Talán olvastátok,talán nem a pár éve írt bejegyzésemet amelynek az volt a címe,hogy "Túra odaátról".A bejegyzés ide kattíntva elolvasható. Dióhéjban annyi,hogy mélyen hiszünk,hiszek a spirituális dolgokban.Hogy több a világ mint amit látunk belőle.Gergő pedig búcsúzoul a halála után szerezett volna méltóképpen elbúcsúzni tőlem,mert ez nem sikerült,hirtelen halt meg.Erre használta a volt exem testét,akivel taliztunk Nevezetesen a lelke beleszállt a tali előtt,a tali után pedig kimet belőle.Tudom képtelenségnek hangzik.Erről szólt a Túra odaátról bejegyzés,hogyan vettük ezt észre,mikből és hogyan jöttünk rá.
Valahol a Mennyben....
Én aki szentül hisz a túlvilági dolgokban,nekem is voltak fentartásaim ezzel kapcsolatban,de természetesen nagyon szerettem volna hinni ebben,hogy valóban így volt. Most évekkel később jött egy megerősítés.Egy ilyen témával foglalkozó oldalt követek és valami pont ilyen dolog volt a téma éppen.Így rákérdeztem az oldal üzemeltetőjétől aki nagy spirituális szakértő,hogy szerinte lehetséges-e ez,hogy az elhunyt fiam lelke beleszáll a volt exemben,olyanokat produkál amit Gergő szokott életében és mindez azért,hogy egy utolsót túrázhassunk.Majd miután ez megtörténik,kimegy a testből annélkül,hogy bármi kárt okozna.Azt válaszolta,hogy igen ez teljes mértékben lehetséges.
Aki esetleg vissza-vissza olvas a blogban,az láthatja,hogy a túrázásokon kivül a spirituális dolgoknak is nagy teret engedek olykor.Ez természetes,hiszen érdekel a téma és Gergő elvesztését követően fokozatosan merültem bele egyre jobban és jobban.Noha az utóbbi időben egy kicsit tartalékpályára állt a dolog,de persze érdekel ma is minden a témában.Követek én is olyan oldalakat amelyek sokat segítenek illetve tanítanak is.Ahogy írtam az év elején,ezt az évet a Papa100 jubileumi évnek nyilvánítottam a magam kis világában,vagy emlékévnek,hiszen megboldogult faterom idén lenne 100 éves.Sajna én későn csúszantam bele ebbe a családba és a szüleim némiképp egy kicsit idősek voltak,ez csak azért volt szar mert apámmal is így mindössze 18 közös év jutott... Na de,hogy kapcsolódik a két téma egymáshoz?Ki fog derülni a bejegyzés végére.
Nem tudom milyen képekkel illusztrálni ezt a történetet,így most itt egy örangyal....
Öt éve lesz február végén,hogy az első úgynevezett hivatalos médiumnál jártam egy szeánszon.Úgy éreztem Gergő akar még valamit közölni odaátról ami lényegében így is volt és a dolgok is annyira a kezemre játszottak,hogy szinte elkerülni sem tudtam a szeánszt.Volt már szó erről is a blogban,hagyjuk azt most,hogy mennyire lehetett igaz és hihető az egész.A fura az egészben az volt,hogy mielőtt még szinte bármi történhetett volna a médium azt közölte,hogy apukád azt üzeni,hogy sokkal jobb apa voltál mint ő!Leesett az állam,mondhatni köpni-nyelni nem tudtam.Apukám lelkét nem terveztem lehívni,de ezekszerint ott volt,persze ez megnyugvással töltött el.Apám lelke... Ő ugye 88-ban távozott és azóta nagyon sokszor éreztem azt,hogy odaátról ő vigyáz rám... még sokkal azelőtt is,hogy az egész spiritualitásról bármit is hallottam volna...jöttek jelek az irányából (tőle) akkor is még amikor erről az egészről fogalmam sem volt!Gergő 99-ben született és 18-ban ment el.Ez idő alatt viszont nem éreztem apámtól jövő jeleket (ami persze nem zárja ki,hogy nem is voltak).Öt éve február végén még nem voltunk három hónapja sem Gergő távozásától.Nem tulajdonítottam ekkor nagy jelentőséget neki,hogy Gergő lelkét akartuk lehívni,de Papa volt az aki elöször hozzám szólt....
