vagy tavasz vége.Meglehetősen jó idő volt,napsütés de nem túl meleg.Túrázásra kifejezetten jó idő.

Sokadszorra a blogomban a Nyárádi kunyhó

Tehát a Nyárádi kunyhótól inditottuk a túrát és elöször a sárga kör jelzésre tértünk rá.A kunyhó amúgy ha nem írtam volna korábban,turistaútak csomópontjánál fekszik.Hét felé lehet innen menni túrázni.A sárga körön ritkán indultunk túrázni,elsősorban a közeli forrásokhoz mentünk itt vízet hozni,hiszen mindössze kb.ötszáz méterre van a kunyhótól két forrás is.Most azonban a sárga körön ballagtunk amely a gyönyörü balincai erdőn keresztül vezeti a vándort,ott megy le-fel a dünéken.Páratlan szépségű útvonal!A források után pár száz méterre a Balincai vadászházhoz ér az út.Ez egy hasonló kulcsosház mint a Nyárádi kunyhó.A két kulcsosház távolsága egymástól talán 1km.

A Balincai vadászház

A sárga kör jelzés azonban nem ér véget a Balincai vadászháznál,megy tovább még a mecseki erdőben még olyan 3 km-t,elöbb keresztezi a zöld háromszög jelzésű turistautat,majd beletorkollik a zöld+ jelzésbe,amelyen ha jobbra fordulunk elvisz egészen Óbányára,balra pedig levezet Mázára.Mi most Máza felé fordultunk Sándorral.Valahol megálltunk hiszen az útra hozott söröcskét vétek lett volna hagyni meg melegedni,így ledobtunk egy-egy üveggel.Az üres üvegeket természetesen nem dobtuk el.

Valahol a zöld+ jelzésen

Ahhoz képest,hogy Mázán számtalanszor jártam,persze főleg átutazóban,arra a részre ahol mentünk nem igazán emlékszem.Persze egy kocsma mintha meglenne emlékeimben,ahová mielött folytattuk volna a túrát,természetesen betértünk.Itt lement a második söröcske is.Akkoriban még én is vékonyabb voltam,egy-egy sör nem tudott megizzasztani (ma már ez sör nélkül is sikerül).Valami hangulatos kocsma rémlik,de sem a nevére,sem arra nem emlékszem,hogy hol is volt ez Mázán,de azthiszem túl nagy kitéröt nem igényelt a dolog.A kellemes sörözés után visszatértünk az erdőbe és a kék négyzet jelzésen folytattuk a túrát.

A gyönyörü Máza

A kék négyzet jelzés Mázáról indul ki és minő meglepő elvezet Óbányára,persze másfelé mint a zöld+.Sajnos mind a mai napig nem mentem rajta végig,de egyes szakaszain már többször is jártam.Ez a jelzés nagyjából 3km után ér el egy erdőgazdasági utat amely szintén Mázáról jön és aminek eleje még a zöld+ jelzés vége...Itt az erdőgazdasági útnál egyesül a kék négyzet jelzés a sárga+ jelzéssel és együtt mennek a váraljai erdészházhoz.Az erdészháznál még találhatóak egyéb kulcsosházak is,a térkép ezeket vendégházaknak jelöli.Itt érünk bele a Váraljai-völgybe.Szép környezet ez itt.Búcsút vettünk a kék négyzettől és a Váralja felé vezető sárga+ -on folytattuk tovább amely itt egyesült a Farkas-árok felöl jövő kék+ jelzéssel...

A váraljai erdészház környékén

A házak után észak felé 1km-re érjük el a váraljai tavakat.Ugye többször is jártam már itt,vannak is róla bejegyzéseim,de azthiszem ekkor Sándorral,ez volt az első alkalom.A legnagyobb tavacska mellett van az az óriási rét.Emlékszem mérhetetlen szabadság érzésem támadt ekkor mikor elöször voltam itt.A hatalmas réten csak álltam ott és éreztem,hogy szabad vagyok,hogy minden rendben és,hogy soha-soha semmi baj nem érhet.Persze ez nem így van,de ez a rét ezt hozza ki az emberből.Rácsodálkoztunk a tavakra,majd indultunk be Váraljára.

A rét a váraljai tavaknál

Sándorral persze több szerencsém volt mint Gergővel évekkel később.Hiszen mi ugye nem találtunk kocsmát.Sándor egyből tudta hova kell menni.Így a gyönyörü Váralján elértük túránk végállomást a helyi kocsmát.Persze út porától fáradtam itt is elfogyasztottuk jól megérdemelt söröcskénket ami ilyen helyeken,ilyen buli után nagyon jól tud esni.Elidöztünk még itt egy kicsit aztán a következő busszal visszamentünk Sándorékhoz Szászvárra.Nagyon jó túra volt.Nagyjából 15km-t mehettünk.

Az útvonalunk