Az első emléktúrán úgy éreztem nem a mikulás hanem Gergő az aki búcsúzik...
A hitem sosem múlt el vele kapcsolatban,hogy ő az aki odaátról vigyáz rám.Amolyan őrangyal,bár a médium azt mondta segítő.Az,hogy ő szólt hozzám a hitemben erősített meg.Telt múlt aztán az idő és valahogy megtanultam egy Gergő lelkével való kommunikációt hát a minimálisnál azért magasabb szinten.Erről is volt már szó bőven ebben a blogban.Jól elvoltam ezzel évekig,sokat segített ez a dolog feldolgozni a feldolgozhatatlant.Ám aztán egyszer megfeneklett a dolog.Olyan infók,vagy ígérgetés félék jöttek át,hogy azokról egy idő után úgy éreztem hamisak.Ez nem kis keserűséggel öntött el,mert már szentül hittem benne,hogy valóban Gergő lelkével beszélek.Viszont szentül hiszem,hogy Gergő sosem adna nekem hamis infókat,hamis reményeket....így kezdtem úgy gondolni,hogy nem Gergő lelkével kommunikáltam... valószínűleg az én agyam űzhetett gonosz tréfákat.Hatalmas csalódásként éltem ezt meg,de ha ma is megpróbálok kommunikálni Gergő lelkével,akkor azt mondja,hogy higyjem,hogy ő az....Ez persze aztán teljesen összezavart.
Ebben a házban halt meg Gergő,egy téli hajnalon...
Ma is szentül hiszem,hogy van élet a halál után,sőt akkor létezünk csak igazán!De ha nem Gergővel kommunikáltam éveken át,akkor hol lehet Gergő?Hol lehet Gergő lelke?A jeleket vajon ő küldte?Annyira igaznak valóságosnak tűnt az egész... erről azt olvastam,ha annak tűnik,akkor az, az is! Szóval teljesen tanácstalan lettem az utóbbi hónapokban.Míg nem érdekes dologra kezdtem felfigyelni.Mindannyian vagyunk úgy,hogy kerülünk olyan élethelyzetbe amikor elhunyt szeretteink segítségét kérjük.Így voltam én is,hiszen ha annyira nem is kommunikáltam ezt kifelé,azért az évek rendesen megráncigáltak engem is.Ám valahányszor Gergő segítségét kértem,nem éreztem úgy,hogy jönne segítség...ami persze nem zárja ki,hogy jött,csak én nem rezegtem úgy,hogy ezt értsem.Viszont amikor a papa segítségét kértem szinte mindig jött megnyugtató segítség!Hát ez meg,hogy lehet?Egyáltalán lehetséges-e?Ha úgy kértem a segítséget,hogy Gergő és Papa segítsetek akkor is jött.Gergő igazán szeretett,tehát az sem tűnik valószínűnek,hogy ne segítene...
Nincs mit szépíteni,segítségre mindig is szükségünk van!
Ahogy telt az idő egyre jobban foglakoztatott a dolog.Miért csak akkor érzek túlvilági segítséget ha azt a papától kérem?Hol van Gergő,ha nem vele kommunikáltam,ha nem ő az aki segít?Valóban ő nem segít?Miért nem éreztem papát Gergő élettartalma alatt,csak előtte és utána?Kezdett körvonalazódni agyamban egy képtelen gondolat.Aztán ahogy merültem bele,egyre inkább nem volt képtelen...Tudjuk,hogy a lélek számtalan életet él,mielőtt annyira fel fejlődik,hogy nem kell többé leszületnie.Vannak olyan lelkek,akik ugyanoda,ugyanabba a családba születnek újra ahonnan távoztak...Mi van ha....?Mi van ha Gergő és Papa egy és ugyanazon a lélek?Mi van ha a papa így jött vissza hozzám,Gergőként?11 évvel azután,hogy meghalt mint papa...Ő volt az apám és aztán meg ő lett a fiam?Azért jön csak az egyik irányból a segítség is,mert egy és ugyanazon lélekről van szó?A szeánszon miért papa volt aki először hozzám szólt,akkor amikor még szinte nem is mondtam a médiumnak kit hívjunk le?Azóta is egyre inkább foglalkoztat már ez a dolog...
A szeretet nem múlik el...!
Alighanem a jövőben újra fel kell keresnem egy médiumot megpróbálva választ remélni ez ügyben... Viszont akár egy lélekről,akár kettőről is van szó,olyan fokú szeretet energiát érzek ezzel kapcsolatban ami most is csak azt bizonyítja,hogy van túlvilág,hogy valóban van élet a halál után is,na és odaát sokkal nagyobb látószöggel bírunk és sokkal többet tudunk is.Ez az írás természetesen nem azt akarja bízonygatni,hogy Gergő nem szeret már,papa meg nagyon.Egyszerűen csak magamban gondolkodom így is,hátha ez is előre visz valamennyit ez ügyben,mert a téma számomra több mind érdekes...Na és ugye azt tartja a spiritualitás,hogy véletlenek nincsenek,így a dolgoknak az a különös "játéka" sem lehet véletlen,hogy Papa és Gergő egy sírban nyugszanak...
Elérkezett hát az idei november is.Mondják ez az év legsötétebb hónapja.Valóban így van,de ezzel a korábbi években nem sokat törödtem.Nem mert az élményeink,a kalandjaink,az útjaink még ezt a sötét hónapot is rendre megszépítették.Ám most...nem maradt semmi ami megszépíthetné... Hogyan is maradhatna ha nincs itt senki...Igen szó szerint senki.A 2019-es novemberi halottak napjára eljutottam oda,hogy az összes vér szerinti hozzátartozóm már odaát van.Én vagyok az utolsó mohikán.Aminek persze cseppet sem örülök.Noha ma már biztosra tudom,hogy van és létezik az "odaát" és búcsúnk szeretteinktől csupán átmeneti,ez jelen helyzetben sovány vigasz.Sovány vigasz mégha tudom is,hogy pl.Gergő lelke a mai napig velem van és lesz mindig,de fizikai valója már nem lehet itt velem...
Ilyentájt szoktunk az őszi finálés túrára menni.A finálé amely a természet egész évi csúcspontja,mondhatni jutalomjátéka.Három éve még itt a mi erdőkben néztük meg,mert mire a Pilisbe értünk,ott már lezajlott,mivel ugye ez tájegységenként változó.Két éve a Rácalmási-szigeten ért minket a finálé,amelyet akkor telibekaptunk.Felülmúlhatatlan szépségű volt!Tavaly pedig az adonyi-szigeten gyönyörködtünk benne,ahol még éppen elkaptuk az utolsó felvonást.Idén?Idén nem tudom hova menjek...az Óbányai-völgyet terveztem,hogy majd ott nézem meg,de ez most nem jön össze.Marad a környéken valami ha még elakarom kapni a finálét.Talán a Csiprik-rét,talán a szigetvilág a környéken,vagy valamelyik sziget,vagy a D28-as horgásztavak környéke,még nem tudom merre induljak így egyedül... Majd valami lesz,holnap induláskor eldöntöm.
Felsorolni is nehéz lenne mennyi mindenkim van már odaát.Az itt maradottakat könnyebb - hiszen rajtam kivül már senki.(a vér szerinti hozzátartozókról van szó).Ha valami az életben akkor az elmúlt egy év igazán móresre tanított.Minden valaha volt bűnömért megfizettem,bár nem tudom milyen bűnt követhettem el,amiért ilyen büntetés jár.Bár a külvilág nem látja,hiszen a körülményekhez képest igyekszem nem mutatni a fájdalmakat,már-már olykor tán vidámnak is látszok,de ugye éjjel egyedül maradok a lelkemmel... Szerencse a szerencsétlenségben,hogy ma már úgy érzem,hogy tudok Gergő lelkével kommunikálni sőt bárkiével a szeretteim közül ha úgy ígénylem.
A mai nap az emlékezésé,a mai túra pedig a temetőbe vezet.Pedig voltak emlékezetes november elsejéeink is...öt éve amikor az évtized meccsén szurkoltuk ki a győzelmet...vagy három éve amikor a tassi zsiliphez vezetett a túránk. Ma tehát útra indulok hozzátok,hogy a sírotokra virágot tegyek és gyertyát gyújtsak.Tudom odaát ennek kevesebb jelentőséget tulajdonitanak,mint itt.Jóval kevebbet,a túloldaliaknak igazából csak az számít amit a szívünkben érzünk,a gyász nekik csak ott számít.Persze nem ellenzik a gyertyagyújtást a virágot,tegyük nyugodtan ha ez nyugtatja a lelkünk.
Gergő,apu,anyu,növérem,bátyám,mamák,papák,nagybátyák,keresztszüleim,Sándor,további rokonok,barátok,ismerösök.... vigyázzon rátok a szeretet és ragyogja be lényetek ma is! "Halottak napja nincs, csak Szeretet napja van, amikor a földön élők az eltávozottakra, az eltávozottak pedig ránk, földön élőkre gondolnak. És azt gondolják rólunk: "Szegénykék, nekik még nagyon nehéz!"...
Mielött ebbe a blogbejegyzésbe jobban belemerülnénk,nézzük meg mit is jelentek a spirtuális-spiritualitás szavak:A spiritualitás összefoglaló kategórianév. Olyan világnézeti formák, amelyek elsősorban a szellemi,természetfeletti erők, illetve a lélek értelmezésén,magyarázatán alapuló irányzatainak közös neve.Ha több magyarázatot akarsz róla,google a jóbarátod.
Nem nagyon merültem bele életemben ebbe a témába,noha érdekelt a dolog.Aztán az élet felülírta a forgatókönyvet,kisfiam azaz állandó túratársam halála óta egy kicsit intenzívebben kezdtem belemerülni a dologba,ezzel is keresve az utat egy esetleges kapcsolatfelvételhez fiam lelkével.Ez többé-kevésbé sikerült is.Persze az ilyesmi csak úgy sikerülhet bárkinek is ha hisz benne.Én próbálok hinni,hiszen másom már nem maradt,csak a hit.
Spirituális utakon
Gyermekem halála után próbáltam mindenben valami kapaszkodót keresni.Nem tehettem mást,hiszen elvitte magával az életem értelmét.Rendkivül elveszettnek éreztem magam és részben még ma is érzem.Öszintén szólva az egész spiritualásról nem sok fogalmam volt.Talán még ma sincs,bár olvasgatok,kutatgatok a témában.Hittem ugyan,hogy a test halálával a lélek nem hal meg,de aztán,hogy mi történik?Nem sok fogalmam volt róla.Most egy kicsi van...A tragédia óta is próbáltam már minden jelre figyelni.Elöször egy gyerekkori barátnőm írt rám aki lélektréner.Ö írta,hogy érezte Gergőt...tőle megtudtam,amit innen-onnan már tudtam,hogy a lélek elöször a halála után itt bolyong földközelben és 42 napja van átkelni a fénybe.Megtudtam,hogy külömböző módokon jelez ha ott van velünk.Megtudtam,hogy szinte mindig megnézik saját temetésüket...és,hogy elöfordulhat,hogy segiteni kell nekik átkelni a fénybe... Onnantól kezdve sorozatosan éreztem Gergőt,kellemes simogató bizsergető érzéseket a hátamon,egy félilg éber,félig álomszerű állapotban az ölelését és éreztem két puszit is,de szinte teljesen valóságosat!Megtudtam azt is,hogy ha beszélek hozzá azt hallja,sőt a gondolatainkat is tudja értelmezni.Ám nem lehettem önző.Időben megkértem Gergőt,hogy kelljen át.
Fényes utakon,még életünkben...
Úgy gondoltam ez meg is történt.Ám ezután egy héttel újra folyamatosan éreztem őt...még volt pár nap a 42.-ik napig.Mondtam akkor maradjon ameddig lehet,de az utolsó este újra megkértem,hogy kelljen át,hiszen így fejlödhet a lelke a létezése tovább...Megint úgy éreztem átkelt,de megint újra elöjött.Kezdett nyilvánvalóvá válni,hogy még valamit akar közölni,mondani.Hiszen ha nem kellnek át annak több oka is lehet,túlzott ragaszkodás,féltés,vagy valami befejezetlen dolog,akár valami amit még közölni szeretne.Így a gyertyánál arra kértem,hogy küldjön egy jelet valahogy ahol értelmezhetem azt is,hogy ő mit akar még közölni,mondani.Ekkor már kerestem én is ezeket az ugynevezett halottlátókat.Aztán megjött a jel...Gergő megtalálta a módját,hogyan beszélgethetnénk még...Azt most nem kívánom részletezni mi volt ez a jel,de elmentem egy halottlátóhoz.Valami hasonlót kell elképzelni mint Melinda a Szellemekkel suttogó c.sorozatban.Bár nem Melinda jött el hozzám,én mentem el hozzá.Na és nem Melinda volt hanem Hajnalka,de ez most mellékes.Pénzt kért persze a dologért,na nem mintha földhöz vágott volna az összeg,de utánanéztem.Az igazi halottlátók aki valóban segiteni tudnak és szeretnének nem igazán kérnek pénzt a szolgáltatásukért...igy némi fenttartással kezeltem az egészet az elejétől fogva.Sok érdekesség hangzott el az egy órás beszélgetésen Gergővel...már ha valóban az ő lelke volt ott.Mert ezt sem hittem 100 százalékig...
Vannak ennél szebb helyek is odaát?
Elször is Hajnalka lefestett olyannak pont amilyen vagyok...honnan tudhatta?Léleklátó is persze.Aztán közölte,hogy tudom-e,hogy apám és anyám nem ugyanazon a síkon van?Hát persze,egyértelműnek tűnt...mégis honnan tudhattam volna?Meg nem értettem hogyan kerültek ők a képbe,hiszen én Gergővel akartam beszélni.Erre aztmondta,hogy ők hozták az életembe Gergőt...jó,de mégis hogyan ha más és más sikon vannak?(apám még azt is üzeni Gergővel,hogy sokkal jobb apa voltam mint ő....)Na már itt is kezdett borúlni a dolog.Na persze sok olyasmi is elhangzott ami tipikusan Gergőre valott,mintha valóban ő mondta volna.De mikor megkérdeztem,hogy mondja el nekem,mi is volt az a fő dolog amit a legjobban szerettünk,ami a hobbink volt (a túrázás pesze) nem jött válasz,illetve Hajnalka aztmondta,hogy Gergő azt akarja,hogy én mondjam el mi volt az.Na itt már alig-alig hittem neki...Végül is annyi volt még a fő mondanivaló,hogy Gergő arra kér,hogy ne hagyjam abba a túrázást,folytassam ahogy eddig,ő pedig ott lesz velem mindig...Hogyan is?Hajnalka ugyanis azt is mondta,hogy Gergő már a fényben van (tehát átkelt).Ám kiderült onnan akármikor visszatudnak jönni.Ennek később utánajártam.Valóban visszatudnak jönni,de nem akármikor.Na jó a lényeg sokminden más mellett elhangzott.Gondoltam ezt akarta még Gergő elmondani,hogy folytassam a túrázást.
Próbáltam hinni ebben,hogy valóban ő volt ott és ő mondott mindet.De ahogy távolodtam attól a naptól egyre kevésbé gyözött meg a dolog...
Gergőkém...itt még egy túránkon,de olyan mintha a fény hivná...
Valami volt,igen.Gergő talán ott volt igen.Csak szerintem a hölgyike nem tudta pontosan "leforditani" mit is akart Gergő.Mert aztán a dolognak itt nem volt vége.Ám teljesen más vízekre evezek most,de aztán majd kiderül,hogy a dolgoknak közük van egymáshoz.Idei első komolyabb túránk a Tündérsziklához vezetett a Budai-hegységbe.A dolognak elsőre semmi jelentőséget nem tulajdonítottam.Annyi,hogy emlékeztem,hogy lényegébe itt kezdödtek bakancslistás kalandjaink Gergővel évekkel ezelőtt.A hideg ellenére kellemes kirándulás volt.De úgy voltam vele,egy a sok közül.Aztán nem gondoltam,hogy ebben az évben ezután négyhetente visszatérek ide... Talán már ez is furcsa önmagában.Gergő halála után egy régi exem keresett meg akivel aztán közelebbi barátságba kerültünk újfent (barátság szó szerint,nem több legalábbis egyenlöre), ő segitett sokat nekem átvészelni valahogy ezt a nehéz időszakot amit a fiam elvesztése eredményezett.Februárban egy találkozót beszéltünk meg,egy kellemes sétával fűszerezve a Budai-hegyekbe.A Normafa környékén sétálgattunk.Kedves barátom fentről meglátta ugyan a Tündérsziklát,mondta is jó lenne lemenni oda,de utunk nem arra vezetett.Legalábbis azthittem nem oda.Mert aztán ott kötöttünk ki!Hogy hogyan nem is tudjuk..mentünk,beszélgettünk,belemerültünk és...egyszercsak ott voltunk a Tündérsziklánál..Hát nem fura? Erről a túráról/sétáról amúgy itt olvashatsz .De még ekkor sem tűnt olyan furának,bár már kezdett valami felvillanni...
A Tündérszikla
Az egészben főleg azt furcsáltam,hogy exem,aki ugyan szeretett túrázni,de nem arról volt híres,hogy olyan nagyon bírná,most szinte repült felfelé a legmeredekebb hegyoldalon...éppen úgy....mint Gergő...!Lemaradtam szinte nem győztem a tempót vele.A nap végén aztán ki-ki hazament,utána írta az exem,hogy úgy érezte,hogy olyan volt mintha...Gergő lelke belément volna...aztán a buszon hazafelé azt is érezte,hogy kiment belőle...Ekkor már kezdtünk azon agyalni,hogy a Tündérszikla nem lehetett csak egy véletlen...Valamiért "odavisz" minket Gergő...valami azzal kapcsolatos dolog...valami amit itt kell keresnünk,de mi?Gergőt továbbra is éreztem olykor-olykor.Kezdett nyilvánvalóvá válni,hogy ő is érzi,hogy a Hajnalkánál történő beszélgetés nem teljesen győzött meg és ő próbál most rávezetni valamire.Agyalgattunk,beszélgettünk a dologról az exemmel,de nem tudtuk mit akarhat Gergő lelke...az egyértelműnek tűnt,hogy nagyon okos lehet...mint írtam olvasgattam ezekről és Hajnika is mondta,hogy elképesztő dolgokra képesek...
Na álljunk meg itt és tartsunk egy összefoglalót:Gergőt elvesztem.Utána különféle érzések és jelzések jönnek odaátról...elmegyek egy halottlátóhoz,de kétségeim támadnak.Ekkor Gergő maga próbál rávezetni valamire,de még mindig nem tudjuk mire?Mindenesetre a kulcs valahol a Tündérsziklával kapcsolatos....
A Tünérszikla azon a napon amikor Gergővel voltunk itt
Miközben a megoldást keressük,Julcsi az exem több furcsaságról is beszámol ami vele történik...sikerül megfejteni a dolgot annyira,hogy úgy véljük Gergő rajta keresztül akar segíteni nekem.Vagyis az ő segítségével akar velem valamit közölni,valamit ami Hajnalkánál nem jött össze...Miért éppen vele?Valószinüleg mert Julcsi egy szinttel feljebb áll az átlagembernél a spirituális dolgokban (de még messze az igazi médiumoktól) talán egyedül az ismeröseim közül,Gergő ezért választotta őt....és ezért az sem a véletlen volt,hogy Julcsi Gergő halála után rámírt....
Márciusban újabb találkozót beszélünk meg,amit egy túrával fűszerezünk.A Budai zöldön megyünk végig.Julcsi szervezte az útvonalat,ami elmondása szerint csak úgy jött,kipattant az agyából mintha írna egy papírra és a keze nem neki hanem egy kivülállónak engedelmeskedne...
A túra egész véletlenül vagy nem véletlenül érinti a Tündérsziklát...
Valóban elérjük újra a Tündérsziklát mégha most nem is annyira véletlen mint elöző alkalommal.Lényeg,hogy én 8 héten belül már harmadszor vagyok itt (azelött életemben csupán egyszer) és Julcsi is másodszor...Újra idevezetett valami,vagy valaki...Kézenfekvő,hogy itt van valahol a megoldás,de még mindig nem lelünk rá...
Aztán már odahaza Julcsival chatelve megkérem nézze meg a videónkat ami itt készült amikor Gergővel voltunk itt.Nem-e talál valami furcsát benne vagy rajta...
Nos talált....!
A videónk
Mégpedig olyasmit amire álmomban sem gondoltam.A zenét!Amivel kezdödik a videó!
Persze elöször csak érdeklödik mi ez a zene,mi az eredetije?Ezt megmutatom.Nem magyar dal,de leforditjuk a szövegét....és...megleljük a megoldást!
Megleljük Gergő üzenetét!
Ime a dal szövege lefordítva:
Egyedül elkezdtem az utazást
A sötétség sötétségéhez megyek
Egy oknál fogva megálltam egy pillanatra
Ebben a világban tele van örömmel olyan gyenge
Város városa után utazom
Átmegy az arcokon, amiket ismerek és nem tudok
Mint egy repülés közben egy madár, néha elbomlik
Ismét újra, csak búcsút
Donde voy, donde voy?
Napról napra történetem kibontakozik
** Solo estoy, solo estoy
Csak egyedül, mint a születésem napja
Amíg a szemed az enyémben nyugszanak, vándorolok
Nincs több sötétség, amit ismerek és nem tudok
Az édességedért a szabadságomat kereskedtem
Nem tudom, búcsú vár
Tudod, hogy a szíveket ismételten meg lehet szakítani
Útok készítése, hogy a boronák jöjjenek
Mialatt eltemettem a szomorúságomat
A könnyeim, a mosolyaim, a neved
Donde voy, donde voy?
A szerelmi mesék dalai többé nem énekelek
** Solo estoy, solo estoy
Ismét az árnyékaimmal kóborolok
Donde voy, donde voy?
Csak egyedül a születésnapom
** Solo estoy, solo estoy
Még mindig egyedül, az árnyékaimmal kóborolok.
Az van hátra,hogy értelmezzük a szöveget,leforditsuk azt egy "lélek nyelvére"..
Ez megtörténik és erre jutunk:
Ő elindult / mikor meghalt / a sötétben , A sötétségből megyek ... igaz nem írja hova ,de mivel a sötétségből megy akkor valószinűleg a fény a világosság felé . Okkal megy , lehet úgy érzi itt az ideje hogy menjen . Mielőtt elindult volna a fénybe megállt itt , ő úgy gondolja a mi világunk nagyon törékeny , gondoljuk itt az életre gondol . Állandóan búcsúznia kell az élete mindíg így alakul , az újjászületésnél . Itt valami olyan rész következik hogy ő mindíg velem lesz , jön velem , vándorol / kirándul ..itt bármi lehet és a szememmel lát . Tudja hogy a sötétségből mennie kell , vagy nem térhet vissza ide ... Nem számított rá hogy elkell válnunk és búcsú nélkül ment el emiatt össze tört a szívem / vagy megszakadt / Itt jön az hogy össze kell raknom a szívem ,talpra kell állnom ,a szomorúsággal együtt temessem el a könnyeim.... Itt talán megint arra kér hogy a nevét és a mosolyát őrizzem meg mert ő csupán árnyéka önmagának ...tehát egy lélek már . A vége pedig hogy újjá születik más lelkekkel együtt...
Az eredeti dal...
Akik szerint mindez hülyeség (szerintem felesleges tovább itt lenniük) azoknak írom:Julcsi ismét furcsaságot észlel odahaza.Annak véljük,hogy Gergő megköszönte a segitségét és többé már nem jelentkezett nála!
Én is kevesebbet érzem Gergőt...van,hogy semennyire...de éppen ma e bejegyzés előtt olyan történik amire én kértem meg még a halála után...a szél lefújja a fejemről a baseball sapkám! Ugyanis ara kértem akkor a gyertyafényénél,hogy ha van mennyország (fény,végtelen,bárminek is nevezzük) akkor egyszer ezt tegye meg velem.Fújja le a sapkám a fejemről!Ma ez megtörtént.Ja és nem volt nagy szél...
Furcsa egy utazás ugye?De valahogy ebben sokkal jobban hiszek ami történt,mint a Hajnalka féle szeánszban...
